Tolnai Népújság, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-31 / 304. szám

Göncz Árpád köztársasági elnök:

Közeledik az ezredforduló, a harmadik évezredé, amely a világ bármely pontján ugyanazt jelenti: számadást, mérlegkészítést és előretekintést. Nálunk mást, többet is. Államalapításunkra, államalapító királyunkra emlékezünk, s a magyarságnak arra az ezer esztendejére, amikor megvetette lábát Európában. Ámikor a történelmi viharok, forgószelek idején is megmaradtunk, állva a ránk mért, mindig új megpróbáltatásokat.

Azt hiszem, erre a puszta tényre büszkék lehetünk. Hivalkodás nélkül, de jogosan. Annál inkább, mert szakadatlan harcok, küszködések közepette, de újra meg újra elértük, hogy ránk figyeljen a világ. 1848, 1956 bukásában is dicsőségessé, európai jelentőségűvé magasztosult: e forradalmi lánc utolsó szeme, 1989 pedig a világnak azon a megcsontosodott rendjén ütött rést, amely korábban reménytelenül megváltoztathatatlannak bizonyult. Hiszem, hogy az ezredforduló felbolydult méhkasvilágában helyünk lesz Európában és a nagyvilágban. S nem is akármilyen. Történelmünk során nem először - de talán még sohasem ekkora eséllyel - minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy felemelkedjünk, hogy felzárkózzunk a fejlett világhoz. Hogy legyen mit örökül hagyni fiainknak, unokáinknak. Ezt a célt, a magyarság önmagára találását hivatott segíteni a Magyar Millennium programsorozat.

Horn Gyula miniszterelnök:

Államalapításunk 1000. évfordulója és az ezredforduló sajátos egybeesése az időnek és a történéseknek. István király az államiságot garantáló törvények megalkotásával népének biztos hazát teremtett a keresztény Európában. A következő évezredhez közeledve Magyarország számára az új kihívást az jelenti, hogy elfoglalja az eddig elért eredményeihez méltó helyét a harmadik évezred Európájában. A kormány politikai, gazdasági lépéseit ez a szándék határozza meg - azzal a meggyőződéssel áthatva, hogy a magyar szellemi tőke, a magyarság tehetsége, a nemzet határain túl az európai országok nagyobb közösségét is gazdagítani fogja.

Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke:

Az első ezredfordulóhoz - tudjuk - nagy várakozások fűződtek. A most közelgő történelmi pillanat számunkra immár nem remény, de bizonyosság. Ezer esztendeje államalapító királyunk vezette be a magyarságot a keresztény Európába, s most végre kinyíltak nemzetünk előtt kontinensünk szerencsésebb felének kapui. A Magyar Millennium névjele római számmal nemcsak a kétezredik évet jelenti, hanem valamiképp egy hidat is szimbolizál, egy hidat, amelyen országunk a múltból a jövő felé halad. Ezen az úton meg kell, hogy szülessék - s ez a következő törvényhozási ciklus feladata - egy olyan új alkotmány, amely jól ötvözi nemzeti értékeinket, hagyományainkat, s az európai normákat. Olyan új eurokonform alaptörvényt remélek, amelyben a demokratikus szabadságjogok deklarálása mellett helye lesz a szociális jogoknak is. így teremtődhet meg a társadalmi béke, a stabilitás az új évezred Magyarországán.

Paskai László bíboros, prímás, érsek:

A Magyar Millennium olyan történelmi eseményre emlékeztet, amely nemzeti létünk alapjává lett: bekapcsolódás az európai kultúrába, bekapcsolódás a keresztény erkölcsiségbe, bekapcsolódás a nemzetek közösségének önzetlen építésébe.

Ezer esztendő leforgása alatt bőven akadtak olyan emberek és korok, amelyek ezeket az értékeket ellenezték. Visszatekintve a múltba lemérhetjük, hogy a Szent Istvántól örökölt magatartás építette és tartotta meg nemzeti közösségünket. Mély bölcsességet rögzít az ősi közmondás: História est magistra vitae; vagyis: a történelem az élet tanítómestere. A Magyar Millennium akkor tölti be igazi szerepét, ha ezeréves múltunk felidézése egyben ezeréves jövőnk építésének a tanítómesterévé is lesz.

Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke:

Millennium. Egyszer-egyszer meg kell állni. Egyénnek, családnak, nemzeti és állampolgári közösségnek. Körülnézni, visszatekinteni: hogy vagyunk, honnan jöttünk, kikkel éltünk, kikkel élünk. És gondolkodni: melyek voltak magunkat megtartó erőink. Hogy e kis nyelvi-szokásrendi kultúra - a magyar - megmaradhatott évezreden át. Világdúlások, majd szerencse, saját ostobaság, majd életerős lelemény tölti ki múltunkat. Történelmünket. Magyarok, s a velünk élő nem magyarok történelmét. Államhatárainkon belül és határainkon túl.

Millennium. Tekintsünk vissza történelmünkre! Ezer esztendővel ezelőtt néhány százezer beszélte nyelv, néhány százezer hordozta kultúra a magyar. Ma a határon túliakat az anyaországbeliekkel összekötő emberi-szellemi kapcsolatrendszer. Sikertörténet. Alapja: befogadókészségünk, kölcsönös egymásbecsülé- sünk, folytonos korhoz igazodásra törekvésünk, világgal magunkat mérés. Hogy belső tusáink közepette végül is e világra nyitott, józan magatartás mellett döntött közösségünk. És az okos vezetőréteg. Büszkeség az ősökre, az ilyen magyarságot teremtő Ősökre. Millennium. Egyszer-egyszer meg kell állni, körülnézni, elgondolkozni a múltunkról. Megállni, visszatekinteni és előrenézni. Gondolkodni - milyen alternatívák nyílnak előttünk, okosan mérlegelni - melyik lehetőség mellett döntsünk; vagy teremtsünk lehetőséget. Attila mondotta, múltunkat bevallani mily nehéz. De tegyük hozzá: jelenünket, jövőnket reálisan szemlélni még nehezebb. Ez a mi dolgunk ma.

A magyarság mérföldkövei

Rajtunk múlik, hogy a megemlékezés az egész nemzet ünnepe legyen

A kormány az ősszel megtárgyalta a Magyar Millennium 1997. évi előkészületeinek helyzetét. Az erről szóló jelentés készítője - Magyar Bálint miniszter mellett - dr. Erdődy Gábor volt.

A történész, az ELTE tanára, volt bonni nagykövet az ezeréves államiság rendezvényeinek miniszteri biztosa. A már megkezdett, illetve a tervezett feladatokról, az ünnepségsorozat anyagi hátteréről kérdeztük.- A kormányhatározatban szerepel több kulturális intézmény, épület rekonstrukciójának terve. Van-e a munkálatokra pénz?- A kormányhatározat Nemzeti rekonstrukció címszó alatt tesz említést a többi között a Nemzeti Színház felépítéséről, illetve a Vár rekonstrukciójáról, csak hogy két jelentős fejezetről szóljak.

A központi költségvetésből a millenniumi programok finanszírozására szánt összegek a művelődési, illetve a környezetvédelmi és területfejlesztési tárca költségvetésében jelennek még. Az idén az MKM 468 millió forintot kapott ilyen célokra, s az évfordulóig évi félmilliárd forintra számíthatnak. Vagyis összesen mintegy 2 milliárdot kap a kulturális minisztérium, míg a KTM összesen 1,5 milliárd körüli összeget. Ez a pénz természetesen nem nyújt a teljes munkálatokra fedezetet, csupán arra elegendő, hogy a rekonstrukciók 2000-re látható eredményt hozzanak.- Milyen egyéb forrásokra számítanak?- A turizmus az egyik bevételi lehetőség, amelyre közvetlenül a városok, települések támaszkodhatnak. Ugyanakkor a Turizmus és a Közmunka Alapból lehet ilyen célokra anyagi javakhoz jutni. Reméljük persze azt is, hogy mivel nem állami, vagy egyházi ünnepet akarunk csinálni a millenniumból, hanem éppen az a célunk, hogy össznemzetivé tegyük, az önkormányzatok saját forrásaikból is elkülönítenek valamennyit, hogy tevékeny és szerves részeseivé válhassanak a nemzeti ünnepségsorozatnak.- Elkészült már a 2000. év ünnepi forgatókönyve?- Még csak a főbb sarokkövek rajzolódtak ki, a részletes programtervet 1998 tavaszára dolgozzuk ki. Nem szeretnénk azonban azt, hogy ez amolyan kötelező ünnep legyen, ezért feltehetően mindössze két központi ünnepség lesz: az állami augusztus 20-án, az államalapítás napján, az egyházi pedig december 25-én, I. István megkoronázásának

évfordulóján. Azt reméljük, ha a többi műsor részben, vagy akár egészben helyi kezdeményezés eredménye lesz. Ebben természetesen segítséget nyújtunk, mert számtalan pályázatot írunk majd ki. Az Operaházzal már meghirdettünk egy közös pályázatot, ezen felül pedig kiírtunk egy regény-, illetve egy drámapályázatot is. Szörényi Levente és Bródy János készíti az István, a király című rockopera folytatását. Nagy kiállítással készül az ezredfordulóra a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Galéria, illetve a Műcsarnok. Egyelőre ezek a biztos pontok, a többi ezek köré épül.- Hogyan válhat valóban össznemzetivé az ünnepség- sorozat?- Mint már említettem, célunk az, hogy az emberekhez minél közelebb vigyük az évfordulót. Ennek érdekében felvetődött az az ötlet, hogy millenniumi emlékműre is kiírjunk pályázatot. Ezt a célt szolgálná továbbá több kulturális és nemzetiségi vetélkedő megrendezése, valamint különféle kulturális események szervezése.- A határainkon túl, illetve külföldön élő magyarokat hogyan kívánják bevonni az eseményekbe?- Már a millenniumi program szerves részét képező 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójába is bevonjuk őket, de igaz lesz ez a Mikszáth-, a Madách-, illetve a Peíő/i-évfordu- lók megünneplésére is. Ennek részleteivel egyébként egy külön erre a célra létrehozott operatív bizottság foglalkozik. A kulturális élet mellett jelentős a magyar tudósok mozgósítása is. A terveink között szerepel egy 2000-ben piacra kerülő 10-15 kötetes lexikonnak a kiadása, amely a magyar tudomány egyetemességét reprezentálná. Ezen túlmenően számos tudományos konferenciának szeretnénk otthont adni, ezzel is jelezve: a magyar tudomány napjainkban is kiváló eredményeket tud felmutatni, s nem utolsósorban - kitűnő szakembereket

A mellékletet készítette: Ferenczy Europress Budapest Művészeti tervező: Barnyák Mónika és Szegő Anna Munkatárs: Deregán Gábor, Németh Zsuzsa, Szalóky Eszter Fotó: Antall Péter és Kanyó Béla Szerkesztő: Csák Elemér