Tolnai Népújság, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-08-09 / 261. szám
1997. november 8., szombat 9. oldal | Orsolya keresi az édesanyját Orsolya már nem gyerek, hanem 25 éves fiatalasszony. Tizenhat éves kora óta keresi a vér szerinti anyját, ugyanis születése után örökbe fogadták. A történetét mesélje el ő maga. — Minden emlékem a szüléimhez köt, akik szeretetben neveltek engem. Mégis él bennem a vágy, hogy megismerjem azt az asszonyt aki engem a világra hozott. Nem tudtam, hogy örökbefogadott gyermek vagyok. Kilenc éves lehettem, amikor a nagynéném odavágta, hogy „te lelenc vagy”. Akkor még nem értettem a mondatot, és nem is faggatóztam. Tizenhat éves voltam, amikor anyukámmal csúnyán összevesztünk. Ugyanis az első szerelmemmel úgy döntöttünk, hogy összeköltözünk. Ebből rettenetes nagy veszekedés lett, hiszen én abbahagytam a középiskolai tanulmányaimat is és a fiút sem nézték jó szemmel. Akkor mondta az anyukám, hogy az alma nem esik messze a fájától. Azt is mondta, hogy olyan vagyok, mint a vérszerinti anyám. Végül is elköltöztem. Sokáig nem voltunk valami jóban. Tizennyolc évesen megszületett a kislányom, azóta a kapcsolatunk jobb, de nagyon nagy sebeket okoztunk egymásnak. — Milyen volt a gyermekkora? — Szép. Az apukám majomszeretettel vett körül. Elkényeztetett, azt hiszem tényleg a szeme fénye voltam. Anyukámmal is jó volt a kapcsolatom. Amikor szóba került az örökbefogadásom, akkor azt is elmesélte, hogy bár sokat próbálkoztak, de nem lett saját gyermekük. Két halva született baba után adódott az alkalom, hogy engem örökbe fogadhatnak. — Beszéltek-e arról, hogy ki lehetett az ön vérszerinti anyja? — Sokáig nem mertem mondani a szüleimnek, hogy kíváncsi lennék rá, ki szült meg engem? Féltem, hogy megbántom vele. Ugyanakkor egyre erősebb lett bennem az érzés, hogy tudjak róla valamit, szeretném legalább egyszer látni, még akkor is, ha ő nem is tudná, hogy ki vagyok én. Amióta megszületett a saját gyermekem, még inkább felerősödött bennem ez az érzés. Hogy képes valaki arra, hogy lemondjon a gyermekéről?! — Mennyit tud az „édesanyjáról”? — Amennyit az anyukám végül is elmesélt. Tizenöt éves volt, amikor 1972. októberében megszült engem Sellyén, a kórházban. Ők pécsiek voltak, de féltek attól, hogy megszólják őket az ismerősök, ezért választották Sellyét. A nagyszülők mondtak le rólam, rögtön a lányuk szülése után, ugyanis az anyám akkor még kiskorú volt. Annyit mondott még az anyukám, aki felnevelt, hogy nyugodjak meg, rendes családból származom. De én ennél többet szerettem volna tudni. Azt is sikerült később megtudnom, hogy a vér szerinti anyám egyetemet végzett, orvos vagy jogász lett, majd féijhez ment, szült két gyermeket. És lehet, hogy a közvetlen szerettei nem tudják, hogy valaha volt egy kislánya is. — Jogilag van-e esélye arra, hogy megismerje az anyját? — Semmi esélyem nincs. Azt hittem, hogy a november 1 - tői életbe lépő törvényi változások ebben segítenek, de sajnos nem. Bár tudják a GYIVI-ben, hogy ki az anyám, de nem mondhatják meg. Sőt arra sincs lehetőség, hogy a GYTVI levélben megkeresné őt, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy én megkeressem. Ha azt válaszolná, hogy nem, akkor beletörődnék, de így?! — Mi az ami nem hagyja Önt nyugodni? Mért akarja megismerni a vérszerinti anyját, hiszen őnem törődött magával? — Nem tudom szavakkal megfogalmazni. Egyszerűen érzem, hogy legalább egyszer az életben látnom kell. Olyan fiatal volt, amikor megszült, ő nem tehet arról, hogy engem örökbe adtak. — Látja, máris felmenti, pedig nem is ismeri. De mi van akkor, ha ő nem kíváncsi magára, hiszen lehet, hogy valóban elismert ember lett a maga területén és még a férje, a gyerekei sem tudnak az ön létezéséről? Képzelje el, milyen kínos lenne neki a maga megjelenése. — Ezen én is sokat gondolkodtam. Egyszerre van bennem a félelem és a vágy. Legalább egyszer szeretném látni, még úgy is, hogy ő nem tudja, hogy én ki vagyok. Negyven-negyvenegy éves lehet. — Nem fél attól, hogy a múltja kutatása közben mélyen megsérti azokat az embereket, akik szülőkként nevelték és szerették Önt? — Nem tudom. Az utóbbi időben valóban lazább lett a kapcsolatunk anyuékkal. Azt viszont tudom, a saját példámból okulva, hogy soha nem fogadnék örökbe gyereket, mert a hiányt, a kíváncsiságot úgysem tudnám belőle kitörölni. Az örökbefogadó szülő pedig ebben a helyzetben joggal érzi becsapottnak magát. * Ennyi volt Orsolya története, akinek a nevét is az igazi szülei adták és nem a vér szerinti anyja. Kérjük olvasóinkat, hogy írják meg, Önök mit tennének Orsolya helyében, és mit tennének a nevelőszülők helyében? Vátjuk leveleiket. • Mauthner A körte-muzsika „Hol volt, hol nem volt, volt a világon egyszer egy körte- muzsika, amelyik arról volt nevezetes, hogy csak akkor szólt, ha jó gyerek fújta.” Igen, jól emlékeznek, ez a mondat Móra Ferenc talán legszebb meséjének, a Szépen szóló muzsikának az első mondata. A mesegyűjtemény most jelent meg a Holló és Társa Könyvkiadó gondozásában, Tényi Katalin színes, varázslatos illusztrációival. November közepét írjuk, s hamarosan itt a Karácsony. Az ünnep, amely el sem képzelhető mesék, könyvek, olvasnivaló nélkül. A kiadó minden korosztályra, minden érdeklődési körű emberre gondol. Megtalálja a neki való könyvet az, akit a kutyák érdekelnek, számos kötet segít eligazodni a dísznövények között, olvashatunk a Föld rejtelmeiről, a világ vallásairól, az emberi testről, a kígyókról, a delfinről, a motorokról, a terepjárókról, az autókról, s legújabban az extrém sportokról. Szóval, már most érdemes ezeket a könyveket keresni. Megkerült a teknősbéka A mai világban meg egy betonozással és vasalással a földhöz erősített játék-tek- nősbéka is el tud tűnni. Ahogyan az történt két hete Szekszárdon, az Oviház és a Főiskola közötti területen, ahol egy játszótér várja a gyerekeket. Törő György fafaragó népi iparművésznek köszönhetően a nebulók egy ugrálásra, csúszkálásra kiválóan alkalmas teknősbéka hátára is felkapaszkodhattak, egészen addig, míg egyik nap a hűlt helyét nem találták a kedvenccé előlépett teknőcnek. Törő György gyanúja szerint talán fényes lakkozás vezette félre a tolvajokat, akik fémnek hitték a 40 kilogrammos játékállat páncélját. Ha valóban így hitték, csalódtak. Sőt, lehet, hogy a lelkiismeretük is megszólalt (vagy csak nem kívántak rá energiát pazarolni), mert nem hasogatták apró darabokra a teknőst, hanem kivitték a szeméttelep előtti, elhagyatott területre. Itt akadt rá egy névtelenséget kérő személy, aki a városi televízióhoz szállította az ott azonnal látványossággá váló állatot. Törő György kedden állított be a tévéhez egy tehertaxival, s örömmel nyugtázta, hogy a teknőcnek - a csavarozás meglazulásán kívül - nem esett különösebb baja. A jobb sorsra érdemes játékot alkotója felajánlja a Lakható Szekszárdért Egyesület számára, így az elhelyezés kérdésében az egyesület hoz döntést. -száPécsre indult, Nagymányokon kötött ki Vájárból lett szőnyegszövő Az őcsényi Csíra József munkanélküli lett, beült az iskolapadba és szakmát tanult. 1994-ben 46 évesen vette át a szakmunkás-bizonyítványt. Nem akart vájár lenni, a véletlen hozta úgy, amikor Pécsre, a Zi- pemowszky-ba a felvételire indultak, a személygépkocsi útközben lerobbant, a gépipari technikumról le kellett mondania. így aztán maradt a nagymá- nyoki három éves vájár iskola. Alig egy évvel az iskola befejezése előtt megszűnt a bánya, s vele a képzés is Nagymányokon, az utolsó tanulóévet, 1967-ben Komlón végezte. — Miért választottam a vájár szakmát? - kérdezi önmagától Csíra József. - Soha nem volt pénzünk, s többtől hallottam, hogy a vájárokat jól megfizetik. Ez így is volt, hiszen a hatvanas évek végén tízezer forintot kerestem, s akkor ez nagy pénznek számított. Szerettem is csinálni, csak Komlón lenni nem. Szekszárdon nőttem fel, Komlón szállón laktam. Sokat kerestem, de sok el is ment. A tanulóévekkel együtt öt évig bírta a 8-900 méteres mélységben. Fejtette a szenet, majd bányamentő lett. Nem tudta megszokni a várost, a szálló hangulatát, így aztán egynegyed fizetésért hazajött Szekszárdra dolgozni, gépkocsivezetőnek a TOTÉV-hez. — A munkahelyem 1992- ben megszűnt, két évig munka- nélküli voltam. Kénytelen-kelletlen meg kellett győződjek arról: nem is olyan könnyű munkahelyet szerezni. Miután minden próbálkozásom kudarcot vallott, újra beültem az iskolapadba, kitanultam a szőnyegszövést. 46 évesen négyesre vizsgáztam. Mint a kezdők általában, először félve ült le a szövőszékhez, a próbálkozása „eredményének” a több méternyi szőnyegnek a rokonok örültek a legjobban. — Kézi szövőszéken dolgozom. Az alapanyagot, a pamutszőnyeghez szükséges zsebkendőszegélyt egyre nehezebb beszerezni. Az utóbbi három évben ötszörösére emelkedett az ára. Mintásat nem, inkább csíkosakat csinálok, ezt lehet variálni. Készült szőnyeg sárközi, fehér-fe- kete-piros színekkel is. Az előkészület a legidőigényesebb, mert az alapanyagot ömlesztve kapom, azt ki kell válogatni színárnyalat és vastagság szerint, gombolyítani, majd ezután kerülhet a vetőlécre. Egy kétméteres szőnyeg elkészítése három órába is beletelik. Most álom-vágyam az, hogy az őcsényi lakóházam mögött megépüljön a saját műhelyem. péteri - FOTÓ: BAKÓ JENŐ Legszélesebb kártyaválaszték a Kereskedelmi és Hitelbank Rt, kínál Ingyen bankkártya decemberig /> ják. yPLUS A banki szolgáltatások közül az utóbbi időben a legdinamikusabban fejlődő üzletág a bankkártya tevékenység. Kevesen tudják, de jelenleg a legnagyobb bankkártya választékot a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. kínálja. A korszerű, készpénz helyettesítő fizetési eszközről és a kártya tulajdonosoknak nyújtott bel- és külföldi szolgáltatásokról a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. szekszárdi fiókjának igazgatója, Pál István és a lakossági osztály vezetője Vereckeiné Rajkai Piroska adott tájékoztatást. — A hazai kártyapiac egy jelentős részét tudhatja magáénak a Kereskedelmi és Hitelbank Rt., mely 1996-ban kapcsolódott be a „kártyázó bankok” versenyébe és látványos eredményt ért el, 13 fajta kártyával a hazai piacon jelenleg a legszélesebb választékot kínálja - mondta Pál István. Napjainkban mintegy 2 millió bankkártya van forgalomban, ezzel együtt párhuzamosan növekszik az elfogadó hálózat. Országszerte ma 1300 körüli pénzkiadó automatából juthatnak készpénzhez a kártyabirtokosok és 10-12 ezer kereskedelmi egységben használhatják bankkártyáikat vásárlásaiknál. A K&H Bank mindkét nagy nemzetközi kártyatársaságnak a VISA-nak és a EROPAY-nek tagbankja. Kártyái között megtalálhatók a legmagasabb igényeket kielégítő VISA Gold típusú kártyák, a közép rétegnek szóló VISA és EU- ROCARD típusú standard nemzetközi kártyák és az alacsonyabb jövedelműeknek az elektronikus kártyák. Különleges és hazai viszonylatban egyedinek számító kártyák az úgynevezett Co-branded típusú áruházi kártyák, melyek az alapvető szolgáltatáson kívül további kedvezményekre is feljogosítják használóikat - FOTEX VISA, Centrum Áruházi kártya. A bank nemcsak magánszemélyeknek, vállalkozóknak is kínál nemzetközi és belföldi kártyákat, VISA Business, EC/MC Belföldi Business és a METRO áruházakban használható METRO/K&H kártyákat. A legújabbak — Legújabb kártyatermékeink közé tartozik a hazai viszonylatban egyedülállónak számító VISA Classic hitelkártya, ezt a jó boni- tású, megbízható ügyfeleinek ajánljuk elsősorban - folytatta Vereckeiné Rajkai Piroska. - A síszezon kezdetére megjelent síkártya termékünk az alapvető kártyaszolgáltatáson kívül különböző kedvezményekre jogosít: nemzetközi biztosítás kapcsolódik hozzá - síbalesetekre is -, a kedvezmények kiteijednek a sítúrákra, sportfelszerelések vásárlására, szervizelésére. A kártyaszámlákhoz kapcsolódó számtalan kedvező szolgáltatás közül érdemes kiemelni a Telefon-Bank és Telinfó szolgáltatást, hisz a világ egyre inkább az automatikus banki szolgáltatások felé halad és a bankok az ügyfelek szinte éjjel-nappali kiszolgálására törekszenek. Ézekkel a szolgáltatásokkal akár otthonról vagy munkahelyről telefonon is intézhetik pénzügyeik jelentős részét. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 1997. október 15. és november 30. között akciót hirdetett meg, akik ebben az időszakban nyírnak lakossági bankszámlát, első bankkártyájukat ingyen kapják a banktól. A bank további kedvezményeket ajánl azoknak a munkáltatóknak, akik a bankkal bérátutalási szerződést kötnek a dolgozóik havi járandóságának bankszámlára történő utalásához, eltekint az induló betét befizetésétől és havonta két készpénzfelvételi tranzakció diját visszatéríti. Kiemelt kedvezményeket biztosít a közalkalmazotti szférában dolgozók bérszámláinak vezetéséhez is. Magas látraszóló kamat A kedvezmények mellett a kártyaszámlák fedezetéül szolgáló látraszóló betéteknél 200 ezer Ft alatti betétek után 10 százalék, a 200 ezer Ft feletti betétekre pedig 15 százalékos látraszóló kamatot térít a bank. A Kereskedelmi és Hitelbank szolgáltatásai Szekszárdon az Auguszt Imre utca 7. szám alatt, (Korzó Áruház mögött), illetve a Széchenyi utca 23. szám alatt (piac tér mellett) vehetők igénybe. (fké)
