Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-22 / 247. szám

10. oldal tNNEPi Magazin 1997. október 22., szerda ,Kis falu, kis forradalom” 1956-ról beszél Végh Antal A neves írót sportkönyveiről és mezőgazdasági témájú írásairól ismeri a közvéle­mény. Azt már kevesebben tudják, hogy tavaly jelent meg regénye arról, mi tör­tént egy magyar faluban 1956. október 23-án. Azt pe­dig még kevesebben, hogy az akkor huszonhárom eszten­dős tanítót nemsokára letar­tóztatták és a kistarcsai in­ternálótáborba vitték...- A negyvenedik évforduló alkalmából látott napvilágot a Fekete szivárvány című re­gény, az első kísérlet arra, hogy valaki megörökítse a fa­lusi eseményeket ötvenhatban. Tulajdonképpen mit csinált egy Végh Antal nevű tanító pontosan negyvenegy évvel ez­előtt?- A gáborjáni iskolában megtartottam az óráimat. Az­nap hatot, kettőt történelemből és négyet irodalomból. Aztán szaladtam az iskolaigazgató­hoz, a lakásán volt ugyanis egy néprádió. Meghallgattuk, hogy mi történik Pesten.- Mit tudtak akkoriban az országos történésekről egy bi­hari faluban, a román határ mellett?- Tudtuk, hogy Pesten ut­cára ment a nép. Az első pilla­nattól kezdve jogosnak éreztük a felvonulást, nem láttunk mö­götte csőcseléket. Bár nem vol­tam tagja a Rákosi-pártnak, az MDP-nek, tudtam, hogy a helybéli szervezetben is meg­indult az erjedés. És hát persze, Rajk László újratemetése, te­hát október hatodika óta árgus szemmel figyeltük az újságo­kat. Elsősorban a debreceni Naplót. Arra már nem emlék­szem, hogy éppen akkor mi volt a neve, mi megyeszerte csak Naplónak hívtuk. És ol­vastam az ország legnagyobb példányszámú napilapját, a Szabad Népet is. Akkor már azt vehettük ki belőlük, amit a magunk mindennapjaiban szintén tapasztalhattunk: Rá- kosiék bajban vannak.- Térjünk vissza a párszáz lelkes magyar falura. Mit csi­nált október 23-a délutánján?- Meghívtak az egyik gaz­dához újbort kóstolni. Az Otelló termését kortyolgattuk vagy tízen-tizenöten, megbe­széltük az ország dolgait. Szó szót követett, ott nyomban át­alakultunk falugyűléssé. A gá- borjániak hangadót kerestek maguknak és engem találtak. Sosem rejtettem véka alá a vé­leményemet, ráadásul az ese­mények minden moccanatát figyelemmel kísértem. Estén­ként összejöttünk, s megbe­széltük, hogy ki mit hallott a berettyóújfalui piacon, a me­gyeszékhelyen, Debrecenben vagy a Kossuth Rádióban. Ek­koriban már a pesti nép túl volt a rádió ostromán, a Parlament előtti sortűzön. A vérengzések hatására alakult meg a Gábor­jáni Forradalmi Bizottság. En­gem választottak meg a titká­rává.- Egy nadrágos ember a titkár, az elnök pedig egy hely­béli gazda?- Egy idős és tekintélyes gazda. Csakhogy neki szán- tani-vetni kellett, rám hagyta a forradalmat. De mielőtt kifor­dult volna a határba, magához intett és azt mondta: „Tanító úr, kis falu, kis forradalom!”. Hát én aztán rajta tartottam uj­jamat a gáborjáni forradalom ütőerén. Fejés, etetés után minden este összeültünk és in­tézkedtünk. Az egyik gazdá­nak például meghalt a fele­sége, s azt kérte, hogy fát hoz­hasson az erdőből, különben a rokonságnak nagykabátban kellett volna virrasztani a ko­porsónál. Egy másik gazda férjhez adta a lányát, s azt kérte, hogy a lakodalmat a községháza nagytermében tarthassa. Minden törvényesen ment, kivéve azt az egyet, amit utólag számon is kértek rajtam. A járásból megérkeztek az ok­tóberi fizetések. Kiadtuk a pe­dagógusoknak, az állatorvos­nak, a tanácselnöknek, a be­gyűjtő járandóságát azonban visszatartottuk. Nem a szemé­lyével volt bajunk, hanem a funkciójával.- A regényéből tudhatni, hogy közben a járási székhe­lyen nagy események történtek.- Csakúgy, mint a valóság­ban. Kikiáltották a Berettyóúj­falu és Vidéke Köztársaságot, menten az ENSZ gyámsága alá is helyezték. A város határában volt egy katonai repülőtér, ott kiképzett katonák tartózkod­tak, onnan akarták megverni a szovjet hadsereget.- Szavaiból szomorkás hu­mort érzek kicsendülni. Vissza­tetsző, ha én az akkori kisgye­rek most föltételezem, hogy 1956 Magyarországán a fen­séges társult a provinciálissal, a nagyszerű a kisstílűvel?- Uram, ez volt a forrada­lom! Mondok egy példát. Gá- borjánban megalakítottuk a Községi Forradalmi őrséget. Én, mint az MHSZ lövész­szakosztályának helyi vezetője ünnepélyesen átadtam a szer­vezet egyetlen leventepuskáját, s került valahonnan egy va­dászflinta is. Mindkét fegy­verre madzagot kötöttünk, hogy éjszakánként vállon hordva vigyázhassuk a határt. Addig járőröztünk, mígnem november 3-án érkezett a hír Debrecenből, hogy dübörög­nek a szovjet tankok.- Ezzel ért véget a Gábor­jáni Forradalmi Bizottság tör­ténete?- Még volt egy szép utójá­téka. Tudtuk a rádióból, hogy a pesti népnek nincs ennivalója. Szereztünk egy teherautót a té- esztől, megpakoltuk krumpli­val, kenyérrel, szárnyasjó­szággal, s a nélkülöző fővá­rosba vittük.- Volt egy tragikus utójáték is.- Ha akkor józanul gondo­lom végig a dolgokat, az első perctől kezdve tudnom kellett volna, hogy az októberi forra­dalom hasonlatos a májusi esőhöz. Megmos és felüdít, de aztán jön a sirokkó. Szeren­csésnek mondhatom magam, hogy megúsztam néhány hó­napnyi internálással. A kistar­csai táborban találkoztam két falumbéli legénnyel, az egyik szobrot döntött Jánkmajtison, a másik meg kukorékolt a párttitkár kapujában. Tőlük tudtam meg, hogy mi történt Szatmárban. Hát bizony, ha otthon élem meg október vé­gét, aligha úszom meg ennyi­vel. Szabadulás után Sza­bolcsba kerültem. Sikerült el­helyezkednem Újfehértón. Örültem, hogy visszavettek a szakmámba. Úgy éreztem, hogy nekem bizonyítanom kell: nem követtem el bűnt, alkalmas vagyok tanítónak. Magához hivatott a helybéli párttitkár, s azt mondta, hogy nem lesz semmi bajom, ha nem hivatkozom ötvenhatra. Betartotta a szavát. Hamaro­san fölvettek az egri főisko­lára, közben edzettem a diák­focistákat és kézilabdázókat, majd bekerültem tanítani a nyíregyházi gimnáziumba. Az íróságom már egy másik tör­ténet.- Miért várt csaknem negy­ven évig ötvenhat megírásá­val?- Ha én Kádár alatt írom meg a Fekete szivárványt és házalok a kéziratával, akkor minimum Szibériában kötök ki.- Vajon mivel magyaráz­ható még, hogy negyven évvel a történtek után született meg az első és mindmáig egyetlen regény a falusi ötvenhatról?- Azzal, hogy még a legfia­talabb írók is Pesten cselleng­tek, géppisztollyal a kezükben. Az ötvenhatos élménykor le­szűkült a Corvin-közre, az Ül­lői útra és a Széna-térre. Egyébként nem is lesz követ­kező regény a falun történtek­ről. A mi nemzedékünk tagjai felnőtt fővel élték meg az ese­ményeket, de már leszálló ág­ban vagyunk. A fiatalabbak meg honnan tudnák, hogy mi történt akkoriban?- Regénye éppen egy éve je­lent meg. Milyen visszajelzése­ket kapott róla?- Azt hittem, több lesz a sértődött ember. Néhány hó­napja meghívtak Berettyóújfa­luba. A művelődési ház igaz­gatója borzasztóan izgult, hogy nem demonstrál-e valaki elle­nem. Sok egykori tanítványom jött be Gáborjánból, idősödő asszonyok és meglett férfiak. Letanítóuraztak, s elmondták, hogy az igazat írtam. Ettől nemcsak a népművelő nyugo­dott meg, hanem én is. Zöldi László A történelemtanárok és a NAT A Történelemtanárok Egylete továbbra is fenntartja azt a ko­rábban kinyilvánított vélemé­nyét, hogy nincsenek meg a Nemzeti Alaptanterv (NAT) bevezetésének a feltételei. Ezt Miklósi László, a szervezet el­nöke hangsúlyozta keddi sajtó- tájékoztatóján. (A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a napokban állásfoglalást adott közre, amelyben a Történelem- tanárok Egyletének minapi konferenci áj án megfogalmazot­takra reagált. A pedagógus tö­mörülés a NAT bevezetésére irányuló kormányzati és tárca­szintű intézkedések felfüggesz­tését javasolta.) Az egylet véleménye szerint - ellentétben a minisztériumi állásfoglalással - az iskolákban nincs meg minden feltétele an­nak, hogy a törvényben megha­tározott feladataikat ellássák. Miklósi László példaként emlí­tette: nem született konszenzus atekintetben, hogy melyik évfo­lyamban kezdik a NAT beveze­tését. A történelemtanárok az első osztállyal egyetértenek, de he­tedik helyett az ötödik osztá­lyokat érintően vezetnék be a NAT-ot 1998. szeptember 1- jén. Nehezményezik azt is, hogy a pedagógusképzés nem teljes mértékben ingyenes. Miklósi László szólt arról is, hogy a Művelődési Közlöny­ben megjelent bőséges lista a képzési programokról szakmai kontroll nélkül készült. Azt sem tartják szerencsésnek, hogy az informatikai fejlesztés a NAT bevezetéséig még a középisko­lákban sem fejeződik be. A szabályozás nem fogalmaz vi­lágosan abban sem, hogy a tan­anyag teljesíthető-e a dokumen­tumban meghatározottnál előbb. Vidéki forgalmazót keresünk KÖMMERLING és PLEXI lemezeinkre háromdimenziós plasztikus betűinkre és termékeinkre BETŰ- ÉS FORMATERVEZÉSI Kft. 1064 Budapest, Izabella u. 80. Tel.: 131-2114, tel./fax: 131-5347. (21580) Apróhirdetését már fényképpel is J feladhatja a Tolnai Népújságba. Érdeklődjön: 74/416-211. Az AS-M Tolna Megyei Irodája szolgáltatása a lakosság részére TISZTELT HIRDETŐNK! Segíteni akarunk Önnek hirdetése feladásában. A Tolnai Népújságba szánt hirdetését közvetlenül levélben is elküldheti. írja a megrendelőlapra a hirdetés szövegét - egy betűt, írásjelet egy kockába. Kérjük, hogy a hirdetés szövegében a címét és telefonszámát is tüntesse fel. A sorok előtt feltüntettük a hirdetés fizetendő díját. Jeligés hirdetés esetén a jeligedíj plusz 100,- Ft. A pénzt rózsaszínű postautalványon adja fel címünkre. A pénzfeladást igazoló szelvényt, valamint a kitöltött és az újságból kivágott megrendelőlapot küldje el címünkre. A borítékra legyenek szívesek ráírni: APRÓHIRDETÉS. Köszönjük bizalmát és remél­jük, elégedett lesz szolgáltatásunkkal. Címünk: AS-M Kiadói Kft. Tolna Megyei Irodája, 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf.: 71.---------------------­------­A PRÓHIRDETÉS-MEGRENDELŐLAP (Lakossági: adás-vétel, ingatlan, állást keres, társat keres.) Megrendelem önöknél az alábbi szövegű apróhirdetés megjelentetését: 150 Ft 300 Ft 450 Ft 600 Ft 750 Ft 900 Ft 1.050 Ft 1.200 Ft Feladó neve:................................................................................................................................................................................ címe:................................................................................................................................................................................ TOKAJ 26 BUDAPEST 24 REDFORD, GIBSON MERYL STREEP. EG HOGY • Ha Ön földi vevöan tennával rendelkezik ját, vagy ha fölhívja a ká bel-tv operátorát. a készülékét a legközeleb­bi szomszédos körzet csa­tornájára Ha így sem sike­rül, akkor hívja a következő ingyenes telefonszámot: (06-801 44 55 66, vagy kérje a helyi szakemberek segítségét. • Ha Ön az AM-micro rendszer tagja Az RTL Klub ezen a rendszeren is könnyen fogható. Ez azt jelenti, hogy mint minden más csatorna esetén, ezúttal is csak be kell hangolnia az RTL Klub-ot az Ón TV- készülékén. Számos területen az RTL Klub az MTV2 helyén látható. Abban az eset­ben, ha ott nem találja, először keresse meg a térképen, hogy Ön melyik vételi körz.etben lakik, mert akkor Önnek kell be­állítania az új csatornát a saját készülékén. A csa­torna száma a térképen található, arra a körzetre írva, ahol Ön lakik. Ha az RTL Klub adása ezután sem fogható, vagy ha a kép rossz minőségű, ak­kor kérjük, hogy állítsa át • Ha Ön egy kábel- televíziós hálózat tagja Az RTL Klubnak mind a két kábel-tv szövetséggel érvényes szerződése van. Ezért az. RTL Klub elér­hető az Ön készülékén is. Az RTL Klub pontos helyét megtalálhatja, ha ellenőrzi a fogható csatornák listá­A BEHANGOLASRÓL INGYENES INFORMÁCIÓ: (06-80) 44 55 66

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents