Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-11-12 / 238. szám

Az „Obsitos” a Babits Emlékházban A Wosinsky Mór Megyei Múzeum megyei gyermek- rajz-pályázatot hirdetett Garay János „Obsitos” című művének az illusztrá­lására. A pályamunkákból kiállítás nyílt a héten Szekszárdon, a Babits Mihály Emlékházban. Lovas Csilla művészettör­ténész, a kiállítás rendezője elmondta, a több mint százöt­ven beérkezett munkából kö­zel százat tekinthetnek meg az érdeklődők. A pályázat első díját Papdi Eszter (Általános Iskola, Bá- taszék, 5. o.) nyerte, második lett Pécsi Éva (Általános Is­kola, Bátaszék, 5. o.), harma­dik Kolbert András (Vörös­marty Mihály Általános Is­kola, Bonyhád, 7. o.). Könyvutalványt kapott Bíró Anna (5. o.), Papp Máté (6. o.), Bagi Miklós (6. o.), akik mindhárman a bátaszéki általános iskola tanulói, va­lamint Klemis Endre (6. o.) és Könyv Katalin (8. o.), akik a simontomyai általános isko­lába járnak. A felsoroltakon kívül húsz pályázó munkáját ismerték el jutalommal. Fotó: Gottvald Károly f- V& ÎL Dtí; PÉCSI ÉVA 5, <ir Lázadás vagy valami más? Egy hét a szülői otthontól távol Eltűnt egy szekszárdi 15 éves fiú, majd egy hét múlva - a la­punkban közölt felhívás után - lakossági bejelentésre előke­rült. Kornél épen és egészségesen, de külsejében némileg meg­változva - tarra nyírt koponyával és kilyukasztott fülcimpával - hét nap után újra otthon van. A tizenöt éves, korához képest meglehetősen fejlett, 190 cen­timéter magas, barna hajú, kék szemű fiú a szekszárdi Ady Endre Középiskola első éves tanulója, autószerelőnek tanul. Hogy hol, kiknél és mivel töltötte ezt az időt, azt az édes­anyja mesélte el nekünk. — A Szekszárdi Szüreti Fesztivál ideje alatt, pénteken, a barátaival ment le a fiam a vá­rosba körülnézni. Fekete far­mernadrág, fehér, rövid ujjú pálmafás póló és Nike cipő volt rajta. Hiába vártuk, nem jött haza. — Mit tettek, jelentették e az eltűnést a rendó'rségen ? — Hétfőn jelentettük, mert addig reméltük, hogy előkerül. Egy hétig aggódtunk érte, a rendőrök hozták haza. Azt mondta, Szekszárdon, a Bocs­kai utcában, egy családnál tar­tották fogva, be volt zárva egy ablaktalan, kétszer két méteres szobába, két pitt bullái. — Hogy került oda a fiú? — A haverja - akivel a fesz­tiválon volt túl sokat ivott - ki­sebb fajta alkoholmérgezést kapott, őt segítette hazavinni. Utána elment a Bagoly ABC- be, ott találkozott egy általános iskolás volt osztálytársával - ők laknak a Bocskai utcában -, aki elhívta játszani, nintendózni hozzájuk. — Körülbelül hány órakor volt ez? — Este negyed tíz felé. Ő elment a lakásukra, aztán ott fogták. — Mi oka volt ennek és egyébként is, hogy lehet fogva tartani egy csaknem két méter magas tizenöt éves gyereket? — Veszekedést produkál­tak, aztán rázárták az ajtót. Ké­sőbb adtak neki kólát inni, ami­től elaludt, biztosan volt valami az italban. — Amíg a fia távol volt, Önöket kirabolták. — Úgy van, Kornél pénte­ken eltűnt, hétfőn kulccsal be­jöttek a házunkba, amikor senki nem volt itthon és elvitték a ka­zettánkat, mintegy 100 ezer fo­rintnyi értékkel. Mint később megtudtuk, a fiam volt a tettes, ez a társaság arra kényszen- tette, hogy kirabolja a saját szü­leit. Taxival jöttek hozzánk - a város másik végében, egy csa­ládi házban lakunk -, három­szor is visszaküldték a gyere­ket, míg ők kint a taxiban vára­koztak. — Miért nem szökött meg a fiú? — Azt mondja megfenye­gették, hogy ha megszökik, bennünket fognak bántani. — Azt mondják, az eltűnése alatt Koméit látták a városban, járt diszkóban is. — Ezt én is hallottam, de nem ő volt az. Neki ugyanis tar kopaszra lenyírták a dús barna haját, a fülét kilyukasztották és fülbevalót tettek bele. A ruháját egy másik srác hordta, a fiamon sem a saját ruhája volt. — Nem lehet, hogy a fiú ön­ként vonult „száműzetése”? — Gondoltunk erre mi is, mert amikor hazajött, azt mondta, szigorúak voltunk, nem engedtük diszkóba. Mégis inkább az a valószínű, hogy ez a társaság rá akarta szoktatni a kábítószerre, hogy függővé te­gyék és a piszkos munkák el­végzésére őt használják. — Megbeszélték-e a gyerek­kel a történteket? — Igen, de most is fél, mert megfenyegette az a társaság, hogyha bármi rosszat mondd, azt megbánja. Szerencsére az ÁSz Security Kft. ingyen vál­lalta az őrzését, most ők kísérik iskolába. Mi ugyanis feljelen­tést tettünk a rendőrségen rab­lás, betörés miatt. Lázadó kamasz A fiú eltűnésével a Szekszárdi Rendőrkapitányság megelőzési alosztálya foglalkozott. — A szülők hétfőn jelentet­ték be a gyerek eltűnését. Mivel kiskorú személyről van szó, azonnal elrendeltük az országos körözést, tájékoztattuk a társ­szerveket -, mondta Varga Pé­ter őrnagy, alosztályvezető. — Amikor az adatgyűjtés során olyan információt kap­tunk, hogy a fiú a városban van, volt aki találkozott vele, eldön­töttük, hogy a Tolnai Népúj­ságban közöljük a fényképét. Pénteken jelent meg a felhívás és még aznap bejelentést kap­tunk, aminek alapján megtalál­tuk a gyereket. Mivel a meg­hallgatása során bűncselek­mény elkövetésének alapos gyanúja merült fel, büntető fel­jelentés készült. — A fiút tényleg fogva tar­tották? — Ez a kérdés még nincs teljesen tisztázva. Az biztos, hogy otthonról önként távozott el. Áz ilyen, kamaszkorú gye­rekeknél gyakran előfordul, hogy lázadnak a szülői szigor ellen és ez néha ilyen formában nyilvánul meg, hogy eltávoz­nak otthonról. f. kováts Angliában látták Egy ház, amely biztonságos Anglia legbiztonságosabb háza Palgrave-ben talál­ható. Neil Winder épí­tészmérnök barátnőjével és tízéves kislányával lakik benne abban a biztos tu­datban, hogy akár egy nagy klímakatasztrófát is átvészelhet a maga által tervezett épületben. A ház falai húsz centiméter vastagon újrahasznosított papírral vannak kitömve, ezáltal lélegezni tudnak és jól reagálnak minden hő­mérsékletváltozásra. A WC hagyományos pottyantós elven működik, azaz nem kell lehúzni, ha­nem kevés szalmát kell minden használat után bele­szórni. A fenti módszerrel speciálisan kialakított táro­lógödrökben komposzt ke­letkezik, melyet később a kert trágyázására lehet hasznosítani. A szennyvizet a kert vé­gében létesített mini-nádas tisztítja meg, a víz pedig kis patakocska formájában egy­szerűen elfolyik. A házat a környéken szép számban ta­lálható vörösfenyő borítja, amely kiválóan véd az eső­víz ellen. A ház terhét hordozó ti­zenkét főtartó betonlábakon áll, nyolcvan centiméterrel a föld szintje fölött, így tehát még egy áradás sem tenne kárt benne. A tető is fából van, a réseket vályog tölti ki, és az egész szerkezet még a legnagyobb viharok­nak is ellenáll. Az ereszek a szokásosnál kétszer nagyobbak, így még a felhőszakadások vizét is le tudják vezetni. A fűtést egy háromtonnás óriáskályha szolgáltatja, melyet azzal a hulladékfával táplálnak, amit a közeli erdészetből hoznak. Villanyoltás után a ház automatikusan lekapcsoló­dik az elektromos hálózat­ról, hogy megszűnjenek az állítólag rákkeltő elektro­mágneses mezők. A tervező a 2,1 milliárd forint értékű házról azt ál­lítja, hogy bármi történjék is a világban, ebben az épület­ben majd az unokái is nyu­godtan élhetnek. Feltéve, ha egyáltalán kedvük lesz hozzá. A Mecsek katarzisa Bevallom emberesen: a termé­szet lágy ölére vágytam. Oda­hagyni mindent a zöld agymo­sásért, a hűvös hegyi reggele­kért, erdők mélységes csöndjé­ért és hajnali rigófüttyért. E vágyam találkozott csalá­dom vágyaival, s mivel mosta­nában nagyban úgysem uta­zunk,- Krk szigetét, Nizzát, jólfésült alpesi nyaralást, Slo- vensky Rajt elvetettük -, sátor, hálózsák, feleség, gyerek a ko­csiba, irány tehát a Mecsek. A Mecsekben több turista­gócpont respektálandó. Kettő hívja fel az ölre vágyó turista figyelmét: Abaliget és Orfű környéke, valamint a Kelet- Mecsek tájvédelmi körzete. Az embernek mindig van mit ta­nulnia, így hát nem baj, ha elő­ször Abaligetet választja. A falu Baranya barátságos arcát mutatja, a kemping szép fekvésű. Csak nagyon unalmas lehet. Erre rögtön a recepciós fiatalember fogadásából kö­vetkeztettem, aki végtelenül elgyötört arccal kérdezte ug­rabugráló három éves fiamról, hogy van-e már hat é;ves, és ki­számolta az egy éjszakára du­káló 1500 forintot cakompakk két személyért, egy autóért, egy sátorért. A melegvíz nem volt a számlán, de a tusolóban sem, (legalább nem éreztük magunkat átverve). Abaliget- tourist-center éjszaka azután kitett magáért: a szomszédos alcenterek egyike féltizenegyig báli zenével szórakoztatta a kempinget, majd hamarosan kiderült, hogy ez csak altatódal volt, e helyek másikai ugyanis a techno (magyarul teknó) mu­zsika besztjeit duruzsolta a fü­lekbe. Úgy negyednégyig. Va­lószínűleg kipurcantak az erő­sítők, elment az áram, vagy már a diszkós sem bírta ide­gekkel. Ezen a ponton tűnőd­tem el: vajon mi vonzza az aba- ligeti camping-be mintegy százötven fős társadalmát? À hajnali rigóknak persze reszel­tek. Másnap a falu első látvá­nyossága, a régen papluknak hívott cseppkőbarlang. Járata ötszáz méter, tizenkét fokos levegője kitűnő, asztmásoknak gyógyír. Cseppkövei ugyan nem mérhetők aggteleki mér­cével, kanyargós és szűk jára­tán azonban öröm végig menni. Ebéd előtt rájöttem: je­lenlétem nem vált turisztikai tudatformáló erővé, hát sátor­bontás mielőbb. A Mecsek valóban gyö­nyörű. Erről igazán az győződ­het meg, aki Komlótól Ma- gyaregregynek veszi az irányt, majd Márévár felé fordul, on­nan pedig tovább Kisújbányát veszi célba. Ez itt a Kelet-Me- csek: tulajdonképpen zsebken- dőnyi terület. Gyalog három­négy, két keréken talán egy nap alatt is bejárható. Sátoro­zásra több alkalmas hely kí­nálkozik, így a Pásztor-forrás, a Völgység-patak eredőjének tisztása, ahonnan könnyen el­érhető az összes látványosság, legfőképpen a karnyújtásnyira lévő tölgyes. Elveszni benne nehéz, lévén keresztül kasul szelik a nemzetközi turistaút­vonalak, kerékpárutaknak is használt erdőgazdasági utak. Márévár: félezer méter kö­rüli magasságban tárul elénk a panoráma. A kulcsos úr belé­pőjegyet és jégkrémet árul, egyik sem lehet túl izgalmas. A vár kiállításai barátságosan ka­lauzolják a látogatót a Mecsek élővilágában, az emlősöket, jól látszik, még az átkosban töm­ték ki. Cigányhegy: kilátója a hat­száz métert is veri tengerszint felett, szép időben a Misináig ellátni. Körötte vadcseresznye, fanyar som, majdhogy ipari mennyiségben, a hozzá vezető úton erdei szamóca. Kisújbánya: ritka, szeres te­lepülés. Központja nincs, né­hány ház, egy kis erdő, megint házak, és így tovább. Utcáját csermely keresztezi. Az idilli kisfalut módosabb pécsiek, budapestiek fedezték fel a ma­guk számára, Mercedesek, Audik állnak a népies udva­rokban. A hegység arculatát egyéb­ként érdekes kontraszt ár­nyalja: a polgárosuló turisták, - amolyan well-to-do, mon­daná az angol -, és a szemét alkotta páros. A Pásztor forrás vendégei, - ez nem reprezenta­tív minta -, jobbára nyilván keményen dolgozó városi em­berek, könnyűalufelnis autók­kal, temérdek konzumcikkel felszerelkezve. A szemétten­ger, ami marad utánuk, akkor a legleszomorítóbb, amikor tá­voznak. A tisztás két-három- száz méteres körzetében nehéz eldönteni, az avar több, vagy a szemét. A forrásnál valaki ott felejtette egyszer használatos borotváját, ami azonban csöp­pet sem rí ki a műanyagflako­nok és sztaniolpapírok közül. A rádió éppen bemondta, hogy hazánkban kitört a kapi­talizmus. A magántulajdon aránya átlépte a hetvenöt szá­zalékos arányt. Bár a kettőnek nyilván semmi köze nincs egymáshoz, a látvány ettől még katartikusabb lett. (tf)

Next

/
Thumbnails
Contents