Tolnai Népújság, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-27-28 / 226. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1997. szeptember 27., szombat Rejtett értékeink öszikénk és rokonai Fusz György szobrászművész jóvoltából új köztéri szoborral gazdagodik ma Szekszárd, a Liszt Ferenc téren felállított őszike című alkotással, s talán nem fölösleges, ha afféle kéretlen keresztapaként rávillant e sorok írója arra, mit is jelent szobor és név együtt. Sokan hiszik azt, hogy Arany János őszikék című versgyűjteményével állhat kapcsolatban. A költő maga úja hasonló című versében: „Olvasó, ha fennakadsz, hogy /Könyvem címe őszikék,/ Tudd meg: e néven virágok/ Vannak ősszel, és - csibék!” Ha virágok: a deres fű/ Hantját szépen színezik;/ Ha csibék: ez is megjárja,/ Ki olyanra éhezik”. Aki a szobrot látta-látja, alighanem a szó egyik jelentését sem fedezi föl a műben, s neki van igaza: egy harmadik értelme is van az őszike szónak, az, amihez az Értelmező szótár is Babits Mihály Szerenád című versének soraiból idéz: „Cirpel most az őszike/ szeles őszidőben /felijed az őzike/ távol az erdőben ...” Már mindenki kitalálhatta: Babits szülővárosában ebben a jelentésben lett szobomév. Ha Babits verse jó példa is, nem az első és nem is az egyetlen, mert költőnk a maga korában jelképesen ismert élőlényt tett műve legfontosabb helyére, az aranymetszés pontjára. Arra, hogy mit jelképezhetett az egykori szekszárdiaknak, igen szépen megfogalmazott példa a Tolnamegyei Közlöny 1880. november 7-i harmadik oldaláról Az őszike című cikkecske: ,,A szegzárdi szőllőhegyeknek van egy igénytelen kinézésű, de kedves lakója, mely nem tekinti feladatának, hogy a gazdának pusztításaival kárt okozzon; nem táplálkozik semmi vete- ménnyel s megelégszik azzal, ha lakónak befogadtatik. Míg a szőllőmunka nagyban folyik, nem mutatja magát, még hangjával sem zavarja a munkásokat, s csak augusztus elején, midőn a szőllő vad zöld színét az érés előjele: a kellemes kékszín kezdi bezománcolni, szólal meg csendes éjeken egyhangú, andalító, mélabús éneke! s tart mindaddig, míg az édes kékfürt és zöld levél ékesíti a szőllőtőt. Akkor azonban elhallgat s várja hallgatag az éledő természetet s az új szőllőfürtöket. A szédelgés korszakában példaként érdemesnek tartottuk róla is megemlékezni, mert hát a szerénység mai napság ritka, mint a fehér holló!” Babits Mihály Szerenád című versének alcímében „szomorú bujdosásait és egyéb bánatait igen keserüli” a költő, tehát az őszike hangulatilag pontosan ide illik. Versbeli megjelenése előtt a szerelmes Babits egyes szám első személyben beszél kedveséről, s a hirtelen váltás után még egy pillanatig önmaga jelképe jelenik meg: az őszike, amely már készül a „hosszú bujdo- sás” idejére. A szerelem, a távolság, otthoni rosszallás miatt reménytelen szerelem szomorúsága éppúgy az őszike alakjában jelképeződik itt, mint az alkotás, az érzések kifejezése. Volt azonban a szekszárdiak számára a kis rovarnak más jelentése is. Ezt Boda Vilmos főszerkesztő a Tolnamegyei Közlöny 1901. augusztus 22-i vezércikkében (!) Az őszike címmel mondta el. „Hermán Ottó majd tudományos készültségével, ha ugyan erre alkalom nyílik, ámbár se pók, se nem hal, egész határozottan meg fogja mondani, hogy mi a természetrajzi neve és minő életet folytat az a kis szürke állat, melyet vidékünkön őszikének neveznek, s mely nyár végén, pontosan akkor, midőn a szőllőbogyó tar- kulni kezd megkezdi átható, vontatott, mélabús cirpelését, s azt abba nem hagyja addig, míg a szőllő édes musttá nem változva megszűnt a zöld tőkét tarkítani. Hogy micsoda összefüggés van a szőllő tarkulása és az őszike szorgalmas éjjeli éneklése közt - nappal következetesen hallgat -, azt még a nagyhírű természetbúvár is bajosan tudná megmondani, annál kevésbé lehetünk mi arra hivatva, kik bizony e téren csak a kontár címre tarthatunk igényt... Miután továbbá csalhatatlan tény, hogy az őszike cirpelése összefüggésben van a szőllő érési idejével, eszerint, ha az őszike énekétől már nyár derekán visszhangzik a hegyoldal, akkor korai érés állván be, korai szüretre és jó minőségű borra van kilátás .. .” Boda tanúsága szerint abban az évben már július végén megszólalt ez a kis tücsök, mert hiszen arról van szó, jó termésre számítottak, „egy jó szüret pedig Tolnavármegyére nézve olyan életkérdés”, ami vezércikket érdemel. Fusz György szobra az őszike babitsi jelentését hozza közelebb a szemlélőhöz: az alkotás szerelmes szomorúságát, egyszerre tőlünk távoli és hozzánk közeli mivoltát, fájdalmas szépségét. Dr. Töttős Gábor Garaysta öregdiákok: dr. Lörincz Sándor Az orvostudomány tábornoka Életének első évtizedében nem igazán szerencséltette a sors Lőrincz Sándort. Már születésének esztendeje - 1914, az I. világháború kitörése - is önmagáért beszél. Születésének helyszíne, a székelyföldi, háromszéki Magyarbodza ugyancsak. A háború vihara, majd azt követően a szülőföld elcsatolása messzire sodorta a Lőrincz családot. Jászberény, Zalaegerszeg, majd Szekszárd jelzik az életút első, fontosabb állomásait, közülük is mindenekelőtt Tolna megye székhelye. S talán kell-e hangsúlyoznunk - a Garay János Gimnázium. A jó- eszű, szorgalmas kisdiák csakhamar felhívta magára a figyelmet: az Alma Mater ingyenes könyvekkel, tanszerekkel honorálta kiváló tanulmányi előmenetelét. — Nemcsak jómagam, hanem két bátyám is ebbe a gimnáziumba járt - idézte fel a 72 (!) évvel ezelőtti kezdeteket dr. Lőrincz Sándor, akivel budapesti otthonában beszélgettünk. — Miután apám 1924-ben agyvérzést kapott, s élet-halál között lebegett, testvéreimmel együtt igyekeztünk önmagunkat eltartani. Minden lehetőséget megragadtunk: kapáltunk a bolgárkertészetben, maltert hordtunk az építkezéseknél, emellett én még órákat is adtam néhány kisgyereknek. Mondhatom, annyit kerestem akkor, mint egy kezdőjoggyakornok. A diákévekről dr. Lőrincz Sándor a nehéz időszak ellenére is kellemes emlékeket őriz. S egyáltalán nem az elfogultság okán. Hiszen még az egyetemen is gyakorta hallott elismerő nyilatkozatokat a Garay János Gimnáziumról. — Az Alma Mater meghatározó szerepet tölt be életemben. Összetartó, jó osztály volt a miénk. Segítettük, megbecsültük egymást, és természetesen tanárainkat is. Az osztályból egyébként nyolcán végeztünk egyetemet: négyen jogászok, ketten tanárok lettek, volt, aki a lelkészi hivatást választotta, én pedig az orvosi pályát. Erről pillanatok alatt, mondhatni ad-hoc döntöttem, méghozzá bátyám példája nyomán, aki akkor már sebészorvos volt Szekszárdon. Dr. Lőrincz Sándor az egyetem elvégzése után figyelemreméltó karriert futott be. Sebészi tapasztalatait a katonaság kötelékében kamatoztatta, szolgált a keleti fronton is, majd mindössze 29 évesen kinevezték a Budapesti Honvédkórház sebészeti osztályvezetőjének. Ezen minőségében vett részt 1945-ben a romhalmazzá változott intézmény újjáépítésében. Bár a politikai változások miatt többször is munkahelyet kellett változtatnia, szaktudását egyetlenegy rendszer sem nélkülözhette. 1953-tól alezredesként, 1968-tól pedig ezredesként - és főorvosként - folytatta gyógyító tevékenységét. Nyugdíjba 1974-ben ment, miután szemét - retina leválás miatt - többször megműtötték. A Magyar Köztársaság elnöke 1995-ben nyugállományú dandártábornokká nevezte ki. — Bár nem igazán tartoztam az úgynevezett jó káderek közé, a kórházban köztiszteletnek örvendtem, s a legszimpatikusabb, legbarátságosabb orvosnak tartottak. Elért eredményeimet a munkámnak és a megfelelő emberi viselkedésemnek köszönhetem: s mindenekelőtt azon gimnáziumi tanáraimnak, akik nekem, a fogékony kamasznak megfelelő lelki indíttatást adtak. Dr. Lőrincz Sándor 1988 óta aranydiplomás orvos, jövőre esedékes a gyémántdiploma. Bognár Papp Irén - szá Marik Tamás Bogyiszlóra költözött A papokat is buzdítj a a megtérésre A karizmatikus megújulás apostolaként számon tartott Marik Tamás sokáig Ausztráliában élt. Most - a változatosság kedvéért - Bogyiszlóra költözött A nem éppen szokványos életpályán ,.közlekedő” 57 éves ferences szerzetes az elmúlt tanévben még a kaposvári egyházi gimnázium igazgatója volt, most szeptembertől pedig a szekszárdi Kolping iskola hitoktatója. A borászkodástól a cserépkályha-épí- tésig mindenhez ért. Nyűt közvetlen férfiú, aki valószínűleg a gyerektől az aggastyánig mindenkivel tegeződik; a tiszteletet nem megköveteli, hanem kiérdemli. — Pappá ’64-ben szenteltek — mondja - aztán egyetemre kerültem, biológia-földrajzra, és ötödévben már tanítottam, Esztergomban. Mentem volna ’82 márciusában Amerikába, kivándorlóval, de februárban tartottam egy lelkigyakorlatot, amiért visz- szatapsoltak. Akkor „üdültem” kilenc hónapot Csopakon, aztán visszakerültem Budára, de három évet ott is csak csücsülhettem, bár a vége felé már kezdtek engedni, vidékre is. Találkoztam egy ausztráliai magyarral, aki hívott kinti káplánnak. Meg volt persze a veszélye, hogy nem kapok útlevelet, de ’85 májusában kiengedtek, és ott voltam kilenc évig. Hazatérve Segesdre helyeztek barátnak, onnan kért el a kaposvári püspök gimnáziumigazgatónak, ’95-ben. És most látod, eljöttem ide. — Eljöveteleddel kapcsolatban olyan hírek jártak, hogy az állam és az egyház titkos megállapodása szerint az egyház visz- szakapja az ingatlanait, cserébe viszont az állam beleszólhat abba, hogy bizonyos személyek bizonyos posztokra kerülhesse- nek-e vagy sem.. — Lehet, hogy van ilyesmi, de az nem az én tésztám. Velem a püspök, - Balás Béla fér volt. Megmondta, hogy csak átmenetileg van rám szükség, amíg nem talál megfelelő személyt. Most pályáztatott, és talált. Hogy miért pont a megye oktatási osztályának a vezetője lett a katolikus gimnázium igazgatója, az nem az én dolgom. Az én dolgom, hogy megismerjem Bogyiszlói és a Kolpingot. — Mit értesz az alatt, hogy a hitoktatóknak is meg kell térniük? — Ezt nem én találtam ki, de nagyon igaz. Mert nálunk, a római katolikus egyházban a megtérés nem ismert fogalom. Minket megkereszteltek születésünk után - apánk, anyánk elintézte - aztán, ha kisiskolás korunkban megáldoztunk és később meg is bérmálkoztunk, sőt, néha templomba is eljárunk, teljesen érvényes keresztények vagyunk. És egy ilyen embert, sőt a papokat is arra buzdítani, hogy térjenek meg, az bizony botrány. Meg sem akaiják hallani. — Bogyiszlótól, Szekszárdiéi mit vársz? — Majd Isten eldönti, mi lesz a feladatom. Még be kell fejezni a költözést, beilleszkedést. Megkaptuk ezt az üres bogyiszlói plébániát, egyelőre csak a halottakért harangozunk, misézünk, de szeretnék legalább heti egy misét a helyi híveknek is tartani. Szekszárdon a Kolping iskola melletti templomban szoktam misézni, reggelenként. — Nagy családból származol, és most is van „környezeted”, ami nem mindenkinek tetszik... — Heten vagyunk testvérek: hat fiú meg egy „selejt”, van köztünk orvos, mérnök, operaénekes, a húgom az gyógytornász, de nem sokat dolgozott a szakmájában, mert ő is szült hét gyereket. Szóval közösségben gondolkodók vagyunk. A papoknak nem elszigetelten kell élniük. Én magam köré gyűjtöm az elesett embereket, most két felnőtt és három gyerek lakik velem. Van kutyánk, macskánk, próbálunk gazdálkodni, megélni. — Tanítani, lelkipásztorkodni, megújulást hirdetni, közösséget építeni, gazdálkodni. Lehet ennyi mindent egyszerre jól csinálni? — Csinálni lehet, jól már nem annyira, de Isten majd megmutatja a fontossági sorrendet. Minden jel arra vall, hogy ma a hitben való megújulás, a megtérés az első számú feladatunk. Papoknak is, híveknek is. Mert nincs klerikus, meg laikus, mindenki meg van híva a szentek közé. Wessely Lelkipásztor, Bogyiszlón fotó: gottvald „Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet, és az az ember, aki értelmet kap. Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek, és nagyobb jövedelme, mint a színaranynak... Hosszú élet van a jobbjában, baljában pedig gazdagság és dicsőség”. (Példabeszédek 3:13,14,16) Ha megkérdeznénk a ma emberét, mire lenne szüksége leginkább, valószínűleg az egészség, a hosszú élet, az anyagi jólét, a nyugalom szerepelne a kívánságlista első néhány helyén. Felgyorsult, motorizált világunkban valóban egyre nagyobb az igényünk mindezekre. A Példabeszédek könyvének írója, Salamon király egészen mást kért, amikor erre lehetőséget kapott Istentől: „Adj azért a te szolgádnak értelmes szívet, hogy tudjon választást tenni a jó és gonosz között..(1 Királyok 3:9). Salamon - alázatos kérésére válaszképpen - a bölcsesség mellett a fent felsorolt értékeket is elnyerte. A fent idézett szavakkal igyekszik rábeszélni egykori és mai olvasóit egyaránt, hogy tanulják meg tőle a bölcsességet, illetve gondolkodjanak el annak fontosságán. Arannyal-ezüsttel mindaz megszerezhető, amit az anyagi világ nyújthat, a bölcsesség ennél magasabbrendű világba emel. Ezért lehet vele értékesebb dolgokat megszerezni, mint amazokkal. Az Istentől kapott bölcsesség tehet csak képessé bennünket - az igazi értékeket, az erkölcsöt sokszor lenéző világunkban is - a jó és a rossz megkülönböztetésére. Jó hír Annak birtokában érhető el csupán amit az ember kíván: hosszú élet, gazdagság, megbecsülés .. stb. Igazi ajándéka azonban a békesség és a teljes élet. A bölcsesség nemcsak belső rendezettség, hanem a legapróbb részletekben is megnyilvánuló gyakorlati magatartás. Kedves Olvasóm! Ha te is szeretnél szert tenni ezekre az értékekre, imádkozz Istentől jövő bölcsességért, hogy annak segítségével tudj különbséget tenni jó és rossz között, tudd elutasítani mindazt, amit a világ úton-útfélen kínál neked, de lelked mélyén érzed, hogy nem helyes, és tudj örök értékeket hordozó dolgok, tulajdonságok megszerzésére törekedni! Ez a bölcsesség abban is segíthet, hogy egyre jobban megszorított idődet igazán értékes dolgokra fordítsd értéktelenek helyett. Hidd el: „Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet ...! Dr. Bálint Orsolya (Baptista Gyülekezet) MEGHÍVÓ Szeretettel várunk minden érdeklődőt a következő alkalmainkra: szept. 28. vasárnap 14.00 óra: Dózsa Gy. u. 1. Hálaadó nap. Október 5. vasárnap: 17.00 óra _Művészetek Háza: Az Újpesti Baptista Gyülekezet Harangzenekarának hangversenyestje. Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.00. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.00 óra. Újváros: Szombat: 17.00. Vasárnap: 7.30, 10.00, 18.00. Református istentiszteletek. Vasárnap: 10.00 óra Kálvin tér, (gyermekistentisztelet), 10.00 Kálvin tér. 18. Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 Luther- tér. (minden hónap második vasárnapján német áhitat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra.
