Tolnai Népújság, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-16 / 216. szám

6. oldal Gazdaság 1997. szeptember 16., kedd Növekvő kivitel. A külke­reskedelmi forgalomban a kivitel értéke 1830 milliárd forintot tett ki, a behozatal 2056 milliárd forinttal ré­szesedett az év első hét hó­napjában. Forintban - folyó áron számolva - az export 40, az import 37 százalékkal nőtt az előző év azonos idő­szakához képest, ugyanak­kor csökkent a forgalom dollárban kifejezett passzí­vuma - hangzik a KSH teg­nap közzétett jelentése. Informatikai program. Országos informatikai fej­lesztési programot indít a Modernizációs és Projekt Iroda. A program azt cé­lozza, hogy az informatika lehetőségeit minél többen vehessék igénybe. A költsé­gek 10-15 százalékát vál­lalná magára az állam, a többi pénzt üzleti alapon kí­vánják előteremteni. Bértárgyalások. A Vas­utasok Szakszervezete ki­alakította álláspontját, ame­lyet az őszi bértárgyaláso­kon képvisel. Márkus Imre, a szakszervezet elnöke beje­lentette: olyan reálbér-nö­vekedést kémek, amely el­lensúlyozza az inflációt és a reálkeresetek csökkenését. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 311,66 Francia frank 32,66 Japán jen (100) 161,57 Német márka 109,81 Olasz líra (1000) 112,42 Osztrák schilling 15,61 Svájci frank 132,94 USA-dollár 194,63 ECU 215,30 Nyugat-Európához képest a legképzettebbek keresnek legkevesebbet Megkongatták a „bérharangot” A vártnál nagyobb ütemű termelésnövekedés mellett nem je­lent komolyabb veszélyt a gazdaság egyensúlyára az, hogy a tervezettnél nagyobb volt az idei bérkiáramlás. Az átlagosnál magasabb béremelés volt többek között a hírközlés, a bányá­szat, a pénzügyi szektor, a posta, a szállítás, a villamosenergia- és a vegyipar területén - tudtuk meg dr. Vértes Andrástól. A Gazdaságkutató Rt. elnök­vezérigazgatója szerkesztősé­günknek elmondta:- Erre az évre olyan megál­lapodás született az Érdek­egyeztető Tanácsban, hogy megszűnik a reálbérek csökke­nése, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a bérnövekedés és az infláció szinkronban marad. A teljesítmény Is nőtt Nos ezzel szemben, az év első felében az adózás előtti - bruttó - átlagbérek mintegy 23 százalékkal emelkedtek, míg a nettó bérek 25 százalékkal. Az érdekegyeztető tanács megálla­podásához képest a helyzet a társadalom, a lakosság számára sokkal pozitívabb, mert az év első felében a reálbérek mint­egy 5,5 százalékkal emelked­tek. Tehát nemcsak az történt - ami a megállapodásban szere­pelt -, hogy a reálbérek nem csökkentek, hanem kifejezetten nőttek. Ez abból következett, hogy az első fél évben a fogyasztói árnövekedés, tehát az infláció 18,5 százalékos volt, míg a nettó bérnövekedés 25 száza­léknyi. Az ÉT-megállapodások tartalmaztak olyan ajánlásokat is, hogy az üzleti szférában 22 százaléknál magasabb béreme­lés ne nagyon történjen. Nos, számos ágazatban ennél sokkal magasabb volt a tényleges nö­vekedés.- Vajon összhangban van-e a nagyobb bérnövekedés a gaz­dasági teljesítményekkel?- Nagyjából igen. Ez a bér- növekedés ugyan meghaladja a tervezettet, a megállapodásban rögzítettet, de nem okoz súlyos egyensúlyi problémát. Ugyanis a gazdasági teljesítmények is gyorsabban nőttek a vártnál, ezért erre az évre mintegy 3 százalékos GDP-növekedés va­lószínűsíthető. Ha tehát a telje­sítmények és a bérek össz­hangja ha nem romlik nagyobb mértékben, akkor nincs komo­lyabb veszély. Nem is beszélve arról, hogy az elmúlt két évben bekövetke­zett gazdasági teljesítménynö­vekedés mellett a reálbérek a korábbi stabilizációs időszak­ban lényegesen, 15-20 száza­lékkal csökkentek. Erről az ala­csony bázisról indulva tehát az 5,5 százalékos reálbér-növeke­dés nem is olyan borzasztó. Az év egészében a Gazda­ságkutató Rt. arra számít, hogy az átlagos bruttó béremelkedés 21-22 százalékos lesz, míg a nettó bérek 23-24 százalékkal nőnek. Leépültek a vízfejek-A bérek alakulása feltehe­tően összefügg a foglalkozta­táspolitikával.- A korábbi évekhez képest úgy tűnik, megállt a foglalkoz­tatottak számának csökkenése. A privatizáció, a magántulaj­don előretörésével jelentősen leépültek a felesleges hivatali „vízfejek”, már csupán akkora adminisztratív apparátust tarta­nak fenn, amekkora a termelés, illetve a szolgáltatások lebo­nyolításához szükséges.- A fejlett nyugati országok­hoz képest mennyire elmaradot­tak a hazai bérek?- Ebből a szempontból figye­lembe kell venni azt, hogy Ma­gyarországon elég nagy az úgynevezett fekete vagy rejtett jövedelmek aránya. Ezekről azonban csak becslések létez­nek. Amiről tudunk, azok a hi­vatalos, bevallott jövedelmek. Nyugati arányok A statisztikai adatok szerint nálunk a szellemi foglalkozá­súak átlagbére csaknem duplája a fizikai dolgozókénak. A leg­frissebb adatok szerint a fizikai foglalkozásúak havi bruttó át­lagbére 45 ezer forint, míg a szellemi munkát végzőké 93 ezer. Ez az arány nagyjából megfelel a nyugat-európai ará­nyoknak is. Ezen belül már vannak elté­rések. Magyarországon például a felsőfokú végzettségű rétegek egy részének hivatalos bére jó­val alacsonyabb mint a külföldi kollégáiké. Jól kimutatható ez például az orvosoknál, a sza- badfoglalkozásúaknál, például a színészeknél. Természetesen a jövedelmek tekintetében már módosulnak az arányok. A becslések szerint e rétegek át­lagjövedelme már közelít a nyugat-európai arányokhoz, csak éppen óriási szóródással. Az orvosok egy részének na­gyon magas a jövedelme, főleg a hálapénzből, míg egy másik réteg szinte csak a béréből él. Igaz más diplomások, például a pedagógusok körében is. Nyu­gat-Európához képest a legma­gasabb képzettségű, egyetemi oktatók bére a leginkább elma­radott. Németh Zsuzsa Mérlegen a privatizáció Az új tulajdonosok többsége állja a szavát Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., valamint a jogelődje által magánosí- tott cégek vevőinek 94 szá­zaléka teljesítette az adásvé­teli szerződésekben vállalt kötelezettségeket. A kedvező tapasztalatokról Csiha Judit privatizációs mi­niszter számolt be tegnap a Gazdasági Tudományos Tár­saság Budapesten szervezett konferenciáján. A 6 százalékot kitevő szer­ződésszegők között említette a Szekszárdi Húsipari Rt. tu­lajdonosait, akiknek az ÁPV Rt. benyújtotta követeléseit, sőt bírósághoz is fordult. A miniszter asszony be­számolt arról is: az ÁPV Rt. tárgyalásokat folytat külön­féle partnerekkel és szerveze­tekkel, hogy olyan megoldást dolgozzanak ki, amely bizto­sítaná a munkavállalók érde­keinek érvényesítését. Az egyik leggyakoribb mulasztás különben a vállalt tőkeemelés késleltetése, elmaradása. A tanácskozáson elhang­zott, hogy az eddigi szankciók összege 150 millió forint, amiből több mint 100 millió a tőkeemelés és osztalék kifize­tésének elmulasztása miatt született. Jó néhány új tulajdonos nem tett eleget vállalt foglal­koztatási kötelezettségének, ezért azonban - mintegy fi­gyelmeztetésül - kisebb bün­tetéseket szabnak ki. _____Házunk táján_____ Á tengerimalac jelez Sok tenyésztő esküszik rá, hogy a nyulak között tartott tengerimalac megvédi az ál­latokat a betegségektől. Má­sok szerint viszont mindez merő babona, egy a nyulá- szok sok legendája közül. Kár volna azonban a dolgot kézlegyintéssel elintézni. Le­het, hogy a tengerimalac nem védi meg az állatokat a beteg­ségektől, de tény, hogy a nyúlnál érzékenyebb a vírus- fertőzésekre. Előbb betegszik meg, s pusztul el, ily módon idejekorán figyelmeztet a bajra. Ha ugyanis a beteg vagy elhullott tengerimalacot megvizsgálják, kideríthető, milyen kór leselkedik az álla­tokra, s még kezdeti stádium­ban lehetőség van a hatékony gyógykezelésre. Persze a tengerimalac sem véd minden ellen. Az itt-ott begyűjtött vegyes réti széná­ban lévő mérgező növények kimutatására például nem al­kalmas, már csak azért sem, mert a mérgekkel szemben el- lenállóbb mint a nyúl. Hasznos tehát, ha a nyúltar- tók egy-egy tengerimalac „közreműködésével” olcsó előrejelző rendszert építenek ki a vírusbetegségekkel szemben. Mérgezés esetén pedig a nyulak jelezhetik előre a tengerimalacra lesel­kedő veszélyt. Lengyel Zoltán POROTH ERM® N+F WIENERBERGER Amit a POROTHERM® N+F -es falazóanyag nyújt: 28%-kai kevesebb fűtési-energiafelhasználás, 38%-kai rövidebb építési idő, 57%-kai kevesebb habarcsszükséglet, ez a rendszer velejárója. A minőség igazi bizonyítéka az otthon kom­fortérzete és a tökéletes lakóklíma. Ma már Magyarországon közel 250 ezer lakó ismeri a POROTHERM® építési rendszer előnyeit. Válassza az európai minőséget! Téglaipari Rt. HA ÖN CÍMÜNKRE ELKÜLDI HÁZÁ­NAK TERVEIT, INGYENESEN KISZÁ­MÍTJUK A SZÜKSÉGES POROTHERM® TERMÉKEK MENNYISÉGÉT. Kérem, küldjenek címemre részletesebb információt. Név: 7. magánvásárló □ tervező I j kivitelező L __S C ím: L—JI—fi—II—i . Wienerberger Téglaipari Rt. 1113 Budapest. Bartók Béla út 152/h. Fax: 203-9988 Tel.: 204-0014 Kérjük nyomtatott betűvel kitölteni! Van esély a szekszárdi gyár további fejlesztésére A nagy döntést már meghoztuk A finnországi központú Uponor csoport a múlt héten nyitotta meg környezetkímélő műanyag csőrendszereket gyártó üze­mét, hatszázmilliós zöld mezős beruházásban Szekszárdon. A nagyszabású gyáravató ünnepség alkalmából tartott sajtótájé­koztatón válaszolt az újságírók kérdéseire Heikki Mairinoja a cégcsoport nemzetközi elnöke. Az Uponor a világ egyik vezető műanyag vezetékrendszereket gyártó és forgalmazó cége. Ti­zennégy országban, harminchá­rom üzemben rendelkezik gyár­tókapacitással, teljes fűtési rendszereket, kommunális víz-, és gázvezeték-hálózatokat, il­letve szennyvízcsatorna rend­szereket kínál üzleti partnerei­nek. — Új beruházásaik sorában miért éppen Magyarországot választották? — Mindig olyan országokba invesztálunk, ahol lehetőséget látunk. Magyarország egyike azon országoknak, ahol nagy jövő előtt áll az infrastrukturá­lis fejlesztés. Hozzájárult a fej­lesztéshez az is, hogy itt megfe­lelően képzett szakemberek állnak rendelkezésre. A további okok között az is szerepelt, hogy meglehetősen korán, mintegy hat évvel ezelőtt kezd­tünk Magyarországon tevé­kenykedni, s úgy éreztük, hogy az ország keleti és déli része nagy lehetőségeket jelent cé­günk számára. Azért is vonzó a magyarországi bázis, mert in­nen lehetőség nyílik a környező országok kiszolgálására. Az it­teni gyártókapacitás révén el lehet látni Szlovákiát, a Cseh Köztársaságot, Szlovéniát, te­hát tehát a szélesebb régiót. Annak alapján, amit eddig hal­lottam, s itt most láttam, meg vagyok győződve róla, hogy a gyár megfelel az elvárásoknak Heikki Mairinoja és az egyike lesz gyorsan növe­kedő beruházásainak. — Ez azt jelenti, hogy ha­marosan további beruházásra számíthat Magyarország, s ami számunkra a legfontosabb, Szekszárd? — Nem zárjuk ki a további invesztálás lehetőségét. A nagy döntést a gyár felépítésével már meghoztuk, hiszen a duplikáci- ókat el kell kerülni. A gyártást célszerű központosítottan meg­oldani. A jövő annak a függvé­nyében alakul, hogy milyen lesz az üzleti helyzet. — A cég célja, hogy tevé­kenységi körében a világ első szállítója legyen. Mi az, amiben már most a legjobbak? — A legerősebbek a termé­szetesen a skandináv térségben vagyunk. Az Uponor elsősor­ban jelentős termék- és rend­szer-fejlesztéséről ismert. Saját világszabadalma a bordázott Ultra-Rib csatornarendszer, amely még megbízhatóbb, mint a sima falú PVC. Ihárosi Üzemlátogatás a gyáravató ünnepség után fotó: ótós Réka

Next

/
Thumbnails
Contents