Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-06 / 182. szám

HÉT BONYHÁDI ORSZÁGOS BAJNOKI CÍM! (9. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORN Y A, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1997. AUGUSZTUS 6. SZERDA ÁRA: 32 FORINT VIII. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM Telefonon is megrendelheti! 74/415-468. HIRDETÉSFELVÉTEL: 74/416-211. Lengyel gyermekek vendégségben Paksi segély szlovák zár alatt Árvízkárosult lengyel csalá­dok gyermekei vendégesked­nek Pakson - mint arról már beszámoltunk. A harminchat gyermeket szállító busszal hazafelé segélyt küldtek a Gubin környéki községeknek, a segítség a szlovák határon csaknem elakadt. A buszt kétszázezer forint ér­tékű, négy tonna dinnyével rak­ták meg Pakson, amelyet a vá­ros önkormányzata vásárolt, te­kintve, hogy a partnerváros, Gubin környéki települések - épp úgy, mint más lengyelor­szági árvíz sújtotta vidékek - elsősorban zöldségfélékben és gyümölcsben szenvednek hi­ányt. A vámokmányok pillana­tok alatt elkészültek, minden hatóság soron kívül ütötte ezekre a pecsétet. A magyar ha­tárt Rajkánál átlépve, a szlovák oldalon kellemetlen meglepetés fogadta a gépkocsivezetőket, az ottani vámosok nem engedték tovább a dinnyét. Telefon Paksra, ahol a polgármesteri hivatal diplomáciai útra terelte a dinnyeügyet, végül Szlovákia magyarországi nagykövetének közbenjárásával indulhatott Lengyelország felé a szállít­mány, amely így félnapos ké­séssel érkezett célhoz. Minderről persze a Pakson nyaraló lengyel gyermekek mit sem tudnak, ők kitűnően érzik magukat. Herczeg József, Paks polgármestere és dr. Széchenyi Attila alpolgármester ezúton is köszönetét fejezi ki annak a harminc családnak, akik önzet­lenül vállalták a csaknem egy hónapig tartó vendéglátást. Á gyermekek programja gazdag­nak ígérkezik, két napot a Bala­ton partján töltenek majd, és ki­rándulnak Budapestre is, két turnusban pedig az Atomerőmű SE kajak-kenu szakosztályának vendégei lesznek pár napig, a duna-parti csónakházban.-rg~ Dinnyeszezon. Tolna határában, a 6-os út mellett nyolc dinnyés kínálja a termést. Saját másfél hektáros dinnyeföldje mellett árulja portékáját Oláh Benjamin és családja, kilónként 60 forintért. Tizennyolc évnyi tapasztalatuk van már e növény termesztésében. Az idei ter­més náluk jónak ígérkezik, mint mondták, szép nagyok a dinnyék. Szekszárdon a görögdiny- nye kilója 68 forint. Senkit se tévesszen meg, hogy vasárnap Lőrinc napja lesz, mert nem ek­kor, hanem a szeptember ötödiki Lőrinc jelzi a dinnyeszezon végét. fotó: gottvald károly Simontornya, Bőrgyár Munkában a Work In A portékával ismerkedett Simontornyán tegnap a Bőr­gyár privatizációs pályázatá­nak győztese, a Work In Szolgáltató Kft. vezetése. A kft. vezetője egyelőre elhárí­totta lapunk érdeklődését. A szerződéskötés határideje augusztus 23-án jár le, Antal László, a kft. vezetője nem nyi­latkozott arról: kész-e a kft. a szerződés aláírására. A cégve­zető az érdekvédelmi szerveze­tekkel közlékenyebb volt: az üzemi tanács, a munkástanács és a szakszervezet képviselői előtt adott tájékoztatójában ki­jelentette, a szerződést meg akarják kötni - tudtuk meg Csősz Lászlótól, a Bőrgyár Rt. szakszervezeti tanácsának el­nökétől, aki megnyugtatónak nevezte a kft. terveit. A cég - az elhangzottak alapján - hosszú távon gondolkodik, három-öt éven belül háromszorosára kí­vánja emelni a társaság értékét. A jelenlegi létszám megőrzésé­nek egyik jele, hogy a Work In beadta azt a már korábban elő­készített pályázatot a Munkaü­gyi Minisztériumhoz, amely munkahelyek megtartását cé­lozza. Ez legalább 450 dolgozó egyéves foglalkoztatását jelen­tené. Megbeszélést tartottak teg­nap a kft. és a helyi önkor­mányzat vezetői is. Ezen Cser­háti Péter polgármester ismer­tette a város és a, gyár eddigi együttműködését. Több olyan bőrgyári közmű van, amelyek­től a város ellátása részben függ. Ilyen többek közt a bőr­gyári szennyvíztisztító, és a vízbázis is. A Simontornyán ke­letkezett szennyvíz negyven százalékát a bőrgyári tisztítómű ártalmatlanítja, és a gyár vízbá­zisára épült rá egy önkormány­zati ivóvízkút, amely a nyári csúcsfogyasztás idején látja el vízzel a várost. A polgármester emellett hangsúlyozta: a város­nak is fontos szempont a bőr­ipari tevékenység és a munka­erő megtartása. (tf) Bizonytalanságban az emberek és az iratanyag Megszűnik a kárrendezési hivatal? Kósza híreket lehetett olvasni arról, hogy feladata végeztével megszüntetik a hivatalt. A részletekről dr. Ótós Jánost, a Tolna Megyei Kárrendezési Hivatal vezetőjét kérdeztük. Nem rajta múlott, hogy egy sor kérdésre nincsen válasz. — Döntöttek-e a hivatal ügyében, vagy a felszámolása ma még csak elképzelés? — Megmondom őszintén, nem tudom. Egy valami biz­tos, azt mondták, hogy két lépcsőben fog megszűnni a kárrendezési hivatal. Kezdet­ben hatvan százalékos lét­számleépítést kell végrehaj­tani. — Mikor?- Azonnal. Nálunk szep­tember elsejével 23 ember kapja meg a felmentését, lét­számleépítés indokával. A köztisztviselők a rájuk vonat­kozó törvény szerint. — Mennyi volt 'a létszám a hivatal fénykorában? — Hatvan. A leépítés után hatan maradunk, és hét asz- szony, akik gyesen vannak. — Van-e valamilyen köz­ponti elképzelés az értékes iratanyaggal, információ- mennyiséggel kapcsolatban? — Valószínű, hogy akik ezt az intézkedést hozták, erre a kérdésre is tudnak vála­szolni. (Folytatás a 3. oldalon.) Egy tárcaközi bizottság Szekszárdon A partfal-veszély elhárítási tárcaközi bizottság néhány tagja találkozott tegnap dél­után a városházán Fodor Mik­lós alpolgármesterrel. Mint László László, a BM. Önkormányzati és Területfej­lesztési Főosztályának főosz­tályvezető-helyettese el­mondta, a két legutóbbi szek­szárdi partfal-leomlás helyre- állítására benyújtott pályázat formailag megfelel a pályázati kiírásnak. A bizottság mun­kamódszerei közé tartozik, hogy a pályázat tartalmát a helyszínen ellenőrzik. A két leomlás helyszínén Szeleczky József, a Városüzemelési és Beruházási Iroda vezetője ka­lauzolta a tárcaközi bizottság tagjait. A bizottság legutóbb hétmillió forintot ítélt oda a városnak a Kadarka utcai le­omlás helyreállítására, a két új pályázat kétmillió forintos ké­relmet tartalmaz. Röviden Hogy észen: ajándék az önkén­tes tűzoltóknak. Eckentalból, Hőgyész német partnertelepü­léséről érkezett ajándék a falu önkéntes tűzoltói számára. A tűzoltáshoz szükséges kelléke­ket a község alpolgármestere, Kristóf Károly hozta a német településről. Tengelici lovasnapok. Lovas­napokat tartanak a augusztus 9- 10-én Tengelicen. A program maraton hajtással kezdődik, 9- én szombaton 9 órakor. A pálya hossza 18 kilométer. Vasárnap 8 órakor lesz a díjhajtás, 14 órakor akadályhajtás, az ünne­pélyes zárás és fogatok felvo­nulása 18 órakor kezdődik. A Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége kéri azokat a tagokat, akik az ópusz­taszeri kirándulásra jelentkez­tek, a részvételi díjat augusztus 14-ig fizessék be a Hunyadi u. 4 szám alatti székházban. Kátyúznak Őcsényben. Négy utcában végzi a Szek­szárdi Közútkezelő Közhasznú Társaság az útburkolat kátyú­zását. A Deák Ferenc, a Lehel, a Bartók, a Jókai utcákban megkezdett út javításával a na­pokban végeznek. Závodon ismeretlen tettes vagy tettesek egy parkoló Ifa tehergépkocsiból nyolcvan liter gázolajat loptak el úgy, hogy a lakatot a tanksapkával együtt lefeszítették. Az okozott kár mintegy tízezer forint. Szabadult, lopott. Nemrég töltötte le a lopás miatt rá kirótt szabadságvesztést V. K. hékút- pusztai lakos, a Tamási Rend­őrkapitányság gyanúja alapján ismét összeütközésbe került a törvénnyel. Július 30-án, Újire- gen loptak el egy Simson mo­torkerékpárt, a tett elkövetésé­vel pedig V. K.-t gyanúsítják, aki még aznap rendőrkézre ke­rült. Bonyhádon zárt udvarból lo­pott el ismeretlen elkövető egy Potriot márkájú, 18 sebességes mountain bike kerékpárt a Móra Ferenc utcában. A kár mintegy húszezer forint. „Panaszmentes vagyok, rákszűrési vizsgálatra jöttem” Hatszáz nő hal meg - ok nélkül Manapság sokféle betegség sújtja az embereket. Van egy alattomos kór, amely a hölgyeket veszélyezteti: a méhnyak­rák. Évente Magyarországon hatszáz asszony hal meg ebben a betegségben, holott mindez megelőzhető lenne. — Minden nőt veszélyeztet a méhnyakrák. A megkezdett nemi élettől mindvégig szűrő- vizsgálatra van szükségük. A magyar ajánlás szerint 2-3 évenként elég szűrni, én azon­ban nem értek ezzel egyet. Amerikában ragaszkodnak az évenkénti szűrővizsgálathoz, ez lenne nálunk is a megfelelő időköz. Tíz évvel ezelőtt óriási méhnyakrákszűrési program indult hazánkban, kezdtünk optimisták lenni. Ahogy az át­szűrtek száma növekedett, úgy csökkent a méhnyakrákban elhunyt asszonyok száma. Né­hány év óta fordított ez a ten­dencia - mondja dr. Bűcs Gá­bor, Tolna megye nőgyógyász szakfelügyelő főorvosa. — A szűrővizsgálatoktól milyen eredményeket várhat­nánk? — Vallom, hogy otthon az asszony az igazi családfő. A méhnyakrák pedig pontosan a családfőket érinti. Êzt a halá­los betegséget azonban meg lehet előzni. Ha mindenki évente elmenne vizsgálatra, a szűrőorvos jól végezné a dol­gát, és időben, a szakmai sza­bályok szerint mindenki min­dent megtenne, akkor ennek a betegségnek el kellene tűnnie a palettáról. Ez a baj nem vil- lámcsapásszerűen jön, vannak megelőző stádiumai. Ha ilyenkor felismerjük, akkor meg lehet szüntetni a lehetsé­ges rákos megbetegedés me­legágyát. — Miből áll a szűrés? — Ez egy egészen szokvá­nyos nőgyógyászati vizsgálat, csak egy érezhetetlen pici plusz van benne, hogy a méh­száj környékéről sejteket kell kikenni. A nagy gond az, hogy ha ez a betegség már panaszt okoz, akkor elkéstünk. Magyaror­szágon évente hatszáz asszony hal meg méhnyakrákban. (Folytatás a 3. oldalon.) Bor, származási bizonyítvánnyal Augusztus 1-el lépett életbe az a Földművelésügyi Miniszté­rium által kiadott rendelet, miszerint bort értékesíteni csak származási bizonyítvány bemutatásával lehet. A rendelet célja, hogy követhetővé tegye a szőlő és a bor útját. Hogy mit is jelent a származási bizonyítvány, hol lehet besze­rezni, milyen adatokat kell rajta feltüntetni, ezt kérdeztük Tápai Zsolttól, a Szekszárdi Hegy­község hegybírójától. — Kezdjük az elején, mit jelent a „ szőlő és a bor szárma­zási bizonyítványa ”? — A szőlő és a bor szárma­zási bizonyítványa igazolja, hogy az adott mennyiségű ter­més meghatározott termőterü­letről származik. Szőlőnél a származási bizonyítványnak tartalmaznia kell a kérelmező nevét, hegyközségi azonosító számát, a szőlő származási he­lyét (dűlő, helyrajzi szám), a szőlő fajtáját, cukorfokot és a mennyiséget. A bornál pedig a szőlő származási bizonyítvá­nyát is csatolni kell. Minőségi és különleges minőségi borok­nál az igazolást a helyszíni eljá­rás során kell lefolytatni. — Hol állítják ki a szárma­zási igazolásokat? — A hegyközségeknél lehet kérni az igazolásokat, itt jutnak a termelők a megfelelő nyom­tatványokhoz is. — Bárki kérhet a szárma­zási bizonyítványt? — Kérni kérhet, de kapni csak az kap, aki hegyközségi tag. Hegyközséggel nem ren­delkező település esetén a ter­melőnek, illetve a felvásárlónak az ültetvény fekvése szerint, il­letékes önkormányzat jegyző­jéhez kell a kérelmet benyúj­tani. A jegyző az adatokat el­lenőrzi és a kérelmet javaslatá­val együtt továbbítja az ültet­vényhez földrajzilag legköze­lebb eső hegyközségi tanácshoz. — Közeledik a szüret, ho­gyan zajlik a gyakorlatban pél­dául a szőlőértékesítés. Tételez­zük fel, hogy egy bajai borász megvásárol 300 mázsa szek­szárdi Kékfrankost, kinek mi­lyen papírt kell beszereznie? — Á termelő a termését fel­vásárló borász részére szárma­zási igazolást állít ki. (Folytatás a 7. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents