Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-26 / 198. szám

6. oldal Gazdaság 1997. augusztus 26., kedd Házikerti praktikák Nyárutó a házikertek táján Sok bosszúságot okoznak a zsendiilő korai szőlőkben ezekben a hetekben a kecs­kedarazsak. Ahol a fészkü­ket nem semmisítették meg kellő időben, tömegesen le­pik el, rágják és szívogatják az édesnedvű bogyókat, utat nyitva ezzel a botrytis fertő­zésnek. Mivel a kecskedarázs a fész­kének csak szűk környékén - mintegy 50-100 méteres kör­zetében - mozog, a leghaté­konyabb védekezés ellenük a fészek felkutatása és óvatos megsemmisítése lehet, alko­nyat után vagy hajnalban, amikor a legtöbb darázs „ott­hon” van, vagy a csalizással történő összefogás. Én ehhez a két literes, címkéjétől meg­fosztott, átlátszó flakont használom és a leghatásosabb csalilé a fél liter vízben tíz dkg. kristálycukor oldata, bele egy evőkanál 10 százalé­kos ételecet és kettő kávéska­nál valamilyen tavalyi illatos gyümölcslekvár. A szőlőfür­tök magasságába kiakasztva naponta többszáz kecskeda­rázs és kártékony pille az ál­dozat. A darázsjárta fürtök mosatlanul való fogyasztása fertőzés forrása lehet, mivel a kecskedarázs mindenevő és bizony látogatja az elhullott más állatok, rovarok bomló tetemeit is. Már most kezdjük meg kerti kártevőink természetes ellenségeinek, segítőtársaink­nak átmentését a következő évre. Készítsük elő és egész­séges fakéreggel töltsük fel azokat az októberben kihe­lyezendő, réseit fadobozokat, amelyekben a meleget ked­velő kis segítőtársaink átte­lelhetnek. A levéltetveket pusztító ragadozó atkák, fá- tyolkák, poloskák, fülbemá­szók, fürkészek részére jó vé­delmet a törzsre vagy ágakra tekercselt hullámpapír nyújt­hat. Előítéletek és már csak ki­nézetük miatt sem örvendez­nek túlzott közkedveltségnek a különféle békák, gyíkok és különösen nem a sikló, pedig ezek rengeteg káros ízeltlá­bút, legyet, bagolypillét, ezek lárváit, hernyóit, pajorjait fal­ják fel éven át. Készítsünk részükre már most téli menedéket a kert csendes sarkában kövekkel, falevelekkel kibélelt fészek formájában. Megfelel egy csőbejárattal ellátott festetlen faládika is. A földi csúszó­mászókat, de még az igen szapora mezei egér- és po- cokkölyköket is kedvelő sü­nöknek a hat hónapos téli álomhoz legjobb egy háborí­tatlan hasábfa vagy tuskóra- kás a kert sarkában. A sün nagy haszna, hogy a hullott, férges gyümölcsöt is elfo­gyasztja a benne lakó kárte­vővel együtt. A hasznos, nálunk áttelelő énekesmadarak szaporulata lesz elsősorban hálás azért, ha kettévágott és kivájt, majd újra összeillesztett, kérgétől nem megfosztott, deszkával fedett faodukat már most ki­függesztünk macskák által el nem érhető módon. Hat cm. átmérőjű röpnyílás elegendő a cinkeféléknek azért, hogy ne a nagyobbtestű betolakodók (pl. verebek) legyenek a hon­foglalók. Szakái László Hatvan fuvarozó követeli harmincmillió forintját Lezárták a húsipari bejáratát A szállítók várják a harminc millió forint tartozást FOTÓ: BAKÓ JENŐ (Folytatás az 1. oldalról.) Azt sem lehet pontosan tudni, hogy a még itt maradt árukész­let milyen értékű. — Az év elejétől kezdve már gondjaink voltak a Met- raco Rt.-vel - mondta Gulyás János vállalkozó. Mindig késve fizettek és csak annyit, hogy a következő szállításra legyen elég pénzünk. Élőállatot, húst, húskészítményeket szállítot­tunk. A helyzetet bonyolítja, hogy nem csak a Metraco Rt., hanem a Kleiber Bt. is tartozik nekünk. Amikor még működött a cég és megkérdeztük, hogy nem baj, hogy a Kleiber-rel nincs szerződésünk, csak a Metraco-val? Azt mondták: ne foglalkozzunk vele, hiszen a két cég csaknem ugyanaz, a Kleiber a Metraco tulajdonosá­nak az élettársáé. Legutóbb pe­dig a Szilárd úr arra hivatko­zott, hogy a Kleiberhez a Met- raconak semmi köze. — Felvettük a kapcsolatot azokkal a termelőkkel is, akik­nek szintén tartozik a cég és a szakszervezeti vezetők is bizto­sítottak bennünket a támogatá­sukról. Itt tartunk most. Közben jönnek a kamionok és arra hi­vatkoznak, hogy nem a Met­raco, hanem a Szekszárdi Hús­ipari Rt. termékeit vinnék el. Nem szeretnénk akadályozni más tevékenységét sem, de arra is vigyázni kell, nehogy hoppon maradjunk, ezért egy gazdasági ügyekben járatos jogászt fogad­tunk fel. Az elhatározásunk végleges, amíg a jogos követe­lésünket nem fizetik ki, nem megyünk el innen. Egy másik fuvarozó szinte hitetlenkedve mondja, hogy ez is megtörténhetett. — Megvette a sertéseket a termelőktől, amiért nem fize­tett, feldolgoztatta a húst a dol­gozókkal, akik most szintén futnak a pénzük után, végül el­szállíttatta velünk, amiért ugyancsak nem fizetett, de a boltokban az áruért neki utalják a pénzt. Ez aztán a verseny­helyzet! Én pedig itt állok és azon töröm a fejemet, hogy a másfél millió forintomra, ami­vel tartoznak, keresztet vethe­tek, de akkor honnan, kitől kér­jek kölcsön, hogy a gyerekei­met el tudjam indítani az isko­lába? Tamás Ádámot, a Szekszárdi Húsipari Rt. vezérigazgatóját is megkérdeztük, zavarja-e a munkájukat a blokád? — Az SZH Rt. nem folytat termelést, tehát a munkát nem zavaija a blokád.- Úgy tudom, hogy a fel­számoló és a fuvarozók abban megegyeztek egymással, hogy a blokád nem akadályozza a bértárolást, illetve a kiszállítást ha az nem Metraco szállítmányt visz ki. Mauthner Agrár Hírek Kukorica bemutató Szekszárd határában, a 6-os főút mellett, (kísérleti telep) augusztus 28-án, 10 órakor rendezi a Minerág Kft. a kukorica fajtabemutatóját. A kísérletet ismerteti (sze­mes és silókukorica fajták) Reinhardt László, a Minerág Kft. munkatársa. # Országos szakmai nap A Szegedi Gabonatermesz­tési Kutatóintézet az idén is megrendezi országos kuko­rica szakmai napját és fajta- bemutatóját. A rendez­vényre Szegeden, a kutató- intézet központjában (Alsó kikötő sor 9.) kerül sor, szeptember 2-án és 3-án. (Mindkét nap programja azonos). Tájékoztató hang­zik majd el a kukoricater­mesztés időszerű kérdései­ről, a nemesítés eredménye­iről, a GKI hibridek vető­mag forgalmazásáról és a kutatási eredményekről. Az előadások után szántóföldi bemutatóra kerül sor. A Kiskun Napok programja A Kiskun Kutató Központ szervezésében szeptember 4-én és 5-én kerül sor a Kis­kun Napok rendezvény so­rozatára. Helyszín: Kiskun­halas, Füzespuszta 42. (Megközelíthető az 53-as útról Kunfehértó-János- halma felé, kb. 3 km-re tábla jelzi.) Témák: szakmai konzultációk, új kutatási eredmények és a jövő évi kukorica-vetőmag ellátás. Megszűnik a Calibra. Hét sikeres év után az Opel be­fejezi sportkupéjának, a Ca- librának a gyártását és a modell a kisebb, modernebb Tigrának adja át helyét. A Cálibrát 1989-ben a frank­furti Motorshow alkalmából mutatták be, s azóta több­ször is módosították. Hét év alatt csaknem negyedmillió Calibra talált gazdára. Sikeres Beach House. Háromszázezredik vendégét várja a hét végén a a Bala- ton-part idei újdonsága, a Beach House. A június kö­zepén megnyílt szabadidő- és sportparkot a Coca-Cola Magyarország hozta létre és üzemelteti a siófoki nagy­strandon. A látogatók két­harmada benevez valame­lyik helyben űzhető sportág versenyeire is. Belga lap a Matávról. A Matáv privatizálása igazi sikertörténet és egyfajta modell a régióban történt hasonló ügyletek felől nézve, ugyanakkor a vállalat piaci monopóliuma nem ke­vés ellenérzést is szül a fo­gyasztók kőiében - állapítja meg a többi között a brüsz- szeli Wall Street Journal Europe hétfői száma. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 315,95 Francia frank 32,06 Japán jen (100) 166,79 Német márka 108,03 Olasz líra (1000) 110,67 Osztrák schilling 15,35 Svájci frank 131,13 USA-dollár 197,06 ECU 212,29 Gümőkór - emberről is terjedhet Békéstarhoson 825 szarvasmarha betegedett meg gümőkór- ban, ezért a megyei állat-egészségügyi szolgálat elrendelte a kényszervágást és a fertőzött állomány elkülönítését. Nagy Györgytől, az Országos Állat-egészségügyi Intézet bakterioló­giai osztályának vezetőjétől az iránt érdeklődtünk, mennyire gyakori az állatok körében a tbc-s megbetegedés? A hazai szarvasmarha-állo­mány húsz éve mentes a fertőző gümőkóros megbetegedésektől, az időnként szórványosan elő­forduló esetek nem befolyásol­ják az ország megítélését, „jár­ványmentes” státusát - mondta el Nagy György. Az állat-egészségügyi szak­emberek évek óta gondot fordí­tanak a tbc elleni védekezésre. A fertőzés kiderítése, megelő­zése végett évente egy alka­lommal kontrollvizsgálat alá vetik az országban lévő vala­mennyi szarvasmarhát. Mivel a hazai állatállomány járványmentes, a szakember ki­zártnak tartja, hogy valaki fer­tőzött állatot vásároljon. Beteg jószág import útján sem kerül­het az országba, hiszen a kül­földről bekerülő szállítmányok szigorú diagnosztikai vizsgála­tokon esnek át. Az viszont elő­fordulhat, hogy az állomány a legeltetés során vadon élő állat­tól fertőződik meg. Sőt ember­ről is átterjedhet a betegség az állatra. A szakember szerint az állat­tartók is sokat tehetnek azért, hogy ne fertőződjék meg állo­mányuk. Például ne feledkez­zenek meg a telepeken dolgozó emberek évenkénti egészség- ügyi vizsgálatáról. U. G. Kinn volnánk az Az 1974. évi olaj robbanás nyomán kialakult tar­tós gazdaságszerkezeti válság még ma is rend­szeresen felveti a kérdést, vajon látunk-e már fényt az alagút végén, s ha igen, akkor az nem egy közeledő mozdony lámpája-e. A Pénzügyku­tató Intézet kiadványsorozata után - Jelentések az alagútból - most a KSH vizsgálatai szintén azt mutatják, hogy kijöttünk az alagútból, ha az nincs is messze a hátunk mögött. Kint lenni - minőségi változás ahhoz képest is, hogy belülről látjuk már a fényt, ami ráadásul nem is lokomotívlámpa. A KSH-jelentés ugyanis gyökeres szerkezeti változásokról számol be. Ez az új benne a szoká­sos egyensúlyi és növekedési számokon túl. Ami azért fontos, mert gazdaságunk korábbi szerke­zete, vagyis az általunk gyártott és eladott áruk és az előállításukhoz szükséges behozatal össze­tétele, arányai olyanok voltak, hogy a gazdasági növekedés a külső gazdasági egyensúly felbom­lásához, a fizetési mérleg romlásához s eladóso­dáshoz vezetett. Ezért az úgynevezett strukturális adós országok körébe tartoztunk, amelyekben a rosszul megválasztott fejlesztés olyan termelési összetételhez vezetett, amely a termelt áruk árát a nemzetközi cserében nem tudta olyan mértékben növelni, amilyen mértékben az előállításukhoz szükséges, behozott üzemanyagok, nyers- és se­gédanyagok, alkatrészek ára emelkedett, azaz romlottak a cserearányaink. A ráfizetést - átme­netileg - eladósodással fedezték, s ez növekvő kamatfizetéssel rontotta az amúgy is hiánnyal zá­ruló nemzetközi fizetési mérleget. Ez a gazdasági szerkezet a szovjet érdekszférába tartozó orszá­gok jellemzője volt, ahol a katonai szempontból fontosnak tartott bányászatot, kohászatot, fegy­verhordozóként felhasználható járműgyártást és a lövedékek, rakéták célba juttatásához szüksé­ges elektronikát szorgalmazták, függetlenül attól, megvoltak-e ennek a szerkezetnek a természeti, emberi erőforrásbeli feltételei vagy sem. A fejlett nyugati országok gazdasági szerke­zete azon alapult, hogy a feldolgozottsági fok nö­velése, a minőségjavítás, az új technológiák be­vezetése, a takarékos költséggazdálkodás érvé­nyesítése, a termelékenység növelése révén az or­szág jövedelmét növeljék a nemzetközi cserével, s ha van is tartós fizetésimérleg-deficit, az ne a ke­reskedelmi mérleg hiányából adódjék, hanem abból, hogy az országba több működő tőke áram­lik be, mint amennyit onnan kivisznek. Katona Tamás KSH-elnök arról számolhatott be, hogy ipari szerkezetünk egyre jobban hasonlít az EU tagországaiéhoz, hogy a legerősebb a mo­dem iparágak fejlődése, a gépiparé és a számí­tástechnikáé, és termelésük idén csaknem a tava­lyi felével növekedett. Ezáltal a termelés és a be­ruházások bővülése nem gyengíti, hanem erősíti a külső egyensúlyt. Bácskai Tamás A magyar alma kálváriája A minőség exportképes, az ár kevésbé Az idén - a tavalyi 550 ezer tonna után - 430-450 ezer tonna almára számítanak a termelők. A rendkívüli téli időjárás, a jégverés alapo­san megtizedelte a gyü­mölcsültetvényeket. A leg­nagyobb kárt a jonatán és a golden szenvedte el. A gaz­dálkodók mégsem emiatt vesztették kedvüket. Az ország tizenkilenc megyé­jéből legalább tízben estek ál­dozatul az almaültetvények a jégverésnek. Az Alma Ter­méktanács szakemberei a legnagyobb károkat Baranya, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala megyében regisztrál­ták. Békés és Hajdú-Bihar egyes térségeiben odaveszett a termés nyolcvan százaléka. A varasodás és perzselés a legnagyobb mértékben Bács- Kiskun, Fejér, Szabolcs és Vas megyében tizedelte meg a még egészséges ültetvénye­ket, főként a jonatánt, a gol- dent és a starkingot. A tűzel- halásos megbetegedés is im­már folyamatosan terjed, szinte nincs az országnak olyan megyéje, ahol ne buk­kant volna fel. Az almatermesztők még­sem az időjárás és a járvány- szerűen terjedő növénybeteg­ségek miatt állnak el az ültet­vények felújításától, újak te­lepítésétől, hanem a rossz tá­mogatási rendszer miatt. Ko­vács Lajos, az Alma Termék- tanács információs mene­dzsere szerint az ültetvénytelepítési kedv visz- szaesését jól mutatja, hogy az idén a szükséges 6000 hektár helyett és a tavalyi 2000 hek­tár után már csak 1500 hek­tárhoz kértek telepítési támo­gatást a termelők. A szakem­ber a visszaesés okát főként abban látja, hogy míg tavaly és az azt megelőző évben a gazdálkodó el tudta számolni költségként saját munkáját (géphasználatot a saját vagy szomszédja gépével, napszá­mos foglalkoztatását stb.), addig ez évtől kezdve a föld­művelésügyi tárca már csak a számlával igazolt munkákat fogadja el költségként. Pedig a magyar almának lenne keletje a külpiacokon, a minőségi követelményeknek a hazai termelők meg tudná­nak felelni, állítja Kovács La­jos. De csak akkor - teszi hozzá -, ha a kivitelt a föld­művelésügyi kormányzat tá­mogatná. Ebben az esetben lehetne felvenni a versenyt a támogatott holland, francia, olasz és lengyel alma árával. Ha az állam az idén sem tá­mogatja az exportot, s a nem­zetközi kapcsolatok révén nem tudja elérni a magyar almára kivetett 0,2 százalékos beviteli büntetővám eltörlé­sét, akkor az ágazat továbbra is nehéz helyzetben marad. Az idei felvásárlási árak alakulásáról még nincsenek pontos információi a termék- tanácsnak. Előzetes tájékozó­dásuk szerint az ipar 15-18 forintos árral szándékozik előállni, de van olyan feldol­gozóüzem, például a békés­csabai, amelyik a léalmáért megadná a 25 forintot is. A termelők arra számítanak, hogy az étkezési alma kiló­jáért a felvásárlóktól az idén 45-50 forintot kaphatnak. Újvári Gizella

Next

/
Thumbnails
Contents