Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-26 / 198. szám

1997. augusztus 26., kedd Magazin 7. oldal Ön és a pénz Az emberek hat féle módon viszonyulnak a pénzhez - ál­lapította meg Olivia Mellan amerikai pszichológus. 1. A gyűjtögető típus szereti pénzét akár ládikóban tartani. Fogához tudja verni a garast. Ezért rendkívül nehéz őt bár­mely kiadásra rávenni, hiszen a szíve vérzik, ha költenie kell. Nem meglepő, hogy ajándékai mindig szerények. Többnyire még közvetlen környezetére is alig áldoz. Kapni annál jobban szeret. A karácsonyi ajándé­kokkal is úgy tesz, mint a pén­zével: gondosan betakarítja. 2. A nagyvonalú képtelen spórolni. Ha baráti társaságban van, könnyen rá lehet venni: fi­zessen még egy kört. Ha gon­dolkodna, anyagi okokból min­denképpen aggódna a jövőjéért. Szereti az életet és nem tagad meg magától semmi földi jót. Ha nem vigyáz, könnyen fel­kophat az álla. 3. Az aszkéta állandóan fi­lozofál. Szerinte a pénz ajellem megrontója. Nem véletlen, hogy erről a fajtáról sokszor csak halála után derül ki: való­jában milliomos volt. Ha meg is engedhetne magának dolgokat, önmagát sanyargatva szerényen tengeti napjait. Ha pénzhez jut, megfontolások nélkül félrete­szi. Ennek a ténye nem zavarja lelkivilágát. 4. A közönyös arra sem szán néhány percet, hogy leg­alább a számlakivonatokat megszemlélje. Úgy gondolja, ha egyből a papírkosárba dobja a hivatalos értesítéseket, min­den gondtól mentesül. Termé­szetesen fogalma sincs arról, mennyi a jövedelme vagy a megtakarított pénze? 5. A stratéga állandóan spe­kulál és pénze megfialtatásán töri a fejét. Előszeretettel nézi a tőzsdei árfolyamokat/A mo­dem pénzügyi tranzakciós lehe­tőségeknek köszönhetően többnyire jómódban él. Mivel számára a pénz talán a legfon­tosabb dolog a világon, gyakran nézeteltérése támad a jólelkű nőkkel. Ezeknek ugyanis nem szupervillákra, milliomos isme­rősökre, drága bundákra vagy luxusutakra van szükségük. 6. A kiegyensúlyozott em­ber tudja, hogy a pénz szüksé­ges rossz, ami nélkül nem lehet akkor sem élni, ha az ember nem a bankbetétek és letéti je­gyek szaporítását tekinti élete mindent elsöprő fontosságú cél­jának. A jubileumokra szívesen áldoz. Ugyanakkor tud takaré­koskodni és előretervezni. Ek­kor pénzét ésszerűen köti le és majd ha eljön az ideje, hasznos dologra fordítja. Hogyan bíráljon a főnök? Az a főnök, aki a kollégák füle hallatára hordja le munkatár­sát, jobb, ha azonnal visszaadja főnöki megbízatását, mert nem alkalmas erre a pozícióra. Mit tegyen hát a főnök, ha nem tudja szó nélkül lenyelni a beosztottak hibáit? Ügyeljen arra, hogy mondandóját csak az érintett munkatárs hall­hassa. Azaz bírálni - ritka ki­vételektől eltekintve - csak négyszemközt szabad. Mond­hatnánk, mindez közhely, csakhogy az érzelmi tényezők, a harag, a felindulás, a min­denáron eljátszani kívánt fő­nöki szerep az esetek egy ré­szében rossz megoldásokat szül. Ezt a megállapítást egy pszichológiai felmérés, illetve modell-kísérlet is igazolta, amellyel német kutatók igye­keztek hitelesen kimutatni a bírálat különböző formáinak hatékonyságát. Azt vizsgálták, hogy a megbíráltak hány szá­zalékának a teljesítménye ja­vult, maradt változatlan, il­letve romlott tovább a kritika formájától függően? Amikor a főnök nyugodtan, halkan, tárgyszerűen, diszkré­ten és négyszemközt mondta el kifogásait a beosztottaknak, a munkatársak 83 százaléká­nak a teljesítménye és maga­tartása - legalábbis a bíráló fő­nök szerint - javult. Tíz száza­lékuk továbbra is úgy csinált mindent, mint addig, 7 száza­lékuk pedig tovább haladt a „romlás” útján. Amikor a főnök dorgáló szavait mások is hallhatták, már csak a megbíráltak 40 százalékának javult a teljesít­ménye, 44 százalékuknál semmilyen változás nem volt észlelhető, 16 százalékuk pe­dig tovább romlott. Abban az esetben, amely sajnos egyáltalán nem ritka, amikor is a főnök élesen, eset­leg gúnyosan, hangosan, és a kollégák füle hallatára mondta el bírálatát, a megbíráltaknak legfeljebb 7 százaléka javított a teljesítményén, 24 százalé­kuk eleresztette a dörgedel­meket a füle mellett, és min­dent ugyanúgy csinált, mint addig, sőt 65 százalékuk - és ez a felmérés legnagyobb ta­nulsága - teljesítménye jelen­tősen romlott. A tanulmányt készítő Udo Stopp müncheni pszichológus professzor pontokba foglalta a főnököknek szóló tanácsait, vagy ha tetszik, parancsolatait, amelyet ugyancsak meg kel­lene szívlelniük, ha másért nem, a saját idegrendszerük védelmében. íme néhány jóta­nács: — A kritika sose legyen túlzó. Ilyet még véletlenül se mondjunk: „Maga mindent rosszul csinál!” — Sose üzenjük meg má­sokkal kifogásainkat. (A pro­fesszor felmérése szerint az üzengetésre a gátlásos, konf­liktus-kerülő főnökök hajla­mosak.) — A bírálat soha ne legyen lesújtó. Még véletlenül sem hangozhat el ilyen mondat fő­nöki szájból: „Ezzel a maga­tartással soha nem jut sem­mire!” És mit tehetünk mindehhez hozzá? Talán csak annyit, hogy a főnök is ember, aki néha mérgében jól oda-oda- mond, és egyáltalán nem gon­dol a bölcs professzor intelme­ire. De hála Istennek a beosz­tottak is többnyire tudják, hogy mennyire kell komolyan venni a főnöki kirohanásokat. Ha ugyanis mindent Udo Stopp professzor patikamérle­gére helyeznénk, a vállalatok munkatársainak többsége rö­vid úton pszichiátriai beutalót kapna - a cégek pedig munka­társak híján hamarosan csődbe mennének. Kamerával figyelik az alkalmazottakat Az ifjú amerikai hölgyet vide­óra vették, miközben az irodá­ban átöltözött, hogy tornaórára menjen. Férfitársát ugyancsak a munkahelyi öltözőben örökí­tette meg a kamera. Amikor a megfigyelések kiderültek és az érintettek tiltakoztak a ma­gánéletükbe való beavatkozás ellen, a munkaadók - nagy cé­gek - arra hivatkoztak, hogy az alkalmazott módszerekre a törvény lehetőséget ad. Úgy vélték, hogy amit tesznek, az csak a munkatársak biztonsá­gát szolgálják. Közérdek meg­tudni: nem fenyegeti-e táma­dás a nőt, avagy nem cserél-e gazdát kábítószer a férfi öltö­zőben? Ezt a szigort a dolgo­zók túlzottnak tartják, ennek ellenére az amerikai vállalatok kétharmada továbbra is fi­gyeli, ellenőrzi alkalmazottait, de az érintetteket csak az ese-. tek egyharmadában tájékoztat­ják erről. A kontroll a telefon- beszélgetésekre is kiterjed: fi­gyelik, ellenőrzik, hogy nem szolgálnak-e magáncélokat. Menedzserek és fizetések az USÁ-ban Amerikában a menedzserek fizetése rohamosan emelkedik. 35 éve átlagban még 30-szor annyit kerestek, mint egy mun­kás, napjainkban 200-szor annyit. S ez az átlag, miközben a legnagyobb menők keresete korábban példátlan magassá­gokba emelkedett. Lawrence Cross, a Green Tree beruházási cég főnöke például tavaly 102 millió dollár fize­tést vitt haza; Andrew Grove, az Intel elnöke kerek évi 100 milliót; O’Reilly a Heinz-féle kecsup-konszem vezetője pe­dig 65 milliót. A szakértők szerint a mene­dzseri jövedelmek oly mér­tékben haladják meg az átla­got, hogy már veszélyeztetik a társadalmi egyensúlyt. Ráadá­sul a menedzserek óriási jöve­delmei gyakran nincsenek is arányban a teljesítménnyel, hiszen sokan úgy teszik nyere­ségessé a vállalatot, hogy em­berek ezreit vagy tízezreit te­szik az utcára. A csúcsmenedzserek bevé­teleit nagy mértékben növeli az a módszer, hogy premizálá­sukat a cég teljesítményéhez kötik: opciót kapnak arra, hogy bizonyos számú rész­vényt szabott áron megvásá­rolhatnak. Amennyiben az­után a vállalat virágzik, követ­kezésképp részvényeinek árfo­lyama emelkedik, a menedzser az olcsón megvett, magasabb értékű részvényekkel további nagy pénzekhez jut. Olyan nagyokhoz, hogy már kétséges, mi fogja moti­válni őket a jövőben a sikeres munkára? Jack Welch, a Ge­neral Electric elnöke három­százötven millió, Roberto Go- izueta, a Coca Cola főnöke több, mint 1 milliárd dollár ér­tékű részvénycsomagot „gyűj­tött össze” az elmúlt évek so­rán. Mit tehet Ön a munkahelyi harmóniáért? Német szakértők összeállítot­ták a munkahelyi harmónia legújabb „tizennégy paran­csolatát”. 1. Az aggódás az élet része - a hivatásban is. Ezt az érzést egy­szerűen tudomásul kell venni; meg kell tanulni együttélni vele. 2. Mindenki ismeri a félelmet. Nem Ön az egyetlen, aki bizo­nyos helyzetekben bizonyta­lannak érzi magát. így vannak ezzel a kollégái is. 3. Ismerje be az aggodalmait. Ha ezeket az érzéseit megta­gadja, vagy elnyomja, nem old meg semmit - tehát tanulja meg, miképpen közelítheti meg őket gyakorlatiasan. 4. Keresse a sikert, ahol csak teheti. De ne bagatellizálja a kudarcait. 5. Hibáit vallja be. Ne tagadja el azokat, s ne varrja a kollégái nyakába. Ez ugyanis szinte mindig több energiát emészt föl, mint a beismerésük és kija­vításuk, és félő, hogy bármikor lelepleződhet. A hazugság gyöngíti az önérzetet. 6. Ne csapja be a kollégáit. El­lenkezőleg, építsen a szaktudá­sukra. A fiatalok dinamikájából és ötletgazdagságából ugyan­úgy meríthet, mint az idősebb kollégák tapasztalataiból. 7. A főnököknek is vannak aggodalmaik. Mutasson megér­tést a nehézségek iránt, ame­lyek a vezetési feladatokkal és felelősséggel járnak együtt. Le­gyen mindig lojális. 8. Minden intézkedésnek megvan a maga oka. Igyekez­zen megérteni, ha valaki más­fajta döntést hoz, mint amire számított, még akkor is, ha tudja, hogy a döntést később megváltoztatják. 9. Legyen segítőkész. Ha va­laki bizonytalan, siessen a se­gítségére, de ügyeljen arra, hogy kollégái maguk döntse­nek: elfogadják-e az ajánlatát, különben megsérti az egyéni­ségüket. 10. Keresse a kapcsolatokat a többiekkel. A szokásossá vált személyes beszélgetések során hamar kiderül, hogy a másik miként gondolkodik és cselek­szik. Kollégái így kiszámítha­tókká válnak. 11. Mindig figyeljen oda a kol­légákkal folytatott beszélgeté­sekre. Az arcjátékuk, a geszti- kulációik, a testtartásuk és a hangszínük mindig elárulja, azt érzik-e, gondolják-e, amit mondanak. 12. Az előírások azért vannak, hogy betartsák azokat. Minden cég fölállítja-- és rendszerint írásba is foglalja - a maga mű­ködési szabályait. A munkatár­sak kötelezik magukat, hogy ezekhez az előírásokhoz tartják magukat. Ne felejtsük el: ha baj van, számon kérik. 13. A szabadság elősegíti az al­kotóképességet. A világosan megfogalmazott szabályok ke­retein belül minden munkatárs­nak a lehető legnagyobb sza­badsággal kell rendelkeznie. Minél nagyobb az egyéni sza­badság, annál nagyobb az alko­tókészség, ami egyúttal na­gyobb felelősséggel is jár. Ha hibázol, persze felelősségre is vonnak. 14. Külön gondok is akadnak bőven. A teljesen szabad kéz és ellentéte, a merevség egyaránt gátolja azt, hogy a dolgok jól alakuljanak. Az viszont magától értetődő, hogy a főnökök az ebből adódó bajokat a beosztottak nyakába varrják. Ahol a főnöknek sincs állandó helye Az amerikai munkaszervezés, amely mindig mértékadó volt, megint valami újat talált ki. Annak idején eltűnt a sok kis szoba, ahol az alkalmazottak kényelmesen elbújhattak a főnök és a munka elől. S most a legújabb találmány: a munkaterem, ahol senkinek sincs saját, állandó helye. Füg­getlenül attól, kinek mi a beosz­tása és mióta dolgozik a cégnél, csak arra van joga, hogy hor­dozható számítógépével és közvetlenül hívható telefonjá­val reggel leüljön a teljesen egyforma asztalok egyikéhez, amely még szabad. Egy pár négyzetméteres területre, ame­lyet embermagasságú paraván választ csak el társaitól. E kör­nyezetben persze mást, mint dolgozni nemigen lehet. Annál is kevésbé, mivel a főnökök is munkatársaik között ülnek, mindig máshol. Külön szobát csak a titkárnők kapnak, akik­nek sok a papírmunkájuk, ami­hez csend kell. Az új rendszer mögött szi­gorú gazdaságossági számítá­sok vannak. Mindig vannak be­tegek, szabadságon lévők, akiknek a helye üresen áll. Sokkal jobban ki lehet hasz­nálni az irodák területét. Nem is beszélve arról, hogy az alkal­mazottaknak is értésére adják: a maradáshoz meg kell becsül­niük magukat, hiszen bármikor, bárki „beülhet” a helyükre. Az AS-M Tolna Megyei Irodája szolgáltatása a lakosság részére TISZTELT HIRDETŐNKI Segíteni akarunk Önnek hirdetése feladásában. A Tolnai Népújságba szánt hirdetését közvetlenül levél­ben is elküldheti. írja a megrendelőlapra a hirdetés szövegét - egy betűt, Írásjelet egy kockába. Kérjük, hogy a hirdetés szöve­gében a címét és telefonszámát is tüntesse fel. A sorok előtt feltüntettük a hirdetés fizetendő díját. Jeligés hirdetés esetén a jeligedíj plusz 100,- Ft. A pénzt rózsaszínű postautalványon adja fel címünkre. A pénzfeladást igazoló szelvényt, valamint a kitöltött és az újságból kivágott megrendelőlapot küldje el címünkre. A borítékra legyenek szívesek ráírni: APRÓHIRDETÉS. Köszönjük bizalmát és reméljük, elégedett lesz szolgáltatásunkkal. Címünk: AS-M Kiadói Kft. Tolna Megyei Irodája, 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf.: 71. APRÓHIRDETÉS-MEGRENDELŐLAP (Lakossági: adás-vétel, ingatlan, állást keres, társat keres.) Megrendelem önöknél az alábbi szövegű apróhirdetés megjelentetését: 150 Ft 300 Ft 450 Ft 600 Ft 750 Ft 900 Ft 1.050 Ft 1.200 Ft Feladó neve:..................................................................................................................................................................................................................... címe:.................................................................................................................................................................................................................... * TISZTELT OLVASÓNK! Szeretnénk, ha nem csak eseti olvasója, hanem előfizetője is lenne a Tolnai Népújságnak. Ezért kérjük, hogy a mellékelt megrendelőlevél kitöltésével és a Kiadóba küldésével rendelje meg lapunkat. Címünk: Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Minden olvasónk, aki szeptember 3-ig kitöltve visszaküldi a megrendelőlevelet - és kézbesítőnk sikeresen felkeresi ­Megrendelőiével a Tolnai Népújság előfizetésére Előfizetési időszak: egy hónap Előfizetés díja: 625,- Ft Megrendelem Önöktől a Tolnai Népújságot: Név: ..................................................... Lak cím:..................................................... K érem, hogy kézbesítőjük keressen fel az előfizetés érdekében! részesül! Minden olvasónk, aki e megrendelőlevél beküldésével megrendeli a lapot ajándékban részesül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents