Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-23-24 / 196. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1997. augusztus 23., szombat Rejtett értékeink Egyed Antal: megyénk első akadémikusa „Bár mikor érjen az a nap, melly testemre jogot tart,/ S pályafutásomnak végzendi bizonytalan évit;/ Csillagokon mégis túl száll jobb részen örökre./ Semmi idő nevemet nem fogja homályba temetni” - vallhatta titkon magáról is az Ovidius Átváltozások című mű általa fordított soraival Egyed Antal, aki élete kétharmadát töltötte megyénkben. Székesfehérvárott látta meg a napvilágot polgári szülők gyermekeként 1779. június 13-án. Szülővárosa gimnáziumában még tanítja őt a kor jeles költője, Virág Benedek, akinek meglett férfiként írta: „Én már gyermekkori koromban hajoltam a verselésre, de helyheztetésem (helyzetem) magamra hagyott; csak történetből (véletlenül) jött későbben Gyöngyösi, azután Fa- ludi kezembe, kiket majmolni is kezdtem; még Filozófus koromban a Rajnis Kalauza.ra és Szabó Dávid könyveire bukkantam, kik is jó darabig vezéreim voltak. Még eddig a deák (latin) Poétákban semmi kedvem nem telt. A seminárium- ban voltam már midőn Kisfa- ludi megjelent, feltüzelve heves képzelődésem s dalait utánoztam. Itt jöttek osztán ódáid, a Magyar Minerva harmadik kötete kezemhez. Ekkor kezdtem ódákat faracskálni és Hexametereket írogatni”. íme egy magyar költő és műfordító indulása 1800 körül... Néhány év múlva már megyénkben találjuk: először a majd élete végpontját is jelentő Dunaföldvárott lesz káplán 1803-ban, 1804-ben bükkösdi, 1806- ban bátaszéki, 1807-ben závodi káplán. Itt tanult meg németül, de ekkor már tudott ógörögül, latinul, franciául, 1822-ben megtanult olaszul is. A pécsi püspök is felfigyelt rá, s 1807- ben szentszéki jegyzővé nevezte ki, de Egyed ezzel is meg püspöki titkári állásával is szakított „városból falusi magányba vágyván” - ahogy a Tolnamegyei Közlönyben 1879. július 27-i számában írják életrajzában. Kocsolai plébános lett 1808- ban, majd 1813-ban Bonyhádra került. Néhány év múlva itt találkozott vele a szárnyat még csak épphogy meg- rebbentő Vörösmarty Mihály, akinek annál fontosabb lesz ez az elmélyülő barátság, minél bensőségesebbé válik. Egyed Antalnak ugyanis akkoriban ritkaság számba menő, többezres könyvtára kínál fejlődést és szellemi élvezetet a Perczel-család nevelőjének. Ez azért is fontos, mert egy uralkodói rendelet egyszerűen megtiltja külföldi könyvek behozatalát 1820-ban. A jövendő nagy nemzeti költője mintegy három évig búvárolta a plébános könyveit, őt pedig oly bensőséges barátnak tartotta, hogy Perczel Etelka iránt érzett (egyoldalú) szerelmét is neki gyónta meg. Egyed abban is fontos szerepet játszott, hogy - Gyulai Pál szerint - Vörösmarty figyelmét a honfoglalás megírására irányította, s ezzel talán a Zalán futása első ösztönzője. Az 1822 tavaszáig tartó szorosabb kapcsolatnak a plébános Paksra kerülése vet véget, de még gyönyörű verses levelek születnek a barátság örök bizonyságául. Vörösmarty később sem feledkezik meg Egyed Antalról: az ő ajánlására választotta levelező tagjává a Magyar Tudós Társaság, vagyis az Akadémia, amelynek így 1833-ban első megyénkben élő tagja lett. A Szózat költője „ajánlja” (az 1832-től) földvári apát és plébánost, mert „1. Ovidiust szerencsésen fordította. 2. a Tudományos Gyűjteményben több rendű históriai és geographiai értekezéseket adott. 3. Ugyanott a magyarosodására a rossz latinság ellen. 4. Püspök Szepesy ajánlására minden katholikus Hymnu- sokat magyarrá magyarázván a versezet nemeit fordítá... 5. Ismeretes egyházi erkölcsiségé- ről, buzgó magyarságáról s barátságos erényeiről”. Vörösmarty cseppet sem túlzott. A kezdeti alkalmi verseze- tek után Ovidius elégiáit, majd „keserveit” (Tristia) adta ki a plébános, 1831-ben Elégiák levelekben című műve már a hetedik önálló munkája. Számunkra ennél is fontosabbak egykori helytörténeti művei a Tudományos Gyűjteményben: Bonyhád mezőváros rövid leírása (1823), Pécsi püspökmegyének ismertetése (1824), Nemes Tolnavármegyének topog- raphiai leírása (1828), Paks leírása (1829), Dunaföldvár leírása (1832). Legértékesebb kérdőíves anyagát, amelynek eredetije a Tolna Megyei Levéltárban található, Cserna Anna és Kaczián János tette hozzáférhetővé szerény formában, de míves elemzésekkel 1986-ban Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről címmel. Csányi László Egyed Antal tragédiája című szép esszéjében méltó emléket állított neki, de egyben meg is döbbent a tényen: 1862. augusztus 23-24-e éjjelén a rátámadó rablók kevesellték nekik átadott összes értékeit, megkínozták, nyelvét kivágták s a 84 éves agg négy nap múlva belehalt sebeibe. Gyilkosait sosem találták meg .. . Dr. Töttős Gábor Görögországi anziksz- A legszebb, legmaradandóbb élmény mindig a tenger, pontosabban a kristálytiszta tengervíz - meséli útitársam a Görögország felé poroszkáló turistabuszon. Nem tud vele betelni, pedig évek óta a különös formájú, három ágú Chal- kidiki félszigeten tölti a szabadságát. Tulajdonképpen nem nagyon engedhetné meg magának, anyagilag nincs túl jól eleresztve, de inkább spórol egy kicsit, le nem mondana a tíz napos, két hetes nyári fel- töltődésről, napozásról, fürdésről.- Ennyi kikapcsolódás jár, és akkor se lenne sokkal olcsóbb, ha a méregdrága Balatonra járnék. Valóban, Görögország a szerényebb igényű magyar turista számára is elérhető. Élnek is a lehetőséggel sokan. A fentebb már említett félsziget első „ágán” található Polich- rono település. Télen néhány száz, nyáron vagy tízezernyi lakóval. Az utcán, a strandon, az üzletekben gyakran hallani magyar szót, elég ha megáll az ember az étterem ajánlatát böngészni, máris magyarul invitálják egy kis tintahalra, rántott kagylóra. Egy vacsora - beleértve az előételt, salátát, innivalót is - személyenként szűk 2000 forintnak megfelelő drahmába kerül. Ha valaki boltban veszi a kenyeret, gyümölcsöt, húst, üdítőt, annak az itthoninál másfél-két- szer magasabb árakkal kell számolnia. (Kivétel a sör és a dinnye, ezek árai hasonlóak a mieinkhez.) A strand ingyen van, kilométer hosszan húzódik a falu alatt. A Tolna megyei utazási irodák évente több ezer nyaralót juttatnak el erre és a többi észak-görögországi üdülőhelyre. Ott is rengeteg utazási iroda Égbeszökő sziklákra épültek a középkori kolostorok csalogatja a vendéget. A magyarok közül legtöbben a Meteora kolostorait keresik fel. Kissé fárasztó, a hajnalban kezdődő és este végződő autóbuszos program, de eddig nem sokan bánták meg, hogy rászánták magukat. A Thesz- száliai-síkságból kiemelkedő hatalmas, meredek falú sziklákra főként a XIV-XVII. század között épültek a valamikor alig megközelíthető kolostorok. Ma turisták ezrei keresik fel a világ minden tájáról, és bizony főszezonban bejutni valamelyik nevezetesebb helyre, ma is „működő” kolostorba, kisebb zarándokúttal felérő teljesítmény. A látvány, az élmény azonban mindenképpen megéri a fáradságot és a belépőjegy árát.-mbtÚtban a Meteóra felé, a távolban felsejlik az istenek ókori lakhelye, az Olümposz Perui inkák és evangélikusok A perui hegyekben a Pampa folyó völgyében fekvő Quispil- lacta városában Santos Gall- indo polgármester hivatott az ősök hagyományának továbbvitelére, ami még a spanyolok megjelenése előtti időszakra nyúlik vissza. A térségben azonban egyre nagyobb befolyásra tesz szert az evangélikus egyház, amely puritán teológiájával veszélyezteti az inkák korából származó pogány szokások megtartását és továbbélését. A Quispillacta városában tevékenykedő, az úgynevezett Isten Gyülekezete egyházhoz tartozó evangélikusok szerint ugyanis a Biblia kifejezetten tiltja a bálványimádást és az inka hagyományokat ápoló pogány ünnepségek megrendezését. Ezért az evangélikusok lelkipásztora nem engedélyezte a hagyományos inka fesztivál megtartását a városban. Az Ayacucho központi hegyvidéki körzetben fekvő városkában a lakosok 80 százaléka tagja az evangélikus egyháznak. Mint a Reuter hírügynökség emlékeztetett rá, még az 1800-as évek elején jelentek meg a protestáns szekták egész Dél-Amerikában, azonban az evangélikusok nem szereztek jelentős pozíciókat Peruban egészen addig, amíg az 1980-as években a maoista Fényes Ösvény gerillaszervezet ki nem bontakoztatta tevékenységét az országban. A gerillatevékenység miatt a katolikus egyház kivonult a vidéki körzetekből, viszont az evangélikusok ottmaradtak és falun ők jelentették az egyházat az egyszerű népesség számára. Az átkeresztelke- dés terén az evangélikus egyház különösen nagy sikereket ért el Peru elszigetelt dzsunge- leiben és hegyvidéki körzeteiben. Tizenöt évvel ezelőtt Ayacucho körzet lakosságának csupán 3 százaléka volt evangélikus, napjainkban azonban az arányuk már 22 százalék. Perui országos méretekben a 24 milliós összlakosságból 2,5 millió az evangélikus hívő. Peruban az inka hagyományok továbbélése nagyrészt annak a sok vallási áramlatnak köszönhető, amelyek szembeszálltak a XVI. században a konkvisztádorokkal együtt érkező spanyol vallási személyiségekkel. Miközben az inkáknak központosított kormányzata volt, minden népcsoport megőrizhette saját istenségeit és szokásait. Az Isten Gyülekezete perui evangélikusai arra mutattak rá, hogy az inka hagyományokat őrző fesztiválokon a katolikusok lerészeged- nek, táncolnak és bálványokat imádnak, ez pedig nem tekinthető vallásos viselkedésnek. „Azt mondta neki az Úr: Ez az az ember, akiről azt mondtam neked, hogy ő fog uralkodni népemen”. ISám. 9,17 Sámuel próféta páratlan kijelentést kap Istentől: Szemben vele Saul, a leendő király áll. A jó hírt hamarosan ő is megtudja, majd a királyválasztásnál Isten kijelentése szerint történik minden: Iz- ráel első királya Saul lesz. Mielőtt azonban a jó hír, s azt követően az események végkifejlete megtörténne, néhány apróságnak tűnő dolgot említ Isten igéje. Vegyük ezeket sorra! Egy sokezer évvel ezelőtti korban a család jómódját, méltóságát - többek között - az is mutatta, hogy hány szamárral rendelkezett. Nos, éppen ezek vesztek el - nem tudni, hogyan - és a családfő, Jó hír Saul apja, útnak indítja fiát egy legénnyel, a szamarak megkeresésére. Hosszú, fárasztó útjuk eredménytelen. A legény azt tanácsolja, hogy úgyis közel vannak ahhoz a városhoz, ahol a „látó”, az Isten embere tartózkodik, kérdezzék meg őt. Saul, az „úrfi” hallgat a szolgalegény szavára. Az események döntő fordulatot vesznek. Páratlanul jó irányban. Saul fiatal felnőtt, de még sohasem találkozott a közismert „látóval”, Izráel bírájá- val és prófétájával. Mégis rászánja magát a találkozásra, csakhogy véget érjen a fárasztó és bosszantó keresgélés a szamarak után. Mégiscsak a családot ért komoly veszteségről van szó! Természetesen engedett a családfő szavának, s végül enged a szolgalegény szavának is, amiben a kimerültség és eredménytelenség is közrejátszott. Érzékenyen érint, fel is bosszant egy-egy veszteség, de Isten tervében benne van, hogy kimozdítson, sőt rendkívüli fáradsággal terheljen meg. Közölni akar valamit, ami páratlanul jó, amit kizárólag, személy szerint nekem készített el. Ne a veszteségre, ne is a „fölösleges” fáradságra, még- csak a szolgalegény alacsony- ságára se összpontosuljon a figyelmem, hanem arra az üzenetre, jó hírre, ami páratlan fordulatot adhat életemnek. Tudjunk erre összpontosítani! Szilvássy Géza református lelkész Nyelwédő franciák Walkman, weekend, mountain-bike. Minden magyar ismeri és használja ezeket a szavakat. A franciák is ismerik, de nem szabad használniuk, még törvény is védi nyelvük tisztaságát. A párizsi kultuszminisztérium most gyengéd módszerrel próbálja visszavezetni az angol kifejezések híveit anyanyelvükhöz: egy információs füzet nevelő célzatú játékra hívja fel olvasóit. Ötvenhárom idegen kifejezésnek kell megadni a francia szinonimáját, ezen kívül szavakat találni még új, név nélküli termékekre. A füzet végén megtalálhatók a megoldások, némelyik szó több változata is. A nyelvészek javaslatként adják közre e kifejezéseket, de reménykednek abban, hogy nyelvújító honfitársaik az idegen szavak helyett francia megfelelőket találnak. Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.00. Vasárnap: 9.00, II.90, 18.30 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasárnap: 7.30, 10.00. Református istentiszteletek. Vasárnap: 9.00 óra Kálvin tér, (gyermekistentisztelet), 10.00 Kálvin tér. 18. Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 Lutherién (minden hónap második vasárnapján német áhítat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemp- lom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra.
