Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-18 / 192. szám
2. oldal Világtükör — Hazai Tükör 1997. augusztus is., hétre Atlanti krónika A visegrádi hármak és a NATO Rendszeres magyar-cseh-lengyel egyeztetés a csatlakozásról A visegrádi hármak - Lengyelország, Csehország és hazánk - miniszterelnökei augusztus 22-én Krakkóban találkoznak, hogy megtárgyalják és egyeztessék a NATO-csatlakozással kapcsolatos időszerű kérdéseket. Horn Gyula, Wlodzimierz Cimoszewicz és Václav Klaus Madrid után határozta el a rendszeres konzultációt, amelynek során Kovács László magyar, valamint Dariusz Rosati lengyel és Josef Zielienec cseh külügyminiszter július 18-án Prágában tanácskozott. A szünetek, vizsgák, beíratások menetrendje Becsöngetés: szeptember 1. Határ menti piknik. A keletnémet menekülők előtti határnyitásra emlékeztek a Páneurópai Piknik nyolcadik évfordulóján az egykori szervezők és szimpatizánsok tegnap Sopron- pusztán. Az ünnepséget a vasfüggöny áttörésének helyszínén felállított kopjafánál tartották. Kápolnaszentelés. Mintegy ötezren vettek részt a Szent Ist- ván-kápolna felszentelésén szombaton, a Lakiteleki Népfőiskolán. Az Árpád-korban szokásos méretű, mintegy 40 négyzetméter alapterületű, vályogból készített ökumenikus szentély közadakozásból, döntően alapítványok jóvoltából jött létre. Világi intézmény a második világháború óta először épített kápolnát Magyarországon. Önálló haderőnem. Szeptember elsejétől a Magyar Honvédségen belül megalakul a légierő vezérkara, s ezzel együtt önálló haderőnemként jön létre a légierő is - mondta Kositzky Attila vezérőrnagy a 2. repülő és légvédelmi hadtest parancsnoka a magyar katonai repülők hétvégi, VII. országos találkozóján. Megemlékezés. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület a hétvégén a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében rendezett megemlékezést Szent István napja alkalmából. Nemeskürty István író beszédében méltatta Szent István történelmi jelentőségét és a királyi életmű máig érvényes üzenetét. Torgyán Túrkevén. Ha az FKGP megnyeri a választásokat, gyökeres fordulat következik be az ország négyötödét kitevő vidék életében - jelentette ki Torgyán József pártelnök. Mint mondta, a mostani FM- ből csúcsminisztériumot hoznak létre, amely az élelmiszer- ipar, a vízügy, a környezetvédelem és a területfejlesztés gazdája is lenne. Koszorúzás. A Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete az 1945-1948 között elkövetett törvénytelenségek áldozatairól koszorúzási ünnepséggel emlékezett meg a hétvégén Sopronkőhidán. A börtön épülete az időben szovjet fennhatóság alatt állt, és a politikai foglyok, a kényszer- munkára ítéltek gyűjtőhelyéül szolgált. Ferences könyvtár. Szombaton nyitották meg a több mint 500 éves, most újrarendezett Gyöngyösi Ferences Könyvtárat, és a Ferencesek Gyöngyösön című állandó kiállítást. A rend a múlt év végén kapta vissza a Széchenyi Könyvtártól a gyöngyösi gyűjteményt. Az elmúlt években - írja egy tanulmányában Tálas Péter, a Stratégiai és Védelmi Kutató- intézet tudományos főmunkatársa - ritkán fordult elő közös fellépés a három ország részéről az integrációs politikában. Különösen furcsa ez annak fényében, hogy minden ellentmondása ellenére milyen aktív és eredményes volt a hármak együttműködése a Varsói Szerződés feloszlatása és a szovjet csapatok Közép-Euró- pából való kivonása idején. Jóllehet ehhez hozzájárulhatott, hogy a három ország tulajdonképpen négy, hiszen Csehszlovákia mindkét utódállama örököse a visegrádi tagságnak. Ám Szlovákia ezúttal nem találtatott kellően érettnek arra, hogy meghívást kapjon a csatlakozásra. Áz Észak-atlanti Szerződés Szervezete és a Lengyelország közötti első kapcsolatfelvételre még az 1989. júniusi rendszerváltó választások előtt került sor, májusában ugyanis - Budapestet követően - másodszorra Varsóban tett látogatást az Észak-atlanti Közgyűlés delegációja. A hivatalos diplomáciai kapcsolatok felvételére pedig Manfred Wörner főtitkár 1990. szeptember eleji látogatása alkalmából került sor. Jóllehet a NATO-tagságra való törekvés a visegrádi országok közül Lengyelországban vált a legkésőbb hivatalos politikává, a hármas csoport 1991 októberétől megfogalmazott NATO-igényei csak ezt követően kerültek komolyan napirendre az északatlanti szövetségen belül. Amikor 1993. január 1-jén a Cseh Köztársaság önállóvá vált, Prága már csaknem hároméves NATO-kapcsola- tokra tekinthetett vissza. Nem is akármilyenre, hiszen az egykori Varsói Szerződés volt tagállamainak politikusai közül Jirí Dientsbier akkori csehszlovák külügyminiszter tett elsőként látogatást 1990. március 3-án a brüsszeli NATO-központban. Prágát kereste föl először - 1990 szeptemberének elején - Manfred Wörner is. Sőt: Václav Havel államfő volt az első politikus a visegrádi hármak országaiból, aki 1991. március 3-án fölszólalhatott a NATO Állandó Tanácsában. A cseh-szlovák válás azonban kezdetben sok szempontból kedvezőtlenül érintette Prágát: az ország területe, lakosságának száma és nemzetközi súlya kisebb lett, külpolitikai mozgástere pedig a korábbiakhoz képest beszűkült. Ezt követően a védelem és a biztonság kérdése másodlagossá vált a hivatalos Csehország számára. Abban, hogy a biztonságpolitikából mégsem iktatták ki teljesen a csatlakozás lehetőségét, igen nagy szerepet játszott a másik két ország egyre markánsabb integrációs törekvése. Ellentmondásos módon a mielőbbi tagságra ösztönzi Prágát az is, hogy a várakozásokkal ellentétben Németországgal (a szu- détanémet kérdés miatt), illetve Ausztriával (a cseh-oszt- rák határ közelében lévő atomerőművek miatt) korántsem felhőtlen a viszonya. Az elmúlt évek során a visegrádi politikusok, különösen azt követően, hogy a NATO- tagság elérése mindegyikük külpolitikájának vezérfonala lett, előszeretettel utalnak arra, hogy hadseregeik és országaik védelmének átalakítása már a NATO-csatlakozás jegyében folyik. Ugyanakkor nem tagadható, hogy az országokat sújtó gazdasági válság radikálisan szűkítette a korábban mindenütt túlméretezett védelmi szféra pénzügyi lehetőségeit. Tavaly a védelmi költségvetés hazánkban a bruttó nemzeti össztermék 1,2, Csehországban 2,28, Lengyelországban pedig 3,1 százalékát tette ki. Ferenczy Europress Két hét múlva, szeptember 1-jén megszólalnak az iskolacsengők, és hivatalosan is megkezdődik az 1997-98-as tanév. Az idén a tavalyihoz hasonlóan csaknem 1 millió általános iskolás és 350 ezer gimnazista, valamint szakközépiskolás ül be a padokba. A tanévnyitó ünnepélyeket a művelődési miniszter utasítása szerint augusztus utolsó napjaiban tartják meg. Az idei tanév lesz az utolsó, amelyben még a régi tanterv szabja meg az oktató-nevelő munka kereteit, a Nemzeti alaptanterv, a NAT ugyanis csak jövőre lép életbe. Az iskolai év 175 tanítási napból áll majd. Ennek megfelelően az utolsó tanítási nap 1998. június 12-re, péntekre esik. A középiskolák végzősei 1998. május 15-ig járnak iskolába. Szünetek, vizsgák Az első félév 1998. január 30- án ér véget. Ezt követően kerül sor mindenütt a nevelőtestületi értekezletekre, amelyeken értékelik az addig végzett iskolai munkát. A tanintézetek február 6-ig értesítik a diákokat, a szülőket a tanulmányi eredményekről, majd szülői értekezleteket tartanak. A téli szünet az alsó és középfokú oktatási intézményekben egyaránt december 20-tól 1998. január 2-ig tart, a szünet előtti utolsó tanítási nap december 19-e, péntek, a szünet utáni első tanítási nap 1998. január 5-e, hétfő lesz. A tavaszi szünet 1998. április 4-től április 14-ig tart, ilyen„Nem mindennapi zűrzavar alakult ki a győri Horn-Me- ciar találkozót követő sajtó- tájékoztatón” - írja a pozsonyi Pravda. - „A jelenlévő újságírók egymástól kérdezgették, hogyan is kell értékelni az elhangzottakat: megállapodtak-e valamiben, vagy sem?” Vladimír Meciar a lap szerint most kijelentette, hogy az alap- szerződés kisebbségre vonatkozó részeit ellenőrizni hivatott vegyes bizottság szlovák tagozatának mégis lesznek magyar nemzetiségű tagjai. Ezzel kapcsolatban a bécsi Die Presse hozzáfűzi: „Meciar állítólag jelezte, hogy a magyar kisebbségnek csak azokat a tagjait hajlandó elfogadni a kisebbség képviselőiként, akik támogatják kormánya irányvoformán magában foglalja a húsvéti ünnepeket, amelyek a jövő évben április 12-13-ra esnek. Az 1998-99-es tanévre a tanköteleseket március 1-je és április 30-a között lehet majd beíratni, a pontos időpontot az önkormányzatok jelölik meg. Egységes lesz viszont országszerte a vizsgák napja. Az írásbeli érettségi a középiskolákban 1998. május 18-án kezdődik, hagyományosan a magyar tételek kidolgozásával. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgák ideje: 1998. május 25-26-27. Előzetes felvételik A ’97-98-as tanév egyik újdonsága lesz, hogy megváltozik a gimnáziumi továbbtanulásra jelentkezők úgynevezett előzetes felvételiztetésének ideje. Ezekre csak az iskolaév második felében, február 9-20-a között kerülhet sor. A minisztériumban ezzel kapcsolatban elmondták: 1993- ig a középiskolák csak az általános iskolai bizonyítvány alapján válogathattak a továbbtanulásra jelentkezők közül. A legdivatosabb gimnáziumok azonban tartva attól, hogy az érdemjegyek eltérő tudást tükröznek, különböző előzetes beszélgetésekre hívják a jelentkezőket. Az 1995-96-os tanévtől erre hivatalosan is módjuk nyílt, a vizsgákat azonban novembertől májusig a legkülönbözőbb időpontokra ütemezték. Ez zavarta a tanítást, feszültségben éltek a gyerekek. Ezért korlátozták most az előzetes felvételik idejét. (deregán) nalát.” Az osztrák lap a találkozót így értékeli: „Miként az várható volt, látható eredmények nélkül végződött a két miniszterelnök megbeszélése.” A pozsonyi lapok arra hívják fel egyébként a figyelmet, hogy Horn Gyula szemmel láthatóan nem tudott kicsikarni Meciar- ból a nemzetiségei^ nyelvhasználatát szabályozó törvénnyel kapcsolatos ígéretet. Az Új Szó föl is teszi a kérdést: „Mi a garancia arra, hogy Meciar ezúttal állja a szavát?” A cseh Mlada fronta Dnes szerint Horn Gyula hiába várta, hogy felajánlva Szlovákia közeledésének elősegítését az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, cserébe engedményeket kap majd a szlovákiai magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban, Meciar elutasította az ajánlatot. Meciar ellentmondásai A sajtó kudarcnak véli a győri találkozót Beszélgetőpartnerünk: Juhász Judit, a Magyar Rádió alelnöke Versenyben a kereskedelmi adókkal A Magyar Rádió kedden újabb regionális adókat avat fel, hogy javítsa a Petőfi és a Bartók vételi lehetőségeit. A technikai változtatások mellett azonban a közszolgálati rádió jelentős szervezeti átalakulással is igyekszik felkészülni a médiaversenyre. Juhász Judit alelnök válaszolt lapunk kérdéseire.- Milyen lesz, mennyiben változik meg a közszolgálati rádió három programja? Mire számíthatnak a hallgatók?- A Kossuth - nemzeti főadóként - aktuális és hiteles műsorfolyamot kínál, amelyben lesznek rádiójátékok, komoly- és népzenei, egyházi műsorok is. Amiben azonban talán a leginkább versenyképesek vagyunk, az az azonnaliság, a gyors reagálás; az, hogy bárhol ott tudunk lenni, ahol valami történik. A Petőfi a szórakoztató, „barátságos” adó, amely elsősorban a vidéken élő, idősebb nemzedékhez szól, de a reggeli és az esti adásokban - fiatalos, jó zenével és témákkal - igyekszünk elérni az ifjú korosztályok tagjait is.- Nem túl merész vállalkozás ez: a két legtávolabb álló nemzedékhez szólni egy adón?- Ha erre több adónk volna, természetesen elkülöníthetnénk a műsorokat; így viszont egy hullámsávon belül igyekszünk alkalmazkodni a különböző korosztályok és társadalmi rétegek hallgatási szokásaihoz.-A Bartók rádió?- A kultúra, a magas színvonalú zenei, prózai műsorok adója, kevés szöveggel.-A vidéki lakosság - a szó szoros értelmében - egyre inkább ráhangolódik a helyi rádiókra, hisz ott találja meg a közvetlenül ó't érdeklő információt. Van-e az országos rádiónak programja arra, hogy ne veszítse el ezt a közönséget?- A verseny arra sarkall minket, hogy a nagy hagyományokkal, jó szellemi adottságokkal rendelkező körzeti stúdióink adásidejét egész napossá tegyük. A fővárosi és a helyi adók műsorcseréjével sokkal gazdagabbá válik a kínálat. Ugyanakkor nyújtunk speciális szolgáltatásokat is. A hazai rádiózásban például egyedül mi sugárzunk műsort a nemzetiségek saját nyelvén. A Kossuth URH-n az országgyűlési közvetítés szintén olyan speciális adás, amit más nem tud vállalni.- Műszaki szükségszerűség, hogy a Petőfi és a Bartók átáll a nyugati URH vagy FM sávra, de ez valószínűleg sok hallgató elvesztésével jár majd.-Vizsgáltuk, hogy hallgatóink közül hányán rendelkeznek kétnormás készülékkel. Azt tapasztaltuk, hogy az arány 60-65 százalékos. Juhász Judit FOTÓ: FEB Azokat pedig, akik CCIR sávon nem tudják majd fogni az adást, különféle akciókkal - köztük most induló játékainkkal is - igyekszünk olcsón vagy éppen ingyen modem készülékhez juttatni. Összességében arra számítunk, hogy megnő a Petőfi és a Bartók hallgatottsága, hiszen például az autórádiók is tudják majd fogni a sztereó minőségű adásokat, s nem lesznek fehér foltok a vételben.- A közszolgálati rádiónak nagy a felelőssége a nyelv művelésében, védelmében. De még a leghallgatottabb hírműsorokban is sok a motyogás, a hadarás, a rossz hangsúlyozás. Mikor lesz a rádió a tiszta, szép beszéd igazi fellegvára?-Ehhez valamivel több idő és türelem kell, mint a szerkezeti változtatásokhoz. Éppen az említett rádiós műhelyekben volt a legnagyobb nemzedék- váltás, ezért szervezett képzéssel, mikrofonengedély kiadásával igyekszünk a fiatalokat rászorítani a helyes magyar beszédre. Egyidejűleg szigorítani kívánjuk az alkalmazási feltételeket a végzettség, a képesség és a nyelvi alkalmasság szempontjából egyaránt. Csák Elemér Kézcsók a diktátornak. A 85 éves Todor Zsivkov, az egykori Bolgár Kommunista Párt főtitkára az utolsó mohikán az egykori „nagyok” közül. Ma házi őrizetben él. Engedéllyel ellátogathatott a Rodope-hegységbe, ahol voltak, akik így fogadták. fotó: feb/reuter
