Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-13 / 188. szám

1997. augusztus 13., szerda Hazai Tükör 5. oldal Ha csődbiztosok állnak a kórházak élére Néha „csodákra” is képesek A privatizációs szervezet az elmúlt években több száz dip­lomás csődmenedzsert kép­zett ki, szakemberhiány tehát biztosan nem akadályozza, hogy a nehéz gazdasági hely­zetbe került kórházak ki­másszanak a bajból. Több kórház tulajdonosa is je­lezte az elmúlt napokban az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, hogy csődbiztost kíván kinevezni eladósodott in­tézménye élére. De vajon mit tehet egy ilyen speciálisan fel­készült szakember? Kopcsó Ferenc, az APV Rt. humánpolitikai ügyvezető igazgatóhelyettese elmondta: a csődmenedzser dolga a felbo­rult pénzügyi egyensúly hely­reállítása, legyen az ipari üzem, vagy kórház. Első lépésként ál­talában feltérképezik a helyze­tet, számba veszik a szükséges és mobilizálható erőforrásokat. Közben természetesen folya­matosan tárgyalnak, „egyez­kednek” a hitelezőkkel, a ban­kokkal, az adóhatósággal, a tár­sadalombiztosítással. A takarékossági intézkedé­sek mellett gazdasági cégeknél profilváltás, új piacok keresése is szóba jöhet. Ez a lehetőség nem feltétlenül áll távol a kór­házaktól sem, hiszen jó néhány egészségügyi intézmény folytat a gyógyítással összefüggő vál­lalkozást. A csődmenedzser néha még „csodákra” is képes, és egy kórház első számú veze­tőjeként, az egészségügyi szak­emberek segítségével sok mil­lió forintot megtakaríthat a ko­rábbi vezetési hibák kiküszöbö­lésével. N. Zs. Nagy érdeklődés kíséri a civilek őszi programját Félezer vendéget várnak Hazánkban rendezi meg má­sodik konferenciáját a civil szervezetek világszövetsége, a washingtoni székhelyű Civi- cus. A szeptember 23-26. kö­zötti budapesti eseményre 70-80 országból félezer részt­vevőre számítanak. A tegnap Budapesten tartott tá­jékoztatón elmondták, hogy a Civicusnak jelenleg több mint 250 tagja van. A szervezetek képviselői a budapesti konfe­rencián várhatóan azt vitatják meg, hogy miként tud az állam, a gazdaság és a civil társadalom közösen fellépni, együttmű­ködni az ezredfordulón az em­beriség előtt álló jelentős kihí­vások megválaszolásában. Csizmár Gábor országgyű­lési képviselő (MSZP), a Civi­cus hazai előkészítő bizottsá­gának tagja arra mutatott rá, hogy a világkonferencia meg­rendezésével a hazai civil szek­tor esélyt kapott a világ előtti bemutatkozásra. Marschall Miklós, a wa­shingtoni titkárság igazgatója szerint azért nagy az érdeklődés a találkozó iránt, mert nálunk a három szektor - a politikai, a gazdasági és a civil szféra - kapcsolata elismerten jó.- A magyar kormányzat tá­mogatja a civil szervezeteket. Ezt például azzal is bizonyítja, hogy törvényes kereteket akar teremteni számukra a nonprofit törvény* létrehozásával - mondta az igazgató. A konferenciával egy időben kerül sor a fővárosban a II. Nonprofit Expóra is. Az őrzött parkolóból nem vitték volna el a kocsikat Mogyoródi autólopó verseny Eddig még egyetlen olyan lo­pott kocsi sem került meg, amelyet a hétvégi Forma-l-es futam alatt loptak el a mo­gyoródi pálya környékéről, ám a tavalyi tizennyolccal szemben az idén már „csak” 9 kocsit sikerült eltulajdoní­taniuk az autótolvajoknak. Mint azt Komóróczi Iván, a Pest megyei rendőrkapitányság szóvivője elmondta: kevés a remény arra, hogy akár egyet is megtaláljanak a nagy értékű nyugati kocsik közül. Az őrizetlenül hagyott, bekö­tőutak mellett parkoló BMW-k, Mercedesek valószínűleg már nincsenek is Magyarországon, vagy ha igen, akkor minden bi­zonnyal szétszedve, alkatrész­ként hevernek valamelyik fél­legális vagy illegális bontómű­hely mélyén. Pedig, ha gazdájuk nem saj­nálta volna kifizetni a pálya környékén lévő őrzött parkolók díját, ma nem kéne siratnia ko­csiját: azokból ugyanis egyet­len gépkocsi sem tűnt el. Tulajdonképpen már ez is eredmény, s mindenképpen az, hogy a tavalyi 18 lopott autóval szemben az idén feleannyi gép­kocsi és két motorkerékpár tűnt el Mogyoródról. A zsebesek sem nyertek sokat az idén a Hungaroringen: már az első nap lebukott egy banda, s így nem sok kárt tehettek a nézők pénz- és irattárcáiban. T. J. Módosított Munka törvénykönyve, nagyobb szakszervezeti felelősség A felmondás, végkielégítés szabályai Több jelentős ponton módosult a közelmúltban a Munka törvénykönyve. A változtatások lényege: növekedett az al­kalmazottak munkaügyi biztonsága, erősödött a szakszerve­zetek konzultációs-ellenőrző szerépe. A fontosabb változásokról dr. Horváth István, ismert munka­jogász lapunknak elmondta: új előírások szabályozzák a cso­portos létszámleépítéseket.- A törvény szerint a 20-100 főt foglalkoztató cé­gek esetében 10 személy, a 100-300 fővel működő válla­latoknál a létszám 10 száza­léka az a határ, amikor csopor­tos létszámleépítés esetén konzultálni kell az érdekvé­delmi szervezetekkel. 300-nál népesebb vállalatoknál legke­vesebb 30 fő egyidejű elbocsá­tása esetén kell kikérni az üzemi tanács, vagy a szak- szervezetek véleményét. A jogszabály a konzultá­ciók időpontját is meghatá­rozza. A döntésről először az érintetteket kell értesíteni, majd ezt követően egy héttel, de legalább 15 nappal a hatá­rozat előtt meg kell tárgyalni az ügyet az érdekvédelmi szervezetekkel is. A leépítés pontos ütemezését nyilvános­ságra kell hozni. Szigorítottak a felmentési illetve felmondási tilalom rendjén. Eszerint a 15-30 na­pos betegszabadság után visz­szatérőknek 15 napos, a 30 napnál hosszabb betegszabad­ságot követően munkába ál­lóknak 30 nap felmondási idő jár. Aki viszont rövidebb be­tegség után tér vissza, azt a jö­vőben nem védi a törvény még 15 napig sem a felmondástól. A végkielégítésnél ezentúl nem a munkáltatónál eltöltött teljes időt veszik figyelembe; leszámolják belőle a szabad­ságvesztés, vagy a 30 napot meghaladó fizetés nélküli sza­badság idejét is. Betegszabadság idejére ed­dig az átlagkereset 75 száza­léka járt. A jövőben a távolléti díj - tehát az alapbér és a rendszeresen kapott pótlékok - 80 százalékát kapja a dol­gozó. (szalóky) Demszky-iratok a könyvtárnak. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak adomá­nyozta egykori ellenzéki és azt követő politikusi tevékenységével kapcsolatos dokumentu­mait Demszky Gábor. A budapesti főpolgármester a nyolcdoboznyi összeállítást tegnap nyújtotta át Kiss Jenő könyvtárigazgatónak. fotó: feb/stefler balAzs Nem mindenki volt ügynök, akit a titkosszolgálatok beszerveztek Végefelé jár a képviselők átvilágítása Mint ismeretes, csütörtökön Torgyán József bejelenti majd: mégsem volt ügynök. Hogy ez miképp lehetséges, arra az át­világító testület soros elnökének tegnapi nyilatkozata rávilá­gít: csak azokat tekintették ügynöknek, akiktől jelentéseket is találtak, vagy akik pénzt fogadtak el szolgálataikért. Jelenleg már csak öt képviselő ügye van függőben az átvilá­gító bizottságoknál. Eddig hárman támadták meg bírósá­gon a velük kapcsolatos hatá­rozatot - közölte Makranczy József, az ellenőrző testület soros elnöke. A képviselők át­világítása várhatóan szeptem­berben fejeződik be. A soros elnök becslése szerint a tör­vényben meghatározott tiszt­ségviselők körének vizsgálata novemberben zárul le. A bizottságok a belügymi­niszter, a honvédelmi minisz­ter és a polgári titkosszolgála­tokat irányító miniszter hatás­körébe tartozó intézményektől kapott iratok alapján dolgoz­nak, de személyesen is kutat­nak az említett hivatalok irat­tárában, illetve az Országos Levéltárban. így volt példa arra is, hogy a miniszterek tá­jékoztatása szerint a vizsgált képviselő nem volt érintett, mégis találtak rá nézve terhelő adatot. Ugyanakkor olyan esettel is találkoztak, amikor valaki a Belügyminisztérium­tól kapott adatok alapján érin­tettnek tűnt, de a lefolytatott vizsgálat ennek ellenkezőjét bizonyította. A törvény egyaránt érintett­nek tekinti, ha valaki a nyilas­keresztes párt tagja, karhatal- mista, titkos jelentések szer­zője vagy címzettje volt. Az érintettséget azonban csak ak­kor tekintik bizonyítottnak, ha erről az ügynök vagy összekö­tője által írt jelentések tanús­kodnak, illetőleg akkor, ha az ügynök e tevékenységéért anyagi, vagy más ellenszolgál­tatásban részesült. Bírál az SZDSZ. Orbán Viktor meggondolatlan, felelőtlen ki­jelentéseket tett az Erdélyi Nap­lónak adott interjújában - nyi­latkozta Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője, a Kül­ügyi Bizottság elnöke. Orbán a romániai magyar hetilapban úgy vélekedett: Budapestnek támogatnia kell az autonómia- törekvéseket, s a jelenlegi ma­gyar kormány alapvetően kép­telen támogatni a határon túli magyarság igényeit. Változás a Híradó élén? Még ezen a héten döntenek a Magyar Televízióban az egyes hír- és információs műsorok vezetőinek személyéről - kö­zölte tegnap László József, az MTV Rt. alelnöke. A változás a hírműsorok illetve az informá­ciós-tájékoztató programok ve­zetői posztjait érinti. Francia frekvencia. Nem kizárt, hogy a francia Europe Développement International (EDI) nevű társaság is indul az országos kereskedelmi rádiók frekvenciájára meghirdetett pá­lyázaton - jelentette be Márton Dávid, a Rádió 1 igazgatója. Közös helikopterezés. Ma­gyar-osztrák közös kiképzési repülést hajtott végre kedden a szentkirályszabadjai Bakony Harci Helikopter Ezred és az Osztrák Szövetségi Hadsereg 1. Repülő Ezredének alakulata a központi lőtéren. Készülő rendeletek. Nem dőlt még el, milyen formában kérhetik a jogosultak az új sza­bályok szerinti özvegyi nyugdí­jat: ezt a néhány héten belül megjelenő végrehajtási rendele­tek határozzák majd meg - je­lentette be Szeremi Lászlóné, a Nyugdíj-biztosítási Önkor­mányzat alelnöke. A júliusban elfogadott törvény értelmében 1998. január 1-jétől az özvegyi nyugdíj egységesen az elhunyt házastárs nyugdíjának 20 szá­zaléka lesz. Pénzügyi mérleg. A központi költségvetés folyamatai az el­képzelések szerint alakulnak. Júliusban a költségvetés 208 milliárd forint bevételt köny­velt el, és kiadásként 232 milli­árd forintot fizetett ki. Ebből következően az év hetedik hó­napjában a hiány 24 milliárd forint volt. Ezt László Csaba, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára, szóvivője közölte. Kétmilliós rablás. Tegnap reggel több mint kétmillió fo­rintot zsákmányolt egy ismeret­len férfi Budapesten, a VI. ke­rületi Bajcsy-Zsilinszky út 15. szám alatti Bakony vidéke Ta­karékszövetkezetből. A rabló pisztolynak látszó tárggyal megfenyegette az alkalmazot­takat, majd a pénztárost a bevé­tel átadására kényszerítette. Beszélgetőpartnerünk: a választási meglepetésre készülő Lezsák Sándor Fórum: feléledés, fiatalítás A közvélemény;kutatások szerint 5-8 százalékos az MDF tá­mogatottsága. Ám Lezsák Sándor pártelnök szerint ők okoz­hatják a 98-as választások meglepetését. Egyébként is, a koalí­ció „sikerpropaganda-léggömbje” hamarosan kipukkad. A Fi­desszel szövetséges és az FKGP-vel szolidáris párt szakértői pedig, a kampányra készülve, kormányprogramon dolgoznak. Kovács szomszéd nem a lózungokra kíváncsi fotó: feb/stefler- Elnök úr! Három év telt el sú­lyos választási vereségük óta, miközben kettészakadt a párt. Maradtak tartalékaik?-Még egy fontos dátumot mondok: ’96 márciusát. Ekkor kezdődött az a megújulási fo­lyamat, amelynek során helyi szervezeteink feléledtek és álta­lános fiatalítás kezdődött. Ma már az MSZP után az MDF a legszervezettebb politikai erő.- Vagyis az ön elnökké vá­lasztása jelentette a fordulatot?-Tény, hogy az elnökségi ülések - amelyek korábban jó­részt nagymonológokkal teltek el - termékeny vitafórummá változtak, s benyújtott törvény- javaslataink, parlamenti mun­kánk is a valósággal együtt élő politizálásunkat bizonyítja. „Kovács szomszéd” Lakitelken nem nagypolitikai lózungokra, hanem szűkebb környezetének jövőjére kíváncsi.- „Kovács szomszéd” hol ta­lál választ kérdéseire?- Az MDF három program­jában. Az egyik, a rövid távú, a napi aprómunka végzéséhez ad útmutatást. A középtávú a tu­lajdonképpeni kormányprog­ram, a hosszú távú pedig 2025- ig tekinti át az ország sorsának alakulását. Nagyon fontos, hogy különböző úton-módon a legldsebb településekre is eljut­tassuk ezeket az információkat.- Hogy értékeli a közvéle­mény-kutatási eredményeket?- Komolyan kell venni, bár mi nem az állítólagos 5-8 szá­zalékunkkal foglalkozunk, ha­nem annak örülünk, hogy ta­valy sorra, magasan megnyer­tük az időközi választásokat. A helyi politizálást állítjuk elő­térbe.-A Fidesszel már biztosnak látszik a szövetség, de mi a helyzet a többi parlamenti el­lenzéki párttal?- A Fidesszel szeptemberben fogalmazzuk meg a részleteket. Kár, hogy a KDNP nem ment bele a közös frakció létrehozá­sába, pedig ez megmenthette volna őket a széthullástól. A kisgazdák is elzárkóztak a szövetségkötéstől, ám mi még­sem ellenfélnek, hanem a koa­líció leváltásában érdekelt part­nereknek tekintjük őket.-Milyen bizonyítványt állí­tana ki a mostani kormánykoa­lícióról?- A román kapcsolatok job­bítása, a vatikáni megállapodás, az uniós és NATO-csatlakozás előkészítése mindenképpen a kormány érdemei közé sorol­ható. De ezeket a sikereket is porrá zúzták az olyan ballépé­sek, botrányok, politikai és er­kölcsi fekélyek, mint a Tocsik-, a Budapest Bank-ügy, az olaj- gate, a Nyírfa-botrány és a többi. A sikerpropagandával csak keveseket lehet megté­veszteni. Takács Mariann

Next

/
Thumbnails
Contents