Tolnai Népújság, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-07 / 156. szám

1997. július 7., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Véget ért a fesztivál Domboriban (Folytatás az 1. oldalról.) Szombaton délelőtt rendezték meg a települések közötti játé­kos vetélkedőt. Szedres, Bony- hád és Fadd csapatai homokfo­ciban, röplabdában, kosárlab­dában, úszásban mérték össze tudásukat, erejüket. Délután az evezőspályán az I. Fadd-Dom- bori egyéni nyílt horgászver­senyt rendezte meg a Horgá­szegyesületek Tolna Megyei Szövetsége összesen 26 ver­senyzővel. Azért csak ennyi indulóval, mert a pálya nem te­szi lehetővé a magasabb részt­vevői létszámot. A három órás verseny alatt a horgászok 20,12 kg halat fogtak. Eredmények: 1. Dömötör Attila (Szekszárdi HE) 2390, 2. Czakó János (Tolna HE) 2200, 3. Kapuvári Ferenc (Szekszárdi HE) 2180, 4. Bálint Károly (Harc-Kölesdi Sport HE) 1700, 5. Várszegi Gábor (Paks) 1500 grammal. A jó hangulat, a verseny tiszta­sága arra ösztönzi a szervező­ket, hogy ebből hagyományt teremtsenek. Nagy sikert aratott a Kálmán Imre Operettkor esti szerep­lése, az ezt követő talkshow, és a Zsűri zenekar műsora. Vasárnap folytatódott a tele­pülések közötti játékos vetél­kedő. Ekkor tartották az I. Fadd-Dombori Halfőzőver­senyt, húsz versenyző jelentke­zésével. A helybelieken kívül a túlpartról, Bácsalmásról, Bajá­ról is érkeztek érdeklődők. A verseny védnöke Kocsner An­tal, faddi polgármester volt. A héttagú zsűriben ott láttuk Far­kas Sobri Józsefet, Magyaror­szág örökös hal főző bajnokát, a zsűri elnöke pedig Csallóközi Gábomé volt, aki a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szö­vetség régióelnöke. Az ételek a népi hagyomá­nyoknak megfelelően készül­tek, az ízek pedig átlagon felü­liek voltak - értékelte a ver­senyt annak fő szervezője Faddi Varga János királyi sza­kács. Vegyes halászlevek ké­szültek, mindössze a tálalások módjában voltak eltérések. Az /. Fadd-Dombori Halfő­zőverseny eredménye: 1. Kollmann Péter (Baja), 2. Hor­váth József (Szekszárd), 3. Mocsán Zoltán (Tolna), 4. Var­jas József (Paks), 5. Szemelácz István (Fadd), mindegyikük arany fokozatot ért el. A verseny egyik házigazdá­ját, Kocsner Antal faddi pol­gármestert kérdeztük arról, hogy a tíznapos rendezvény el- érte-e célját, s lesz-e folytatás? — Korábban a POP TV csa­ládi vasárnapot rendezett. A mostani, hosszabb távú prog­rammal az volt a cél, hogy újra életet hozzunk a partra, s ennek hagyományt teremtsünk. Az elmúlt hét végén legalább 30- 40 ezer ember megfordult a parton, sőt még éjfélkor is ezer ember tapsolt a produkcióknak. A fesztivál újabb színfoltja az üdülőtelepnek. Felvonultak itt a folklór, az operett, a diszkóvi­lág jeles képviselői. Úgy gon­dolom, érdemes volt a fáradsá­gért, mert aki ide eljött, az biz­tos, hogy jól érezte magát, (pt) Az alkalmasság nem volt szempont (Folytatás az 1■ oldalról.) — Ma a hazai felsőokta­tási ranglétrán a tanítóképzős diploma a legalsó szint, amit sokan nem értékelnek nagyra. A diákok tudása ezt a megál­lapítást mennyire igazolja? — A társadalmi érték­rendben a pedagógus pálya sajnos elég alacsony helyen van, ezt nem estik szóban, de anyagi „megbecsülésben” is kifejezik. A diákok tudása alapos, sokan vannak közü­lük, akik az itt kapott diploma után tovább tanulnak. Igaz az is, hogy ezt követően köny- nyebb helyzetben is vannak, hiszen felvételi nélkül mehet­nek egyetemre is. — Az idén a felvételi vizs­gán mennyire volt szempont a jelentkező pedagógiai alkal­massága? — Megmondom őszintén, ez nem volt szempont, csak a tudása. Az is igaz, hogy a je­lenlegi felvételi rendszer túl­haladott. Hamarosan beveze­tésre kerül az a rend, amikor az érettségi vizsga egyben a felvételit is biztosítja. — Az is jellemző, hogy a frissen végzett tanító néni (saj­nos ez női pálya) tele ötlettel, új tanítási módszerrel kezdi élete első óráit, és egy fél év után ő is „beilleszkedik” az iskola rend­jébe. Mi az oka ennek? — Valóban így van, sőt a tanulóink az egy-két hónapos iskolai gyakorlataik után mindig elmondják, hogy a kollégák megcsodálják a módszereiket. Ez a lelkesedés azonban idővel elkopik. Hogy mi az oka? Erről őket kellene megkérdezni. Mauthner Keresztáldás és bérmálás Tolnán A tolnai katolikus templom évek óta tartó felújítása tegnap a „csúcspontjához” ért. Helyére tették ugyanis az építmény öt­ven méter magas tornyának új, két és fél méteres aranyozott keresztjét. Püspöki áldás után, többszáz hívő és érdeklődő előtt kötelek és csigák segítsé­gével hajtották végre a kényes műveletet, Bilonka István, Pé­csi bádogos mester irányításá­val. Ezután a tömeg bevonult a templomba, ahol a megyéspüs­pök, Mayer Mihály szentmisét celebrált. Megáldotta az újjáva­rázsolt templombelsőt, az ere­deti helyén, eredeti szépségé­ben tündöklő oltárképet - ami évtizedeken át félredobva várta sorsának jobbra fordulását -, és megáldotta a bérmálkozókat is. Hiszen a tolnai püspöki látoga­tás elsődleges célja ez volt: a bérmálás. Több mint hetvenen váltak itt, ezen a vasárnap dél- előttön nagykorúvá a hitben.- Wy- FOTÓ: BAKÓ JENŐ Barsi Balázs itthon Aki a horoszkópban hisz, az nem áldozhat A neves ferenczes teológus, Barsi Balázs nyári szabadságát minden évben szülőfalujában, Sióagárdon tölti. Ilyenkor tart egy-egy előadást, misét a kör­nyező településeken is. Tolnára pénteken este a Keresztény Ér­telmiségiek Szövetségének (KÉSZ) meghívására érkezett, hogy a helyi művelődési ház­ban Jézus pedagógiájáról be­széljen. A zsebpénz nem minden. A gyereknek, a tanítványnak személyes példaadásra van szüksége. Jézus elöl ment, és nem hátulról hajtotta az aposto­lokat. — A mai fiatalok úgy nőnek fel, mint a parton a gaz - mondta Barsi Balázs. - Az új­gazdagok gyerekei is. A sza­badság téves felfogása miatt. Európában most az a szemlélet, hogy a gyerek önmagából bon­takozzon ki. Ne befolyásoljuk. Érdekes, azt nem kérdezzük meg tőle, hogy akar-e szoba­tiszta lenni. A továbbiakban arról beszélt az előadó, hogy milyen fontos a kapcsolatteremtő képesség, a közvetlen kontaktus, a személy, és amennyire elfuserált dolog az ideológia. — A személy nem általános valami, hanem egyszeri, valaki. Épp ezért súlyosat vét és nem is áldozhat az, aki a horoszkópban hisz. Mert „valaki” helyére „va­lamit” állít. Az ideológia lé­nyege, hogy egy elvre építi fel a világmindenséget. A keresz­ténység nem ideológia. Ha az lenne, már megbukott volna. A kereszténység egy személy: Jé­zus Krisztus. Aki példát muta­tott, és vonz. Tulajdonképpen a szexuális ösztön és a hatalmi ösztön sem más - az esetek nagy részében -, mint az isten­keresés eltévelyedett változata. A rendezvény végén Barsi Balázs dedikálta legújabb, „A Bárány menyegzője” című könyvét.-Wy­ír vendégek a paksi Tűzvirágnál A sokadik ismétlés után a felállva Ünneplő közönség szűnni nem akaró vastapsával zárult szombaton este (és minden bi­zonnyal a vasárnapi, lapzártánk utáni előadáson is) az ír River Dance Show ifjúsági együttese és a Tűzvirág táncegyüttes kö­zös műsora a paksi művelődési központ színháztermében. Az európai hírű paksi Tűzvirág - Mádi Magdolna csapata - ta­valyi nagysikerű írországi körút­ját viszonozta a nagynevű River Dance Show O'Shea 34 tagú if­júsági táncegyüttese, akik a mű­sorban a hagyományos ír tánco­kat (meseszép kosztümökben) és a professzionális ír tánc-show mutatták be, telt ház előtt. A né­zők persze láthatták a Tűzvirág hagyományos produkcióit is, a tőlük már megszokott magas színvonalon és hőfokon, kiegé­szítve a tavaly tanult (az idén már itthon nagy sikerrel elő­adott, fergeteges lábmunkát kö­vetelő) ír szteppel, amit termé­szetesen a dublini vendégek is bemutattak. A fináléban azután ugyanezt együtt, írek és magya­rok, és a lelkes közönség, amely felállva, vastapssal ünnepelte a ritkán látható előadást. -rg­A parlagfű ellen Félmillióval lett szegényebb Paks Csaknem száz ajándékkal - köztük igen értékesekkel is - gazdagodtak a paksi „Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány szombati akció­jának résztvevői, a város vi­szont több mint félmillió szál allergiát okozó növény­nyel lett újra „szegényebb”! Alig égy hónappal Paks és a környék tizenegy települése iskolái számára meghirdetett parlagfű irtási akció után (amelynek sikerét jelzi, hogy _ két és félmillió szálat gyűjtöt­tek be a diákok) újabb Irtó nyerő versenyt hirdetett az alapítvány, ezúttal családok és sportolók részvételére ala­pozva. Az eredmény most is a szervezőket igazolta: öt- száznegyvenháromezer szál parlagfű gyűlt össze, meg­semmisítésre várva szombat estére az ASE pályáján. A növény virágzása július kö­zepén kezdődik, és mintegy három hónapon át keseríti a virágporára allergiások (akik sajnos egyre sokasodnak) éle­tét. Az akciót show követte szombaton este az ASE pá­lyán. Legelőszőr a júniusi gyűjtésen megszerzett tomb­olajegyek közül sorsoltak, labdák, édességcsomagok ta­láltak gazdára, a főnyere­mény, egy mountain bike ke­rékpár boldog tulajdonosa Boros Ádám lett a Hattyú ut­cából. A most szombati csa­ládi versenyt Szabados Fe- rencék nyerték 38.500 szál­lal, az öttagú família jutalma egy hét nyaralás Dobogókőn. Második 31.500 parlagfűvel Fink Márton és szülei, ők hárman Sárospatakra utaz­hatnak, ugyanúgy mint a harmadik helyezett Imre ut­cai család, Hesz Adámék (eredményük 22.000 szál). Külön versenyt vívtak a „vi­dékiek”, az élen a madocsai Mérges Györgyék végeztek, négyszemélyes balatonfüredi üdülést nyerve. A sportolók kategóriájában a Paksi Ama­tőr Futó Éiatalok vitték haza a vándorkupát. A Dunaköm- lődi Nyugdíjasklub vacsorá­val ünnepelheti majd a sike­res gyűjtést. Azoknak sem kellett szomorkodni, akik nem az élen végeztek: 75 tombolatárgy talált gazdára, kerékpártól kezdve, egyna­pos utakon át, nyolcvan gombócos fagylaltjegyig.-rákosi­Felújított lakodalmas Magyarkesziben Vőlegénybúcsú volt szombat délután három órakor Magyar­kesziben: a régi helyi szoká­soknak megfelelően adta elő a falu hagyományőrző népdal­köre a lakodalmas szertartását, melyre mintegy kétszázan vol­tak kíváncsiak. A négy órás műsor - melynek dramaturgiá­ját a népdalkor tagjainak segít­ségével annak vezetője, Tur­bóimé Kovács Erzsébet állí­totta össze -, híven követte a valahavolt „keszi mennyegző” részleteit. Az asszonyok ere­deti, 70-100 éves, jellegzetes magyarkeszi népviseletben, hajukban pillének nevezett hímzett fejdísszel adták elő a lakodalmast. A szertartás ha­gyományosan a vőlegénybú­csúval és a lány kikérésével kezdődött (a vőlegény Pete László, a menyasszony a felesége volt), majd a lányos ház előtti tánccal a vőfélykö­szöntőkkel folytatódott. A menyecs­ketáncban a közönség is résztvett (akik termé­szetesen, ahogy egy lagziban szo­kás, fizettek is a csárdásért). „Hajnalban” - azaz a mennyegző végefelé -, a helyben tikverőnek nevezett szokást is bemutatták, amely­nek feldíszített seprűvel, fage- reblyével és „tragaccsal”, - vagyis talicskával - haza tartó italos férfiak a főszereplői, FOTÓ: BAKÓ JENŐ akik felverik a baromfiakat. A magyarkeszi hagyomány- őrzők folytatják a helyi tradí­ciók ápolását, ősszel a szüreti népszokásokat, télen pedig a tollfosztó hagyományát eleve­nítik fel. (-h-c)

Next

/
Thumbnails
Contents