Tolnai Népújság, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-07 / 156. szám

2. oldal Világtükör Hazai Tükör 1997. július 7., hétfő Püspöki találkozó. Befeje­ződött szombaton Nyíregyhá­zán az európai keleti katolikus püspökök Szentszék által szer­vezett egyhetes találkozója, amelynek - mint nyilatkoza­tukban kifejtették - a keresz­tény egység előmozdítása, az ortodox egyházakhoz való kö­zeledés volt a célja. MDF-nyilatkozat. A hét vé­gén nyilatkozatban követelte az MDF a kormányfőtől, hogy a Budapest Bank privatizációjá­val kapcsolatos károkozás miatt kezdeményezzen büntetőeljá­rást Bokros Lajos volt pénz­ügyminiszterrel és Draskovics Tibor PM-államtitkárral szem­ben. Kormányzati sajtókörök­ből származó vélemény szerint azonban még nincs végleges számvevőszéki jelentés, korai bármilyen ítéletet mondani. Liga-tiltakozás. A Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöksége szerint a társadalombiztosítási önkor­mányzatok delegálásáról hozott rossz törvény miatt gyakorlati­lag csapdahelyzet állt elő, s ez utat nyit az önkormányzatiság elvét megcsúfoló intézmény létrehozása előtt. Sok az asztmás beteg. Az Asztmás Betegek Országos Szövetségének tanácskozásán elhangzott: hazánkban mintegy százezren szenvednek asztma­tikus betegségekben, s félmillió az allergiás betegek száma. Fontos tehát a prevenció. * Megtalálták „Che” Guevara földi maradványait. A kubai forradalmár 1966-ban Bolíviá­ban próbált meg gerillaharcot kirobbantani. Vállalkozása azonban kudarcba fulladt, a ha­tóságok elfogták, majd kivégez­ték. Holttestére többéves kuta­tás után most a bolíviai őserdő­ben bukkantak. Titkos tervet készített a CIA a háborús bűnökkel vádolt Kara- dzsics és Mladics tábornok el­fogására. A volt boszniai szerb elnököt és a katonatisztet Há­gába vinnék, és átadnák az ENSZ által felállított Nemzet­közi Törvényszéknek. Olaszország segítségére szá­mítanak a koszovói albánok, akik védnökség alá szeretnének kerülni. A belgrádi hatóságok elzárkóznak a koszovói albá­nok elképzelése elől, mert az Koszovó Szerbiától való elsza­kadását segítené elő. Ukrajnában nem sikerült gá­tat vetni a bűnözés elharapó- dzásának - jelentette ki az or­szág ügyvezető miniszterel­nöke, Vaszil Durdinec. 1997 első félévében a bűnüldöző szervek 300 ezer bűntényre de­rítettek fényt. A NATO szamára a stabilitás a legfontosabb Gyarmati István: „Ez nem a Nyugat Varsói Szerződése” Elérhető közelségbe került Magyarország teljes jogú csatla­kozása a NATO-hoz. A Honvédelmi Minisztériumban az in­tegrációs és nemzetközi kapcsolatokat felügyelő Gyarmati István helyettes államtitkárral beszélgettünk.-Amikor a szervezet és Oroszország között megszüle­tett a megállapodás, joggal hihettük, hogy az orosz poli­tika számára már nem okoz gondot a NATO bővítése. En­nek azonban ellentmond, hogy változatlanul ellenzik a folya­matot. Nem okoz ez számunkra hátrányokat?- Azt hiszem, érthető, hogy az orosz fél nem lelkesedik az új tagországok felvételéért, de ez a hozzáállás a konkrét együttműködéstől függően még változhat. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy a NATO - majd Magyarorszá­got is beleértve - és Oroszor­szág minél jobban használja ki a megállapodás nyújtotta kere­teket. Bölcsen és türelmesen kell politizálnunk; az az érzé­sem, hogy az orosz ellenkezést inkább belpolitikai, mintsem katonapolitikai szempontok vezérlik.-A NATO nem államok fe­letti szervezet, hanem éppen­séggel szuverén országok ön­kéntes szövetsége...-Talán még Magyarorszá­gon is kevesen tudják, hogy az észak-atlanti szervezet nem a Nyugat Varsói Szerződése. Számunkra már az eddigiek­ből is világosan kiderült, s tár­gyalópartnereink pontosan meg is fogalmazták, hogy az új tagoknak számos kritéri­umnak kell megfelelniük és ezek sorában csak egyik vo­natkozik kifejezetten katonai kérdésekre. A NATO ugyan­akkor nagyon érzékeny a tag­államok szuverenitására, s er­ről senki sem kíván lemon­dani. Az atlanti szövetség számára a tagországok külső és a belső stabilitása a legfon­tosabb, a katonai követelmé­nyek csak másodlagosak.- Mégis azt ajánlották, hogy a magyar költségvetés­ben nagyobb súllyal szerepel­jenek a katonai kiadások...- Ez igaz, de a NATO-tag- országok ezt egymásnak is gyakorta mondják. Vagyis eb­ből a szempontból bennünket már kvázi teljes jogú tagnak tekintenek.-De hogy azok leszünk-e, ez most Madridban dől el. Mire számít?- Az Egyesült Államok há­rom országot nevezett meg, ez az a kör, amelyben minden or­szág egyetért. Mi sajnáljuk, hogy Romániát és Szlovéniát csak a későbbiek során kíván­ják meghívni. S bár a NATO szándékával egyetértünk, a tagországoknak tudniuk kell, hogy mi azt szeretnénk, ha a szomszéd országok is mielőbb bekerülnének a szervezetbe.-A NATO történetében ugyanis - azt hiszem - ese­tünkben fordulna elő először, hogy egy tagország nem hatá­ros a NATO-val...- Ez igaz ugyan, de épp az IFOR és az SFOR tapasztala­tai mutatják: a NATO-dokt- rína teljesítéséhez, azaz bár­mely támadás esetén az érin­tett tagország megvédésének kollektív kötelezettsége szem­pontjából nincs feltétlenül szükség közös határra, közvet­len szárazföldi kapcsolatra...- ...és hazánknak egyébként sincsen ellenségképe.- Pontosan. Éppen ezért mégis kívánatos, hogy a szomszédaink útján minél előbb közvetlenül határosak lehessünk a NATO-val. De amíg ez megvalósul, addig is a lehető legjobb kapcsolatokra törekszünk a szövetség tagál­lamaival csak úgy, mint szom­szédainkkal.- Mi a helyzet a Nyugat-eu­rópai Unióval?-Ez a következő elérendő cél, hiszen a Nyugat-európai Uniót a NATO európai pillé­rének is nevezik, így tehát fur­csa volna, ha kimaradnánk be­lőle. A tagságnak két feltétele van: teljes jogú tagság az Európai Unióban és a NATO- ban. Remélhetőleg ez utóbbit minél előbb teljesíteni tudjuk, s ha az Európai Unióba, vala­mint a Nyugat-európai Unióba is bekerülünk, akkor válik tel­jessé Magyarország nyugati integrációja.-Madrid után milyen me­netrend várható?- A meghívást követően kü­lönböző szinteken azonnal megkezdődnek a konzultá­ciók. A politikai tárgyaláso­kon szeptember és november között befejeződhet a kapcso­latok részletkérdéseit tartal­mazó dokumentum előkészí­tése. Decemberben a NATO Külügyminiszterek Tanácsa elkészíti a csatlakozási jegy­zőkönyvet, amelyet a jelenlegi 16 tagország ratifikálhat. E fo­lyamat betetőzéseként mód nyílhat arra, hogy az 1949. áp­rilis 4-én Washingtonban megkötött Észak-atlanti Szer­ződést a magyar parlament is ratifikálja. Gyulay Zoltán További esélyesek: Románia és Szlovénia Bővítési számtan Jelentős „hozományt” visz a NATO- ba a három legesélyesebb ország. A szövetséget több mint 350 ezer kato­nával, 3500 harckocsival, 3100 tüzér­ségi löveggel és mintegy 730 harci repülőgéppel gyarapítják. A NATO ezen országokban csak­nem háromszáz repülőteret használ­hat, ahonnan szükség esetén csapást mérhet olyan célpontokra, amelyeket a szövetség gépei „teljes harci terhe­léssel” ma nem tudnak elérni. Ezáltal a NATO katonai hatósugara jelentő­sen kibővül. A csatlakozás első körében a NATO hozzájut 280 ezer kilométer műút, 44 ezer kilométer vasútvonal és több mint 5200 kilométer kőolaj- vezeték használatához. Hadserege 550 fegyver- illetve hadianyagraktár­ral, több gyakorlótérrel gyarapodik. Somogyi Ferenc a csatlakozás menetrendjéről Madridra várva A NATO holnap kezdődő madridi csúcsértekezletén várhatóan bejelentik, mely országok kapnak elsőként meghívást a szervezetbe. Eb­ből az alkalomból nyilatko­zott a Ferenczy Europressnek Somogyi Ferenc, a külügymi­nisztérium államtitkára.- A Madridba utazó magyar de­legáció páholyban érezheti magát, hiszen kevesen vitatják, hogy hazánk már az első kör­ben bekerül a NATO-ba.-Meglepetés aligha lesz és szerintem kicsi a valószínűsége annak is, hogy az ismert három ország mellett a kör Madridban tovább bővülne.-A döntés után hazánk szá­mára mi lesz a menetrend?-A bejelentéssel státusunk hivatalosan még nem változik, de minőségileg új szakasz kez­dődik a felkészülésünkben. Minden lépésünknél a taggá vá­lás világos perspektíváját tart­juk szem előtt. Á kétoldalú tár­gyalásokon pedig előnyt jelent, hogy nem csak partnerországok leszünk, hanem bekerülünk az „A” kategóriába. Szeptember­től megkezdődnek a szakértői egyeztetések, a párhuzamosan folyó hivatalos tárgyalásokon pedig a delegációk meghatá­rozzák, melyek az adott orszá­gok felvételének konkrét felté­telei. Ezt követően az érintet­teknek nyilatkozatban kell megerősíteniük részvételi szándékukat. Decemberben „Tagok leszünk” fotó: feb várható', hogy a külügyminisz­terek aláírják a csatlakozási jegyzőkönyvet.- Változtathat ezen a ma­gyarországi népszavazás?-Az ilyen típusú szerződé­sekre a magyar alkotmány nem ír elő szükségszerű népszava­zást, de számíthatunk rá. Ezt célszerű lenne úgy megren­dezni, hogy ne keltsen bizony­talanságot akkor, amikor a ki- bővítés ratifikációja folyik a szervezet tagországaiban. Meggyőződésem, hogy a ma­gyar társadalom támogatja majd a csatlakozást, hiszen a NATO-tagság történelmi lehe­tőség ahhoz, hogy hazánk hosz- szú távon része legyen egy si­keres, demokratikus fejlődési folyamatnak, másrészt hatéko­nyan - és a költségek ellenére gazdaságosan - garantálja ha­zánk biztonságát. (csák) Clintonnak még győzködnie kell a szenátorokat Az üzleti érvek dönthetnek Ma még nehéz megjósolni, jóvá fogja-e hagyni az Egye­sült Államok szenátusa a NATO kibővítésének tervét. A Budapesten járt amerikai szenátorok múlt héten arról biz­tosították a magyar tárgyalófe­leket, hogy meglesz az alkot­mány előírta kétharmados többség, ami a NATO és az USA közötti szerződés módosí­tásának jóváhagyásához szük­séges. Ehhez azonban Clinton elnöknek meg kell győznie a vonakodó szenátorokat. Alapvetően a szerződés 5. cikkelyében lefektetett garanci­ákról van szó. A jelenlegi szö­veg szerint ha valamely NATO-tagállamot támadás ér, akkor az Egyesült Államok (mint bármely más tagállam) köteles az érintett országnak katonai segítséget nyújtani, akár nukleáris erővel is. A bővítés ellenzői a ratifiká­lásért cserébe azt szeretnék, ha az USA korlátozná az új tagok­nak kilátásba helyezett ameri­kai katonai garanciákat. Az amerikai különvélemény másik csoportja anyagi termé­szetű. Hónapok óta közli a sajtó azokat a becsléseket, amelyek a bővítés költségeit tartalmazzák. De miért áldozzon az USA erre több tízmilliárd dollárt? - kér­dezik egyes törvényhozók. A hadiipar viszont óriási üz­letet lát a bővítésben. Az új NATO-tagoknak ugyanis kor­szerűsíteniük kell fegyverzetü­ket, ami több milliárd dolláros új piaccal kecsegtet. Magyaror­szágon főként az elavult MiG-21-es és MiG-23-as va­dászgépek lecserélése van napi­renden. A bővítést támogatók tehát nem tartanak a túlzott költsé­gektől, feltételezve, hogy az újonnan felvett tagországokban tovább tart majd a gazdasági növekedés, és a hadseregük lét­számcsökkentéséből felszaba­duló összegeket fegyveres erőik fejlesztésére fordítják. A szenátorok megpuhításában e gazdasági érvek nagy súllyal esnek latba. Toronyi Attila Nemere István: Szabadok szerelme Krimi kisregény (15.) Reménytelen lett volna üldöz­nie, mire leérne a ház elé a sa­ját kocsijukhoz, amazok már öt utcával odébb lesznek, ráadá­sul nem is tudhatja, merre mennek... Lihegve ugrott a te­lefonhoz, tárcsázta ugyanazt a távoli számot, amit már éjjel hívott. Szerencsére ott mindig van valaki. Tina még kábultan ült. Las­san fordult meg. Paul akkor tette le a kagylót. Rögtön oda­ment hozzá.- Gyere, szívem. Most már felállhatsz.- Mi... mi történt? - kér­dezte Tina. Csak valamivel ké­sőbb értette meg: Paul nem hallja, mert nem hangosan szólt. Az ajka mozgott. Ami­kor megérezte a férfi karjait, elmúlott az egész reggeli alatti hangulata. Paul, Paul. De jó, hogy létezel, hogy itt vagy ve­lem. A férfiból valamilyen erő áradt, amivel ő nem rendelke­zett. Talán sohasem. Most na­gyon kellemes volt érezni, hogy Paul csak vele foglalko­zik.- Semmi baj. Szedd össze a holmidat, elmegyünk innen. De Tina ennél makacsabb volt. Megfordult, és akkor látta meg az ajtófélfát. Vagyis azt, ami belőle ma­radt. Iszonyú erővel csapta szét a fát, kivágott egy darabot a tég­lafalból is. Mindenfelé malter­por és apró vörös tégladarab­kák hevertek. Tina sápadtan bámulta a rombolást. Paul be­dobálta a holmikat a lány bő­röndjébe és felkapta a táskáját is:- Gyere már!- Paul... ez mi volt? Anyagfáradtság miatt szétment az ajtó - próbált ha­zudni a férfi, de a lány látta az arcán, hogy nem ez az igazság. Már nagyon sápadt volt Tina, amikor vértelen ajkakkal re- begte:- Rám... lőttek?- Gyere - a férfi megfogta a karját és az ajtó felé húzta. Ám az akkor felpattant és a panzió vezetője állt a küszöbön:- Mi történt, uram...? Va­lami nagy zajt hallottunk. Paul azonnal megváltozott, és Tina ezt látta. Majdnem alá­zatos lett, mosolygós, szeme körül barátságos ráncok mé­ly edtek be:- Óh, semmi, csak leejtet­tem egy bőröndöt, bocsánat, ha zavart okoztam vele ­A panziós közben látta a lány komor arcát, „ezek bizto­san veszekedtek”, gondolta, vállat vont és elment. A pár követte. A számlát egyetlen perc alatt kifizették, aztán men­tek a parkolóba. Tina mintegy álomban követte a férfit. Nem akart most semmit. Még azt sem, hogy maradjanak itt. Vagy hogy menjenek el. Mindegy volt neki. Közömbös arccal ült az autóban, miköz­ben Paul éppen ellenkezőleg viselkedett: élénk volt, nyüzsgő, alaposan megnézett mindent, mielőtt elindította az autót. Ahogy lassan kikanya­rodtak az útra, figyelt előre, hátra, oldalt. És amikor végre autójuk eltávolodott, Paul ész­revette azt, amire várt. Egy kis zöld Nissan követte őket.- Álmodunk vagy ez... egy film? Ugye moziban ülök és nézem az egészet? - kérdezte a lány, már a városon kívül. Paul először nem felelt. Mit is vála­szolhatott volna? Induláskor szinte azonnal a zsebébe nyúlt, a jobb belső zakózsebében volt egy kis szerkezet, azt tapintotta meg. Tina ezt sem látta. Az előző események hatása nem múlott el róla, és a férfi ezt nem is csodálhatta. Felfutottak egy dombra, az út kanyarodott. Tina egyszer csak megragadta Paul karját.- Állj meg! Ki akarok szállni! A kocsi megbillent, de Paul egy kézzel is visszahozta az útpadkáról. A szembejövő ko­csik kitértek útjukból, amikor a lány rángatása miatt utána kissé átcsúszott a felezővona­lon is. Paul hallgatott. A lelke mélyén meg kellett értenie Ti­nát.- Félek tőled - mondta vá­ratlanul a lány. Úgy tűnt, meg­nyugodott, de amit mondott, az ellene szólt: - Félek tőled, mert nem tudom, mit akarsz. Mondd, Paul... Ki vagy te? A férfi összeszorította ajkát. A visszapillantó tükörben látta, hogy a zöld Nissan kitartóan követi őket. Az úton elég nagy volt a forgalom, hát ellenfelei­től most talán nem kell tarta­nia. Vagy igen...? A Nissan lassan közelebb nyomult. Paul Tinára pillantott és úgy dön­tött, most megpróbál valamit. Olyasmit, amit még soha éle­tében nem tett. (Folytatása következik)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents