Tolnai Népújság, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-05-06 / 155. szám
Dombori horgászvíz is Pontyok és óriásharcsák Évente 1200 „hazai” és 1000 vendéghorgász fordul meg a holtágnál, amelyet 1978-ig a halászok és a horgászok közösen használtak, majd kizárólagos horgászvízként a MOHOSZ Tolna megyei Intézőbizottságának kezelésébe került. Ma elsősorban a faddi, a gerjeni, a szekszárdi és a tolnai horgászegyesületek tagjai pecáznak itt, a vendéghorgászok között pedig nagy számban vannak külföldiek, főként osztrákok és németek. Az éves jegy 2500 Ft, a horgászjegyek 75 %-át halasí- tásra fordítja a MOHOSZ, évente általában 1 vagon (100 mázsa) pontyot telepítenek. Az éves fogási átlag 22 kg körül alakul. A halállomány zömét a telepítésnek megfelelően a ponty teszi ki, de szép a süllő- és az amurpopuláció is. Természetesen számos kapitális példány is horogra akad, ezen a nyáron zsákmányoltak már 15 kilós pontyot is, és több 6- 8 kilósat. Külön kell szólni a faddi harcsaállományról. 2030 kilós példányokat szinte hetente fognak, de ezeknél jóval nagyobb harcsák is élnek a vízben, amelyek közül a legnagyobb kifogott egyed 95 kilós volt. Ennek a víznek is megvan a maga óriáshal-le- gendája: „Samut” (esetleg Samukat?) több alkalommal is megakasztották már (legutóbb a múlt héten), de eddig még mindig ő győzött. Az óriásharcsa hosszúságát 3 méteresre becsülik megbízható források. A paksi vízutánpótlás nagy várakozással tölti el a horgászokat, akik 2 millió Ft-tal maguk is hozzájárultak a beruházáshoz. Jelenleg az FM által finanszírozott kísérlet folyik itt, annak vizsgálatára, miként növekednek a kétnya- ras pontyok az „új” vízben. A területen különleges szabályok nincsenek, az országos horgászrend érvényesül itt is. Horgászjegyek a Tolnai HE dombori horgásztanyáján, a Hullám Motel-nél és a szekszárdi MOHOSZ irodán kaphatóak. Ezt a 73 kilós, 209 centi hosszú harcsát tavaly nyáron fogta a faddi Adorján István. fotó: chochol e. A megye legnagyobb üdülőterülete (Folytatás az 1■ oldalról.) Pedig ezekben az években rögzült visszavonhatatlanul az immárom „üdülőhely” országos és nemzetközi elismertsége. Fénykor ez a javából. A magánszektor megjelenése a szolgáltatások színvonalának ugrásszerű növekedését okozta. Talán kiragadott mutató: az építési telkek iránt szinte pánikszerűvé vált az érdeklődés. A tanácsiból önkormányzatiba váltó faluvezetés természetes reakcióként földet vásárolt, közművesített és telket mért. Amit a rendszerváltás létbizonytalanságától megrettent polgár mégsem vesz. Évekig szinte ingyen sem. A szüntelen fejlődés megtorpan. A vállalkozók üzleteik bezárását fontolgatják, bár tetteikkel optimizmusukat bizonyítják. Dombori sajátos privatizációja: szinte valamennyien megvásárolják addigi bérleményeiket. A legutóbbi évek (hetek, napok) őket igazolják. Projekt készül, majd meg is valósul, a vízminőség javítására és a víz- bevezetés környékének gazdálkodását serkentő öntözésre. A helyi lakos ráérez: lakókörnyezete fejlődésében a - Volent- öbölben is megjelent - üdülők partnerek, nem pedig ellenségek. Csak az elmúlt hétvége forgatagát idézzük fel. A hangulat a régi, a nap barnít, a sör és a holtág vize hűsít. Mi kell még a nyárra? Nem ünneprontás azokra is gondolni, akiknek mások ki- kapcsolódása komplex együttgondolkodást igénylő kemény munka. A szakember a jövőt az évszázados múltból eredezteti. A mai jövőkép az egymásrautaltságban kialakult régióban gondolkodik, nem kiszakítva az idegenforgalmat a társadalmi-gazdasági környezetből. Nem lehet környezetet, vízminőséget megőrizni csak néhány kilométeres partszakaszon. Nem lehet a turizmust a környező települések gazdasági érdekközössége nélkül fejleszteni. Nem lehet csak részfeladatokat, csak helyi erőforrásokból megoldani. A térség fejlesztésére megalakult településközösség már azon munkálkodik, hogy gyerekeink gyerekei is zavartalanul hódolhassanak a nyár örömeinek. Domboriban. Összeállította: Ódry Károly Mit jelent az On számára Dombori? Domborihoz valamilyen módon kapcsolódó személyeket arról kérdeztünk, mit jelent számukra az üdülőtelep. Szabó József, a PA Rt. vezér- igazgatója. — Örülök, hogy sikerült elindulni felfelé a lejtőn. A haladás első lépcsője, hogy a vízproblémát úgy tűnik, megoldottuk, igaz, további beruházások szükségeltetnek még a stabil, jó vízminőség megteremtéséhez. Tolna megyében a „tenni tudók” körében azt tapasztalom, hogy maximális mértékben partnerek abban, hogy Dombori a térség Velencéje legyen. A rangos sportesemények megrendezéséhez szükséges az infrastruktúra további fejlesztése, de hiszem, hogy szép lassan ezt is meg fogjuk oldani. Az Atomerőmű és személy szerint én is továbbra is hajlandó vagyok együttműködni Dombori országos hírű, kiemelt üdülőhellyé válásában. Zöld Zoltán, Fadd jegyzője. — Dombori nekem mindenekelőtt - munkakörömből adódóan - a gondokat, a problémákat jelenti. Szeretném, ha minden évben szebb, gondozot- tabb lenne. Szabadidőmben is gyakran kijárok, de általában akkor is azt nézem, rendben van-e minden, nem visznek-e kutyát a strandra, stb. Dombori ezért sajnos nem az a hely, ahol igazán ki tudok kapcsolódni. Palásti Lajos, a Palaccio Disco tulajdonosa. — Nekem nagyon sokat jelent, hiszen az életem ide kötődött, most ünnepeltük a létesítményünk 5. születésnapját. Én azt várom, hogy Domboriban nagy fejlődés indul meg. Ha mindenki azt akarja, hogy ez az üdülőhely a környék kis Balatonja legyen, akkor sok mindenen kell még javítani. De úgy látom, ez az év komoly haladást hozott, és remélem, a folytatás hasonló lesz. Dr. Bényi Mária, ÁNTSZ. — Fadd-Dombori egy az ellátandó munkáim közül. Nyaralóm nincs ott, egyéni érdekem nem fűz oda. Kizárólag szakmai kérdést jelent számomra. Fenyvesi János, a faddi Du- nagro Szövetkezet elnöke. — Speciális helyzetben vagyok, hiszen én Domboriban születtem. Láttam, honnan indult, és hogy mivé fejlődött. Biztosan elfogult vagyok, de szerintem Dombori a megye üdülőközpontja. Az adottságai jók, ezeket kellene még jobban kihasználni. Ehhez talán nem is csak pénz kell, hanem nagyobb odafigyelés a vezetők részéről éppúgy, mint a strandolóktól. Dombomról írtuk A Tolnai Népújság természetesen öt éve, 1992 nyarán is gyakran beszámolt Fadd- Domborival kapcsolatos történésekről. Alább ezek közül idézünk fel néhányat. 1992. június 16-i számunkban Füleki András, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség főtitkára nyilatkozott a fadd-dombori holtágon megrendezendő kajak-kenu VB esélyeiről. Egyebek mellett az alábbiakat mondta: „A versenypálya már most is alkalmas rangos világverseny lebonyolítására, ám a környező infrastruktúrát, a szálláslehetőségeket tekintve nem ilyen szívderítő a helyzet.” Július 14-i számunkban hírt adtunk a Dombori Infó című kiadvány megjelenéséről. A faddi művelődési ház 8 oldalas, ingyenes tájékoztatójában szerepelt térképvázlat az üdülőterületről, megtalálható volt benne komp, busz és vonat menetrendek, információk a faddi misék időrendjéről, horgászjegy beszerzési lehetőségekről, sőt: tanácsok a kullancs szakszerű eltávolításáról. Július 20-án Családi vasárnap Domboriban címmel adtunk tudósítást a Pop TV főszervezésével létrejött eseményről, amelyen több száz érdeklődő vett részt. Augusztus 10-i számunkban tudósítottunk a VIII. Spor- Tolna Triatlon Fesztiválról, amelyen minden addiginál népesebb, a különböző távokon összesen mintegy 2000 fős mezőny állt rajthoz. Augusztus 19-én arról adtunk hírt, hogy a megyei ÁNTSZ vizsgálatai szerint - a hosszúra nyúlt kánikula miatt - a felszíni vizek minősége annyira romlott, hogy „népszerűtlen intézkedések váltak szükségessé.” Az ÁNTSZ megtiltotta a fürdőzést a Duna szabad strandjain, és a fadd-dombori holtágon is. Ugyanakkor arról is tájékoztatott a tisztiorvosi szolgálat, hogy közvetlen járvány veszély nincs, komolyabb tömeges megbetegedést nem regisztráltak. „Eddig jó a dolog” A Dombori Nyár ’97 rendezvénysorozat főszervezőjét, Kindl Gábort „időközi” villámértékelésre kértük. — Összességében nagyon jó a dolog eddig. Minden nap teltház van, a hétvégi napok nagyon erősek. Úgy tűnik összejött, amit szerettünk volna: mindenki talál neki megfelelő programot. Talán nem túlzás azt mondani, hogy az üdülőhely jövőjét is képes befolyásolni a rendezvény. Ahogy hallottam, a fesztivál első hétvégéjén résztvevő érdeklődők között ma már dombori telektulajdonosok is vannak. Jövőre is lesznek programok, amiket úgy kell majd megszerkeszteni, hogy az egész nyarat átfogják. Mert bebizonyosodott, hogy szükség van ilyen rendezvényekre. Volent-öböl egyenlő mini-Dombori? A holtág Fadd nagyközség közelében levő kis öble ideális horgászhelye az itt lakóknak. Közelsége azoknak is megfelel, akik csupán rövid időre tudnak „leugrani” damilt áztatni. Először csak „bungik” jelentek meg, az evezők, szerelékek tárolására. Aztán egy rendezési terv legalizálta az illegális építményeket — horgásztanyák építésére adván lehetőséget. A csend és a tiszta levegő ösztönözte az első vállalkozó megtelepedését, aki cukorbetegek rehabilitációjához alkalmasnak találta a területet. Később a „bungik” kis palotákká serdültek, s ripsz-ropsz üdülőteleppé fejlődött az öböl környéke. Soha nem fog Domborihoz hasonlítani. Nem csak mérete, hanem jellege miatt sem. A helyi önkormányzat kínosan ügyel a beépítettség mértékére, a telkek kialakítása során megtartja a horgásztelep jelleget — távol tartván a nagyvilági zajokat. Nem kell félnie a nyugalmat keresőknek. A Volent környéke a természet csendjét visszaidéző gyöngyszem maradhat. O.K. A szúnyog nem tudott az irtásról? Amikor a dombori nyári fesztivált nyitó faddi polgármester a helyi értékek között említést tett az érintetlen állatvilágról, némi derültség támadt, ugyanis a hallgatóság az éppen vadul támadó szúnyograjokra asszociált. Hir- mann Bélát - az üdülőterület egyik gazdáját - kérdeztük a vérszívók esélyeiről: — A szúnyogkérdés főként pénzkérdés. A költségvetésben erre a célra meghatározott ösz- szeg kevésbé nőtt, mint a vegyszerek és azok kijuttatásának ára. Ezért a kívánatos 500 hektárnyi területből csupán a legfrekventáltabb 200 hektárt tudjuk kezelni. Az ominózus péntek este előtt szerdán volt irtás, melyet szombaton a szolgáltató (garanciában) megismételt. — Mi jelentené a biztos megoldást? — Az utánpótlás megállítása. Ez néhány évig intenzív, nagyobb régióra kiterjedő kezelést jelentene. Ha ezt következetesen alkalmaznánk minden potenciális gócpontra, akkor a továbbiakban a relatíve olcsó szintentartás is szúnyogmentes állapotot eredményezne. — Léteznek már biológiai módszerek is. — Igen, ezek már a lárvákat pusztítják el. De költségvonzatuk a helyi erőforrásokhoz viszonyítva horribilisnak mondható. Természetesen a kísérleti fázison éppen túljutott technológiákat figyelemmel követjük, és megpróbálunk valamilyen módon pénzt szerezni a küzdelem hatékonyságának növeléséhez. Ódry
