Tolnai Népújság, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-26-27 / 173. szám

1997. július 26., szombat Megyei Körkép 3. oldal Közel hétszáz millióba került Összeírták a gazdálkodó szervezeteket A Központi Statisztikai Hiva­tal július közepére befejezte a gazdálkodó szervezetek elsó', teljes körű összeírását, ame­lyet május 5-én kezdett meg. A cégek országos felmérésé­nek célja, hogy pontos kép alakuljon ki a működő vállal­kozások számáról, nagysá­gukról, valamint arról, milyen gazdasági tevékenységet fej­tenek ki. Az adatok feldolgo­zása során új tevékenységi besorolás készül, amely össz­hangban áll majd mind az Eu­rópai Unió, mind a Gazdasági Együttműködési és Fejlesz­tési Szervezet (OECD) által alkalmazott csoportosítással, tehát a magyar adatok össze­hasonlíthatóak lesznek a nemzetközi számsorokkal. Az összeírás eredményeként fel­frissíthető lesz a statisztikai feldolgozásokat megalapozó regiszter, amely így napra­kész információkat tartalmaz Magyarország vállalatairól és vállalkozásairól. Az adatbázis lehetővé teszi a cégek minta­vételes megfigyelését, amivel a jövőben jelentősen csök­kennek adatszolgáltatási köte­lezettségeik. A munkálatokban országo­san hétezer összeíró vett részt - és egymilliónál több adat- szolgáltató, akiknek a KSH ezúton mond köszönetét. A kérdőívek megválaszolása ál­talában rendben megtörtént. Az összesen 685 millió forin­tot igénylő összeírás gördülé­kenyen zajlott, mert a megke­resett cégek döntő többsége készségesen állt a statisztikai szolgálat rendelkezésére. Az adatközlést megtagadók ará­nya területenként változóan 1-4 százalékos volt, átlagosan 2 százalék alatt maradt - az ismételt megkeresések során azonban ezek többsége is vá­laszt adott. Tolna megyében a valamivel több, mint 23 ezer adatszolgáltató csupán 1 szá­zaléka tagadta meg a válaszadást, ám az ismételt megkeresésre nagy részük hajlandó volt megadni a kért adatokat. Az előzetes várakozásokat messze felülmúlta azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek nem lelhetők fel a cégbíróságon bejelentett cí­mükön vagy már nem is mű­ködnek, ami önmagában is jelzi az összeírás szükséges­ségét. Megyénkben a vállal­kozások 7 %-a volt ilyen. Ha a nyári hónapokban még bár­hol levélben jelentkezik a KSH, azt csak a szokásos sta­tisztikai utómunkálatok el­végzése érdekében teszi. A gazdálkodó szervezetektől kapott adatok feldolgozása máris megkezdődött, az elő­zetes eredmények szeptember végére várhatók. Gázos bukkanok és bökkenők A dombóvári föld­gáz-közmű építé­sének leglátványo­sabb bukkanói azok a visszatemetett munkaárkok, ame­lyekben már a nyomáspróbán jól vizsgázott gázveze­tékek húzódnak. Azonban ahhoz, hogy eddig eljus­son a kivitelezés, más szolgáltatók más bökkenőkkel találkozhattak. A jelentős beru­házás, vagyis a gázprogram - ez tudható volt - nem folyhat, s eddig sem folyhatott teljesen zök­kenő mentesen. A legtöbb dombóvári polgár ezt az út­szűkületek miatt a közleke­désben érzékelhette. Persze voltak olyanok is, akiket ideig­lenesen „elvágtak” a külvilág­tól, átmenetileg nem használ­hatták kocsibejárójukat, s más hasonló kellemetlenségeket kellett elviselniük a földgáz majdani kényelmes használa­táért. Az igazi problémák azon­ban a föld alatt bújtak meg. Mint megtudtuk, a vízmű a program eddigi két hónapi munkálatai alatt összesen mintegy száz csőtöréshez vo­nult ki. Ez a szám normális időszakban hozzávetőleg nyolc hónap alatt jön össze. Az esetek zöme kisebb, házi bekötéseket érintett, ám voltak komolyabb problémát okozó csőtörések is. Az igazsághoz tartozik, hogy a közmű térkép - azóta pótolt - hiányosságai miatt is voltak ilyen esetek, ám ezekért a vízmű csak anyagárat szám­lázott a DDGÁZ Rt-nek. Ezzel együtt is összesen 2 millió fo­rintot számláztak a gázszolgál­tatónak, s 50%-kal növelték a készültségi dolgozók létszá­mát. A MATÁV Rt. hibabejelen­tőjében érdeklődve megtud­tuk, hogy a munkaárkok és a nyári viharok, heves esőzések miatt szintén több volt a hiba- bejelentés, a vonal beázás, ám nem vizsgálták a két tényező közötti összefüggést. A kábeltelevíziós szolgálta­tást végző kft-nél szintén szá­mos esetben akadt feladatuk a hiba elhárítóknak, hiszen ká­beleik elszakadtak, azokat el­vágták, megsértették a föld­gáz-közmű építésekor. Az áramszolgáltató munka­társa is megerősítette, hogy ki- sebb-nagyobb gondot okoztak a földmunkák során megsérült kábeleik, s ilyen okból jelen­tősebb üzemzavarok is voltak. Mindenesetre a gázprogram kivitelezésének már azon sza­kaszába érkezett el Dombóvár, hogy várhatóan ezek a gondok már nem jelentenek komoly veszélyt, hiszen most már leg­inkább a munkaárkok teme­tése folyik. - nagy ­Megmozdult a búzapiac Az őszi gabona betakarítása időszakában kialakult csapa­dékos időjárás nagymérték­ben hátráltatja a betakarítási munkákat. A csapadék miatt elhúzódik a gabona aratása és az ország különböző terüle­tein a búza minősége nagy­mértékben romlik. Ennek következtében a termelők, a felvásárlók és az integrátorok is feszült helyzetben vannak. Az Intercooperation M. és D. Rt. Szekszárdi Igazgató­sága a hagyományokhoz híven 1997-ben is kötött étkezési búzára (magyar szabvány sze­rint minimum 28 százalékos sikértartalom) szerződéseket. A termelők segítése érde­kében a leszerződött termény 40 százalékáig előfinanszíro­zást nyújtott növényvédő szer, műtrágya és vetőmag formá­jában. Az így megtermeltetett gabona nagy részét étkezési búzaként kívánja felvásárolni. A termelőkkel való elszá­molásokat kétségkívül nehe­zíti az időjárás miatt romló búzaminőség. A hosszú távú partneri kapcsolatok megőr­zése érdekében - különösen a kistermelők vonatkozásában - az IC arra törekszik, hogy minden megtermeltetett gabo­nát átvegyen. Természetesen az a gabona, amelyik sikér tar­talom tekintetében nem éri el az étkezési szabvány minősé­get, az IC számára többletfe­ladatot jelent. Ennek ellenére az IC biztosítja a nem étkezési kategóriájú búza felvásárlását és értékesítését az előfinanszí­rozási szerződésben meghatá­rozott piachoz igazodó ára­kon. Ez másképpen fogalmazva azt jelenti, hogy az IC érdek- közösséget és szövetséget vál­lal a termelőivel, hogy a meg­termett gabona értékesítésre, illetve felhasználásra kerül­jön. Megnyugtatónak látszik a termelők és az IC számára egy­aránt, hogy ugyan mérsékelt, de újabb export lehetőségek is kí­nálkoznak a minőségnek meg­felelő világpiaci árakon. A szennyezés terjedésének megállítása az elsődleges feladat Bonyhádon nincs közvetlen veszély (Folytatás az 1. oldalról.) A Budapesti Vegyiművek fővárosi üzemében előállí­tott tetraklórbenzol gyártási hulladékát 1971-80. között a hidasi gyáregység területén kialakított depóniatérre szál­lította átmeneti tárolásra. Összesen mintegy 38 ezer hordót helyeztek itt el, me­lyek egy része szállítás és le­rakás közben megsérült, tar­talma kifolyt. A talajba ke­rült klórbenzol mennyisége 200- 300 tonnára becsül­hető. A BV Rt. 1980-ban kezdte meg a hordók átszállí­tását a garéi veszélyes hulla­déktárolóba, ahová az összes hordót átszállították. A BV Rt. privatizációjával kapcsolatos, 1993. évi kör­nyezetvédelmi felmérés so­rán derült ki a talajszennye­zés ténye. Ezért a Környe­zetvédelmi Felügyelőség 1994-ben kötelezte a BV Rt­t, mint jogutódot a veszélyes hulladékkal szennyezett talaj ártalmatlanítására, ezen be­lül a szennyezés lehatárolá­sára, kárelhárítási terv készí­tésére és az ártalmatlanítás végrehajtására. A szennyezett terület és hatása a felszín alatti vízben a Völgységi-patak vonaláig terjed. A talaj- és talajvíz- vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy a szennyező- anyag terjedésével elsősor­ban a kavicsos víztartó ré­tegben kell számolnunk. A Völgységi-pataktól 400 mé­terre húzódik a Bonyhád Déli-vízbázis kijelölt - a 30 éves elérési időhöz tartozó - hidrogeológiai védőterület határa. A vizsgálatok azt mu­tatták, hogy a teraszvízben a szennyeződés elmozdult a bonyhádi vízbázis irányába, ezért a beavatkozás első lé­péseként a szennyezés terje­désének megállítása vált szükségessé. Ha semmiféle beavatkozás nem történne, a szennyező- anyag csak több év alatt ér­hetné el a víztermelő kuta­kat. A szennyezés lokalizá­lására három víztermelő ku­tat létesítettek, a gyáregység területén egy korszerű víz­tisztító épült, és mindezek 1997. májusa óta folyamato­san működnek. A BV Rt-t a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügye­lőség kötelezte a szennyezett talaj ártalmatlanítására is. A végrehajtás megalapozásá­hoz egy biológiai mentesí­tési kísérletet folytatnak, az első eredmények értékelése szeptemberben várható. Az ivóvízellátás közvetle­nül nincs veszélyben - mondja ki a Környezetvé­delmi Felügyelőség jelen­tése. mr. Hírek Nyugdíjastalálkozó Gyulajon Tegnap találkozóra hívta nyugdíjasait a Gyulaj Rt. ve­zetősége, szakszervezeti bi­zottsága. A mintegy három­száz idős erdészt a gyulaji va­dászház árnyas fái alatt terí­tett asztalnál Müller János el­nök-vezérigazgató köszön­tötte. A jó hangulatú nap vé­gén, a sok emlék felidézése után mindenki ajándékcso­maggal térhetett haza. Beomlott a pince Dombóváron tegnap hajnal­ban kezdett el esni az eső, s a felgyülemlő csapadék miatt riasztani kellett a helyi ön- kormányzati tűzoltóságot. A kivonuló egységek lapzártáig tizenegy helyszínen indították be a szivattyúkat, de még így is tíz további helyszínről ér­kezett segélykérő hívás. Szá­mos alagsor, szuterén ázott el teljesen, egy pince pedig be­omlott a Bezerédj utca 62. szám alatt. Önkéntes véradás Dombóváron A Vöröskereszt szervezésé­ben július 29-én, kedden ön­kéntes véradást tartanak a dombóvári kórház véradó ál­lomásán reggel kilenc órától délután kettőig, ahová szere­tettel várják az önkéntes vér­adókat. Járdaépítés Dalmandon Várhatóan még e hónap végén, vagyis július 29-én megtörténik a dalmandi Dózsa téri járda épí­tésével kapcsolatos munkaterü­let átadása és a kivitelező meg­kezdi a járda építését is. Anna bál Holdfénnyel A tolnai Holdfény együttes húzza a talpalávalót július 26- án, szombaton 20 órától Szek- szárdon, a Gasztrolux étterem­ben. A nyári, zenés rendez­vénysorozat újabb állomása­ként ez alkalommal az érdeklő­dőket Anna bál várja a 23 órai bál szépe választással együtt. Szünetel az ügyintézés A Tolna megyei Orvosi Ka­mara értesíti tagjait, hogy az ügyintézés augusztus 4-től au­gusztus 20-ig szünetel. Lengyel gyerekek érkeznek megyénkbe is Családok jelentkezését is várják A magyarországi Országos Lengyel Kisebbségi Önkormány­zat és a magyarországi lengyel Katolikus Szent Adalbert Egyesület a Lengyel Katolikus Egyházon keresztül szervezi a zömében 10-16 éves gyerekek Magyarországra, többek kö­zött Tolna megyébe történő utaztatását az árvíz következté­ben nehéz helyzetbe került Lengyelországból. A lengyel gyerekek elhelye­zésének megszervezését töb­bek között a Magyar Vöröske­reszt vállalta. Berkes Judit, a Vöröskereszt Szekszárd vá­rosi-területi szervezet titkára elmondta, a megyével közösen fölkeresték az önkormányza­tokat, és kérték a települések, a lakosság segítségét. A gyere­kek 40 fős csoportokban ér­keznek megyénkbe augusztus 1-jétől. A családoknál kettesé­vel helyezik el őket. Egy tele­pülésen a lehetőségekhez ké­pest 10-20 gyereket üdültetnek majd. Segítő szándékukat már többen is jelezték a Vöröske­resztnek. A további jelentke­zéseket július 30-ig várják a 74/316-166-os telefonon (üze­netrögzítő is működik), vagy személyesen Szekszárdon, a Dózsa Gy. u. 1. szám alatti székházban. A vállalkozóktól, gazdasági egységektől, intéz­ményektől, bankoktól főként anyagi támogatást vár a szer­vezet. Az adományt a csopor­tosan, táborokban elhelyezett gyerekek étkezésére kívánják fordítani, illetve azokat a csa­ládokat támogatják élelmiszer­rel, akik felvállalják a gyere­kek ellátását. Gulyás Katalin, a megyei Vöröskereszt főmunkatársa már eredményről is be tudott számolni. Csoportok fogadá­sáról eddig nyilatkozott Ten- gelic, Kurd és Simontomya, mindhárom település 20-20 gyerekről és kísérőikről való gondoskodást vállalta. A szer­vezet tárgyalást folytat Dom­bóvárral, a város 40 gyerek el­helyezését és teljes ellátását vállalná, a faddi nevelőotthon­nal, ahol tíz gyereket fogadná­nak, valamint Bonyhádon, Tolnán és Őcsényben csalá­doknál helyeznek el gyereke­ket. A csaknem egy hete mű­ködő készenléti szolgálathoz folyamatosan érkeznek az adományok. így jelentős mennyiségű tartós élelmiszert (babot, kristálycukrot, bébipü- rét, májkrémet, teát, levestész­tákat, konzerveket), paplant, plédet, gumicsizmát, háztartási és munkavédelmi kesztyűt, fe­deles ivópoharat, egészség- ügyi betétet, fogkrémet, tisz­tálkodási szereket adtak le. Várják a lakosság, a vállalko­zók, az intézmények segítő támogatását, és a gyerekek üdültetésére családok jelent­kezéseket. (péteri) Megjelent a Somogy új száma Erdélyország: Tündérország A Kaposváron megjelenő fo­lyóirat, a Somogy legújabb száma az erdélyi és az erdélyi gyökerű magyar irodalomról ad változatos és gazdag képet. A számban kitűnő és élveze­tes olvasmányok, elbeszélé­sek és regényrészietek talál­hatók Köntös-Szabó Zoltán­tól, Lászlóffy Csabától, He- rédi Gusztávtól és Bisztray Ádámtól. Megdöbbentő do­kumentum Ercsey Gyula visszaemlékezése a második világháború utáni szovjet ha­difogságáról. Verssel Lász­lóffy Csaba, Juhos-Kiss Já­nos, Boros Alpár, Bisztray Ádám és Nyírfalvi Károly je­lentkezik. Veress Dániel egy háromszéki kuruc kapitány verses krónikáját ismerteti, Rónay László Wass Albert költészetét méltatja, Benkő Samu, a kiváló kolozsvári tu­dománytörténész szülőföld­élményéről vall. Az Erdélyi csillagok című antológia gaz­dag szöveggyűjtemény: Er- dély-ismeretünket a múlt irá­nyában tágítja ki. A szemle rovatban erdélyi szerzők könyveit, illetve erdélyi kia­dóknál megjelent munkákat ismertet Beke György, Zolnai Anette Réka, Tóth Károly, Mihalik Zsolt, Lábadi Károly és Nagy Imre. A szám kép­zőművészeti anyagát Kusztos Endre drámai erejű rajzai, Cseh Gusztáv kis grafikái és Sólyom Sándor munkái adják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents