Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-07-08 / 131. szám
4. oldal Megyei Körkép — Tolna És Környéke 1997. június 7., szombat Fadd: a legsportosabb település Kocsner Antal a díjátadón A budapesti Gambrinus Szállodában került sor a Kihívás napjának díjkiosztó ünnepségére. A „legsportosabb települések” képviselői között két faddi is volt: Kocsner Antal polgármester és Soponyai Mihályné főszervező. Mint ismeretes, Fadd kategóriájában első lett a Kihívás napján, 401 %-os teljesítéssel. Ez azt jelenti, hogy átlagban minden egyes faddi lakos négyszer 15 perc pulzusnövelő mozgást végzett a május 28-i Challenge day-en. A díjakat Nagy József, az OTSH egyik vezetője adta át. Fadd egy kupát és mintegy 30 ezer forint értékű ajándékot kapott. (A legsportosabb településnek járó serleget a faddi művelődési házban meg lehet tekinteni.) Mint megtudtuk, a faddi küldöttséget némileg meglepte, hogy az eredeti kiírás szerint az 1. helyért járó 75 ezer Ft készpénz helyett kisebb értékű ajándékot kaptak. (A remélt összegből játszóteret szerettek volna létrehozni.) Az új helyzetben úgy döntöttek, hogy az ajándék értékéből egy fából faragott játékelemet vesznek, és azt vagy az iskolában, vagy a községi játszótéren állítják fel. Természetesen be- levésetik a „Kihívás napja ’97” feliratot, ami mindenkit emlékeztetni fog arra, hogy ezen a napon az egész falu összefogott, és sokat mozogva jól érezte magát. Hiszen a lényeg ez. -ht„Rendbe jöhet” a tolnai köztemető A tolnai önkormányzat átveszi az egyháztól a helyi temető kezelését. Ezzel végre feltámadhat a végső nyughely évek óta tetszhalott rendje. Az utóbbi egy-két évben a tolnai temető rendjével sokan elégedetlenek voltak. Az egyház, mint tulajdonos - megfelelő apparátus híján - képtelen volt az egyébként köztemetői funkciót betöltő temetőt megfelelően működtetni. Több alkalommal történt jószándékú civil kezdeményezés az itteni állapotok javítására, ám mindenki tudta, hogy nem ez a végleges megoldás. Időközben az egyház és az önkormányzat között a temető használatba vételének átadásáról tárgyalások kezdődtek. A megállapodás végül megszületett, amelyet a tolnai képviselőtestület eheti ülésén elfogadott. Eszerint a Tolnai Római Katolikus Egyházközség, mint tulajdonos, a temető használatát július 1-jétől határozatlan időre átadja Tolna Város Ön- kormányzatának. — Az önkormányzati törvény az önkormányzat kötelező feladatai között felsorolja a köztemető fenntartását is - tájékoztatta lapunkat Csányi László jegyző. — Ezt többféle módon meg lehet tenni. Tolnán a működtetés átvételéről döntött a képviselőtestület. A hozzám eljutott lakossági panaszokból arra a következtetésre jutottam, hogy a tolnai temető esetében a vonatkozó törvény rendelkezéseit korábban nem, vagy csak kis mértékben tartották be. A temető használatának átvétele, és annak szabályos üzemeltetése komoly feladatot jelent a városnak. — Az egyház és az önkormányzat között már régebb óta folynak a tárgyalások, de megállapodás sokáig nem jött létre. — Az egyház szerződés- tervezetének egy-két pontja felett - mint ahogy ez természetes is - vita alakult ki, és mostanra érett meg a helyzet arra, hogy mind a két fél a másik szempontjait is elfogadva meg tudott állapodni. A vitás pontok között akadtak anyagi természetűek, volt nézetkülönbség az átadás-átvétel időpontja körül és a temetői nyilvántartások ügyében is. Ezek késleltették a megállapodást, de alapvetően egy pillanatig sem forgott veszélyben a szerződés létrejötte. — A megállapodásban szerepel, hogy a használatba vevő gondoskodik a temető karbantartásáról, rendben- és tisztántartásáról, útjai állagának megóvásáról, egyéb hiányosságok megszüntetéséről (pl. kerítés, kapu.) Milyen módon és mennyiért történik mindez? — Azt tudni kell, hogy az önkormányzat maga nem alkalmas egy temető üzemeltetésére, erre tehát pályázatot fogunk hirdetni. Az üzemeltető ki fogja alakítani az alaprendet, ami azt jelentené, hogy a belső közlekedés a főútvonalakon zavartalanul történhet, kihelyezésre kerülnek szemét- gyűjtők, rendszeresen el lehet végezni a szemétszállítást. Hogy pontosan milyen lesz ez az alapállapot, azt az igények és a képviselőtestület döntései (az anyagi korlátok) határozzák meg. Konkrét számításokat még nem végeztünk, de valószínűnek látszik, hogy e feladat megoldására idén és jövőre 10 millió Ft körüli összegre lesz szükség. — Eltűnik végre az eddig felhalmozódott szemét is? — Igen. A Kommunális Kft. ügyvezetőjének becslése szerint egyébként a most meglévő szemét elszállításának fuvarköltsége 300-400 ezer Ft. — A szerződés szerint a temető működtetésének költségeit az önkormányzat állja, a bevételekből részesedik az egyház is, mint tulajdonos. — így van. A jelenlegi sírhelymegváltási díjak felemelésének még a gondolatával sem foglalkoztak a képviselők. A változatlan díjakból az önkormányzat és a tulajdonos fele-fele arányban részesedik. — Mikor várható, hogy érdemi változás kezdődjön ? — A szemét elszállítása a testület döntése után elkezdődhet. Az üzemeltetői pályázatot pedig a jövő héten írjuk ki.-tsMelyik a látszatvilág? Az egy könyvű - de sok szobrú - Gáti Mariann kihasználta a könyvhetet: Tamásiban és Mohácson is bemutatta „kisherce- ges” kiadványát, „A Napból jöttem”-et. Könyvkörútját még márciusban kezdte a faddi képzőművész, amikor lakhelyén randevúzott a közönséggel. Utána Szekszárd, Tolna, Budapest és Pécs következett. Gyerekeknek és felnőtteknek mesélt a képzőművészeti albumnak is beillő szép kötetből. Közben szalmaszálból fújta a „maradandó” szappanbuborékokat, és arról ábrándozott, áb- rándoztatott, hogy létezik olyan hely, ahol nincs hajtás, törtetés, meg nem értés, ahol a szeretet a szokásos viselkedésforma. — Az emberek egy látszatvilágban élnek, a pénz bűvöletében — mondta. Aki hallgatta, szívesen hitt neki, és szívesen utazott vele abba a másik világba, ahol a madárdalnál, a virágillatnál és a hópihénél fontosabb dolog nincsen, ahol a Kékhajú lány a sztár. És aki hallgatta, a könyvbemutató végén felocsúdva biztosan feltette magának a kérdést: hogy is van ez? Melyik is a látszatvilág? Wessely Hír-Forrás Faddi diákok a Pecsában A hátrányos helyzetű gyermekeket támogató országos szervezet, a Védőszárny szombaton tartja gyermeknapi ünnepségét a budapesti Petőfi Csarnokban. A faddi kijelölt iskolából Ádám Imréné vezetésével tíz gyermek utazik a volán menetrend szerinti járatával a rendezvényre, szülői kísérettel. A Gemenc Volán a faddi csoport tagjaitól nem kéri a menetjegy árát. Tolna fejlesztési lehetőségei A tolnai településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság fórumot szervez, Tolna város fejlesztésének lehetőségei címmel. Az eseményre a helyi művelődési ház klubtermében kerül sor, június 20-án 17 órától. Jézus Szíve búcsú Bogyiszlón Bogyiszlón holnap tartják a búcsút. (A templomnak Jézus Szíve a patrónusa.) Vasárnap 10.30-kor Lendvai István tolnai apátplébános tart misét a katolikus templomban. A községben nagy hagyománnyal bíró, jelentős ünnep szórakoztató „kellékei” sem hiányoznak majd, lesz kirakodóvásár, mutatványosok és vasárnap esti utcabál is. Csodabruckner Csodaszigfrid Mikkamakka, Dömdödöm, Bruckner Szigfrid és a többi mesefigura „szülőatyja”, a Tolna megyei származású író, Lázár Ervin a héten a tolnai művelődési ház vendége volt. Az immár nyugdíjas művészt - aki 61 éves, „72 féle” betegsége van és továbbra is szereti a vörösbort - egyik legismertebb meséje, A fájós fogú oroszlán színpadi változatának előadásával lepték meg a vendéglátók. A tolnai I-es iskola színjátszó csoportja (felkészítő tanáruk Szentendrei Mariann) mind az írónak, mind a többi nézőnek kellemes perceket szerzett nívós produkciójával. Lázár Ervin szerint ez volt az általa látott egyik legjobb feldolgozása „Csodabruckner Csodaszigfrid” fájós szemfoga történetének. A színielőadást követő íróolvasó találkozón egyebek mellett fény derült arra, hogy Lázár Ervint miért rúgták ki a középiskolai kollégiumból, miért vették fel az egyetemre, és miért ment Pestre dolgozni. Elmondta, hogy nyugdíjasán is ír, igaz, kevesebbet, nemrég Bab Berci kalandjait, akinek a lelke nagyon hasonlít az övére. Úgy ítélte meg, korszakalkotó mű már nem várható tőle. Mostani helyzetét ahhoz az általa látott kiváló, de kiöregedett méntelepi lóéhoz hasonlította, „akit” már nem fogtak munkára, a telepen belül szabadon engedték, és azt csinált, amit akart. A gyerekek és a felnőttek által is nagyon kedvelt, művei által sokak számára a romlatlan, tiszta, akár naiv, érző lelket jelképező író az est folyamán azt is bevallotta, hogy egyáltalán nem sértődik meg azon, ha valaki nem olvassa, nem ismeri műveit, és hogy olvasóként valószínűleg nem menne író-olvasó találkozóra. Miután sokadszor is kifejtette, hogy azt sem tartja sértésnek, ha hallgatósága hamar hazamegy, az ünnepi könyvhét jegyében tartott est - dedikálások után - véget ért.-esNem káros, ha az ember izgul (Folytatás az 1. oldalról.) Boldogok voltak szüleim, nagyszüleim, testvérem. Velem együtt örült a versenyen is „kezemet fogó” tanárnőm. Az osztálytársaim és tanáraim is megdicsértek, és úgy érzem, egy kicsit büszkék is lettek rám. — Nem izgultál? — Ez érdekes kérdés, mert pár évvel ezelőtt, amikor elkezdtem énekelni, akkor lazán, minden izgalom nélkül letudtam a feladatot. Amikor Fal- kainé tanárnő kezdett velem komolyan foglalkozni, és egyre több Balogh Attila energiát fektettem az éneklésbe, akkor lett világos, hogy ez a rengeteg munka kellő összpontosítás nélkül kárba veszhet. Már énekeltem jó néhány versenyen, de most - a nagy tét miatt is - talán mindegyiknél jobban izgultam. A jó helyezésem viszont azt mutatja, hogy nem is káros, ha az ember izgul. — Hogyan tovább? — Ha arra gondol, hogy az énekesi sikereim meghatározhatják az életemet, akkor azt mondom, hogy én is azt szeretném. Egyelőre azonban az a legfontosabb, hogy minél jobb eredményt érjek el a hatodik osztályban. A többit majd meglátjuk. Varga András Rendőrőrs Üzenetet hagytak a betörők Hamis, vagy álkulccsal hatoltak be a tolnai Il-es iskola Eötvös utcai tagozatának egyik melléképületébe, és 2 darab villanyégőt (!), valamint 1 darab gumilabdát (!) zsákmányoltak, kb. 700 Ft értékben. A tettesek feltehetőleg gyerekek voltak, amit az is valószínűsít, hogy az épület falán írásos üzenetet hagytak ottjártukkal kapcsolatban. Kocsifeltörések autósmagnókért Az elmúlt néhány napon Tolnán több autót is feltörtek. A Mester utcában álló Trabantból rádiós magnót, kazettákat és ékszereket vittek el. A Dohány utcában parkoló Ladából rádiós magnó és egy farmernadrág, a Wossinsky utcai Trabantból ugyancsak magnós rádió tűnt el, ezenkívül elvitték az autó szélvédő üvegét is, amit korábban a behatolás megkönnyítése érdekében szereltek ki. Lefülelt motortolvajok Szerdán este a faddi vadka- csatelepről elloptak egy Simson motorkerékpárt. A feltételezett elkövetőket csütörtökön sikerült felderíteniük a tolnai zsaruknak, akik a motort is lefoglalták tőlük. A dunaszent- györgyi P. Istvánt és V. Ferencet - akik egyéb bűncselekményekkel is gyanúsíthatok - őrizetbe vették. Mi volt a baj a szép szál juharral? A tolnai Bartók utcai ovinak nincs szerencséje a fákkal. Tavaly valakik májusfa állítás céljából nyestek ki egyet az udvaron állók közül. Az ovisoknak árnyékot adó szép szál juhar néhány hete történt kivágására viszont a polgármester adott utasítást. A kb. 40 éves juharral ugyanis az volt a baj, hogy közel volt a szomszéd házhoz. Levelei az ereszcsatornába hulltak és eltömítették azt, az ágak pedig a szomszéd szerint már több ízben károsították a tetőt. Egyéb konfliktusok mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy az óvoda és a ház tulajdonosa között már évek óta nem volt felhőtlen a viszony. Ezen előzmények alapján akár úgy is tűnhetne, hogy a fa e rossz-szomszédi kapcsolat oltárán áldozódott fel. A polgár- mester szerint azonban nem erről van szó. Mint elmondta, nem szoktak ripsz-ropsz kivágatni fákat egy-egy bejelentésre. A probléma azonban évek óta húzódik, a ház tulajdonosának a polgármesteri hivatalhoz benyújtott korábbi panaszára nem történt intézkedés. A helyszínen ő maga győződött meg róla, hogy a juhar valóban túl közel állt a szomszéd falához, és potenciális károkozó volt. A növény - szomszéd felé nyúló - ágainak levágása a fa halálát jelentette volna, ezért intézkedett a kivágásáról. Véleménye szerint az udvar többi fája megfelelő árnyékot nyújt a kisdedeknek. Az „ügyet” árnyalja az is, hogy elképzelhető: a ház tulajdonosa kártérítési pert indít az önkormányzat ellen a fa okozta galibák miatt, bár a polgármesternek hivatalosan még nem tettek ilyen bejelentést. Azt mindenesetre cáfolja, hogy a kártérítési igény elejtéséért cserébe vágatták volna ki a fát. Az óvodai favágással többen nem értettek egyet. Bizonyos vélemények szerint az is előfordulhat, hogy a polgármesteri hivatal műszaki osztályának véleménye erről a kérdésről nem egyezett a polgármesterével. Az óvoda körzetének ön- kormányzati képviselője a témát testületi ülésen is felvetette. (A polgármester akkor ezt szereplési vágyának megnyilvánulásaként értékelte.) A városatya ezt kikéri magának, és úgy véli, a kivágás elrendelése nem a polgármester hatásköre, aki ezzel az intézkedéssel figyelmen kívül hagyta 130 kisgyermek érdekét. A képviselő még azt is elmondta: úgy tudja, a fa nem volt mindig ilyen közel a házhoz, amihez valamikor toldalékot építettek. De a fa akkor már a helyén volt... A derék juhart persze már semmi nem vigasztalja, feltámasztani nem lehet. Az óvoda vezetése úgy döntött, gyerekjátékokat készíttet belőle. A környék egyik lakója - miután tudomására jutott a favágás - , felajánlott egy nemes fát az óvodának. Már el is ültették. A szomszédoktól megfelelő távolságra. -s-
