Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-07-08 / 131. szám
1997. június 7., szombat Hazai Tükör 5. oldal Normakontroll, népszavazás Ellenzéki pártok közös tiltakozása A tb-önkormányzatok sorsát meghatározó, egyetlen párt szavazataival elfogadott törvény és a külföldiek termőföldtulajdonhoz jutása ellen tiltakoztak pénteken közös sajtótájékoztatójukon a Fidesz, a KDNP és az MDF országgyűlési képviselői. A három frakció valószínűleg normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól a tb-törvény- ről. Ugyanakkor arra szólítja fel a jelenlegi önkormányzatok tagjait, hogy június 16-a, azaz mandátumuk lejárta után ne hozzanak semmiféle vagyoni, illetve a járulékfizetők pénzét érintő döntést. A földtörvény módosítása kapcsán a három párt egyeztetett véleménye: a kormány félrevezeti a közvéleményt, amikor azt állítja, hogy a tervezett változtatás - a hazai jogi személyek földvásárlási tilalmának feloldása - nem vezet külföldiek tulajdonszerzéséhez. Ezért a kérdésben népszavazás kiírását fogják kezdeményezni, ha a kormány ilyen értelmű döntést hoz. A KDNP parlamenti képviselőcsoportja a közeljövőben - az ismert belső konfliktusok miatt - valószínűleg megfogyatkozik. Erről a keresztény- demokraták egyik vezető politikusa, Füzessy Tibor beszélt egy tegnapi tájékoztatón. Mint mondta, lesznek, akik mindenképpen távoznak a KDNP frakciójából és a pártból. Egyesek ugyanis attól tették függővé maradásukat, hogy kit választanak meg a párt elnökévé a június 21-ei tisztújításon, márpedig meggyőződése, hogy erre a posztra ismét Giczy György kerül, véli a politikus. A kereszténydemokrata képviselő a biztos távozók számát öt-hat főre teszi. KSH-jelentés a keresetek alakulásáról Pénz - nem az ablakban Több mint 22 százalékkal növekedtek áprilisban az előző év negyedik hónapjához képest a versenyszférában a bruttó átlagkeresetek. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak fizetése országos szinten átlagosan havi 57 400 forint volt. A Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett jelentése szerint hasonló arányban emelkedtek a január 1. és április 30-a közötti bérjellegű kifizetések. A havi bruttó átlagkereset 54 140 forint volt, ami 22,8 százalékos növekedést mutat az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Figyelemre méltó, hogy ez év első harmadában leginkább a szellemi foglalkozásúak jövedelme gyarapodott: havi átlagkeresetük meghaladta a 83 ezer forintot, azaz 26 százalékkal volt magasabb, mint 1996 azonos időszakában. A fizikai foglalkozásúak keresetnövekedése ennél szerényebb, 20,3 százalék volt; bruttó keresetük ezzel átlagosan 40 280 forintot tett ki. Ami a jövedelmek ágazatok közötti megoszlását illeti, legnagyobb mértékű keresetnövekedés - 32,1 százalék - az első négy hónapban a posta és távközlési ágazatban volt. A pénzügyiek pénze 29,1 százalékkal nőtt. A legszerényebb, 20,1 százalékos béremelést a kereskedelemben, a közúti járművek és a közszükségleti cikkek karbantartási és javítási ágazatában adták a dolgozóknak. A nettó átlagkeresetek ösz- szege az első négy hónapban 36 410 forint volt, ami 25,8 százalékos növekedést jelentett. A fogyasztói árindex ugyanezen idő alatt 18,8 százalékkal nőtt. Havonta felfrissítik az adatbázist Információk hátrányosoknak Hátrányos helyzetű települések fejlődését szolgáló információs program kidolgozására hirdetett pályázatot a Nemzetközi Technológiai Intézet, valamint az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. A pályázatnak olyan tájékoztató rendszer létrehozása a célja, amely lehetővé teszi az egymástól távoli, ám hasonló fejlettségű települések intézményei közötti gyors információcserét. A hálózatba bekapcsolódhatnak a többi között az önkormányzatok, a gazdasági és kulturális szervezetek. Az információs központ vállalta, hogy összeállít egy 200 ezer adatot tartalmazó műszaki, illetve tudományos adatbázist, és azt havonta 5-6 ezer címszóval bővíti. Ehhez kapcsolódhatnak majd a kidolgozandó program szerint a települések. (sz. e.) Kemény bírálat az MSZP-n belüli kritikikusok és kiszivárogtatok címére Nincs bizalmi válság a pártban Mintegy 800 küldött részvételével tegnap délután megkezdődött az MSZP V. kongresszusának második ülése a budapesti Építők Liget Kongresszusi Központban. A zárt ajtók mögötti ügyrendi vita utáni nyilvános plenáris ülésen Horn Gyula pártelnökminiszterelnök és Baja Ferenc, az országos választmány elnöke fűzött szóbeli kiegészítést az ország és a párt helyzetéről készült írásos előterjesztéshez.- Az MSZP-ben nincs bizalmi válság, ahogy azt sokan állítják, csak egy kicsit elhasználódtunk - mondta Horn Gyula. - Mégis van erőnk és tartásunk, vannak tartalékaink ahhoz, hogy megnyerjük a 98- as választásokat.-Az MSZP az elmúlt 34 hónapban az országot a tartós gazdasági növekedés pályájára állította, helyrebillentette a termelés és fogyasztás megbomlott egyensúlyát, amire a korábbi vezetés nem volt képes, s előkészítette uniós és NATO-csatlakozásunkat is. Mindennek kemény ára volt: a stabilizáció terheit a pártnak saját szavazóbázisára kellett hárítania. Eljött azonban az idő, amikor a kabinet kiszámíthatóságot ígérhet az élet- körülmények javításában, s olyan jogszabályok előkészítésén dolgozhat, amelyek jelentősen mérsékelhetik a foglalkoztatási feszültségeket, könnyíthetik a vállalkozók boldogulását, enyhíthetik a nyugdíjasok anyagi gondjait. Horn keményen bírálta az MSZP-n belüli „kiszivárogtatókat”, a párt ziláltságáról, gyengeségéről beszélő ellenlábasokat, s szorgalmazta a belső konfliktusok legalább időleges lezárását. Mint mondta: igazuk van azoknak, akik szerint a szocialisták csak saját magukat verhetik meg 98-ban. Kérte, hogy egy évvel a választások előtt senki ne kérdőjelezze meg a kormány és miniszterelnöke alkalmasságát, mert ez rontja a párt győzelmi esélyeit és szétforgácsolja az erőket. Az ellenzékkel folytatott vitákra utalva megjegyezte: a koalíciót ostorozó pártok szélsőséges stílusát az MSZP sohasem fogja átvenni. Nem a gyűlölködő, hanem a valódi értékek mellett álló demokratikus pártokkal akarnak és fognak csak együttműködni. Takács Mariann A szélsőségesek stílusát a szocialisták soha nem fogják átvenni fotó: feb/diósi imre Ősztől itt a közteherjegy és az alkalmimunka-vállalói könyv Mindenki megtalálja a számítását Ha a Ház rábólint a törvényjavaslatra, szeptembertől új keretek között lehet foglalkoztatni az alkalmi munkásokat. A manapság napszámosokat felfogadok többnyire „megfeledkeznek” bejelentési és járulékfizetési kötelezettségeikről. Az új rendszer a fekete foglalkoztatásnak kíván gátat vetni. Pulay Gyula munkaügyi államtitkár elmondta: az alkalmi munkásokat foglalkoztatók a jövőben 600-1800 forint értékű, úgynevezett közteherjegyeket vásárolhatnak, amelyeket az alkalmimunka-vállalói könyvbe kell beragasztaniuk. Valójában a munkaadók a napidíj arányában és a jogszabály által meghatározott mértékben kötelesek bélyeggel legalizálni az alkalmi foglalkoztatást.-A munkáltatók ezzel letudják a közteher-befizetések oroszlánrészét - mondja az államtitkár. - ők tulajdonképpen ugyanazt a közterhet viselik, mint eddig (kellett volna), de megszabadulnak a sok időt és energiát lekötő papírmunkától, és a munkaügyi ellenőrzések esetleges következményeitől. A munkavállalók pedig - előírt feltételekkel - majdani nyugdíjukhoz nyernek beszámítható napokat. A bélyegekhez a helyi postahivatalokban, a könyvecskékhez - díjmentesen - a munkaügyi központokban juthatnak hozzá augusztustól az érdekeltek. Az előzetes számítások azt ígérik, hogy az intézkedés révén évente mintegy másfél milliárd forint folyik majd be az államkasszába. Ötven-hat- vanezerre tehető ugyanis az alkalmi munkavállalók száma, és évente átlagosan 10-20 napot dolgoznak.- A rendszert megpróbáltuk úgy kidolgozni, hogy lehetőleg minden érintett megtalálja benne a számítását - érvelt az államtitkár. - Remélhetőleg megszűnik az a kusza állapot, ami hosszú idő óta az alkalmi munka piacán tapasztalható. A munkáltatók és a munkavállalók is igazolni tudják majd a legális foglalkoztatást. Sz. I. Késés nem akadály. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. akkor is kifizeti a települési önkormányzatoknak a belterületi földek után számított járandóságukat, ha június 30-ig nem küldik vissza aláírva az erről szóló megállapodásokat. Számítások szerint a mintegy 800 települési önkormányzatot összesen 22 milliárd forintnyi készpénz és 10 milliárd forint névértékű részvény illeti meg. Elnapolt tárgyalás. A Fővárosi Bíróság tegnap folytatta, majd október 10-ére elnapolta a tárgyalást abban a polgári perben, amelyet a Legfőbb Ügyészség indított az ÁPV Rt. és a 804 millió forintos sikerdíjáról elhíresült Tocsik Márta között létrejött megbízási szerződések semmisségének megállapítására. Biztató kezdet. Ez év első két hónapjában is folytatódott az idegenforgalmi bevételek dinamikus növekedése - közölte tegnap a Nemzeti Bank. Február végéig 274 millió dollár vQlt a bevétel, 35 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A kiadás 205 millió dollárt tett ki, így 69 millió dollár aktívum keletkezett, míg az elmúlt év első két hónapja után csak 51 millió volt a bevételi többlet. Emléktábla-avatás. A szociáldemokrata és az antifasiszta mozgalom kiemelkedő személyisége. Böhm Vilmos emléktábláját tegnap avatták fel Budapesten. Hivatásos határrendészek. Huszonkilenc hivatásos határ- rendész és útlevélkezelő fejezte be tanulmányait Körmenden, a Szent László Határrendész- képző Szakiskolában. Az első végzős osztály nappali tagozatos hallgatói kétéves oktatás után térnek vissza szolgálati helyükre, az ország különböző határőr-igazgatóságaihoz. Kétszintű érettségi. Középiskoláinkban 2004-ben lesz először kétszintű érettségi vizsga. Ezzel kapcsolatban Báthory Zoltán, a közoktatási tárca helyettes államtitkára elmondta: az érettségit adó iskolákban néhány éven belül az érintett korosztály 75-80 százaléka tanul majd, a jelenlegi 50 százalék helyett. Ez indokolt is lesz, hiszen a választható 900 szakmából 450 gyakorlásához már most követelmény az érettségi vizsga. Pályázatbontás. Az ellopott autók megtalálását és azonosítását szolgáló rendszerek bevezetésére kiírt pályázat értékelését hétfőn kezdik meg a Belügyminisztériumban. A május 30-i határidőre harminc pályázat érkezett. A kamara szerint betarthatatlan jogokat is ígérnek a törvényalkotók Meddig vetkeztethető le a beteg? A Magyar Orvosi Kamara a képviselőkhöz fordul annak érdekében, hogy szakmailag megalapozott módosító indítványokkal próbáljanak változtatni az új egészségügyi törvény tervezetén, s ezen belül a betegjogokat érintő paragrafusokon. Dr. Doktorits Béla, a kamara főtitkára lapunknak nyilatkozva nyomatékosan aláhúzta: az orvostársadalom nem tiltakozik a betegek jogainak kiszélesítése ellen, sőt azt vallja, hogy a törvényi szabályozás a gyógyítók érdekét is szolgálja. De:-A tervezet bizonyos megfogalmazásai bizalmatlanságot szülnek a betegek körében az egészségügyi dolgozókkal szemben - mondta. - Azonkívül: el sem tudjuk képzelni, hogy a jogszabály néhány cikkelyét miként lehet majd a gyakorlatba átültetni. Bizonytalanok is vagyunk némely bekezdés értelmezésében. A törvénytervezetben szerepel például, hogy a beteg csak addig várakoztatható, illetve csak addig vetkőztethető le, ameddig az az ellátás szempontjából szükséges. Ki fogja eldönteni, hogy az adott rendelőben, az adott feltételek között mi az éppen szükséges határ? További példákat is említhetek. A legfőbb gondot talán a kegyes halálba segítésre vonatkozó rész okozhatja. A törvénytervezet harmincnapos gondolkodási időhöz és orvosi bizottság felállításához köti például a beteg kérésére a „halálos engedély” megadását. Ezt nem lesz könnyű teljesíteni, mindamellett - véleményünk szerint - a ma gyógyíthatatlannak kikiáltott betegségekből is létezhet visszaút, az évekig tartó kómából is fel lehet épülni. Jó példa az utóbbira annak a német kézi- labdásnak az esete, aki Magyarországon sérült meg, és nemrég, hatévi kóma után magához tért. Ma már a saját lábán jár.-Említhetem a gyermekek gyógykezelésével kapcsolatos problémákat is. Gyakran a szülő akadályozza meg, hogy életmentő operációt elvégezhessünk. A törvénytervezet szerint ilyenkor az orvosnak, illetve a gyógyító intézménynek a hozzájárulás bírósági pótlását kell kezdeményeznie, ami a bírósági gyakorlat gyorsaságát ismerve komoly veszélybe sodorhatja a beteg életét. Ha megkérdezték volna a gyakorló orvosokat, akkor megyénként egy 24 órás gyámhatósági ügyelet felállítását javasoltuk volna, ahol ilyen esetekben azonnali segítséget kaphatnánk. Gondunk van az úgynevezett betegjogi képviselőkkel is, mert nem tudjuk, hogy milyen végzettségű emberek lesznek, s mit is csinálnak majd. Németh Zsuzsa Keresőkutyák vámszolgálatban. Csaknem 300 kiképzett kutya teljesít szolgálatot a határőrségnél. Őrző feladatot látnak el, járőröznek, robbanószer után kutatnak, igazi hírnévre azonban a drogspecialisták tettek szert. A múlt évben - elsősorban keleti és déli határainkon - 11 esetben fedeztek fel kábítószert, a többi között 127 kiló heroint. Dunakeszin lévő kiképzőbázisukon tegnap látványos bemutatót tartottak. fotó: feb/kallus györgy
