Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-18 / 140. szám

SlHONTORNYAI NYÁR Simontomyán három na­gyobb rendezvény kívánkozik 1997 nyarának eseménynap­tárába. Elsőként a városavató évfordulóján az 1983-ban elhunyt Mun- kácsy-díjas szobrászművész, Grantner Jenő Simontomyá- nak adományozott hagyaté­kából nyílik kiállítás a Vár­múzeum galériájában, július 5-én 15 órakor. Július 3-tól 6-ig látványos sportesemény helyszíne lesz a város: immár másodszor ren­deznek országos hőlégballon-találkozót (egyben Gemenc Kupa-ver­senyt) Simontomyán. Tíz hő­légballon száll fel a sportpá­lyájáról, az időjárástól füg­gően: a reggeli és a koraesti órákban. Szintén a várossá vá­lás évfordulójához kapcsoló­dik a Wemesgrüne-i delegá­ció látogatása. A partnervá­rosból érkező vendégek egy magyar gazdasági, kereske­delmi szakemberekkel közös konferencián vesznek részt a városházán. Július 18-án és 19-én ismét zenés színházi est várja nemcsak a simontomya- iakat, hanem a megye zenés színpadi műfajokat szerető közönségét. Mindkét este 20 órától Csenged Ottilia énekes-szí­nész és barátai előadásában láthatnak-hallhatnak musical­részleteket, pop-rock, és ope­rett-darabokat. Színpadra lép Gergely Róbert, Szinetár Dóra, Csutka István, Pintér Tibor, Oláh Tibor. Kiegészítő programként 18-án a Bonci étterme előtt utcabált rendez­nek, a művelődési házban a Bring Beer Band ad rockkon­certet. 19-én a piactéren kézmű­vesvásárban, és a simontor- nyai díjnyertes termelői borok vásárán apaszthatja pénztár­cáját a nagyérdemű. Augusztus első vasárnap­ján a simontomyai búcsú nap­ján rendezik az amatőr lovasversenyt a 61-es főút mellett a várostól északra tavaly kialakított lo­vaspályán. Város, két keréken Ha egy kínai Simontomyára érkezne, nem cseppenne ide­gen miliőbe. Kínai testvérvá­rosa ugyan még nincsen Si- montomyának, de ha mástól nem, az egy hétköznap alatt a városban látható kerékpár­mennyiségtől otthonosan érezné magát. A főutcán ritka esetben kell másfél percet várni egy kerékpár felbukka­nására, legyen az a hagyomá­nyos Csepel, vagy a kevésbé hagyományos mountain-bike. A helyi közlekedéshez kapcsolódó hír: megszakadt a Gemenc Volán és Simontor- nya bő egy éves virágzó kap­csolata. A Volán idén ritla'- totta a helyi járatokat, június­tól pedig szünetelteti. A város önkormányzata most egy ma­gánvállalkozóval bocsátkozik tárgyalásokba, aki Abán üze­meltet helyi járatú autóbuszo­kat. A simontomyai jármű­parkot elnézve helyi járat le­gyen a talpán, ami fel tudja venni a versenyt a kétkerekű­ekkel. A ,jó kapitalista” felbukkanása Várakozással teli hetek előtt áll a Simontomyai Bőrgyár Rt.:- a július 1-ét követő napokban ki­derül, milyen sikerrel járt a cég privatizációjának meghirde­tése. Amiről tudjuk: az ún. egy­szerűsített körben zajlik. A li­mitár ismert, egy balatoni há­rom szintes, körpanorámás nyaraló értéke, húsz millió, magyar forintban. A gyár és az alig félezer ott dolgozó jövője - óvatosan fogalmazva - nem el­sődleges kérdés. A magyar újkapi­talizmus ural­kodó filozófiája: minél nagyobb profit, lehetőleg minél kevesebb alkalmazottal (vagy nélkülük), költséggel (vagy nélküle). A tények ezen állása mellett, de már hosszú évek óta körvonala­zódnak egy be sa­tírozott család kontúrjai: a Fri- edeké, mint „jó kapitalistáké”. Másképpen: ha a bőrgyár dolgozói jelenlegi ba­jaikat valakinek köszönhetik, az Fried Salamon, a Morvaor­szágból 1780-ban Simontor- nyára települt zsidó szárma­zású tímármester lehet, aki el­indította bőrcserzőműhelyét, de még hálásabbak lehetnek múlt és e századi leszármazottainak, Fried Bemátnak és fiainak, akik felfuttatták a gyárat a ma­inál prosperálóbb szintre. A mai gyár alapítása a még óhitű Fried Bemát nevéhez fűződik a múlt század elején. Őt fiai: Mó­ric és Vilmos követték a regná­lásban, majd Vilmos fia, Pál vezetésével az 1920-as évektől kezdve látványos fejlődésbe lendült a termelés és a létszám: 1920-ban 65-en, 1925-ben 350- en, 1930-ban már 492-en dol­goztak a gyárban. A családban a keresztséget elsőként felvevő Fried Pál 1936-ban halt meg, 1930-ban azonban a bőrgyár 150 éves jubileuma alkalmából nagyarányú munkásjóléti tevé­kenységet finanszírozott meg. A városi labdarúgó egyesület már 1920-tól a gyár támogatásával működött, 1922-ben Simontor- nyai Bőrgyári Torna Club né­ven át is vette. 1930-ban meg­építette a ma is álló művelődési házat, ezer kötetes könyvtárat, napközi otthont hozott létre, az üzemben állandó orvost alkal­mazott. A gyárban fürdő és ét­kező 1935-ben készült, öltöző nem volt. A munkaidő - ha volt alapanyag - reggel hattól este hatig tartott egy óra ebédidő­vel. A Bőripari Munkás című lap 1930-ban bérdiktatúráról és az egyesülési jog elkobzásá­ról panaszkodik. A maiak emlé­kei között fiai, Fried László és György él élénkebben: László kereskedelmi, György termelési igazgatóként. Utóbbi igazi kék­galléros tulaj volt, maga is munkásruhában, közvetlenül irányította a bőrkikészítést. (1942-ben egyébként már 650 munkás dol­gozott náluk.) Az 1944-ben mun­kaszolgálatra kényszerűéit, majd 1948-ban gyáruktól meg­fosztott Friedek ma egy kivétellel külföldön élnek: László Mexikó­ban, György Ka­nadában, Mici az Egyesült Álla­mokban. Vilmos egyedül maródi: ő egészen a kö­zelmúltig Pécs mellett, a Kánya nevű aprófaluban állt a katoli­kus egyház szolgálatában. Arról, hogy vissza akarnák vásárolni gyárukat, nincs érte­sülésünk. (tf) Civil összefogás munkahelyekért Vállalkozók, a bőrgyári szakszervezet, a helyi önkormányzat tavaly munkahelyteremtést elősegítő alapítványt hoztak létre Simontomyán. Az alapítvány szorgalmazói abból indultak ki: az állami szervezeteknek nincs ideje, energiája arra, hogy a munka- nélküliekkel érdemben foglal­kozzanak, egy civil szervezet összefogásával helyben viszont lehet tenni valamit - fogal­mazza meg Lacza Attila, a Si­montomyai Munkahelyterem­tésért Alapítvány kuratóriumi elnöke.- Konkrétan: milyen kezde­ményezéseket tettek eddig?- Tavaly decemberben a tradicionális szakmákra építve egy szövetkezet szervezésébe kezdtünk, amiről utóbb kide­rült, hogy egy hosszabb folya­mat. Először megpróbálunk egy átképzést, egy bőrdíszműves­tanfolyamot elindítani, mely igen komoly szakmát ad. Ehhez a csoporthoz kapcsolódhatnak azok, a már bőrös szakmákkal rendelkezők, akik a szövetkeze­tét megalapítanák. Tervezzük egy kiadvány készítését, ame­lyet németországi alapítónk ter­jesztene, ezzel a simontomyai lehetőségeket propagálná. A bőrdíszműves munkákra piacot szerezne, másrészt felkeltené az érdeklődést Simontomya iránt. Volt egy tréningünk, amelyen simontomyaiak mellett a kör­nyező, hasonló helyzetben lévő településekről is részt vettek, itt a pályázatírás, adományszerzés technikáiról esett szó. Megpró­báltunk kontaktust teremteni a vállalkozók és a kamarák kö­zött, mert köztük elég nagy az ellentét. Mi koordináltuk az amerikai munkaügyi miniszté­rium által támogatott kistérségi fejlesztési programot. Ha nem lenne az alapítvány, erre a programra az önkormányzat nem mozdult volna rá. Elég sok munkánkba került, amíg sike­rült meggyőzni arról, hogy van értelme ebben résztvenni.- Milyen támogatottsággal működik az alapítvány?- Az önkormányzat száz­ezer forinttal járult hozzá meg­alapításához. A vállalkozók ígérgettek, de pár ezer forintos befizetésen kívül támogatás nem volt. Az igazság, hogy a vállalkozóknak nem érdeke, hogy itt nagyobb kereslet le­gyen a munkaerőre, mert akkor ők kevésbé lesznek előnyös helyzetben. ígértek cégek is, de ez szintén ígéret szintjén ma­radt. Azt meg kell mondani, hogy vállalkozók hozták létre ezt a alapítványt, hárman támo­gatták anyagilag is, a többiek úgy vannak, hogy „legyen va­lami”, azután csak a haszonnal foglalkoznak.- A munkahelyteremtést célzó munka módszere mennyi­ben más, mint a munkaügyi szervek, központok, tanácsok módszerei?- Már csak azért más, mert itt helyben mi ismerjük a vi­szonyokat legjobban. Hiába van Tamásiban munkaügyi hi­vatal, az sajnos ledegradálódott statisztikai hivatallá, számon tartó székké. A helyben lévők ismerik a lehetőségeket legin­kább, és ha ez párosul egy olyan kis csoporttal, akik tenni is akarnak a munkahelyterem­tésért, talán lesz előrelépés. (-h-c) GYORS, PONTOS, MEGBÍZHATÓ!- autószerviz, és felkészítés,- zöldkártya készítés,- alkatrész Nyitrai Autószerviz d# kis- « nagykereskedel Simontornya, Gyár u. 1. Szerezzen örömet autójáni PIAGGIO Márkakereskedés és szerviz Shell tiszta enerőia. Tel.: 74/487-739,60-363*089 ' ** üüfflMM !■ Regiszterek újjászületése. Befejeződött a simontomyai katolikus templom pneuma­tikus orgonájának felújítása, melyet a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. szakemberei vé­geztek. A felújítást a gyülekezet egy tagja, Farkas Ferencné adománya tette lehetővé.

Next

/
Thumbnails
Contents