Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-02 / 126. szám

HATODIK X TÍPUSÚ TALÁLKOZÁSOK (3. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1997. JÚNIUS 2. HÉTFŐ _______ ÁRA: 32 FORINT VIII. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM Telefonon is megrendelheti! 74/415-468. HIRDETÉSFELVÉTEL: 74/416-211. Megyei tűzoltóverseny Pakson Az élen: Atomix, Bátaszék, Bölcske Bölcskei önkéntesek A gyanútlan szemlélődő alighanem tűzvészre gondol­hatott szombaton reggel Pakson, annyi tűzoltóautó vonult a Fehérvári úton. Szerencsére nem égett le semmi (a versenyen sem!), csupán a megye tűzoltói tar­tották hagyományos verse­nyüket. A hivatásos lánglovagok pén­teken mérték össze erejüket. Ide kapott besorolást (az ön- kormányzati tűzoltók bána­tára) a paksi atomerőmű tűzol­tósága — az Atomix, amely­nek le­génysége mind a 800 liter/perc teljesítményű kismotorfecs­kendő szerelést, mind az ösz­A mözsi lányok szetett versenyt fölényesen megnyerte. Mögöttük a sor­rend mindkét kategóriában (valamennyi csapat hivatásos önkormányzati tűzoltóság): Paks, Szekszárd és Dombóvár. A paksi városi tűzoltók az egyéni versenyben, a 100 mé­teres akadálypályán vigaszta­lódtak, az első helyet Fiala Jó­zsef főtörzsőrmester szerezte meg, őt két Atomix-es, Széles Ferenc törzsőrmester és Hanoi László őrmester kísérte a do­bogóra. Szombaton az önkéntes és a vállalati tűzoltók versenyével folytatódott a Tolna Megyei Tűzoltószövetség és a Tolna Megyei Tűzoltóparancsnokság által rendezett esemény. Her- czeg József, Paks polgármes­tere köszöntője és Bach József, a megyei közgyűlés elnöke megnyitója után léptek pályára a csapatok, amelyek szép számmal érkeztek Paksra. À hűvös, szeles idő ellenére jó eredmények születtek. A leg­népesebb mezőnyben, az ön­kéntes tűzoltó egyesületek férfi csapatai között gépjármű- fecskendő szerelésben első Bá­taszék, Bölcske és Bonyhád előtt, kismotorfecskendő sze­relésben Bölcske nyert, őket Aparhant és őcsény követte. Tűzcsapszerelésben Tevel végzett az élen. A női mezőny egy csapatból állt, így aztán FOTÓ: BAKÓ JENŐ Keszőhidegkút ellenfél nélkül nyert, igaz, férfiaknak is be­csületére váló időeredmény­nyel. Az ifjúsági fiúk kismo­torfecskendő versenyét Bölcske, a tűzcsapszerelést Tevel nyerte, a leányoknál az előbbi kategóriában Tolna, utóbbiban Bonyhád végzett az élen. Diákok, kismotorfecs­kendő: első Kurd, tűzcsapsze­relésben a fiúknál Tevel, a leá­nyoknál Aparhant. A vállalati lánglovagok versenyében a dombóvári Intézményi Egész­ségügyi Szolgálat tűzoltói nyertek, megelőzve a Simon- tomyai Bőrgyár és a dombó­vári MÁV Vontatási Főnökség csapatait. -rákosi­Bizottsági ülések Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének gazdasági és környezetvédelmi bizottsága június 3-án, kedden 16 órától tartja ülését a városháza II. emeleti tárgyalójában. A testület gazdasági ügyeket tárgyal és egyéni kérelmeket bírál el. Ugyancsak ebben az időpont­ban, az I. emeleti tárgyalóban ülésezik a művelődési bizottság. Kézműves tárlat nyílt Bonyhádon A bonyhádi Kézműves Szak­iskola tanulóinak munkáiból nyílt kiállítás szombaton dél­előtt Bonyhádon, a városi mű­velődési központban. A tárla­tot Borbély Jolán etnográfus ajánlotta a szépszámú érdek­lődő figyelmébe, elismerően szólva az iskolában folyó munkáról. A hagyományok­nak megfelelően a kiállítás­megnyitó után került sor a végzősök ballagására. A most végző kilenc bőr­tárgykészítőt Barabás Attiláné bőripari technikus, az öt ko­sárfonót Rottler Adám, a tíz fazekast Kürthy György, a ki­lenc szőnyegszövőt Lőrincz Etel textiltervező iparművész tanította. Közlekedési akció a hatoson Harminchárom kiemelt szabálysértés A pénteki országos koncent­rált rendőrségi közlekedési akció sikeresen zárult, el­érte célját, foglalta össze a tapasztalatokat Horváth Ferenc rendőrőrnagy, a me­gyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztá­lyának főelőadója. Elérte célját, mert a 6-os számú főközlekedési úton, lakott területen kívül az akció ideje alatt nem volt baleset. Az akcióban három megye - Fejér, Baranya és Tolna - vett részt a főút teljes hosszában. Tolna megyében a három vá­rosi kapitányságról - a duna- földváriról, a bonyhádiról és a szekszárdiról -, valamint a me­gyei főkapitányság közlekedés- rendészeti osztályáról összesen tizenheten vettek részt az ellen­őrzésben. A mérőkocsi kb. 7 ezer elhaladó járművet rögzí­tett. A főút Tolna megyei sza­kaszán hat személygépkocsival és két motorral dolgoztak a rendőrök. Az egész napos akció „eredménye” megyénkben 33 feljelentés, illetve kiemelt sza­bálysértés, és 86 helyszíni bír­ság volt. (péteri) Puskásné Ömböli Mária az év tanítója Egy paksi pedagógus sikere Mint arról röviden már be­számoltunk, Az év tanítója dí­jat vette át pénteken a Műve­lődési és Közoktatási Minisz­tériumban a paksi Bezerédj Általános Iskola pedagógusa, Puskásné Ömböli Mária. A „Tanítók a gyermekekért” Egyesület pályázatára egy óratervvel jelentkezett a Be­zerédj iskola tanítója, igazga­tója, Németh Lászlóné bizta­tására. A pályázatot sikeres­nek ítélték meg a kiírók, így Puskásné Ömböli Mária lehe­tőséget kapott, hogy a buda­pesti Fazekas Mihály Gya­korló Általános Iskola és Gimnázium egy alsótagozatos osztályában bemutató órát tartson. Hogy a feladat ne le­gyen egyszerű, közvetlenül az óra előtt sorsolták ki, hogy melyik évfolyamon, milyen témából kell az ismeretlen gyermekek (és a bírálók) előtt helytállni. A paksi tanítónő nem vallott szégyent, a sok pályázó közül egyike lett azoknak (egy fővárosi és egy bajai kolléganőjével együtt), akik elnyerték „Az év taní­tója” díjat, amit a pedagógus­nap alkalmából pénteken ve­hetett át Budapesten, -rákosi­Lourdes-i Mária-kápolnát szenteltek Kapospulán A franciaországi Lourdes-ban 1858. február 11-én a tizen­négy éves Bernadette Soubi- rous először látta megjelenni Máriát. Evek óta milliók za­rándokolnak a kegyhelyre. Kapospulán, a Lourdes-i bar­langhoz hasonló kápolnát állí­tott családi háza kertjében Vis- nyei József. A Mária-kápolna szentelését szombaton délelőtt tartották. Az udvaron fölállított oltárnál dr. Páhy János plébá­nos celebrált ünnepi szentmisét a szép számmal összegyűlt hí­vek előtt. A szentmisét, illetve a szentelést követően a Szek- szárd-Újvárosi Római Katoli­kus Társaskör „Búzavirág” táncegyüttese tartott műsort. A házigazda a műsor befejeztével mindenkit vendégül látott. (pt) Átvészelt dombori zimankó. Nagyüzem volt a hét­végén Dombodban, a Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány tábo­rában. A víkendező társaságok között volt a gyermeknapját itt rendező Nagycsaládosok Szekszárdi Egyesülete (valamint tolnai csoportja) is. A lehangoló szombati zimankó elviselé­séhez a szabadtéri programokon vagy forralt bor és nagyka­bát, vagy sokmozgásos, lehetőleg vidám, játékos program szükségeltetett. A nagycsaládosok (is) ez utóbbit választva egészen kellemesen vészelték át a napot. fotó: bakó jenó „Szociális” fórum igazgatóknak A szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola szociális munkás nappali tagozatos hallgatói féléves gyakorlat „zá­róakkordjaként” fórumot szerveztek azoknak az általános és középiskoláknak az igazgatói számára, ahol a gyakorla­tot végezték. Erről beszélgettünk Jankó Judit főiskolai do­censsel, a gyakorlat irányítójával. — Mire irányult elsősorban a főiskolások gyakorlata? Arra, hogy kiderüljön, ho­gyan illeszkedhet be az iskolai szociális munkás, mint új szakember az intézmény szer­vezetébe. Ez a hosszú távú cél volt, a rövidtávú pedig az, hogy az eltelt féléves időszak alatt felmérjék e munka létjo­gosultságát, lehetőségét Szek­szárd város valamennyi iskolá­jában. Abból a feltételezésből indultunk ki, hogy az iskolai gyermekvédelmisek ma már nem tudják felvállalni a meg­növekedett problémák megol­dását, enyhítését. A gyermek- védelemmel megbízott neve­lőkkel készített interjúk iga­zolták e feltételezést. Ezért tar­tottuk fontosnak az igazgatók tájékoztatását és egy megol­dási alternatíva felvázolását - azaz egy szakember, az iskolai szociális munkás alkalmazá­sát. — Mit tehetnek a szociális munkások az iskolában, s mi­lyen tapasztalatokra támasz­kodva szervezik munkájukat? A szociális munkásnak álta­lában a gyakorlat bármely terü­letén kettős funkciója van: megerősíteni az emberekben a képességet, hogy megbirkóz­zanak a problémákkal, másfelől a környezet minőségét tökéle­tesíteni. USA-beli és német példák állnak előttünk az isko­lai szociális munka' területén, de nem célunk teljesen átvenni azt a gyakorlatot, hanem keres­sük a Magyarországon alkal­mazható megfelelő módozato­kat, ehhez az első lépés, hogy az iskolák ismerkedjenek meg ezzel a szakmával, ezekkel a szakemberekkel. Ezt követően szeretnénk elnyerni az intéz­mények együttműködési szán­dékát. Az iskolai szociális munka három ponton nyugszik: a gyermek és családja, az iskola és személyzete, az iskola és környezete. A fókuszban a gyermek áll. — Az iskolai szociális mun­kások alkalmazása szempont­jából Szekszárd helyzete mi­lyennek minősíthető? — Városunk azon szeren­csés magyar városok közé tar­tozik, ahol már 5 diplomás szo­ciális munkás dolgozik iskolá­ban. Ketten az őket foglalkoz­tató iskola, hárman pedig a Csa­ládsegítő Központ alkalmazá­sában állnak. Őket és munkahe­lyük vezetőit kértük fel arra, hogy a fórum első részében be­széljenek az iskola szociális munkáról. Utána kerekasztal beszélgetés során lehetőség volt a témával kapcsolatos kér­dések feltevésére, illetve azok megválaszolására. (Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents