Tolnai Népújság, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-31 / 125. szám

10. oldal

Hétvégi Magazin

1997. május 31., szombat

Rácz Félix a Bahamákon járt

Fejedelmi ellátás, jó drágán

Rácz Félix a szálloda kertjében

A szekszárdi Racz Felix a Bahamákon járt nemrégiben, a WBU box-világszer- vezet évi kongresszusán. A rendezvényen a legjobb szervezőknek járó díjat vehette át harmadmagával, de az alábbi cikk témája nem is ez, hanem a legtöbbünk számára elérhetetlen, egzotikus szigetek.

A Bahamák összefoglaló neve az Atlanti-óceáni szigetcsoportnak, amely húsz lakott és sok lakatlan korallszigetből áll. A csoporthoz tartozó Wat- ling (más néven San Salvador) szigetnél érte el 1492. október 12-én Kolombusz Amerikát. Mintegy 200 ezres lakossága túlnyomórészt feketebőm. Fővárosa, Nassau, a New Providence szigeten terül el. Aki a Bahamákra utazik, készüljön fel igencsak fárasztó útra. A repülőgép Budapestről New Yorkba viszi az utast, a következő állomás Miami, aztán Nassau.

A turisták zöme ekkor még nem pihenhet, a végcél általában valamelyik sziget. Rácz Félix például a Paradicsomszigeti Atlantisz Hotelben „kötött ki”. Az angol gyarmati múlt egyik látványos jele a baloldali közlekedés. Bahamai „specialitás” az árszínvonal is, az USA-beli árak három-ötszörösére számítson a turista, legyen szó hamburgerről, telefonálásról, vagy akár taxiról.

A szigetek szinte kizárólag a turizmusra szakosodtak, óriási a behozatal mind ipari, mind mezőgazdasági termékekből. Éppen ezért furcsa kissé az európai vendégnek, hogy a vendéglátók - hivatalnokok, szállodai alkalmazottak, vagy akár az utca embere - igen kevéssé segítőkészek, unottak és lassúak, mondhatni udvariatlanok. Nem igazán szerencsés ez egy olyan ország esetében, ahol a turizmus létkérdés. A szállodák luxus- kivitelűek, az Atlantisz Hotelben például külön cápamedence gondoskodott a lakók borzongató szórakoztatásáról, jókora cápákkal. A nagyon bátrak átkelhettek a cápamedence fölött egy ingatag kö- télhídon. Akinek nem volt kedve a trópusi napon - dél és két óra között gyakran kúszott 47 Celsius-fokra a hőmérő higanyszála - pecsenyére süt- tetni magát, vagy akár az óceánban, akár a szállodai „cápamentes” medencében úszkálni, az felkereshette a non stop kaszinót. Sokan ezt a megoldást választották, lévén a nevezett szórakozóhely éjjel-nappal tömve. A turisták zöme amerikai, német és skandináv, akik általában szörnyen leégnek a trópusi napon, s a vakáció ideje alatt aktívan hámlanak. Való igaz, a víz kristálytiszta, csábítóak a parti strandok is, a növényzet káprázatos, a szállodai ellátás pedig fejedelminek mondható. Bár mint fentebb említettük, a bennszülöttek hozzáállása kívánnivalókat hagy hátra, azért érdemes felkeresni ezeket a „paradicsomi” szigeteket. Szomorú tény, hogy a Bahamák nem a magyar átlagturista számára tartogatják kincseiket.

Venter Marianna

Esküvő Bietigheimben, lakodalom Szekszárdon

Testvérvárosi szerelem

Az ifjú pár a polgári esküvő után

A testvérvárosi kapcsolatok van akinek ismeretséget, másoknak üzleti lehetőséget jelentenek. A Szekszárd - Bie- tigheim-Bissingen közötti kapcsolat a 25 éves Magyar Erikának a munkaalkalmon kívül szerelmet, házasságot hozott.

Erika szekszárdi, a Semmelweis Egészségügyi Középiskolában érettségizett 1990-ben, két évig Palánkon dolgozott ápolónőként. Ekkor adódott a lehetőség, hogy a megyeszékhely és a német kisváros közötti megállapodás értelmében egészségügyi középiskolai végzettséggel rendelkező szekszárdi lányok a bietigheimi városi kórházban dolgozhassanak.

— Olvastam a hirdetést és rögtön jelentkeztem rá, szerettem volna Németországban dolgozni, már a középiskolában ez volt a tervem - mondja a 25 éves ifjú asszony.

így aztán tíz hónapos intenzív német nyelvtanfolyam és a szakápolói vizsga letétele után 1993. szeptemberében Erika nyolc társával együtt Szekszárd német partnervárosának klinikájára került. Hat hónapig a belgyógyászati osztályon dolgozott segédápolónőként, majd a próbaidő letelte után a Stuttgartból érkezett bizottság előtt levizsgázott, ezután ápolónői státuszba került, német kolléganőihez hasonló alkalmazási feltételekkel.

— Kezdetben volt bennem szorongás, idegen ország, szokatlan környezet, nyelvi nehézségek, féltem a beilleszkedéstől, de nagyon kedvesen fogadtak bennünket, mindenki segítőkész volt - halljuk. - Az első pár hónap nehéz volt, nyelvileg és szakmailag is. Hiába gondoltam itthon, hogy jól beszélek németül, a gyakorlatban kiderült, hogy nehezen értem amit mondanak. A kórházban is sok újdonság volt, korszerűbb eszközök, mint nálunk, félév kellett, míg mindenben perfekt lettem és úgy tudtam dolgozni, mint egy „rendes” német nővér - mondja Erika, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy éjszakás műszakba került, egyedül volt az osztályon, ami nem kis felelősséggel járt.

— Mi volt gyökeresen más a bitiegheimi klinikán a szekszárdihoz képest?

■— A nővér-beteg viszony. Németországban nemcsak ápolni kell a betegeket, hanem a lelkűkkel is foglalkozni kell. Beszélgetni velük, oldani a szorongásaikat, elmagyarázni a kezelések hatásait, válaszolni a kérdéseikre. Ezt megkövetelik minden nővértől, de ez ott természetes is. Ezen kívül szigorúbban veszik az orvosi utasítások betartását is.

— Soha nem gondoltál arra, hogy haza jössz ?

— De igen, csakhogy nem szakmai, hanem családi okok miatt. Ugyanis alig, hogy kikerültem, az édesapám váratlanul meghalt. Akkor úgy éreztem, itthon kell maradnom, de végül a német tanárnőm meggyőzött, hogy azzal nem segítek.

— Hol laktatok Bietigheimben?

— A kórház nővérszállóján, igen jó körülmények között.

— A szabadidődben mit csináltál?

— Olvastam, sétáltam, uszodába jártam, hétvégeken a barátnőimmel diszkóba mentünk.

— A férjeddel, Michael Hessel mikor, hol ismerkedtél meg?

— 1995-ben a diszkóban. Eleinte nem volt komoly a dolog, akkor már tudtam, hogy haza jövök, lejárt a másfél éves szerződésünk, nem láttam perspektívát a kapcsolatban.

— Most mégis Erika Hess- nek hívnak.

— Igen, mert miután haza jöttem, Michael rendszeresen írt. Leveleztünk, nyáron eljött, akkor járt először Magyarországon, aztán '96 januárjában ismét meglátogatott, áprilisban pedig én utaztam ki.

— Szóval ez egy levelezó's szerelem volt.

— Nem egészen, 1996. júniusában ugyanis a szekszárdi kórház művese állomásáról, ahol dolgoztam, három hónapos szakmai gyakorlatra küldtek Bietigheimbe, ezzel több lehetőség adódott a találkákra, egymás jobb megismerésére. Augusztus 30-án együtt jöttünk haza, december 31-én megtartottuk az eljegyzést, idén április 4-én volt az esküvőnk.

— Mit szóltak mindehhez a fiú szülei, hogyan fogadták a magyar kislányt?

n— Nagyon rendesek, kedvesek voltak. Michael egyedüli gyerek, főleg az édesanyja követett el mindent, hogy jól érezzem magam, beilleszkedjek. ők is eljöttek Szekszárdra, ősszel velünk együtt szüreteltek, megismerkedtek az én családommal.

— Április 4-én volt Bietigheimben a polgári esküvőtök, május 31-én itthon, Szekszárdon tartjátok a templomit. Utána mi

lesz?

— Németországban fogunk lakni, a férjem számítógépes szakember, jó állása van, én a bietigheimi szociális otthonban kaptam munkát. Szeretnénk önálló lakást vásárolni, egy ideig még dolgozom, aztán jöhetnek a gyerekek.

F. Kováts Éva

Jó hír a szekszárdi távfűtéses lakásban élőknek

Visszatérítés IGEN, ráfizetés NEM

Közeledik a távhőszolgáltatás díjának az éves elszámolása, mit várhat a fogyasztó, kérdeztük Fülöp Istvánt, a HÉLIOSZ Önkormányzati Közszolgáltató Kft. gazdasági igazgatóját.

— Ezúttal jó hírrel szolgálhatunk a távfűtéses lakásban élőknek. Vannak hőközpontok, ahol visszatérítés jár a fogyasztóknak, ezt a pénzt a júniusi számlában jóváírjuk. Tekintettel arra, hogy azoknál a hőközpontoknál, ahol rá kellene fizetni elszámoláskor ennek a mértéke csak néhány száz forint lenne, a kft. vezetése úgy döntött, hogy a különbözeiét

nem számlázzuk ki. A fogyasztóinknak tett piacpolitikai gesztus fedezetét a cégen belül költségtakarékossággal, elsősorban energiamegtakarítással teremtjük meg.

— Mi volt az oka annak, hogy tavaly olyan sokat kellett elszámoláskor a lakóknak ráfizetniük?

— Megértjük, hogy az elmúlt év júniusában Szekszárdon a távfűtéses lakásban lakókat rendkívül kellemetlenül érintette az 1995-96-os fűtési idény hődíj elszámolása. Az előlegként fizetett összeg - a rendkívül hideg tél miatt - városi szinten 18 %-kal elmaradt a tényleges fogyasztás költségétől. Ezért minden fogyasztónak súlyos ezreket kellett elszámolási különbözetként fizetnie. A helyzet kialakulásának több oka is volt. Tavaly októberig a fogyasztók részfizetéseiket az előző év tényleges fogyasztása alapján teljesítették. Ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a részfizetés s a tényleges fogyasztás költsége jelentősen eltérőnek bizonyult, mivel két egymást követő év átlaghőmérséklete rendszerint nagymértékben különbözik.

— Milyen megoldással lehetett elérni, hogy a fogyasztónak az idén nem kell fizetnie?

A problémát felismerve Szekszárd Megyei Jogú Város

Közgyűlése a távhőszolgáltatásról szóló rendeletét módosította. E szerint, a részfizetés alapja az előző három év tényleges fogyasztása lett. Az 1996-97-es fűtési idény már e szisztéma szerint működött.

A HÉLIOSZ Kft. vezetése 1996. decemberében úgy döntött, hogy kísérletképpen a fűtési hődíjelszámolást két részre bontja. Volt egy elszámolás, amelynek keretében a szeptembertől december 31-ig megtörtént tényleges fogyasztás és a befizetett összeg közötti különbözetet számláztuk. Ezt a lépést indokolta, hogy az őszi időjárás rendkívül kedvező volt, illetve 1997. január

1-jétől jelentős központi gázáremelésre került sor. Célszerű volt tehát a régi fogyasztást a régi áron elszámolni. Ekkor fogyasztóink 5,6 millió forint visszatérítést kaptak.

Az 1997. január 1-jétől április 28-ig tartó fűtési időszakban a hőmérséklet már kedvezőtlenebbül alakult. Az igen enyhe februárt, március 20-tól április 28-ig a sokévi átlaghoz viszonyítva rendkívüli hideg követte. Ennek következtében a tényleges fogyasztás városi szinten valamelyest meghaladja a részfizetésként teljesített összeget. Ezt nem kell a lakóknak megfizetniük.

— A kormányzat negyedévenként emeli az energiaárat, április 1-jétől 3,7 %-kal nőtt a földgáz ára.

— A HÉLIOSZ Kft. ezt az áremelést a hődíjban nem érvényesítette. Ennek indoka,

hogy a fűtés elszámolásánál ne jelenjen meg kétféle hődíj. 1997. július 1-jétől sajnos újra emelkedik a földgáz ára, a hő- dijak akkor fognak emelkedni az áprilisi és a júliusi áremelés mértékével. Az áremelés negyedéves elcsúsztatása is jelent néhány száz forint megtakarítást fogyasztóinknak.

— Miként lehetne a távfűtést versenyképesebbé tenni?

— A HÉLIOSZ Kft. vezetése szerény eszközeivel azért lobbizik minden fórumon, hogy előbb-utóbb megvalósuljon az, ami Nyugat-Európában van, miszerint a nagyfogyasztók - mint például a HÉLIOSZ Kft. - a kisfogyasztókhoz képest fele áron kapják a gázt. Csak így teremtődhetne meg a távfűtés versenyképessége, hiszen a már említett nyugaton éppen az olcsó gáz miatt, reneszánszát éli a távfűtés. Pr.

A borzongató „cápamedence”