Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-24 / 95. szám
Pozícióvesztés, behozható hátrányok Nem lobbi-, hanem közösségi érdekek érvényesülnek - mondja Feliinger Károlyné Pénz, pénz, pénz: mint tudjuk, a háborúhoz ez a három tényező szükséges. De csak pénz kell-e ahhoz, hogy egy város, ha nívója nem is emelkedik a csillagokig, ne kerüljön behozhatat- lannak tűnő hátrányba saját korához mérten? Tamásiban, az elmúlt években a pénzből volt talán legkevesebb. Ami ennek a következménye volt, sokan szűkülésként élték át még a Nagy Keleti Krach-hoz képest is. A városfejlesztésről az alábbiakban Feliinger Károlyné polgármester szól.- Vesztesnek érezhetik-e magukat a tamásiak az eltelt két és fél év után?- Nagyon nehéz két esztendő van mögöttünk, ami főleg anyagiakban értendő, hiszen mindjárt 1995-ben hitelfelvételre kényszerültünk. A hitel kamatával is számolni kellett, ez az indulásnál hatalmas hátrányt jelentett. 1996-ban ehhez társult a kórház ügye, anyagiakban erkölcsiekben egyaránt veszteséget jelentett. Az utóbbi néhány hónapban azonban kedvező folyamatok indultak el: a volt Gaudi-telket kedvező áron visszavásároltuk, a volt szovjet laktanyából jelentős részt kaptunk, amivel munkahelyteremtés, foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseink vannak. Tehát nőtt az önkormányzati vagyon, ugyanakkor a hitelállományunk csökkent, ebben a pillanatban tíz millió forint hiteltartozásunk van. Természetesen a kórház felszámolásából eredő adósságunk, pontosabban követelésünk továbbra is fennáll. Ha ezt a megközelítőleg 28 milliót, - vagy ennek jelentős részét -, az Országos Egészségbiztosító Pénztártól megkapjuk, azt hiszem, ezt az évet jobb gazdasági körülmények között fejezhetjük be, mint az előzőeket. Egyébként a könyv- vizsgáló most értékelte a 96-os költségvetés zárását, ő is úgy látta, hogy kondícióink jelentősen pozitív irányban változtak.- Mindez bíztató, de mit érzékelnek ebből a tamásiak?- Ilyen helyzetben nem gondolhattunk fejlesztésekre. De a jövőre gondolnunk kell, ezért az általános rendezési terv átdolgozását megkezdtük, terveztetjük a város szennyvízhálózatát, a Kossuth tér rendezéséhez pályázatot írtunk ki egy látványtervre. Felmérettük a város úthálózatát, ennek a rekonstrukciója 75 milliót igényelne. Meg kellene oldani a közeljövőben a szeméttelep kérdését, a Petőfi utca kiépítését, akár fejlesztési hitelből, akár pályázatok útján. Jelentős, amiről eddig nem esett szó, a földgázhálózat kiépítése. Ez a jelen legnagyobb beruházása, akkor is, ha nem önkormányzati, de önkormányzati segítséggel valósul meg. Ebben óriási szerepe van annak a pályázatnak, amelyet más önkormányzatokkal együtt nyertünk, és segíteni tudtunk az embereknek.- A demokrácia lényegét - a helyi demokráciáét is - egyre többen úgy fogalmazzák meg, hogy az nem más, mint érdek- csoportok küzdelme. Tamásiban kinek, mely érdekcsoportnak az akarata érvényesül?- Azt gondolom, hogy bátran kijelenthetem: a közösségi érdekek érvényesültek többségében. Természetesen nem volt mentes az önkormányzat a kisebb csoportok, vagy egyéni érdekek nyomásától sem, de a közösségi érdekek voltak az elsődlegesek. Konkretizálhatnám: nálunk a pártpolitikai érdekek nem igazán érvényesültek.- A költségvetés kialakítása során melyik az a csoport, amelyik jobban jár, kevésbé, vagy egyáltalán nem jár jól?- Azt hiszem, hogy ez a kérdés sokkal inkább aktuális lenne, ha lenne mozgásterünk. A mi költségvetésünk esetében a mozgástér nagyon kicsi volt.- Milyen visszajelzései vannak a tamási önkormányzat, a polgármesteri hivatal munkájának megítéléséről?- A közelmúltban kirobbant, mondhatni, országos botrány nem tett jót nekünk. Egyébként is fenntartással voltak a polgárok a hivatallal szemben, de ez az ügy presztízsünket nagyban rontotta.- Mikor hallott erről, az ún. szocpol-ügyről?- Tavaly az OTP jelezte, hogy Tamásiban és környékén rendkívül nagy számban veszik igénybe ezeket a kedvezményeket, és felvették a kapcsolatot a hivatal műszaki osztályával. 1996 őszén kérték a közreműködésünket. Leginkább akkor jutott tudomásomra, amikor az ügyvédeknél történtek a házkutatások, durván másfél hónappal ezelőtt.- Ekkor már késő lett volna olyan lépéseket tenni, amelyekkel közbeavatkozhattak volna?- Igen. Tudomásom szerint ezek az ügyek főleg tavaly a tavaszi hónapokban jelentkeztek.- Kívülről úgy tűnik, hogy a város kizárólag túlélésre rendezkedett be, koncepció híján.- Az önkormányzatok nagy része a túlélésre rendezkedett most be. Ilyen helyzet nemcsak Tamásiban, hanem az önkormányzatok mindegyikénél jellemző, kisebb településeken kisebb mértékben, de ugyanilyen akutan.- Többen többször adtak hangot annak a véleményüknek: ha nem fejleszt a város, a jelenleg még meglévő vonzerejét elveszti. Várható-e konkrét lépés az idegenforgalom fejlesztésben ?- A legalapvetőbb lépést megtettük: megtörtént egy melegvizes kút megfúrása. Jelentőségéről csak annyit: néhány évvel ezelőtt pánik uralkodott el, mert egyszerűen elapadt a termálvíz. Vannak más terveink is, egy szálláshelyet mindenképpen szeretnénk, de ehhez az önkormányzatnak nincs elég eszköze, megvalósítására mindenképpen befektetőt keresünk.- Mi a helyzet a Gyulaji Szövetséggel? Annyit tudunk, hogy létezik, üléseket, megbeszéléseket tartottak, pályáztak.- A szövetség idegenforgalmi tanulmányterve sajtó alatt van. Bemutatása két héten belül várható, Kincs a természet kincseihez címet viseli. Egy helyzetelemző, -feltáró tanulmányról van szó, hogy melyik település mit valósít meg belőle, az a tagokon múlik. Közben a területfejlesztési tanácsnál nyert egy pályázatot a szövetség. Ennek rendeltetése az arculat megformálása, amely elsősorban az útbaigazító táblákat, az erdőben tervezett pihenőhelyek kijelölését jelenti.- Még egyszer: nem érzi némiképp vesztesnek Tamásit?- Pozícióban végül is sokat veszített a város, de én azt hiszem, hogy ez néhány év alatt behozható.- Konkrétan: milyen pozíciókra gondol, és mi által javíthatók ezek a közeljövőben?- A munkahelyteremtésben nem történt jelentős előrelépés az elmúlt időszakban. Olyan pályázati lehetőségek, mint a tornacsarnok-építés, elmúltak, vissza nem térő alkalmak voltak. Úgy gondolom, hogy néhány év alatt, ha a város gazdasági helyzete stabilizálódik, lehetséges előrelépés. Az ipartelepítés, a munkahelyteremtés fejlesztéséhez van egy jelentős területünk a város északi részén, amelyet közművesítése, kisebb egységekre bontása után szintén tervezünk munkahelyteremtő beruházás céljára hasznosítani. Tóth Ferenc Szeret, nem szeret TPgy bölcs öregember tavaly azt mondta tamásiak előtt: le- 1-jgyenek büszkék arra, hogy abban a városban élnek, amelynek ilyen szép katolikus temploma van. A bölcs, derűs jezsuita atya tudhatta, mit mond és miért mondja: hosszúhosszú évek óta külhonban él. Tavaly viszontláthatta szeretett Tamásiját. Tamásit lehet szeretni és lehet nem szeretni. Kezdjük talán az utóbbival. Itt van egy város, egy olyan éppen serdülőkorba érő, alig tíz éves múlt városka, kebelében egy sok évszázados faluval. A falu - Tamási ma is élő megszólítása - emberi léptékű, pletykálkodó, családias miliőjével a „parasztpolgári" múlt emlékeit hordja. A város, fiatalságával gyorsan elhíresült, okkal, ok nélkül kiváltotta a környék ellenérzéseit, mint az a hely, mondván, ahová a fejlesztési pénzek, ipartelepek, hivatalok vándoroltak. Az utóbbi évek pedig arról árulkodnak: Tamási nem, vagy csak nagyon nyög vényéivé tud térségi központ lenni, önmagával van elfoglalva. Miről is lett neves a város? Nézzük csak: F-kategóriák, csődhelyzet, átvilágítás, a Diákcentrum bezárása, uránügy, a megye legrosszabb munkanélküliségi rátája, intézmény-ösz- szevonások, pincehelyi kórház-ügy, Zsigár-ügy, (és a környék olajüzletészeinek tamási kapcsolatai), Balogh-ügy, áron aluli privatizáció, szeméttenger a város határában, újabban szocpol-Ugy. A volt férfiöltöny-üzlet helyére használtruha-kereskedés költözik. A város környékének irodalmi perifrázisa: Tolna megye Burundija. Akkor folytassuk az előbbivel. Kevesebbet emlegetjük azt, amit szeretni lehet ezen a tájékon. Azt a kicsit kopottas strandfürdőt, amely termálvizének áldásos hatásai egy idős német vendégét himnuszírásra (sic!) ragadtatták. Kevesebbet a fákról, a híres gesztenyesorról, a jó levegőről, amelyet csak akkor tudunk élvezettel magunkba szívni, amikor a nagyváros benzingőzös auráját magunk mögött hagyjuk. Tikkasztó nyári délutánjának poros hangulatáról, a korzózó lányok mosolyáról, a templomlépcső vörös tégláinak szép szabálytalansága közt kibúvó fűszálak meséjéről, amelyek egy valahavolt, békebeli Tamásiról szólnak. Kevesebbet az egyre nehezebb feltételek között tanuló és eredményeket elérő diákokról, sportolókról, pályájukat egyengető felnőttekről, a tamási „könnyű” és „komoly" muzsikusokról, akik hol a felszínen, hol a „mélyáramban" szereznek örömet a városka szűkebb-tágabb közönségének. Mindenki folytathatja a sort kedve, tetszése szerint. £ 'gy helyről, amely, ha nem is a bokréta a teremtő kalapján, de otthona tízezer embernek, az ezredvég minden szépségével, nyűgével-bajával. Néha eljátszhat lakóival: szeret, nem szeret. . (-h -c) KépEmlék így festett a századelőn Tamási belvárosa, a római katolikus templommal. A gesztenyefák ma is állnak. Az üdvözlőlap Jeruzsálem Ede kiadásában látott napvilágot. Lovasnapok: idén pontszerző verseny Tamásiban Jelentős színvonal-emelkedést ígér 1997. augusztus 16-án és 17-én a XXXVIII. Tamási Lovasnapok az előzőekhez képest - állítja Cseke Sándor verseny- igazgató. A lovasnapok versenykiírása a napokban készült el. A leglényegesebb változás, hogy a versenyen csak valamely egyesülethez tartozó lovasok indulhatnak, ezáltal megszűnik „sehová sem tartozás”, és a lovasnapok „hobbisport” jellege. A versenyszintet a Magyar Lovasszövetség Díjugrató Bizottsága által meghatározott kategóriák szabják meg: Tamásiban a három közül a legmagasabb kategóriában mérettetnek meg a versenyzők. Pontszerző verseny lesz, pénzdíjakkal, a lovasok tehát nemcsak presztízs-győzelemért hajthatnak. A rendezésért felelős Tamási Lovassport Egyesületnél - amely már belépett a Magyar Lovasszövetségbe - egyelőre nincs versenyló, de lesz - ígéri Cseke Sándor. A tagok felvételéről a csekély létszámú, 28 fős egyesület közgyűlése dönt, de nem akarjuk kizárni a lovasokat - fűzi hozzá a versenyigazgató. A lovasnapok tavaly sok év után először volt nyereséges. 1996-ban összesen 86 szponzor volt, akik kétezertől nyolcvanezer forintig járultak hozzá a „lónapok” sikeréhez (akadt köztük kisvállalkozó, milliárdos nyereséggel „küszködő” állami cég, és politikai párt is ez utóbbi azonban nem élt a támogatás adta reklámlehetőséggel). A 86 szponzor közül csak hat cég váltotta hirdetésre a támogatást. Tavaly másfél millió forintba került a rendezvény, ez évben az összesen 209 ezer forintra rúgó pénzdíjak (és adóterhei) „megdobják” a költségvetést. A remények szerint azonban a színvonal emelkedése még több nézőt vonz az ország - más tájakról érkezők szerint is - egyik legszebb lovaspályájára, s ez nagyobb reklámlehetőséget nyújt a szponzoroknak. Ami a 38. lovasnapokat illeti, a „gyűjtögető” munka most kezdődik. Bármi lesz azonban, Tamásiban lovasnapok nem maradhatnak el - mondta Cseke Sándor.
