Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-15 / 87. szám
6. oldal Gazdaság 1997. április 15., kedd Gardénia a tőzsdén. A Budapesti Értéktőzsdén a határidős piac árainak határozott csökkenésével kezdődött hétfőn a kereskedés. Egyes megfigyelők szerint ez Pető Iván szabaddemokrata pártelnök lemondásának tudható be. A részvényárak viszont stagnáltak vagy alig gyengültek. A tegnap 1465 forinton bevezetett Gardénia-részvények mintegy 300 forinttal magasabb árfolyamon keltek el. Az M3-as felújítása. A Budapest-Gyöngyös közötti, 19 éve épült útszakasz felújítása ma kezdődik. A munkálatokat végző portugál Mota e Companhia cég összesen 46 kilométernyi útszakaszt újít fel, és 17 híd rekonstrukcióját végzi el 1997. szeptember 30-ig. Érdekvédelem. A kamarák nincsenek felkészülve az érdekvédelmi munkára - mutattak rá a kereskedők és a vállalkozók hétfői tanácskozásukon. A kamaráknak juttatott pénzt eddig ugyanis nem az érdemi munka megalapozására, hanem pompás székházak létesítésére fordították — hangzott el a tanácskozáson. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 293,11 Francia frank 31,15 Japán jen (100) 142,75 Német márka 104,79 Olasz líra (1000) 106,45 Osztrák schilling 14,89 Svájci frank 123,00 USA-dollár 180,51 ECU 204,64 Megélénkült a határ. A hűvös, szeles időjárás ellenére megélénkült a határ megye- szerte. A földművelők igyekeznek kihasználni a jó időt, bepótolni az elmaradt munkákat. A vetés előkészítésével nem lehet tovább várni, hiszen április második felében már illik megkezdeni a kukorica és a napraforgó vetését is. Bár még az éjszakai lehűlések, fagyközeli hőmérsékletek miatt a talaj hideg, de bíznak a gazdálkodók a közelgő felmelegedésben. Képünkön a szekszárdi Aranyfürt tsz gépei készítik elő a kukorica vetését. fotó: bakó jenó Jelzáloghitel - talán májustól Egy régen várt törvény révbe ér A jelzáloghitel-intézetről és a jelzáloglevélről készülő törvény akár gazdaságtörténeti jelentőségű is lehet, hiszen a pénzügyi és pénzintézeti rendszer fehér foltjának felszámolását jelenti majd. A parlamenti végszavazás májusban várható. A jelzáloghitel intézménye 1947-ig működött hazánkban, ám azóta mindmáig nem élvezhette e szolgáltatás előnyeit a magyar társadalom, mondta Kékesi János, a Jelzálog Hitel- intézetet Előkészítő Részvény- társaság vezérigazgatója. A jelzáloghitel intézménye olyan hosszú távú finanszírozási formát teremt a gazdálkodók számára, amely a lassú megtérülésű tőkefolyamatokat is finanszírozhatóvá teszi. Ilyen befektetések például a földdel, a lakással és a kommunális ingatlanokkal összefüggő beruházások. Ugyanakkor a szakértő véleménye szerint a jelzáloghitel törvényi szabályozása kedvezően hat majd az egész ingatlanpiacra is. A jelzáloghitel-intézetek - amelyek közül az első várhatóan még ebben az évben megkezdi működését - oly módon finanszírozzák majd a különböző hitelügyleteket, hogy jelzáloglevelet bocsátanak ki. Ezzel teremtik meg a forrásokat a hitelek kihelyezéséhez. A jel- záloglevél - speciális értékpapír, amely a tervek szerint öt-, tíz-, tizenöt éves lejáratú lesz. A jelzáloghitel-intézet - szakosított hitelintézet lévén - számlát nem vezethet és betétet nem gyűjthet majd. Alapításához előreláthatólag legalább 3 milliárd forintnyi alaptőkére lesz szükség. Kékesi János reméli, hogy a jelzáloghitel-intézetről és a jel- záloglevélről szóló törvényt a parlament még májusban elfogadja. így végre nem lesz akadálya annak, hogy ez a hosszú távú finanszírozási forma ismét létjogosultságot nyerjen hazánkban. Cél: a kamara működtetése Új felállásban, hiszen új elnökkel - Kővári László személyében - megtartotta első elnökségi ülését a megyei agrárkamara. Az elnökségi ülés után a kamara ütkára és elnöke sajtótájékoztatón ismertette az elnökség döntéseit. Kővári László elmondta, hogy a megyei agrárkamara legfontosabb feladatának a gazdajegyzői hálózat átszervezését és a körzeti irodák kialakítását tekinti. Erre azért van szükség, mert az őstermelők számának növekedésével - akik a törvény értjénél fogva kötelezően kamarai tagok lettek egyben - lényegesen megnőtt az agrárkamara bázisa. Ebből következik, hogy a gazdajegyzőknek is jelentősen növekszik a feladatuk, jóval több ügyféllel kell foglalkozniuk, mint eddig. A tervek szerint július elseje lesz a határideje a megyében kialakításra kerülő 5-7 körzeti irodának is, ahonnan piaci információkkal, számítógépes adatbázissal látják majd el a körzet gazdajegyzőit és rajtuk keresztül pedig a termelőket. A mezőgazdasági bizottságok, valamint a kamarai osztályok működését is biztosítani kívánja a kamara vezetése és ezeken keresztül szeretnének bekapcsolódni a Dél-dunántúli regionális munkába is. Az idei évi költségvetést is megtárgyalta az elnökség. Az 1996-os bevételek elmaradtak a tervezettől, melynek fő oka a tagdíjak be nem fizetése. (Országosan a befizetési arány 72 százalékos, Tolna megyében 60,9 százalékos, ezzel a rangsorban a 17. a megyénk.) A helyzetet még nehezíti, hogy a kormány az első évre (1995-re) megelőlegezte a működés költségeit, ez 7 millió forint volt akkor, de a Pénzügyminisztérium ma már kamatostul, azaz 10 millió forintot kéri vissza. Kővári László elmondta, hogy szigorú takarékosság szerint gazdálkodik ebben az évben a kamara, de a bérfejlesztéseket már nem nagyon lehet elodázni, hiszen a múlt évi is elmaradt, éppen a pénzügyi nehézségek miatt. Az elnökség arról is döntött, hogy május 9-ére hívják majd össze a küldötteket. Nagykőrösiek Szekszárdon A nagykőrösi nyugdíjasok negyven fős csoportja volt a vendége a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Tolna megyei Szövetségének, ahol az Agrártudományi Egyesület nyugdíjas klubjának vezetői adtak tájékoztatást Szekszárd történelmi-, művelődési-, szőlőtermesztési- és borászati kultúrájáról, a népi- és gasztronómiai szokásokról. A vendéglátók saját kivitelezésben főzött halászlével és vörösborokkal állítottak remélhetően maradandó emléket. A szekszárdi nyugdíjasok örömmel fogadták el a nagykőrösiek meghívását. A viszontlátogatás tapasztalatai pezsdítő hatással lehetnek az egyre szélesedő kertbarátmozgalomra. Szakái László Az adóváltozásokat januárig visszamenőleg kell értelmezni Az őstermelőket érintő változások A múlt héten számoltunk be olvasóinknak azokról a társadalombiztosítási változásokról, melyekről a parlament a mező- gazdasági tüntetések nyomán döntött. Ezúttal viszont azokat az általunk legfontosabbnak tartott (a teljesség igénye nélkül) adóváltozásokat ismertetjük, melyeket az országgyűlési képviselők megszavaztak. Markó Ignác, a megyei adóhivatal osztályvezetője volt a segítségünkre az adóváltozások összeállításában. — Változott-e az őstermelőket érintő árbevételi határ? — A mezőgazdasági őstermelői tevékenységen belül a kistermelőkre vonatkozó árbevételi határ 3 millió forintról 4 millióra nőtt. Ugyancsak a mezőgazdaságban tevékenykedőket érintik a következő változások is: az átalányadó alkalmazása esetén a jogszabály alapján meghatározott költséghányad változott. Növénytermesztés esetében 85 százalék, állattenyésztés esetében 94 százalék. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy növény- termesztés esetében az árbevétel 15 százaléka a jövedelem, állattenyésztés esetében pedig 6 százaléka. — Családon belül váltható- e ki közös őstermelői igazolvány? — A jogszabály módosítása Során lehetővé vált közös őstermelői igazolvány kiváltása is. Ennek előnye, hogy a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezők nevére kiállított számlákat vagy a vételi jegyen eladott termékek értéldiatárát nem kell figyelni, azok összevonhatók. Azonban a kistermelői tevékenységre vonatkozó árbevételi határok csak a családtagok számának szorzatával nő. Egy példát is mondanék: egy családon belül 3 főre kiállított őstermelői igazolvány esetén, ha a közös árbevétel nem haladja meg a 750.000 forintot, (egy őstermelőre 250.000 forint az adómentes összeghatár) akkor az őstermelőkre vonatkozó adómentesség érvényesíthető. Az adómentesség akkor is érvényesíthető, ha a család egy tagja nevére 400.000 forint értékű értékesítés történt. Hiszen a közösen elért összes árbevételnek, illetőleg a költségeknek a családtagok számával történő elosztásával állapítható meg az összeghatár, azzal, hogy a bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű. — Milyen esetben és milyen összeghatárig nem kell fizetni adót az őstermelőnek? — A tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek 1,5 millió forint árbevételig nem kell adót fizetnie, ha a bevételének 20 százalékát költségszámlával fedezni tudja. Ekkor azonban az értékcsökkenést és a veszteségelhatárolás 20 százalékát elszámoltnak kell tekinteni. Ebben az esetben nyilatkozat adásával eleget tehet adóbevallási kötelezettségének, ha az őstermelői tevékenységén kívül más jövedelemmel nem rendelkezik. Nyilatkozatot tehet az a magánszemély is, aki adóbevallást tesz, vagy a munkáltatója állapítja meg az adóját. A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező mezőgazdasági termelők csak azonos áfa elszámolási módot választhatnak. — Milyen feltételekre kell azoknak számítaniuk, akik a tételes költségelszámolást választhatják? — A tételes költségelszámolást alkalmazó kistermelő esetében az átállási költség-átalány helyett kistermelői átalány lett bevezetve. A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő (4 millió forint árbevételig) a tevékenységéből származó árbevételéből, a bevétel 40 százalékát kistermelői költség-átalány címén igazolás nélkül is elszámolhatja, az igazolt költségein felül. A kistermelői költség-átalány azonban nem haladhatja meg az 1 millió 200.000 forintot. Ez a 40 százalékos kedvezmény a kistermelőket minden évben megilleti. — A másik fontosnak tartott követelésük volt a mezőgazda- sági termelőknek, hogy a januártól bevezetett őstermelői termékkört bővítse a kormány. Milyen tevékenységekkel bővült tehát az őstermelői termékkör? — A törvényváltozás következtében az őstermelői termékkör bővült, a saját termelésű alapanyagból előállított élelmiszerekkel, továbbá a bortermeléssel, évi 4 millió forintos árbevételig, valamint a virág és dísznövény termesztéssel évi 250.000 forint árbevételig. Azonban a bortermelés esetében az árbevétel határon felül feltétel még, hogy az adott évben kizárólag „kifizetőnek” (tehát felvásárlási jegyre kocs- márosnak, borászati üzemnek, stb.) lehet értékesíteni a bort. Ez azt jelenti, hogy ez a kedvezmény nem alkalmazható akkor, ha a bor magánszemélynek kerül eladásra. M.I. Az AXANIT kettős védelmet biztosít A közismert, hogy a szőlőpe- ronoszpóra a korai „szüret” okozója. — Az áttelelő, kitartó spórák tavasszal, amikor a napi középhőmérséklet eléri a 13 Celsius fokot és már éjjel sem süllyed 10 fok alá, a kiadósabb eső után kicsírázik és a koni- diumok a szél szárnyain a levéllemezre kerülnek. - tudtuk meg dr. Jasinka János növényvédelmi szakmérnöktől, aki egyben a Nitrokémia Rt. képviselője is. A vízcseppben a konidium felpattan és 30-40 rajzó spórát bocsát ki. A rajzó spórák védtelenek, rendkívül érzékenyek, de 3-4 óra időtartam alatt a légzőnyílások tárt kapukat biztosítanak, amelyeken a levéllemez belsejébe hatolnak. A peronoszpóra ellen először ekkor kell védekezdni, a 8 százalék metalaxylt és 64 százalék mankacebet tartalmazó AXANIT MZ 72 WP gombaöló'szerrel A metalaxyl felszívódik a növény belsejébe és a tápanyagcsatomákon eljut valamennyi sejtjébe, elpusztítja a fejlődő gombafonalakat. A mankaceb hatóanyag komponens egyenletes rácsot képez a növény felszínén és a légzőnyílásoknál őrt állva a csírázó, rajzó spórákat elpusztítja. Az AXANIT 72 WP nem csak kettős védelmet biztosít a belső élősködő peronoszpóra ellen, hanem a kiváló hatékonyság mellett a növények fejlődését, növekedését elő is segíti a mankaceb. Miután a növény sejtközötti járataiban a gombafonál növekedni kezd, 4-18 nap lappangási idő után a levéllemez felszínén kifejlődik az első tünet, mely sárgászöld színű. Ezzel szemben a levélfonákon tört só szerű, porcukor szerű penészkiverő- dés látható, amely a peronoszpóra termőszálainak tömege, rajtuk milliós számban fejlődnek a kondiciumok, bennük a rajzó spórákkal. A kondiciu- mokat a szél szállítja az egészséges levelekre és fürtökre. A fürtön a virágzás utánig hasonló a betegség lefolyása. A kis borsószem nagyságot elérő bogyókon azonban már nincs légzőnyílás, a fertőzés a ko- csányokon, a fürt tengelyen és a bogyó élen keresztül következik be. Ezt meggátolja az AXANIT F 50 WP 10 százalékos felszívódó metalaxyl tartalma. A 40 százalékos folpet hatóanyag komponens a szürkepenészt pusztítja, sőt a múlt év csapadékos nyarán a fürtrészek, vagy teljes fürtök teljes pusztulását okozó fakó-rotha- dás kifejlődésének megelőzésére kiváló hatékonyságot eredményez. Ezt a gyakorlat már bebizonyította! A peronoszpóra meleg, esős időben járvány szerűen terjed, újabb olajfoltok, majd kivirágzások képződnek a levéllemez és a fürt részleges, vagy teljes pusztulását okozza. A vegetáció második felétől a 10 százalék felszívódó metalaxylt és 40 százalék rézoxik- loridot tartalmazó AXANIT CU 50 WP-t használjuk, amely kiváló hatékonyságú. Az AXIN CU 50 WP-t használjuk, amely kiváló hatékonyságú. A Nitrokémia Az AXANIT CU 50 WP metalaxyl hatóanyaga a kipermetezést követő 30 percen belül felszívódik a növénybe, kiváló gombaölő hatását a legnagyobb csapadék sem befolyásolja. A rézoxyklorid a fertőző rajzos spórák teljes elpusztítása mellett beépül a sejtbe, meggátolja a hajtások buiján- zását és elősegíti azok beéré- sét. Az AXANIT MZ 72 WP gombaölőszer szőlőperonosz- póra, burgonyavész, altemá- ria, répa-peronoszpóra, do- hány-peronoszpóra, hagyma- peronoszpóra, komló-pero- noszpóra, paradicsom filaf- tóra, repce peronoszpóra, szója peronoszpóra ellen kiváló hatékonyságú, 2-3 százalékos töménységben. Az AXANIT F 50 WP botri- tisz és fakórothadás ellen csemege és borszőlőben 2 százalékos sűrűségben igen hatékony. Az AXANIT CU 50 WP szőlőperonoszpóra, komló peronoszpóra és burgonyavész ellen 2-3 százalékos koncentrációban kiemelkedő hatékonyságú. Az AXANIT megbízható, számos növénykultúrában rugalmasan alkalmazható és környezetbarát új termékcsalád. Kérjen szaktanácsot dr. Jasinka Jánostól, a NITROKÉMIA Rt. Dél-Dunántúli területi képviselőjétől. Telefonszáma: 06-30/594-722 vagy 06-82/315-101. (X)
