Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-11 / 84. szám

1997. április 11., péntek 3. oldal Megyei Körkép Előny a hazai sofőröknél Változik a bölcsi térítési díja A tolnai képviselőtestület népjóléti bizottságának teg­napi ülésén egyebek mellett szó esett a központi orvosi ügyelet szállítási feladatainak ellátásáról és a bölcsődei térí­tési díjakról is. Az ügyeleti sofőri teendők vál­lalkozásban történő ellátására két ajánlat érkezett. A népjóléti bi­zottság a „hazai” gépkocsiveze­tők - akik eddig közalkalmazott­ként látták el ugyanezt a felada­tot - pályázatát találta jobbnak. A tolnai ügyeleti sofőrök ajánla­tában szerepelt az is, hogy szá­mukra pozitív döntés esetén le­mondanak végkielégítésükről. A végső szót a képviselőtestület mondja ki. Május 1-jétől megváltozik a bölcsőde térítési díja. Az Alkot­mánybíróság e tárgyban hozott döntése alapján Tolnán is eltörlik a 3000 Ft-os gondozási díjat, a szülőknek - az eddigiektől elté­rően - jövedelmüktől függetle­nül, egységesen az ÁFA-val nö­velt nyersanyagnormát, napi 146 Ft-ot kell téríteniük. (Eddig a minimális téntési díj 4200 Ft volt havonta, május 1-jétől tehát mindenkinek kevesebbet kell fi­zetnie.) A téma kapcsán szóba került a bölcsőde „léte” is. (Ko­rábban megírtuk, hogy egy al­kotmánybírósági döntés kapcsán az egyik városatya kezdemé­nyezte a népjóléti bizottságnál a képviselőtestület által hozott, a bölcsődei ellátást június végével megszüntető határozat visszavo­nását.) A bizottság a kérdést nem tárgyalta, viszont a polgármester a következő ülésre javaslatot ter­jeszt elő a bölcsődés korú gyer­mekekről - nem bölcsődei for­mában - történő gondoskodás­ról. -es­Ha a keleti politikusok atlaszokat tanulmányoztak volna ... akkor egyes tendenciák jóval korábban világossá váltak volna az illetékes országvezetők előtt. Ezt példázta látványosan dr. Fis­cher Ferenc tegnapi előadása a szekszárdi Garay János Gimná­ziumban. A pécsi Janus Panno­nius Tudományegyetem tan­székvezetője - aki a Pedagógiai napok keretében érkezett a me­gyeszékhelyre - térképek kivetí­tésével szemléltette egyes orszá­gok fejlettségét, avagy éppen el­maradott mivoltát. Dr. Fischer Ferenc - aki maga is szerzőként jegyez egy atlaszt - az úgyneve­zett geometriai alakzatú térké­pekkel ismertette meg az érdek­lődőket. A mértani formákban megjelenő országok a saját ma­gukból képzett téglatestek révén jelezték, hogy mennyi pénzt köl­tenek a fegyverkezésre, avagy milyen szerepet töltenek be a vi­lágkereskedelemben. Ez utóbbi szempontot figyelembe véve már a '70-es években egyértelműen látszott, hogy az Egyesült Álla­mok, Nyugat-Európa és Japán nyomasztó fölénybe került a Szovjetunióval szemben, mely ország - feleakkora termelékeny­sége ellenére - hatalmas hadikia­dásokba verte magát, s az össze­omlás így elkerülhetetlenné vált. A Pedagógiai napok rendez­vénysorozata április 14-én, 14 órától folytatódik Bonyhádon, a városi sportcsarnokban, ahol sza­badidős játékokkal ismerkedhet­nek meg a testnevelő taná­rok. -szá­Lezsák óva inti Vastaghot Az MSZP-SZDSZ kormányzat már előre magyarázza a válasz­tási vereségét, s provokálja a tár­sadalmat - jelentette ki tegnap Lezsák Sándor Szekszárdon. À párt irodájában tartott sajtóbe­szélgetésen az MDF elnöke el­marasztalta Vastagh Pál igaz­ságügyminisztert, aki hétfői par­lamenti felszólalásában a ME- TÉSZ tömörkényi gyűlésén el­hangzott felhívásokat bírálta.- Hisztériakeltő, arrogáns, gőgös megszólalás volt ez a gaz­dák ügyében - folytatta Lezsák Sándor, rámutatva arra: a kor­mány igazságügyminisztere nem teheti meg, hogy előzetes vizsgá­lat nélkül minősítse a METÉSZ vélt megállapításait. Ezért Vas­tagh Pálnak a parlament ügy­rendi bizottsága előtt kell majd magyarázatot adnia viselkedé­sére. Újságírói kérdésre, mely azt firtatta, hogy Lezsák Sándor mi­ként vélekedik a METÉSZ-gyű- lésen elhangzottakról - melyben szerepelt a parlament elleni fej- szés támadás -, így válaszolt: — Ha ez így hangzott el, akkor az valóban elfogadhatatlan. Ez - fi­noman szólva - nem az MDF stí­lusa. Az elkeseredés érthető, de soha nem érthető, ha valaki a törvényes rend ellen, az alkot­mány ellen próbál cselekedtetni. De itt a két megszólaló utóbbi nyilatkozata ezt kizárja, hiszen ők próbálják ezt másképpen ér- telmeztetni. Az MDF véleménye mindenesetre az, hogy szavazó­cédulákkal kell meghódítani a parlamentet. -szá­Mű velődé.si bizottság a művésztelepen. Tolna Megye Közgyűlésének művelő­dési bizottsága tegnap délelőtt a helyszínen ismerkedett - Decsi Kiss János kalauzolásában - a Szálkán a művészetért elnevezésű alapítvánnyal, a művésztelepen végzett, elismerésre méltó tevékenységgel. A testület ezenkívül megtárgyalta a megyei közoktatási fejlesztési terv munkaanyagát: a résztvevők megállapították, hogy az anyag alapos, elemző, s bátran utalható a közös megyei-szekszárdi művelődési bizottsági ülés elé. fotó: bakó jenó Megerősített huszonöt millió „Megmentheti-e” még valami Simontornyát a mentőállomástól? A Népjóléti Minisztériumban valamint az Országos Mentő- szolgálatnál folytatott megbe­szélést szerdán Cserháti Péter, Simontomya polgármestere, és dr. Benkő András a városban tervezett mentőállomásról. E célra, mint ismert a Simontor- nyai Bőrgyár épületének egy részét vásárolná meg az OMSZ. Dr. Lépes Péter népjó­léti államtitkár és Ábrahám Zoltán, a mentőszolgálat gaz­dasági igazgatója megerősí­tette: az állomás kialakítására a korábban is ismertté vált ösz- szeg, 25 millió forint rendelke­zésre áll - tudtuk meg Cserháti Pétertől. Ahhoz azonban, hogy az épület eladható legyen, el kell végezni az ingatlan telek­könyvi megosztását, amelynek jelenlegi akadálya, hogy azt a bőrgyár hitelezői javára jelzá­log terheli. Ennek esetleges meghiúsu­lásán kívül Simontornyát a je­lek szerint már semmi nem mentheti meg attól, hogy men­tőállomása legyen, - más kér­dés viszont, hogy az milyen fel­tételekkel, és mikor startolhat. A határidőről dr. Szerémi György, a Tolna Megyei Men­tőszolgálat vezető főorvosa azt nyilatkozta lapunknak: az ál­lomás ez év végéig megkezdi működését. A vezető főorvos szerint reális esély van továbbá arra, hogy Tamásiban orvos nélküli esetkocsi működjön magasabban kvalifikált mentő­szakápolóval. Ezen kívül, ha Tamási megvásárolna egy, az infarktusos betegek túlélési esélyeit növelő orvosi műszert, defibrillátort, az esetkocsi ezzel is fel lenne szerelve. Simontor- nyán ugyanakkor, ahol tizenhá­rom fős létszámmal indul az ál­lomás, betegszállító kocsikról lehet szó. „Ahhoz, hogy ott esetkocsi legyen, orvosok és mentőtisztek kellenek, alkal­mazásukra nem tudnék határ­időt mondani” - fűzte hozzá dr. Szerémi György. (tf) Végleges szerződés április 30-án Munkásőr-ingatlanok Szekszárdnak Csütörtökön, délelőtt a szekszárdi polgármesteri hivatalban az ÁPV Rt. képviselője és a város polgármestere aláírta azt a szerződést, mely a volt munkásőr-ingatlanok átadásáról szól. Az esemény után kérdeztük a részletekről Kocsis Imre An­talt, Szekszárd város polgármesterét. — Mekkora terület, amit most megkapott a város? — Egy 8452 négyzetméte­res raktárépületről van szó és a hozzátartozó területről, mely a Bogyiszlói úton található. Az elmúlt években, a rendszervál­tás után a Kincstári Vagyon­kezelő Szervezet tulajdonában volt ez a terület, ők vették át a munkásőrségtől, akik a keze­lői voltak ennek az ingatlan­nak. A közelmúltban került át az ÁPV Rt-hez, amelynek a képviselőjével most tárgyal­tunk az ingatlanok átadásáról, de a végleges szerződés alá­írására csak április 30-án kerül sor itt Szekszárdon. — Milyen állapotban van ez az épület? — Most is raktárként hasz­nálják, tehát használható álla­potban van. — Az önkormányzatnak mi a célja az épülettel? — Az elképzeléseink sze­rint csereingatlanként kíván­juk hasznosítani, az esetleges területmegszerzéseknél. — Van-e már erre vonat­kozóan valamilyen elképzelé­sük a város képviselődnek? — Igen, hiszen már tárgya­lásokban is vagyunk a honvéd­séggel. Ennek a részleteiről kár lenne addig beszélni, amíg a megegyezés meg nem születik. Mint már említettem, cserein­gatlanként szeretnénk ezt a te­rületet hasznosítani olyan mó­don, hogy cserébe földterületet kapnánk, amely akár iparterü­letként is szolgálhat. A tárgya­lásokban egy 5 hektáros terü­letről van szó, de ennél többet majd a megegyezések után ér­demes mondani. -mau­Hírek Ingyen koncert és kosárbérlet Földes László, vagyis Hobo személyes barátjának, László Tibornak és a Tolnai Népújság­nak köszönhetően négy dombó­vári diák - a szakmunkásképző intézet tanulói - jutott a DVMSE csarnokában szomba­ton este hétkor kezdődő Hobo Blues Band koncertre, illetve fél éves - a DVMSE NBI-es kosár­labda csapatának mérkőzéseire szóló - bérlethez. A szerencsés diákok a következők: Nyíró Zsolt, László Dezső, Szokolai Nauszika és László Magdolna. Továbbképzés roma képviselőknek A Friedrich Ebert Alapítvány „Közéleti szabadiskola” cím­mel továbbképző szemináriu­mot rendez Tolna megyei roma kisebbségi képviselők részére. A továbbképzésre péntektől va­sárnapig, a faddi Diabetes Cen­terben kerül sor. Az UFO-król, másképpen Ma 15 órától a paksi Szuhai László tart előadást diákoknak, a tolnai művelődési házban, a Lá­tókör Klub keretében, Az UFO- król másképpen címmel. Szuhai László - tervei szerint - azt fogja bebizonyítani hallgatósá­gának, hogy nincsenek ufók. Minden érdeklődőt várnak. Madarak nyomában Törökországban Dr. Almási István pécsi orvos április 11-én, pénteken 17 órai kezdettel a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Házban tart diavetítéssel ' egybekötött elő­adást törökországi madarász expedíciójáról. Előtér tárlat Dombóváron A Dombóvári Művelődési Ház Kht. aulájában április 14-től, vagyis jövő hét hétfőtől Cross Andor rézkarcait láthatják az érdeklődők a művelődési ház nyitvatartási idejében május 11-ig. Fájdalommal tudatjuk, hogy özv. KELEMEN JÓZSEFNÉ (volt medinai lakos) életének 86. évében el­hunyt. Temetése 1997. áp­rilis 12-én (szombaton) 14 órakor lesz a medinai re­formátus temetőben. A gyászoló család Álarcok és állatfigurák minden mennyiségben Távol Európától (11.) A piac (Folytatás az 1■ oldalról.) Illataik vetekedtek a hazánk­ban is méltán közkedvelt néhai Krásszívájá Moszkvá fantázia- nevű (ha jól emlékszem) köl­teménnyel. A maradandó (szag) élményeket nyújtó illat­kompozíciók száz méterekre elkísértek bennünket. A színes kavalkád leghan­gosabb embere egy kis olasz bácsika volt. Jó pár órát töltöt­tünk a piacon, de az apóka egy percre sem hagyta abba az éneklést kivéve, amikor meg­köszönte a díjazást. Szerintem azért áldoztak olyan sokan és sokat a különös művészet oltá­rán, mert remélték, hátha meg­elégszik az összeénekelt ösz­szeggel és végre csendben (!) távozik. Ám Pavarottink félre­értette a nemes gesztusokat és megrészegülve a váratlan si­kertől, ha lehet, még hango­sabban igyekezett az eredeti nyomdokaiba lépni. Boldogan variálta a repertoárján szereplő három dalt. Fekete telekszom­szédai egy-egy, az átlagosnál is félresikerültebb haj Irtásnál fel­felkapták a fejüket, aztán le­mondóan legyintettek: neki is meg kell élni valamiből. Egyébként ez a felfogás raga­dott meg leginkább Fokváros­ban. Sok fura embert láttunk, de mindenki elfogadta őket olyanoknak, amilyenek voltak. Ha a közlekedési lámpa - ro­bot itt a neve - zöldet jelzett és nem indított a vezető, nem du­dáltak rá: valami szép emléken ábrándozik vagy gondok gyöt­rik, miért sürgessük szegényt? A fekete elárusítók jórészt népművészeti tárgyakat árul­nak. Igyekeztünk megkülön­böztetni a sorozatban, géppel esztergált termékeket a kéz­műves munkáktól. Az áruk ugyanaz volt, sok. Sűrű straté­giaváltogatások után végre rá­találtunk az igazira. Kapásból az ajánlott ár felét ígértük. Ők is minden trükköt bevetettek: „Nem alkudozhatok, nem én vagyok a főnök. Megszid a boss, ha kevesebbért adom!” Szépen letettük a dobozkákat és köszöntük, nem kértük. Ez hatott. így végül az eredeti ár háromnegyedében megegyez­tünk. Azt hiszem, ők is élvezték az alkut és ilyen összegért is bőven megérte nekik a vásár. Bosszúságunkra üzletkötése­inket nagyban rontották a Ma­gyarországnál nyugatabbról érkezett turisták, ők szó nélkül fizettek. Alaposan felverték az árakat. Nekik könnyű volt nagylelkűsködnL Nem győz­tünk iparkodni, hogy megelőz­zük egy-egy standnál őket. A fonott kosarak, tálkák, a művészi fa-, és kőfaragások, no meg az olasz slágergyáros mellett szomorúbb attrakciók is „mulattatták” az embereket. Béna és vak koldus kéregetett a piac központjában. Valamit mormogott maga elé, de senki sem értette. Jóval fiatalabb, huszonéves társa már produ­kálta magát. Kísértetiesen tudta utánozni a csecsemők sí­rását. Hátborzongató volt nézni, ahogy ez a szintén nyo­morék és értelmi fogyatékos fiatalember dolgozik a pár cen­tért. Szomorú szívvel adtuk randjainkat. Hazafelé sem igen beszél­gettünk. Csak az vidított fel bennünket, amikor új szerze­ményeinket kiraktuk a szobá­ban. De az ásító kőviziló most már mindig az árnyoldalra fog emlékeztetni, a szerencsétle­nekre, éljenek bárhol a világ­ban. V. Gänszler Beáta Támogatók: Varga Trans-Fer Kft, Samsonite Kft, Terra Kft, Gemenc Volán Rt, Sooter’s Fotó, Jantner Fotó, Népbolt Rt, Gemenc Opel Centrum.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents