Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01-02 / 51. szám
6. oldal Sport 1997. március 1., szombat Dr. Pataki József emléktúra (1.) Komputertől hanyattesésig Sötétlő felhőgomolyagokat göngyölít a szél, pár cseppnyi csapadék már szét is kenődik a szélvédőn, a sofőr azonban megnyugtat: nem lesz itt eső. Békésen szeljük a hatost, a lurkók a reggelijüket majszolják, a korai ébresztő miatt üres még a gyomruk. Bonyhád felé azért hangol már a „kórus”. Pécsvá- radon elvétjük a feljárót, de végül csak felkapaszkodik a várhoz a jó öreg Ikarusz. Cipőváltás, majd Szabóné Kis Erszébet tanárnő ismerteti az útirányt: Réka-kunyhó-So- mos-hegy-Óbánya. Tisztességesen fú, a szekszárdi ötös iskolás nebulók szélsebesen neki is vágnak az előttük álló 15 kilométernek. Az első hegyi szakasz után már senki sem fázik, többen is nekivetkőznek, mialatt a fűben pihegve, frissítőt kortyolgatva a Keleti-Mecsek panorámájában gyönyörködik a társaság - már aki. „Érted, beütöd a kódot, s akkor F 10-zel lezárod!”, „Te láttad a Véres játék hármat, és a Terminátor egyet?” - jól esik a séta, az embernek jut végre ideje megbeszélni az élet fontos dolgait... Az erdőbe érve mélyül a talaj, itt-ott egy-egy hófolt tarkítja a tájat, majd a Réka-völgyben felbukkan a kirándulásunkat végigkísérő patak. Fenyők között leereszkedvén érünk utunk egyharmadá- hoz, a Réka-kunyhóhoz. „Ez a kedvenc helyem” - árulja el a tanárnő. Megértem, az apró turistaházat meredek fenyves öleli körbe, a ház előtt patak csobog, turistautak szaladnak össze, minden csupa nyugalom és szépség. Tiszteletünkre nagy lustán a nap is előbújik. A tízperces evés-ivás után izgalomba jön a gyerekhad, hiszen átkelünk a vízen. Az össznépi ugra-bugrálás közben az „előrelátók” gumicsizmáikat tesztelik, elemük lehet a „hákettőo”, mert hosszasan időznek a mederben. A völgyben felszabadított energiák jól jönnének az emelkedőn, útban a Somos-hegy felé piroslanak az arcok, tisztulnak a tüdők. A diákság közkívánatára újabb pihenő következik az 520 méteres tetőn. No, nem féltem én annyira az ifjúságot, nem is kell sokáig várnom, a nyíló virágokkal telehintett avarban ismét futólépésben kavar a fiatalság. Néhányan ugyan felmelegítik a környezetből tanultakat, de dr. Péceli Endre emlékhelye mellett már nem sokan időznek, jóval iz- gibb levegő után kapkodva fel- sprintelni a meredek túloldalra. Szépen megnyúlik a csapat, akár lövés előtt a csúzligumi; irány Kisújbánya! A szemünk előtt feltáruló tisztás újból futásra ingerlő, nini ott egy magasles! A talaj ugyan fagyott, ám a füves alatt pár milliméter- nyi földet már megpuhintott a napocska, így hamarosan a drága anyukák jutnak eszembe a hatalmas tanyálások láttán. Szegényeknek lesz mit tixtáz- niuk! Ifj. Teszler Vendel (Folytatása következik.) Tettlegesség vagy mégsem? Egy teremtorna utórezgései Blatt Palit - mert Pakson mindenki csak így nevezi - megviselték az utóbbi napok eseményei, leginkább azok „tálalása”. Az NB III-as Györköny játékosedzője a nemrég lezárult ESZI-kupa teremlabdarúgó tornán elveszítette a fejét, és nekirontott a játékvezetőnek. A „tettleges bántalmazás” bekerült lapunk tudósításába is, a Paksi TV adásában úgy hangzott el, hogy „megütötte” a bírót. Az ASE és a PSE korábbi kiváló játékosa azzal keresett fel, hogy szeretné tisztázni a dolgot, elmondani a történteket az ő „olvasatában”. — Évek hosszú során át futballoztam Pakson, és úgy hiszem, hogy az emberek többsége szeret, tisztel. Éppen emiatt nem viselhetem el szó nélkül azt, hogy nagy nyilvánosság előtt lejárassanak olyan egyoldalú, azonos személytől eredő állításokkal, amelyek nem történtek meg. — Három éve minden alkalommal részt vettünk az ESZI-kupán a Györköny csapatával, de már a kezdetektől érezhettük, hogy nem nagyon kedvelnek minket. Arra azonban álmomban sem gondoltam, hogy az idén sorozatosan ennyire igazságtalan döntésekkel sújtanak minket. — Hadd szakítsalak félbe. Pontosítsuk, kire gondolsz, amikor azt állítod, hogy nem szeretnek benneteket. — Elsősorban a játékvezetőkre. Az idén is példák sokaságát tudnám sorolni, amikor a fontos meccseken, döntő pillanatokban következetesen a mi kárunkra tévedtek, ezt pedig egyre nehezebben viseltük el, tehetetlenek voltunk. — így érkeztetek el a Limex Junior elleni mérkőzéshez ■. . — A végső helyezés szempontjából fontos meccsen véleményem szerint legalább három teljesen tiszta büntetőt nem ítéltek meg javunkra, ugyanakkor minket sorra kiállításokkal tizedeltek. Érezhető volt, nem egyenlő mércével mérik a két csapatot. Tudom, mindemellett lőhettünk volna gólokat, de egyre idegesebbek lettünk, már semmi sem jött be, kikaptunk. — És a lefújást követően „elszakadt a cérna ”. — Nézd, azt kell mondanom, hogy „hároméves düh” szakadt fel bennem a meccs végén. Kern Sándor játékvezető után mentem, hátulról megfogtam a nyakát, és kétszer előre nyomtam. Ennyi történt, úgy gondolom, ez nem nevezhető tettlegességnek. Semmiféle drasztikus szöveget nem mondtam, a bírót nem ütöttem meg, nem fojtogattam, amint azt Leskó László, a torna szervezője aki ráadásul nem is láthatta az esetet - ország-világ előtt állítja. — Természetesen „aláírom”, hogy még ezt sem kellett volna megtennem, és ezúton is szeretnék elnézést kérni Kern Sanyitól. — Mit szóltak a játékosaid, hiszen edzőként példát kell mutatnod előttük. — Jogos a felvetésed. A játékosok megértették kifakadá- somat, a történteket átélték, látták, így előttük nem kellett magyarázkodnom. A csapaton belüli büntetési tarifa a teremben is érvényben volt. Én egyértelműen hibáztam, kiállítottak, tehát az ezért járó büntetést befizettem a kasszába. — Az idén indult csapatok sokat panaszkodtak a játékvezetőkre, mondván a játék színvonala már messze meghaladta a közreműködő bírók tudását. Vagyis tévedtek mindenki kárára. Nem lehet, hogy Te csak érzékenyebben reagáltál erre, és úgy vélted, kizárólag a Györkönyt sújtják? — Erre azt mondom, hogy az utolsó, a harmadik helyért lejátszott mérkőzésünkön, amikor már nem voltunk veszélyesek a PSE-re, akkor már játszhattunk, nem „fújtak szét” minket - nyertünk is tíz góllal. Ugyanakkor végig érezhető volt a tornán, hogy a PSE csapata a többieknél előnyösebb elbírálás alá esett. Akik kint voltak, ezt láthatták. Jellemző mozzanat, hogy a döntő mérkőzést vezető bíró is az egyesület alkalmazásában áll. — Jövőre ismét lesz ESZI- kupa. A Györkönnyel, vagy anélkül? — Nélkülünk, mi végeztünk. Csapatunk mecénása kijelentette, hogy ilyen helyzetben nem költ az ESZI-kupára, inkább szervez ő valahol teremtornát, és ott játszunk. Medgyesy * „ Tisztelt Szervezőbizottság! Alulírott Kern Sándor játékvezető kérem, a további működésemtől tekintsenek el. Indokaim: február 22-én, a Limex- Györköny mérkőzés után Blatt Pál először megfogta a nyakamat, majd nyakon ütött. Ezért olyan idegállapotba kerültem, hogy további működésemtől tekintsenek el. Kérem, ezt az írást hivatalosnak tekintsék. Sporttársi üdvözlettel: Kern Sándor. Paks, 1997. február 22. ” Tulajdonképpen ennyi is elég lenne, hogy Blatt Pál minden állítása nevetségessé váljon. Nem is akarom én a magas labdát - amúgy istenigazában - levágni, de ha már megvádoltak (azt hiszem a tények ismeretében nincs az a bíróság, amelyik ne nekem adna igazat, ha én perelnék rágalmazásért), akkor a feladott ziccert legalább át kell pöty- tyentenem az ellenfél térfelére. Csak a tényeket sorolom, kommentár nélkül: 1. A Népújságban annyi jelent meg, hogy Blatt Pál tett- leg bántalmazta a játékvezetőt. Az amit Blatt elmondott, szintén kimenti a tettlegesség fogalmát. Kern Sándor teljes joggal fel is jelenthette volna a bíróságon, ő azonban nem élt ezzel a jogával. Az pedig, hogy én láttam-e az esetet, vagy nem, a játékvezetői jelentés kézhezvétele, valamint több száz paksi szurkoló tüntetésszerű, egyöntetű felháborodása után teljesen másodlagos. 2. Soha semmilyen médiában nem hangzott el, miszerint Blatt Pál drasztikus szavakat használt volna, vagy az, hogy fojtogatta a játékvezetőt - ilyet nem állítottam, és nem is állíthattam. Az adás vágatlan videó-felvétele bárki rendelkezésére áll. Blatt tényközlése irányomban kimenti a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás fogalmát. Nem perelem be, semmi kedvem bíróságra járni. Blatt Pál nem tőlem kapta meg a büntetését, hanem a paksi közönségtől. 3. A terem válogatott elleni gálamérkőzésen minden pá- lyáralépőt taps és üdvrivalgás köszöntött, füttyszó egyedül a paksi közönség egykori kedvence nevénél harsant fel, pedig hol volt akkor még újságcikk és TV nyilatkozat. 4. Ha valaki azt állítja, hogy a bírói nyomás alatt három góllal kikap, pártatlan bíráskodás esetén tíz góllal nyer, azt már a serdülő ötben is megmosolyogják. 5. Több györkönyi játékos is megkeresett (sőt a TV-ben Homyák kapus el is mondta), hogy ők szívesen jönnek egyénileg - nem a Györköny színeit képviselve - az ESZI kupára a jövőben is. 6. Való igaz, a döntőt az a Bencsik Miklós vezette, aki a PSE alkalmazottja. Eredetileg ugyanis az a Kern Sándor vezette volna, aki a történtek után magába roskadtan nem tudott sípot venni a kezébe. Ez egyébként a döntőig köztudottá vált, s hogy ezt éppen az okot előidéző veti a szemünkre, minősítse az olvasó. Leskó László Lapunk a vélemények ütköztetésével az ügyet lezártnak tekinti. GARANT ALTAN EREDETIT ÉS KIVÁLÓ MINŐSÉGET BÁBOLNÁRÓL! Fajtaválasztékunk : ARBOR ACRES • TETRA-H Bábolna TETRA-SL • Bábolna HARCO Bábolna Rt. Brojlertenyésztés, 2943 Bábolna Tel.: 34/369-111, Fax: 34/369-800, Telex: 27-638 lOOOdb alatti megrendelés Naposcsibe Márkaboltjainkban: 7090 Tamási, Rákóczi u. 24, Tel.: 74/472-119 BÁBOLNA 1 1 1 : .................——— éSj l lw Kft (Bt Legkésőbb március 5-ig küldje el levélben a Kiadó címére: 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. a szelvényt kitöltve, a közlési díj - soronként 100 Ft - befizetését igazoló feladóvevénnyel együtt. Március 8-ra, a Nők napján megrendelem a Tolnai Népújságban az alábbi üzenetet: 100 Ft 200 Ft _l I l 300 Ft I I 400 Ft 500 Ft 600 Ft 700 Ft 800 Ft Feladó neve: Lakcíme:
