Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-13 / 61. szám

s 6. oldal Megyei Körkép — Dijnafölpvár, Paks És Környéke 1997. március 13., csütörtök Április végén nyílik a dunaföldvári kemping Jöhetnek (de jönnek-e?) a turisták Az utóbbi időiben Dunaföldváron sok szó esik az idegenforga­lomról, mint a talponmaradás egyik lehetséges útjáról. Nemré­giben idegenforgalmi iroda is nyílt a városban, mely ennek se­gítésére jött létre. HírBlokk Bölcskei Ki mit tud Az általános iskolások ré­szére Ki mit tud? versenyt rendez a bölcskei iskola, az önkormányzat kulturális bi­zottsága , a könyvtár és a szabadidő szakosztály már­cius 16-án, vasárnap délután 13 órakor a falu mozijában. A Fortuna újra Köti Katiért A dunakömlődi kislány svájci gyógykezelése költ­ségeinek fedezésére újabb jótékonysági akciót szervez a paksi Fortuna rádió, már­cius 14-én, pénteken 19 órai kezdettel a Goldmine sörö­zőben. Borverseny Sárszentlörincen Pénteken rendezik a község borainak megmérettetését Sárszentlörincen. A bírálat 14 órakor kezdődik, az eredményhirdetés 18 órakor lesz a napközi otthonban, amit vacsora követ. Bibliaismereti évzáró Ünnepélyes évzáróval, már­cius 17-én, hétfőn 17 órakor fejeződik be a paksi műve­lődési központ könyvtárá­nak Bibliaismereti szabad- egyeteme kilencedik évfo­lyama. Metszési bemutató Györkönyben Március 15-én, délután kettő órakor metszési bemu­tatóra várják érdeklődőket. Györkönyben a „Szőlőtő Alkoholistákat Megmentő Alapítvány” több hektáros fiatal almásában dr. Sipos Béla Zoltán, a Kertészeti Egyetem tanára gyakorlat­ban mutatja be, hogyan kell almafákat metszeni. Ugyan­itt mód és lehetőség lesz a metszést elősegítő eszközök megvásárlására is. Minden érdeklődőt szíve­sen látnak. A város idegenforgalmának lét- fontosságú létesítménye a kemping, mely ugyan az elmúlt néhány évben talán szerényebb forgalmat bonyolított, de voltak olyan időszakok, mikor zsúfo­lásig megtöltötték a holland és nyugatnémet turisták. Most, miután tulajdonosváltás történt, mi a helyzet? Erről kérdeztük Nagy Gábomé polgármestert. Mint az köztudott, kezdte a polgármester asszony, a kem­pinget megvásárolta tavaly ősz­szel a város a megyei önkor­mányzattól. Közzétettek egy felhívást a kemping részvény- társasági formában való mű­ködtetésére. Ez meglehetősen kedvezőtlen fogadtatásra talált, összesen 400 ezer forintnyi részvény jegyzési szándék ér­kezett. A legnagyobb probléma, hogy a faházak lerobbant álla­potban vannak. A korábbi mű­ködtető éveken át nem költött Herczeg József polgármester, a mozgalom alelnöke tájékoztatta megjelenteket az a választások óta eltelt több mint két év ön- kormányzati munkájáról. Nem választókerületekben, Paks egészében gondolkodunk - nyi­totta beszámolóját - majd a megvalósult tervekről beszélt, első helyen említve a gázprog­ramot, amely a kedvezmények­kel (beleszámítva, hogy június végéig minden fogyasztó újabb húszezer forint visszatérítést kap) 48 ezer forintba került a csatlakozóknak. Ezzel egy füst alatt megvalósult a szennyvíz- hálózat teljes kiépítése, így ma Paks az egyetlen város az or­szágban, ahol száz százalékos a fejlesztésre, csak a szintentar- tásra, a bevételeket viszont el­vitték. Ezt a helyzetet súlyos­bítja, hogy a korábbi működtető a tulajdonos jogán mindent el­vitt a kempingből a faházak bú­torzatától kezdve a főépület be­rendezési tárgyakig. Mindezek ellenére nem szeretnék ha ki­maradna ez a szezon a kemping működéséből, noha a városnak nincs arra pénze, hogy a kem­pinget felszerelje és működ­tesse. A testület úgy határozott, hogy ebben az évben a Város­gazdálkodási Kft üzemeltesse a kempinget. Nekik rendelkezé­sükre áll olyan szakember gárda akikkel egyrészt a kerté­szeti, parkosítási feladatokat, másrészt a felújítást, karbantar­tást el tudják végezni. A testület egyébként a strand üzemelteté­sével is a kft-t bízta meg, így tehát két létesítményt komplex egészként tudják kezelni. Gozsovits József a Város­közműhálózat. Nem örülök a piac beépítésének - folytatta - ezért hamarosan bővíteni fog­juk a teret, a szomszédos ingat­lant megvásároltuk és a tavasz- szal lebontjuk. A Kálvária is úgy tartozik a városhoz, mint a Duna, ezért költöttünk a meg­mentésére, a tulajdonjogtól függetlenül, és a pinceprog­ramra, mert ez is értéke Paks- nak, hiszen oda jártak apáink, nagyapáink. Számítunk a fiata­lokra, "mutatja az iskolákra, óvodákra jutó pénz - és a most induló munkahelyteremtő munka. Ugyanakkor fontos az idősekkel való törődés, az idén átadjuk az új szociális otthont, és ennek szellemében jött létre gazdálkodási Kft vezetője el­mondta, hogy teljes erőbedo­bással dolgoznak azon, hogy április végén nyitni lehessen. A tíz faházból kilencen csak a legszükségesebb karbantartási munkákat tudják elvégezni. Egyet viszont teljesen felújíta­nak új lábazattal, külső burko­lattal, tetővel afféle vendégcsa­logatónak. Előzetes becslések szerint 4-500 ezer forint kell a házak, berendezéséhez, körül­belül egymillió a felújításra, karbantartásra, 6-800 ezer a közműfejlesztésre. Ennek leg­fontosabb eleme az egész léte­sítmény csatornahálózatra való rákötése. A fő épület, a kem­ping lelke jó állapotban van, ki­sebb karbantartásokat kell el­végezni és persze berendezni. Bízik abban, hogy a most be­fektetésre kerülő összegek még ebben a szezonban megtérül­nek. Úgy látszik tehát, hogy a kemping során, legalábbis egy­előre rendeződni látszik és ápri­lis végétől fogadhatja a remél­jük szép számban érkező ven­dégeket.-pataki­idősekkel! a házi betegápolási szolgálat. A polgármesteri (alelnöki) be­számolót párbeszéd követte. Farkasdi Sándor a dicséretek után azt firtatta, miért költ a vá­ros olyan tervek elkészítésére, amelyek nem valósulnak meg, majd javasolta, hogy az atom­erőmű leállása utáni időkre ta­karékoskodjon a város, tegyen évi 250 millió forintot a bankba. Inkább beruházásokra költünk - válaszolta Herczeg József - több lábon kell állnia Paksnak, ehhez ipart kell telepí­teni. Szó esett parkolási, közle­kedési gondokról, televíziós vé­teli lehetőségekről, az óvárosi kábeltévé rendszer tulajdonosi viszonyairól, az egészségügy, az oktatás, a művelődés helyze­téről is. Folytatás pénteken 18 órakor a művelődési központ­ban, a lakótelepi fórumon.-rákosi­Párbeszéd Paks lakosságával. 1. Az óváros. Törődni a fiatalokkal, Szorosabb kapcsolatot a lakossággal - fogalmazta meg a helyi „kormánykoalíciót” vezető Paks Városért Mozgalom közgyű­lése. A szót tett követte, kedden este a Városházán nyílott a fó­rumsorozat, elsőként az óvárosiakkal folytattak párbeszédet. Huszonkilenc mintából négy aranyérem Az első borbírálat Dunakömlődön járművezetői tanfolyamot indít segédmotorkerékpár, motorkerékpár és személygépkocsi kategóriában 1997. március 14-én, 17 órai kezdettel Nagydorogon az általános iskolában. Jelentkezni lehet a megjelölt hetyen az adott időpontban vagy Markó János, Nagydorog, Jókai u. 7. Tel.: 75/332-413. Az idén első ízben rendezték meg Dunakömlődön a borver­senyt. Nem, mintha bort nem termelnének (és innának, per­sze csak módjával) a kömlő- diek, csak éppen nem verse­nyeztek. Igaz az idén sem nagy számmal neveztek, de hát min­den kezdet nehéz, lesz ez még jobb is. Mármint a nevezők száma, mert a borokkal most sem volt baj, legalábbis nem több mint másutt. Összesen 19 minta érkezett a bírálatra, ebből 10 fehér és 19 vörös. Az idősb Keller János, paksi borász által vezetett zsűri végül 4 arany mi­nősítést osztott ki, testvériesen megosztva a két szín között. A fehér kategóriában Fritz Ferenc es Nándori Lajos, a vörösök közül Homoki Sándor és Dombi Imre érte el a legmaga­sabb minősítést. -rg­Kanczler István emlékére Paks ismét szegényebb lett egy művésszel. Kanczler Ist­ván a festő, a rajztanár 58 éves korában váratlanul távo­zott. Foktőn született 1938- ban, Kalocsán érettségizett, majd tanítói diplomát szer­zett. Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolát elvé­gezve földrajz-rajz szakos ok­levelet kapott, Pakson a Móra Ferenc Általános Iskola taná­raként oktatta a felnövekvő nemzedékek sorát. Alapító tagja volt a Paksi Alkotók Egyesületének. Festményei, akvarelljei többsége a város­ról beszél, amely befogadta, otthont, munkát, megbecsü­lést adott neki. Családja, kol­légái, művészbarátai tegnap vettek végső búcsút tőle a Vi­rág utcai református temető­ben. A tavaly megjelent mille- centenáriumi emlékkötetben egy képe Pákolitz István, a tavaly elhunyt költő utolsó verse , a Gyöngyharmat mel­lett szerepel. A befejező vers­szak - fájdalmunkra - immár Kanczler Istvánról is szól: El- ballagcsál Kisasszonynap/ Angelusra harangoznak/ Tes- tem-lelkem elnyugtatja/ A ke­gyelem gyöngyharmatja -rg­Szabó Gyula teremlabdarúgó torna Kajdacsiaké lett a kupa Szabó Gyula kajdacsi testne­velő tanár emlékére rendez­nek immár második alka­lommal teremlabdarúgó tor­nát. Ezúttal is a nagydorogi tornacsarnok adott otthont az eseménynek, melyen Kaj- dacs, Nagydorog, Pálfa, Györköny, Pusztahencse, Kö- lesd, valamint Sárszentlőrinc felsőtagozatos diákjaiból ver­buválódott csapatok verse­nyeztek egymással. A torna eredménye a kö­vetkező: 1. Kajdacs, 2. Pálfa, 3. Nagydorog. A legtöbb gólt Szendi Balázs varázsolta be az ellenfél hálójába, ő kapta meg a gólkirályi címet. (Szendi Balázs egyébként a torna névadójának unokája.) A legjobb kapusnak Mészáros Ferenc bizonyult, aki kiváló védésekkel óvta meg csapatá­nak kapuját az ellenfél táma­dásaitól. A verseny egyébként nagyon jó hangulatban zajlott, a csapatok keményen küzdöt­tek. A Szabó Gyula teremlab­darúgó tornát a Nagydorogi Önkormányzat, a Kajdacsi Gyermekekért és Ifjúságért alapítvány, a Nagydorogi Gyermekekért Alapítvány, valamint a Paks Városi Sporthivatal támogatta.-garay­Új csomópont Pakstól délre Herczeg József Paks polgár- mestere, Szabó József a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója és a Közlekedési, Hírközlési Minisztérium képviselője tegnap ünnepélyesen aláírták a paksi elkerülő út déli cso­mópontjának megépítéséről szóló szerződést. A tavaly megkezdett munkálatoknak szeptember 30-ig kell elké­szülnie, együtt a hatos út nagydorogi elágazójától az uj csomópontig vezető 700 mé­ter hosszú burkolat négysá­vosra történő bővítésével. Az elkerülő út nyomvonala - az első szakasz elkészültével - a paksi lakótelepen lévő Gesz­tenyés utat köti össze majd az erőművel, később a Német­kér, Cece irányába vezető forgalomtól tehermentesíti a várost. -rg­Havas Henrik volt a Bottyán napok vendége Csak a cinizmust nem tudom elviselni! Ha egy üzlet beindul! Mittler József, a paksi vak Bottyán Gimnázium igazgatóhelyet­tese kitalálta, a sikert pedig a meghívottak személye garan­tálta. Kedden dr. Ormos Mária történész előadása in­dította a Bottyán napokat, tegnap pedig a népszerű té­vés sztárriporter, Havas Henrik folytatta. „Első kézből” - ez volt Havas Henrik első nagysikerű tévé­műsorának címe, még 1988- ban. Most a paksi gimi növen­dékei, és a szép számú felnőtt közönség kaphatott első kézből ízelítőt abból, milyen hatást gyakorol a média a társada­lomra. Az élvezetes, poénok­kal tűzdelt előadásból megtud­hatták, hogy míg a feudaliz­musban a földtulajdon, az ipari társadalmakban a nyersanya­gok birtoklása, ma az informá­ció feletti rendelkezés a hata­lom lényege. A világ kitágult, semmit nem tudunk róla, csak azt amit a média közvetít. Sztorikat hallhattak a jelenlé­vők a rendszerváltást meg­előző évekből, hogyan is zaj­lott a társadalom tudatának és magának a társadalomnak az átformálása, bebizonyítván, hogy tehetséges a politikai ha­talom átadása véráldozatok nélkül, és azt is miképpen hir­det ítéletet ma az írott és az elektronikus sajtó, miképpen emel magasra vagy ejt a mélybe közéleti szereplőket. Az előadást követően Havas Henrik készséggel válaszolt a Népújság kérdéseire. — A szegedi József Attila Tudományegyetem budapesti kihelyezett tagozatán, amely­nek Ön az igazgatója és újság­író képzést folytat, a hírek sze­rint tizenötszörös a túljelentke­zés. Divatszakma lett az újság­írás? — Valószínűleg. A hallga­tónak jelentkezők, de inkább a szüleik arra vágynak, hogy so­kat kereső sztárriporterekké váljanak. A dolog persze nem ilyen egyszerű, a médiaszak­mának ma már számtalan ága van, és mindent meg kell ta­nulni, az újságírástól a lapszer­kesztésen át a terjesztés, a kia­dás munkáját is, sőt más terüle­tekre, az intézményi kommu­nikációra is figyelünk az okta­tási programjainkban. — Az előadásában fontos hangsúlyt kapott, hogy a média ma talán a legfontosabb ha­talmi ág. Érezzük-e, megfelelő- e etikailag az ehhez való hoz- záálásunk? — Egyáltalán nem érezzük, nem vagyunk tudatában a fele­lősségnek. Erre akkor döbben­tem rá, mikor az Antall kor­mány idején egy amerikai mé­diacsoport jött Magyaror­szágra, segíteni a politikusok felkészülését a közszereplésre. Egyedüli magyarként vehettem részt a munkában, életemben nem szégyelltem még annyira magam, mint ezalatt az egy hét alatt. Rádöbbentem, fogalmam sincs etikáról. Azóta tudom a gondolkodásmódból fakadó indulat kell az újságíráshoz, csak a cinizmust nem tudom elviselni ! — Napjainkban szinte vérre menő küzdelem folyik csator­nákért, frekvenciákért, az írott sajtó terjeszkedéséért Magyar- országon. Hogy látja Ön a he­lyi, regionális média jövőjét? — Az ezredforduló táján az övék tesz a terep. Az emberek a helyi történésekre kíván­csiak, azokat szeretnék látni, olvasni a médiákban, az ér­dekli őket, aminek maguk, vagy az általuk személyesen ismert emberek részesei. Az országos lapok, a nagy televí­ziók kevesebben tesznek, és jó­formán a sportközvetítésekből tudnak majd megélni. Nem magyar specialitás ez, így van Amerikában és Nyugat-Euró- pában is. Rákosi Gusztáv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents