Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-12 / 60. szám

6. oldal Gazdaság 1997. március 12., szerda Ez volt a nagy érdeklődéssel kísért témája a Szekszárdi Kertbarátkor egyik összejö­vetelének. Nagy Ferencné, a csatári „Zöld Sziget” vezetője taglalta az áruelőállításban, a család ellátásában a fóliasá­tor, a fóliaalagút és síkfóliázás előnyeit, alkalmazásának módszereit E módszerek alapvető célja a termesztési tér hőmérsékletének a befo­lyásolása, a termés-előállítás gyorsítása, előbbrehozása. A fóliasátrak kedvező elhelye­zését a domborzati viszonyok befolyásolják. Vidékünkön e célra legkedvezőbbek a keletre és nyugatra néző domboldalak, az északra néző lejtőkön a sát­rakban nem érünk el jó ered­ményeket. A sátrakba már feb­ruár végétől lehet vetni, ültetni a hideget tűrő retek és káposzta- féléket, de se a szálas, se a táp­kockás palántát ne ültessük mélyre, mert a káposztalégy, a botrytis kárt tesz a mélyebben földbekerült növényi részek­ben. Április elején már futtat­hatjuk a folytonérő paradicso­mot, visszacsípéssel szabá­lyozva a növekedést. Kiváló fó­liázható uborka, guggonülő spárgatök, zöldbabfajták állnak rendelkezésre. Május eleje a paprikafajták kihelyezésének ideje, amelyek­ből nagy bogyójú és lugasmű­velésre is alkalmas fajtákat ne­mesítettek. Igen egyszerűen és olcsón megoldható a fűz- vagy mo­gyoróvessző ívre akár selejtfó- liából terített, mindössze 80 centiméter széles fóliaalagút, amelynek rendeltetése a kive­tett növénykék első, körülbelül egy hónapjának óvása, az alag­út végein fő nappali szellőzte­téssel. Amikor a növények az alagutat kezdik kinőni, róluk a fóliát csak borongós, szélmen­tes időben vegyük le, mert a kö­rülmények megváltozására né­hány napig igen érzékenyek. A maximum 90 centiméter széles ágyásokra alkalmazandó perforált síkfólia főképpen a dinnye, uborka és káposztafé­léknél alkalmazható eredmé­nyesen. Fontos, hogy a fóliá­zásra kiszemelt terület talaján és talajában előző évi növény­maradványok ne maradjanak. A kártevőktől és gyommagvak­tól mentes érett istállótrágyát már ősszel dolgozzuk be. A ki­egészítő permetező levéltrágya összetételénél legyünk figye­lemmel a növények speciális igényeire (például a káposztafé­lék: kálium, paprika, paradi­csom: kalcium, stb.) Minél ke­vesebb növényvédőszert hasz­náljunk. Leghatásosabb nö­vényvédelem a körültekintő okszerű szellőztetés, a friss le­vegőhöz juttatás. A talajfertőt­lenítés kétélű fegyver. Vele a hasznos mikroorganizmusokat is pusztítjuk. Ha mégis rákény­szerülünk, vetés előtt a talajból vett mintában végezzünk pró- bacsíráztatást, nem áll-e fenn a vegyszer csírázást gátló hatása. Halmosi József agrármérnök ismertette a beszerezhető zöld­ség vetőmagvak széles palettá­ját. Felhívta a figyelmet az el­lenőrizetlen és a kudarc veszé­lyét magában hordozó beszer­zési források sokaságára, ahol legtöbbször genetikailag is és növényegészségügyileg is gyenge a minőség. A vetőmag kiválasztásánál legyenek figye­lemmel a hasznosítás céljára és azt közöljék a forgalmazó szakboltok szakembereivel. Szakái László Házikerti praktikák Fóliázás, házikerti zöldségek Agrárprogram nélkül nem lehet stabilizációról beszélni Új elnöke van az agrárkamarának Kedden délelőtt Szekszárdon a megyei agrárkamara rendkívüli küldöttgyűlése új elnököt vá­lasztott. Mint ismeretes Bálint Zoltán leváltása után megüre­sedett a kamara elnöki tiszt­sége. A 62 küldöttből 38-an mentek el szavazni és két jelölt közül 23-an szavaztak Kővári Lászlóra, aki így - a decemberi választásokig - a megyei ag­rárkamara elnöke lett. Az ülés vendége volt Mészá­ros Gyula, a Magyar Agrárka­mara elnöke is. — Elnök úr, az utóbbi he­tekben, főleg a demonstrációk előtt, nagyon sok bírálat érte az agrárkamarát a mezőgazdasági termelők részéről, mondván, hogy nem áll ki az érdekeikért. Önnek erről mi a véleménye? — Meggyőződésem, hogy a bírálatok amiatt vannak, mert a termelők többsége nem ismeri azokat a lépéseket melyeket megtettünk és ezek eredményei már folyamatban vannak. A kamara köztestület, nem teheti meg, hogy érdekképviseletként működjön, nem állhat a de­monstrációk élére, sőt nem is szervezheti azokat, viszont van más jogosítványa amivel a gaz­dálkodókat tudja szolgálni. Fel­léptünk annak érdekében, hogy az ágazat helyzete jelentősen javuljon, és felléptünk azért is, hogy ne állhasson elő az a hely­zet, amiért most a gazdák jogo­san elégedetlenkednek. Ha két­százezer embert a tb járulék hátrányosan érint, tehát akár két havi keresetüket is elviheti, ak­kor nem lehet kétségbe vonni az elégedetlenség jogosságát. Az idei adótörvényekben azon­ban vannak pozitív elemek is, hiszen csaknem ugyanennyi ember fogja választani a költ­ségek minimális nyilvántartási rendszerét, így ezáltal akár két millió forintig adómentesen tudnak gazdálkodni. Talán az eddigieknél jobban kellene azt is tudatosítanunk, hogy a Ma­gyar Agrárkamara, mely mak­roszinten dolgozik az ágazatért, mit is tett valójában. Köztudott, hogy a kormány az elmúlt évi szinthez akarta igazítani az idei évre tervezett agrártámogatást, ha a 88 milliárdot elfogadják a Parlamentben, akkor ez 20 szá­zalék reálérték vesztést, durván 20 milliárd forint újabb jövede­lem kivonást jelentett volna. A Magyar Agrárkamara szak­anyagainak és az erőteljes fel­lépésének köszönhető, hogy ezt a 20 milliárdot nem bukta el az ágazat. — Az utóbbi hetekben egyre több szó esik az úgynevezett nemzeti agrárprogramról, az Agrárkamarának milyen elkép­zelése van ezzel kapcsolatban ? — Egy évvel a választások előtt én úgy gondolom, hogy sokkal szerencsésebb lenne, ha nem agrárprogramot, hanem agrártörvényt fogadna el a Par­lament. Félő ugyanis, hogy újabb két évet veszítenénk ha csak programban gondolkod­nánk, hiszen hamarosan kezdő­dik a választási kampány, nyil­ván lesznek akik többet is ígér­nek mint ami az ország lehető­ségeiből adódik. A szerencsés az lenne, ha még ebben az év­ben megszületne az agrártör­vény, mi erre szakmailag felké­szültünk. A Magyar Agrárka­mara úgy gondolja, hogy az ágazat rendezése nélkül nem lehet ma Magyarországon sta­bilizációról beszélni. Ehhez pe­dig tőke-pótló hitelekre van szükség. Legalább 3 éven ke­resztül szeretnénk egy közép- lejáratú, 50 milliárdos, preferált kamatú hitelt az ágazatnak jut­tatni. Határozottan fel fogunk lépni annak érdekében is, hogy végre az agrárrendtartás is mű­ködjön, hogy a termelőket ne tegye tönkre a piac. -mau­A kézműves kamara hírei A demokrácia első mes­terei. A mesterképzés ko­rábban az ipartestületeknél folyt. A kamarák megalaku­lását követően (1994) azon­ban átkerült a feladat ezek­hez a köztestületekhez. A Tolna Megyei Kézműves Kamra most első ízben avat olyan mestereket - asztalo­sokat és autószerelőket - akik kamarai tanfolyamok elvégzése után jutottak el a mestervizsgáig. Okleveleik ünnepélyes átadására már­cius 14-én, 13 órai kezdettel kerül sor a szekszárdi Mű­vészetek Házában. Népművészeti zsűrizés. Kismesterek - amatőrök is - jelentkezhetnek a Tolna Megyei Önkormányzat Közművelődési Szolgáltató Irodájában megtartandó népművészeti zsűriztetésre. Az eseményre március 20- án kerül sor, a bíráló bizott­ság tagjait a Népi Iparművé­szeti Tanács delegálja. Ne­vezni március 18-ig lehet. Küldöttgyűlés. Az idén két küldöttgyűlést tart a kézműves kamara: egyet ta­vasszal, egyet ősszel. A mostanin, amelyik március 17-én 15 órakor kezdődik a szekszárdi BM-klubban, az éves munkaprogram és költ­ségvetés lesz a fő téma, va­lamint a választási előkészü­letek megbeszélése. Ősszel ugyanis tisztújító küldött- gyűlésre kerül sor, mert az ezelőtt három évvel bizal­mat kapott testületi tisztség- viselők mandátuma lejár. Üzemet telepítenének Olaszok jártak a kamaránál Olasz üzletemberek jártak a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál. A három fős delegáció 15 cégből álló konzorciumot képvi­selt. Az üzletemberek konkrét elképzelésekkel jöttek Magyarországra, azt kívánták felmérni, hogy mi­lyen lehetősége van egy 100 főt foglalkoztató üzem létrehozásának Tolna megyében. A befek­tetők zöldmezős beruházást vagy átalakítható üzemcsarnokot keresnek. Az olasz üzletemberek Tolnán kívül más me­gyékben is jártak, a kapott ajánlatok alapján rö­videsen eldöntik, hogy hol kerül sor a munka­helyteremtő beruházásra.-fké­Szekszárdon tartotta ülését a KISOSz Országos Tanácsa Beadványok az Alkotmánybíróságnak Szekszárdon, a Gemenc Szállóban tartotta tegnap ülését Varga János elnökletével a Kereskedők és Vendéglátók Or­szágos Érdekképviseleti Szövetségének Országos Tanácsa. Az országos tanács menetrend szerint egy-egy tagszervezet székhelyén tartja meg ülését. A szekszárdi tanácskozáson részt vett Szabó István, az Ipartestüle­tek Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója, mivel az egyik napirendi pont keretében megtárgyalták és jóváhagyták a két szervezet együttműködési megállapodását. Mint dr. Antalfy Gábor, a KISOSz főtitkára kérdésünkre elmondta, hogy a nagyon jó központi együttműködés elle­nére a megyei szinteken lehet és szükséges még lökést adni, a kö­zös munkának. Az eltérő szer­vezeti felépítés ellenére ki lehet alakítani a megyei és a városi szintű együttműködést. Szakmai szempontból egyre nagyobb szükségét látják annak, hogy ki­alakuljon egy úgynevezett kis­vállalkozói platform, hiszen kü- lön-külön kisebb eredményt le­het elérni, mint ha összefognak. E körbe beleértik még a Vállal­kozók Országos Szövetsége egyéni vállalkozó tagságát, és szükséges egyeztetni a mező- gazdaság egyéni vállalkozóival iá. Egyetértett .a, testűje;! az al­kotmánybírósági beadványok tartalmával is, amelyek egyrészt a társadalom-biztosítási jogsza­bályok kapcsán kifogásolják a tb-fizetés felső határának eltör­lését. A főtitkár úgy véli, hogy a másik kérdésben az 1800 forint kérdésében még a mezőgazda- ságiak sem tudnak eredményt elérni. Sérelmezik azt is, hogy a társadalombiztosítás helyszínen ellenőriz, annak a költségét meg kell fizetni, meghatározatlan ke­retösszegben. A kiegészítő vál­lalkozások minimálbérhez kö­tött tébéjárulékát is alkotmányel­lenesnek tartják, mert a tébé alapja a személyi jövedelemadó, az pedig nyilvánvalóan a jövede­lemhez, nem pedig egy fiktív összeghez kötött. Éppen ezért ennek megfelezése is elfogadha­tatlan. Az osztalék formájú jö­vedelmek járulékoltatása ellen is vannak jogi érveik. A készpénz- fizetés korlátozását pedig a ke­reskedelem korlátozásának te­kintik. A harmadik nagy téma, az ér­dekképviseleti törvény hiánya, amelyről az a véleménye az IPOSz-nak, hogy itt mulasztásos alkotmánysértésről van szó. Megbeszélték még az ülésen a tagszervezetek képviselői, hogy miként ünnepeljék meg az 1904- ben megalakult érdekképviseleti szervezet újjáalakulásának 50 évfordulóját. Ihárosi Házikerti praktikák Nagyüzem” a kiskertekben Érettségivel rendelkező fiatal női munkatársat keresünk adminisztrációs munkakörbe. Sok munka, kiemelt fizetés! Jelentkezni személyesen. Gemenc Opel Centrum Kft. Szekszárd, Pásztor u. 2. (Delta) T.: 74/311-115, 311-922, 311-236, 30/366-662. (8830) Autószerelői végzettséggel és érettségivel rendelkező fiatal férfi munkatársat keresünk mktárosi munkakörbe. Érdeklődni személyesen. Gemenc Autócentrum Kft. Szekszárd, Pásztor u. 2 (Delta) Telefon: 74/311-922,311-115,30/366-662. —— ­A mostanság szokatlan hosszan­tartó korai jó idő a szabadba tereli a kis- és házikertek művelőit. Nem tűr halasztást a növények növekedését serkentő kombinált műtrágya bedolgozása, amelyből évelő zöldség- és virágfélék közé 2-3 dekagrammot, gyümölcsfák és díszcseijék alá 5-6 dekát ada­goljunk négyzetméterenként. Fontos a gyors bedolgozás és a felszín elgereblyézése, lezárására a műtrágya nitrogén alkotóele­mének és a talaj nedvességtar­talmának elillanása megelőzé­sére. Sokan ültetnek tavasszal gyü­mölcs- és díszfákat, bokrokat. Kísérjük ezeket figyelemmel és ha nem mutatják kellő időben a rügyduzzadás, eredés jeleit, sző­lőültetővassal fúrjunk lyukakat a törzstől 30-50 cm-re és a lyuka­kon át öntözzük be újra azokat. Az életrekapás elősegítése céljá­ból hasznos lehet a csemeték vé­kony törzsét ideiglenesen zsák vagy egyéb szövetcsíkokkal kö- rültekemi és azt nedvesen tartani. A vetegetésnél főképp kisker­tekben, ahol nagy szükség van a terület minél gazdaságosabb ki­használására, fordítsunk gondot a káros árnyékhatások elkerülé­sére. Főképp a csemegekukori­cánál, újzélandi spenótnál, mák­nál van ennek jelentősége. Mivel megyénkben az uralkodó szél­irány 75-85 százalékban észak- nyugati, vessük ezeket kertjeink északi szélére, amellyel plusz szélvédő hatást is biztosítunk az erre érzékeny egyéb zöldségnö­vényeink részére. A tavaszi veté­sek alá szántott műtrágyát, talaj­fertőtlenítő szereket soha ne a ve­tőmaggal együtt, azzal érintkezve szóljuk a fészekbe vagy vetőba­rázdába, hanem előbb, vagy ké­sőbb azok mellé dolgozzuk be, mert a közvetlen érintkezés csírá­zásgátló hatású lehet. Szőlőben, főképpen a tavaly késői lisztharmatfertőzést kapott ültetvényekben most ne mulasz- szuk el a rügyfakadás előtti kén hatóanyagtartalmú alapos perme­tezést. Ugyanezt rezes kombiná­cióban az elmúlt években hasz­nosnak találtam az igen elterjedt monília és tafrinás kártételek el­len. Ne felejtsük el, hogy haté­kony növényvédelmet nem csak vegyszerekkel, hanem jó talaj­műveléssel, átgondolt vetésvál­tással, a kártevők fizikai irtásával, a madarak, békák, gyíkok, raga­dozó rovarok segítségével is vé­gezhetünk. Szakái László Szigorú a banktörvény A korábbinál jóval szigo­rúbb és részletesebb ren­delkezéseket tartalmaz az idén hatályba lépett hitel­intézeti törvény. A jogszabály a bankrendszer biztonságos működésének szavatolása mellett tekintettel van Magyarországnak az OECD-vel szemben vállalt kötelezettségére is, miszerint 1998. január 1-jétől lehetővé teszi a külföldi pénzintézetek fióknyitását. Ügyelni kell azonban arra, hogy a magyar törvények szerint évek óta működő külföldi pénzintéze­tek ne kerüljenek versenyhát­rányba a fióknyitókkal szem­ben - hangsúlyozta Tarafás Imre, a Bank- és Tőkepiaci Felügyelet elnöke egy tegnapi fórumon. Előrelépésnek nevezte az elnök, hogy a bankalapításhoz szükséges egymilliárdos alap­tőke határa a duplájára emel­kedett. A biztonságos műkö­dés érdekében egy tulajdonos maximum 15 százalékot sze­rezhet a bank tőkéjéből, és már a tízszázalékos tulajdoni hányadot is be kell jelenteni a felügyeletnek. Tarafás sür­gette, hogy a bankok jogosul­tak legyenek a teljes körű banki tevékenység ellátására. ________________HÁZUNK TÁJA_______________ G yógynövények - állatoknak Az állattenyésztők régóta ismerik a különböző gyógy­növények kedvező hatását. Ki is használják az állatok takarmányozásában. A vadgesztenye friss állapot­ban kisebb, szárítva erősebb telítőhatást fejt ki. Ezért csak kis mennyiségben, magas csersavtartalma miatt kilú­gozva célszerű etetni. A diólevél a bélélősdiek el­len hatásos, de étvágyjavító­ként is ismert. A diólevelet egy-két ujjnyi vastagon kite­rítve padláson, vagy tornácon célszerű szárítani. A bodza virágzata és érett termése is fontos gyógy­növény. A bodzavirág tápba, darába, moslékba keverve vértisztító hatású. Hetente egyszer egy-kétszázalékos adalékban javítja az állatok közérzetét. Az érett bogyó ta­karmányízesítőként haszno­sítható. Az ezetjófű szárítva kelle­mes takarmányízesítő. Mos­lékba, darába, tápba keverve étvágyjavító, és emésztést serkentő. A fiatal állatoknál pedig javítja az erőnlétet, se­gíti a súlygyarapodást. A kapor közismert, minde­nütt könnyen termő növény. Virágait elsősorban bélférgek űzésére használják az állat- gyógyászatban. A szeder szárított leveleit hasmenés ellen szokták hasz­nálni. Mivel mindenütt elő­fordul, elterjedt gyógyír. A gyógynövények tárháza szinte kifogyhatatlan. Örül­nénk, ha olvasóink is megír­nák tapasztalataikat, hogy mi­lyen növényeket, miként használnak az állatok beteg­ségének kezelésére, megelő­zésére. Lengyel Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents