Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01-02 / 27. szám

1997. február 1., szombat 9. oldal | Bemutatkozik a megyei kórház ortopédiai osztálya Szakmai elismerés: nemzetközi kongresszust rendeznek az országban az elsők között alkalmazta Ön a szekszárdi kórház ortopédiai osztályán. — Való igaz, az első öt kö­zött voltunk Magyarországon, akik ezzel a módszerrel (az el­járás során nem kell feltárni a műtéti területet, hanem három­négy kis vágással megoldható a beavatkozás - a szerk.) végez­tünk térdműtéteket, kezeltünk sportsérüléseket, szalag-, porc­leválásokat fiataloknál és idő­sebbeknél egyaránt. 1996-tól a reumás betegsé­gekkel járó kéz- és egyéb ízü­leti műtéteket is bevezettük. Erre azoknál a betegeknél kerül sor, akiknél a gyógyszeres ke­zelés már nem elegendő. — Van-e mindehhez megfe­lelő szakemberük? — Öt orvos van az osztá­lyunkon, valamennyien ortopéd szakvizsgával rendelkeznek. Ezen kívül közülük egynek még sebészi, egynek pedig re- umatológus szakvégzettsége is van. Nálunk nincs nővérhiány, minden státusz be van töltve, a műtéthez szorosan kapcsolódó, azt kiegészítő ápolás éppúgy biztosított, mint a szakszerű gyógytorna. Úgy érzem - és ezt a betegek visszajelzései is iga­zolják -, hogy az ortopédiai osztály rendje, szervezettsége minden téren megfelelő. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Alapítvány az osztályért — Az egészségügy, a kórhá­zak forráshiánnyal küszködnek. Az ortopédiai osztály felszerelt­sége ennek ellenére jónak lát­szik. — Az osztály műszerezett­ségének fejlesztése érdekében még 1991-ben létrehoztuk a Tolna Megyei Ortopédiai Ala­pítványt, mely beváltotta a hozzá fűzött reményeket. — Kik az adományozók? — Különböző cégek a szponzorok és a betegek maguk is hozzájárulnak az alapítvány vagyonának gyarapításához. Reméljük, hogy lesznek, akik a törvény által biztosított 1 száza­lékot is erre a célra fordítják adójukból. — Úgy hallottam, idén ran­gos nemzetközi rendezvény helyszíne lesz Szekszárd. — Igen, a Magyar Ortopé­diai Társaság itt fogja megren­dezni 40. nemzetközi kongresz- szusát június 19-e és 21-e kö­zött. A mintegy 300 szakorvos és ugyanennyi kiállító - Koreá­tól Amerikán át Európáig a vi­lág minden részéből - Szek- szárdon fog találkozni, hogy megvitassa az ortopédia leg­újabb eredményeit. Ez nagy si­ker nekünk. F. Kováts Éva A szekszárdi megyei kórház ortopédiai osztálya az egészségügyi intézmény több más részlegéhez ha­sonlóan nem önálló szervezeti egységként, hanem a kórház sebészeti osztályának keretén belül kezdte meg működését a hetvenes évek közepén Bíró Imre főorvos irányításával. Az ortopédia 1981-ben önál­lósodott 23 ággyal, a nevében is jelzett betegségek kezelésén túl a mozgásszervi rehabilitációs betegek gyógyítása szerepelt feladatai között. Az osztály fő­orvosa 1990. augusztus 20-tól dr. Moser Tamás, vele beszélgettünk. A 47 éves osztályvezető főorvos a pécsi Orvostudományi Egye­tem elvégzése után öt évig a komlói városi kórház, sebésze­tén dolgozott. A szakvizsga megszerzését követően 1980- ban a POTE Ortopéd Kliniká­jára került, itt ortopéd szak­vizsgát tett, majd tíz évvel ké­sőbb megpályázta és elnyerte a szekszárdi megyei kórház osz­tályvezetői státuszát. Dr. Moser Tamás nős, há­rom gyermeke van. Családjával Szekszárdon letelepedett, ma­gánrendelőt nyitott. Szakmai érdeklődési köre elsősorban a sportsebészetre, az arthosco- pias műtétekre és a különböző protézisek beültetésére terjed ki. Mint a Magyar Ortopéd Társaság tagja, idén ő szervezi a Szekszárdon megrendezésre kerülő 40. nemzetközi kong­resszust. Munkájáról, az ortopéd osz­tály feladatairól munkahelyén, a kórházban beszélgettünk a főorvossal. Hosszú várakozási idő — Eredetileg kétféle feladat elvégzésére hozták létre az osz­tályt. Bővült vagy szűkült azóta ez a kör? — Jelenleg kimondottan csak operatív ortopédiai ellátást végez az osztály, a húsz ágy így is kevés. Ami a tevékenységi területünket illeti, elsősorban mozgásszervi, fejlődési rendel­lenességeket, különböző dege- neratív elváltozásokat, illetve balesetek után kialakult kóros állapotoknak a részint konzer­vatív, másrészt operatív ellátá­sát végzi az ortopédia, azaz a csont, ízület, szalagrendszer, izmok operációját. Az ortopédia osztályon a le­hetőségeink behatároltak. Saj­nos elég hosszú a műtéti vára­kozási idő, különösen bizonyos fajta betegségek esetén, így a csípőízületi műtéteknél például egy évet is kell várnia a beteg­nek. Ezek a körülmények re­mélhetően az év végére - ami­kor átadásra kerül az új műtő­blokk - megoldódnak, és lerö­vidül a várakozási idő. — Komoly csontdeformitá­sok esetén korrekciós műtétek­kel korrigáljuk a láb különböző statikai hibáit, deformitásait. A gyerekműtéteket a kórház gyermekosztályi hátterével vé­gezzük. Az osztályon a nagyműtétek többsége csípő- és térdprotézis beültetése, ezeket immár hét éve végezzük. Sajnos itt a lehe­tőségek messze elmaradnak az elvárásoktól, szakmailag és a műtött betegek számát tekintve is. Szakrendelés vidéken is — Van-e ortopédiai szak- rendelés és hol? — Ortopédiai szakellátás Szekszárdon a hét minden nap­ján van a rendelőintézetben. A megnövekedett igényekre való tekintettel bővítettük a járóbe­teg ellátást a megyében. 1996­Csípőprotézis-műtét utáni kezelés Dr. Moser Tamás ban először Tamásiban indítot­tunk ortopédiai rendelést he­tente egyszer, idén január 1-től pedig Bonyhádon, illetve Pak­son. Ezekre a vidéki szakrende­lésekre Szekszárdról járnak ki a szakorvosok. Az ortopédiai szűrés különösen nagy jelentő­séggel bír a csecsemőknél és a kisgyermekeknél, mert ha idő­ben felismerjük a csípőízületi elváltozásokat, akkor azok gyermekkorban egyszerű keze­léssel gyógyíthatók és meg­előznek komoly felnőttkori problémákat. A szakrendeléseken folya­matosan végzik a nagyobb - óvodás és iskoláskorú - gyere­kek szűrését is. Ha a szülők vagy a pedagógusok úgy látják, hogy bármilyen mozgásszervi problémája van a gyereknek, nyugodtan forduljanak hoz­zánk, mi azonnal elvégezzük a vizsgálatokat és ha szükséges, ingyenes vagy a társadalombiz­tosítás által finanszírozott, ked­vezményes segédeszközzel lát­juk el a rászorulókat. — Kik, milyen betegségek­kel kerülnek az osztályra ? Csőtükrözéses műtét — Mire gondol konkrétan? — Sokkal több fajta protézist lehetne beültetni, mint ahány faj­tával ma a megyei kórház ren­delkezik. Az osztály elérkezett a fejlődés során egy olyan szintre, ahonnan illene tovább lépni, de ezt már nem szakmai, hanem fi­nanciális kérdések befolyásol­ják. Igyekszünk mind minőség­ben, mind mennyiségben előbbre lépni, hiszen a lehetősé­geink igen szélesek. Az alapellá-. tást, az időskori kopásos folya­matokat még el tudjuk látni pró- tézissel, de speciális igényeket csak a pécsi klinika segítségével tudunk rendezni. — Végeznek arthoscopiás, úgynevezett csőtükrözéses mű­téteket is. Ezt a fajta módszert A munkanélküliség problémái Interjú dr. Brebán Valériával Összaparátusi értekezletet tartott tegnap délelőtt a Tolna Me­gyei Munkaügyi Központ Szekszárdon. A Babits Mihály Mű­velődési Ház márványtermében megrendezett összejövetelen a központ munkatársain kívül a kirendeltségvezetők és osztály- vezetők vettek részt. Miről volt szó az összejövete­len, erről kérdeztük az értekez­let szünetében dr. Brebán Valé­riát, a megyei Munkaügyi Központ igazgatóját.-r Évente egyszer tartunk ilyen nagyszabású összejöve­telt, mint a mostani, ahol érté­keljük a hivatal 1996. évi tevé­kenységét, aminek több aktuali­tása is van. A Munkaügyi Köz­pont január 1-től ugyanis új szervezetként dolgozik, a mun­kaügyi osztályok és a kirendelt­ségek mellett a megyei munka- védelmi és munkabiztonsági felügyelőség is a hivatal része lett. — Mit jelent ez? — Ez nem csak tizenöt fő­nyi létszámbővülést jelentett, hanem teljesen új feladatok ke­rültek ide az Országos Munka­felügyelőség szakmai irányí­tása mellett. — Az értekezleten szó volt pénzről is. — Az elmúlt évben a Mun­kaügyi Központ 1,7 milliárd fo­rintot használt fel. Ebből 1,2 milliárdot munkanélküli ellá­tásra fizettünk ki, mintegy fél­milliárd forintot pedig a Fog­lalkoztatási Alapból támogatá­sokra fordítottunk. Háromezer­ötszáz, négyezer között van azoknak az embereknek a száma, akik ilyen módon támo­gatást kaptak, amire - meg­jegyzem - óriási szükség volt, hiszen a Dunántúlon 1996-ban minden hónapban Tolna me­gyében volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. — Melyek az idei év felada­tai? — 1997-ben kiemelt helyen szerepel a tartós munkanélküli­ekkel való kirendeltségi és munkaügyi központi foglalko­zás. Emellett nagy hangsúlyt fordítunk a rétegprogramokra és a rehabilitációs intézkedések megtételére is. /. kováts Részvénytársasággá alakulhat a Gunaras Kft. Dombóvár szemmel tartja érdekeit A dombóvári képviselő-testület legutóbbi ülésén hozott határo­zatot arról, hogy a Gunaras Kft-t nyilvános eljárás során, az alaptőke egyidejű felemelésével részvénytársasággá alakítja. Az önkormányzat már koráb­ban elhatározta, hogy megke­resi azt a gazdasági formát, amelynek keretein belül jelen­tős tőkebevonásra kerülhet sor Gunarasban, s már akkor is a sok kisrészvényes bevonására alkalmas részvénytársaság lát­szott erre a célra alkalmas formának. A kft. részvénytársasággá alakításának módozatai az egyszemélyes, a zártkörű és a nyilvános átalakulás voltak, így a testület a variációknak megfelelően három határozati javaslat közül választotta ki végül a nyilvános átalakítást. A jogi bizottság az egysze­mélyi átalakítást egyértelműen ellenezte, míg a zártkörű vál­tozatot akkor látta kivitelezhe­tőnek, ha már lennének konk­rét, tőkeerős vállalkozók, akik a részvénytársaságba beszáll- nának. Mivel ilyen leendő részvényesek még nem talál­tattak, egyértelműen az úgy­nevezett „C” variációt, vagyis a nyilvános átalakítást java­solta elfogadásra. A helyzet annyira egyér­telmű, s ezek szerint az írásos előterjesztés és a testület aka­rata annyira nyilvánvaló volt, hogy mindössze négy perc alatt „átrágták” magukat a képviselők a témán, és egy tar­tózkodás mellett, ellenszava­zat nélkül hozták meg határo­zatukat. Az átalakulásnak ezen for­mája elvileg bárkinek lehető­séget ad arra, hogy a leendő Gunaras Rt-ben részvényessé váljon, ám - ez az előterjesz­tésben is szerepelt - a város saját, illetve a városkörnyék, és a kisbefektetők érdekeit kí­vánja szem előtt tartani. Vagyis Dombóvár érdeke az, hogy egy sikeres átalakulási folyamat végén az önkor­mányzat maradjon a legna­gyobb részvényes, s legalább az egyszerű többséghez ele­gendő 50%+1 szavazat fölött rendelkezzen. - nagy -

Next

/
Thumbnails
Contents