Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-04 / 29. szám

1997. február 4., kedd Gazdaság 5. oldal Agrár Hírek Allatárak A malacokért (15-20 kg-os) 3000 és 4000 forint közötti összeget adtak. A hízott serté­sek felvásárlási ára is vissza­esett, 168 és 203 Ft/kg-os áron vesznek át a nagyobb üzemek, de sok helyen késle­kedik vagy el is marad a kifi­zetés, egyre több a visszaélés ezen a területen. A gazdálko­dók éppen emiatt több telepü­lésen kimérve (jóval olcsób­ban a bolti árnál), háznál pró­bálják meg értékesíteni a ser­téshúst. Vásárok helye Legközelebb február 9-én, vasárnap Dombóváron és Szekszárdon lesz vásár. Gépi nyilvántartás Újabb települések ingatlan­nyilvántartási adatai kerültek a földhivatalokban számító­gépre: így Decs, Dombóvár, Fadd, Kurd, Őcsény és Szek- szárd adatai. Hat hónapig az érintettek illetékmentesen másolatot kérhetnek az ere­deti tulajdoni lapról. Levél a társadalombiztosítótól Határidők szorításában Az elmúlt napokban azok a vállalkozók kaptak levelet a megyei egészségbiztosítási pénztártól, akik alkalma­zottat, vagy segítő családta­got foglalkoztatnak, mert új formátumú jegyzékben kell 1997. január 1-től bejelen­teni az alkalmazottakat. Az ügyfélszolgálati iroda tá­jékoztatása szerint a munka- szerződést is csatolni kell az első bejelentéssel egyidőben a megyei egészségügyi pénztár felé, abban az esetben is ha nem egy kívülálló alkalma­zottról, hanem a családtagról van szó. A foglalkoztatásnak más anyagi következményei is vannak január 1-től, a havi 1800 forintos egészségügyi hozzájáruláson kívül, társa- dombiztosítási járulékot is kell fizetni, mely a munka- szerződésben megállapított bér utáni társadalombiztosí­tási nyugdíj és egészségbizto­sítási járulék fizetésének az alapja. A munkaszerződéssel együtt az adóhivatal felé is kötelezettség keletkezik a munkaszerződésben kikötött bér után, mely nem lehet ke­vesebb 17.000 Ft/hó-nál. (A mindenkori minimálbérnél.) Minden hónap 5-éig (február 5-ig) személyijövedelemadó előleget kell levonni és befi­zetni. Ez az összeg 17.000 Ft/hó munkabérnél 0 forintot jelent, mert 3600 Ft/hó adójóváírást lehet alkalmazni. Minden hónap 10-ig (feb­ruár 10-ig) viszont a 4,2 szá­zalékos munkaadói járulékot, valamint az 1,5 százalékos munkavállalói járulékot kell az adóhivatal felé, a munka- szerződés alapján megfizetnie a vállalkozóknak. Mauthner Február a házikertekben Indokolt az óvatosság! Az idei rendkívül vigasztalan tél után jó, ha igen körültekin­tően fogunk a február második felében szokásos télvégi, tava­szi szőlő- és házikerti munkák­hoz. Bár a vesszők átvágásával meggyőződhetünk arról, hogy az él-e, vagy elfagyott, de egy­két hétig tartó ólmos eső jég­börtöne után ez nem elég. A rü­gyek épen maradásáról is meg kell győződni, mielőtt nekilá­tunk a metszésnek. A talált ál­lapot a metszésmódot befolyá­solhatja. A lombhullató sövények és díszcserjék metszésének, az öreg, elhalt ágak, hajtások ki­vágásának is elérkezik az ideje és ha azt gondosan tőből vé­gezzük, nem az elvénült hajtás­csonk aljáról, hanem tőről, dú- sabb és egészségesebb hajtáso­kat kapunk. A hónap második felében készítsük elő az egynyári virá­gok ágyásait is. Tervezzük meg a bevetést, ültetést a növények méreteinek, a levelek, virágok színárnyalatának, a virágzás időpontjának és tartamának fi­gyelembevételével. Nagyon fontos, hogy a házak, tanyák körüli virágoskertek úgy kerül­jenek tervezésre, hogy a nö­vénycsoportok nagyságrendileg lépcsőzetesen kerüljenek elhe­lyezésre. Például a magas nö­vésű paprikavirág, vagy kö­römvirág semmiképpen ne ke­rüljön az alacsony növésű száz­szorszép, vagy akár a Petúnia elé. A legegészségesebb és leg­korábban elnyerhető tavaszi vi­taminforrásnak, a zöldhagymá­nak a duggatását 2-3 centiméter mélyre és 6-8 centiméter tőtá­volságra legalább négyszer másfél-kéthetes szakaszolásban végezzük. így hosszú időn át lesz frissen fogyasztható zsenge zöldhagymánk. Régi hagyomány a borsó, petrezselyem, sárgarépa feb­ruár végi elvetése, amit semmi­képp ne siessünk el. Ne kenjük bele a hideg sárba a vetőmagot, mert a csíranövényke, ha meg is indul, csak senyved a hideg talajban, amely, ha túl nedves fölötte, áttörhetetlenül el is ce- mentálódhat. Kárba vész a drága magunk, fáradtságunk. Majd ha vetjük a petrezselymet, sárgarépát, azt feltétlen saláta vagy retek jelzőnövénnyel te­gyük, mert az idei csapadékos tél után különösen szükség lesz a korai lazító, levegőztető kapá­lásra. A vetőmagvakról Sokan megkérdeznek, mint a vetőmagszakmában némileg já­ratost, hogy a vásárolt, vagy a saját termésből gondosan válo­gatott, eltett és ottfelejtett zöld­ségfélék vetőmagvait mennyi ideig lehet felhasználni annak veszélye nélkül, hogy azok esetleg nem csíráznak, nem kelnek ki. A szakmában végzett egzakt vizsgálatok eredményei kimu­tatták, hogy az ideális körülmé­nyek között tárolt, tehát háztar­tásokban jól zárt vászon vagy papírzacskókban, hűvös, szá­raz, moly- és zsizsikmentes kamrában, éléskamrában fel­akasztva az egyes házikerti zöldségféleségek legalább 75 százalékos csíraképességüket a következő ideig tartják meg (évben): 5-8: uborka, tök, pa­tisszon, 5-6: céklarépa, 4-6: pa­radicsom, borsó. 4-5: retekfé­lék, káposzták, karalábé. 4: sa­láta. 3-4: babfélék, sárgarépa, zeller. 2-3: petrezselyem, póré­hagyma. 2: vöröshagyma, 1-2: feketeretek. A paprikafajták csírája igen érzékeny. Mindig friss mag vetése ajánlatos. Azzal mindenesetre szá­molni kell, hogy az idő halad­tával bár a kicsírázás megtörté­nik, a csíranövényke virulenci- ája csökken. Tehát az ideálistól eltérő körülményeket - talajál­lapot, talajnedvesség, hőmér­séklet - egyre nehezebben vi­seli el. A kedvezőtlen körülmé­nyek között kikelt senyves nö­vényke sokkal könnyebben ál­dozatául esik a legkülönfélébb kórokozóknak. Érdemes tehát a vetőmagszükségletet gondosan tervezni, nem eltenni, hanem frisset, újat beszerezni. Szakái László Kertbarátok taggyűlése A Szekszárdi Kertbarátkor február 10-én, hétfőn 18 órakor tartja következő összejövetelét a Babits Művelődési Házban. A fólia alatti zöldségtermesz­tésről Nagy Ferencné, a „Zöld Sziget”, a tavaszi zöldség fajtaajánlatokról és vetőmag beszerzési lehetőségekről Halmosi József, az „Ezeijó” Gaz­dabolt tulajdonosa tart tájékoztatót. A taggyűlésen lesz mód jelentkezésre az egyéb programmal is összekötött tavaszi metszési bemutatóra, valamint új tagok felvételére, bejegyzésére is. Kistermelők és az adózás A megyei adóhivatalok ki­mutatásai szerint több, mint 10.000 mezőgazdasági kis­termelő vallott be a múlt év­ben 1 millió forintnál na­gyobb árbevételt. Többek között ez indokolta az idei év­től hatályos új adózási szabá­lyozás bevezetését. Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára fel­hívta a termelők figyelmét arra, hogy bár egyszerűbbnek tűnik a jövőben az átalány- adózást választani, nem biz­tos, hogy jobban járnak azok, akik 1 millió forintos árbevé­telt érnek el. Ekkor szeren­csésebb a tételes költségel­számolás, ugyanis 175 ezer forintnyi költségszámla ösz- szegyűjtésével elkerülhető az adófizetés, hiszen a kötele­zettség nem lesz több mint a 100 ezer forintos adóked­vezmény. A legnagyobb problémát nem is az adóter­hek jelentik, ismerte be a fő­titkár, hanem a megváltozott társadalombiztosítási járulé­kok. Ha ezen nem változtat­nak, várhatóan igen sokan kényszerülnek a feketegaz­daságba. Mészáros Gyula elmondta azt is, hogy a köztestület to­vábbra sem köti kamarai tag­sághoz az őstermelői igazol­vány kiadását. De nem titkolt céljuk azonban, hogy minél nagyobb számban tudhassák soraikban a termelőket, hi­szen csak megfelelő infor­mációk birtokában tudják a valóságnak megfelelő ada­tokkal ellátni az agrárirányí­tást, és a sokat emlegetett EU-ós csatlakozásunknak is ez a feltétele. -mau­Élénkíteni kellene a piacot A gazdaság élénkítése nagyobb lehetőségeket rejt magában a munkanélküliség csökkentésére, mint amennyit ebből Ma­gyarország kihasznál. Többek között ezt állapítja meg a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) regionális irodájának a foglalkoztatás javítása érdekében készített tanulmánya. Arcsata a cukorfronton Óriás kötés. Rekordok dől­tek meg hétfőn is a Buda­pesti Értéktőzsdén. A Mól 3500 forinton érte el eddigi legmagasabb árfolyamát. Záráskor már 30 forinttal kevesebbet adtak érte. A Richter-részvényekből egy 100 ezer darabos óriás cso­mag cserélt gazdát 1,1 mil­liárd forintért. A kárpótlási jegyek 620 forintot értek. Részvénycsere. Új Mező­bank Rt.-részvényekre cse­rélhetik hétfőtől március 28- ig a régi mezőbankos és az agrobankos papírjaikat a tu­lajdonosok. A pénzintézet 1996. január 3-án megtartott közgyűlésének döntése alapján a régi Mezőbank­részvényeket 18 százalékon, míg az Agrobank-papírokat 1 százalékon váltja át vagy vásárolja vissza a bank. A március 28-ig be nem nyúj­tott részvényeket érvényte­lennek tekintik. Égi forgalom. A világ má­sodik legnagyobb légiszál­lítmányozója, az MSAS Cargo International buda­pesti leányvállalata forgal­mának megduplázását re­méli az 1997-es évtől. Jelen­leg 700, többnyire multina­cionális üzleti partnerük van a magyar piacon. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 272,51 Görög drachma (100) 65,83 Német márka 103,56 Olasz líra (1000) 105,23 Osztrák schilling 14,72 Spanyol peseta (100)122,38 USA-dollár 170,05 A dokumentum, amelyet az ENSZ megbízása alapján készí­tett az ILO budapesti irodája, többek között megállapítja: na­gyobb szerepet kaphatnának hazánkban a kis- és középvál­lalkozások a belföldi piac élén­kítésében. Ez a megrendelői kör a mainál lényegesen fonto­sabb helyet érdemelne a gazda­sági növekedés elérésében. Mivel a kis- és középvállal­kozásoknak nincs pénzük a mi­nőség és a termelékenység javí­tásához nélkülözhetetlen kuta­tás-fejlesztéshez, a kormány­nak ebben is szerepet kellene vállalnia. Javítani kellene to­vábbá a vállalkozások infra­strukturális feltételeit, csökken^ teni az adó- és járulékterheket. Bár a tanulmány tekintettel van a magyarországi stabilizá­ciós intézkedések hatására, az utóbbi évek gazdasági növeke­dését ehhez mérten is túl ala­csonynak tartja. Igaz, a többi közép-európai országban na­gyobb volt a GDP visszaesése a rendszerváltás során, de az utóbbi években már mindenhol jobb eredményeket regisztrál­tak, mint nálunk. A múlt évben a környező országokban a ma­gyarországi egyszázalékos GDP-növekedés ötszörösét vagy még nagyobb mértéket ér­tek el. Hazánkban a foglalkoztatot­tak száma az utóbbi hat évben több mint egynegyedével csök­kent. A nagy munkanélkülisé­gen kívül a reálbérek több mint 20 százalékos visszaesése is komoly gondot jelent. A tanul­mány szerint a lakosság egy- harmada a szegénységi küszö­bön vagy az alatt él, és amíg a gazdasági növekedés ilyen ala­csony, a munkanélküliség alig csökkenthető. Az ILO javaslatokat tesz a gazdaság élénkítésére, a szak­képzésre, a versenyképesség javítására, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi kirekesz­tődésének megakadályozására. Árcsata dúl a cukorpiacon: a gyártók 46 százalékot akarnak adni a feldolgozott cukor árából a termelők­nek, akik viszont 50 percen­tet szeretnének kapni - de­rült ki a cukorrépa-ter­mesztők képviselőinek tag­napi sajtótájékoztatóján. Szőke Géza, a Kaposvár Tér­ségi Cukorrépa-termesztők Szövetségének elnöke azt ta­nácsolta a dunántúli terme­lőknek: ne írják alá a szerző­déstervezetet az Agrana oszt­rák érdekeltségű céggel. A szakember az alacsony alapanyagárakat az Agrana monopolhelyzetével magya­rázza, mondván a hazai piac ötven százalékát kezében tartó cég kénye kedve szerint diktálja az árakat. Összehasonlításul emlí­tette, hogy tavaly az átlagos A munkahelyeken az üzemi tanácsok is kezdeményezzék a nyugdíjreformtervek vitá­ját - javasolta a nyugdíjbiz­tosítási önkormányzat el­nöke az üzemi tanácsok tisztségviselőinek. Vágó János szerint az önkor­mányzat képviselői szívesen részt vesznek a munkahelyi vitákon, elmagyarázva javas­lataik lényegi elemeit. Taná­csolta: a vitákra hívják meg a szaktárcák reformtervének képviselőjét is, így ütköztet- hetők az álláspontok. Az egyik üzemi tanács tisztségviselője felvetette: mivel az MSZP a szakminisz­tériumok reformtervezetét minőségű répa hazánkban 4200-4300, Csehországban 6000, Ausztriában 10 000, ' Németországban 11-12 000 forintot ért meg az Agraná- nak, miközben a termelési költségek - a vetőmag, a mű­trágya, a gázolaj beszerzési árai közel azonosak voltak ezekben az országokban. A répatermesztők úgy vé­lik, ha nem sikerül kiharcol­niuk az ötvenszázalékos ré­szesedést, akkor az idén sem jut több fejlesztésre, és re­ménytelenül lemaradnak a nyugat-európai átlagtól. Az érintett cég nem képvi­seltette magát a tájékoztatón. Véleménye azonban kikövet­keztethető: a magyar cukrot nehéz exportálni, mert a vi­lágpiacon jóval olcsóbb mint nálunk, ezért kevesebb ma­gyar termelésű cukorrépára van szükség. U. G. támogatja, parlamenti több­ségével keresztül viheti annak elfogadását is. Ezzel kapcso­latban Vágó János megje­gyezte: szükségesnek tartaná, hogy az országgyűlési képvi­selők érdemben és részletesen ismerjék meg az önkormány­zati javaslatot. A testület tag­jai eddig gyakran részt vettek a munkahelyi, települési vitá­kon és az ott megjelenő or­szággyűlési képviselőket nemegyszer sikerült is meg­győzni javaslatuk előnyeiről. Vágó rámutatott: a szaktár­cák reformtervét az eddigi vi­ták során a munkavállalói, a munkaadói, a nyugdíjas és az ifjúsági érdekképviseletek egyaránt elutasították. Mi is az a private banking? Újabban gyakran találkozhatunk egy új, idegen nyelvű szópárossal: private banking. Vajon mi szükség van egy angol kifejezésre akkor, amikor a hazai közönséget, s nyilván nem csak a „külföl­diül” tudókat óhajtják ügyfélként megnyerni? Nem is csak ügyfélként - partnerként. Van ugyanis olyan bank, ahol szentségtörés az „ ügy­fél” kifejezést használni. Nekik csak partnereik vannak. Mint a teniszpartiban vagy a tulajdono­sok közgyűlésén. Azt, hogy a bank az ügyfelet partnerként ke- zeli-e, az ügyfélnek - pardon, partnernek - kell megítélnie a bank szolgáltatásainak ismeretében. Mert igaz, ami igaz, sokszor inkább érzi magát gyanúsítottnak az ember egyik-másik pénzintézet pultja előtt, mint ügyfélnek. Álljunk meg egy szóra! Grétsy László nyelvész már többször megmutatta a tükörfordítás csap­dáját. A szó szerinti fordítás ugyanis egészen más fogalmat fejez ki. A magánbankári vagy privát bankári tevékenység nálunk, legalábbis a legális gazdaságban, még nem is létezik. Hamburgban, Zürichben, Londonban annál inkább előfordul. Családi vagy pontosabban nem társasági formá­ban működő bankokról van szó, ahol a tulajdo­nos maga a bankár, aki az intézmény tartozásai­ért egész vagyonával felel, s nem csak a befekte­tett tőke erejéig, mint a részvényesek a részvény­társaságok esetében. Az az értelmezés sem felel meg a valóságnak, hogy olyan bankokról lenne szó, amelyek a lakossággal foglalkoznak, szem­ben a jórészt vállalati ügyfeleket kiszolgáló ban­kokkal. A private banking olyan szemlélet és eljárás, amely az ügyfelet testre szabott, egyedi szolgálta­tásokkal várja, s nem a „polcról leemelt tömeg­áruval” óhajtja kielégíteni. Talán az lenne a jó magyar kifejezés erre: mértékutáni bankárkodás. Mert akár a mérték utáni szabó, az ilyen bank is bizalmas kapcsolatban áll azokkal a személyek­kel, akik ezt a - tanácsadással is együtt járó de, - nem olcsó szolgáltatást igénybe veszik. Ha a szolgáltatás jó, akkor az ára lehet magas, de az ügyfél mégsem fogja sokallni. S ha a part­nerek kölcsönösen meg vannak elégedve a szol­gáltatással, akkor nem röpke flört, hanem tartós bizalmi kapcsolat alakulhat ki a két fél között. Bácskai Tamás Viták a nyugdíjreformról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents