Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-22-23 / 45. szám

Bemutatjuk a megyei kórház bőrgyógyászati osztályát A testen lévő foltok árulkodnak A főorvosasszony és egyik betege fotó: gottvald A szekszárdi megyei kórház­ban 1948. óta működik bó'r- gyógyászati osztály, előtte a bőrbetegeket a belgyógyásza­ton kezelték. Kezdetben mindössze néhány ággyal, rendkívül rossz körülmények között dolgoztak a bőrgyó­gyászok. 1951-ben dr. Erdélyi Jánost nevezték ki a bőrgyó­gyászati osztály élére, aki 1977-ig vezette az osztályt. Az ő irányítása alatt vált a rend­kívül kicsi és korszerűtlen osztály országos szinten is el­ismert, jól felszerelt egységgé. Erdélyi főorvos úr nyugál­lományba vonulása után dr. Szilágyi István került az osztály élére és ezzel győzött a „sze­gedi stílus”, mivel a főorvos az alföldi egyetemi város bőrgyó­gyászati klinikájáról - mely or­szágosan az elsők között van -, pályázott Szekszárdra, mondja a jelenlegi osztályvezető, dr. Bajor Klára főorvos. A főorvosasszony, aki három éve kapta kinevezését, húsz éve dolgozik a megye máig egyet­len bőrgyógyászati osztályán. Az egyetem elvégzése után rög­tön itt kezdte a pályáját. Két évig, 1984-85-ben TESCO pá­lyázattal Algériában dolgozott szülész-nőgyógyász féijével együtt. Két fiuk közül a na­gyobbik másodéves a közgaz­dasági egyetemen. A 16 éves kisebbiket sem vonzza szülei hivatása, ő is közgazdásznak készül. Dr. Bajor Klára angol és francia középfokú nyelv­vizsgával rendelkezik, de né­metül is jól beszél, rendszére- sen részt vesz bőrgyógyászati konferenciákon, külföldi kong­resszusokon, előadóként is. Munkahelyi elfoglaltsága mellett dr. Bajor Klára társa­dalmi megbízatásként a Tolna Megyei Vöröskereszt elnöke. A bőr árulkodik A bőrgyógyászati osztály ma a kórház egykori főépületének földszintjén működik 25 ágy- gyal. A felújított épületrészben kellemes, tiszta kórtermek, tár­salgó, étkező, jól felszerelt vizsgáló és kisműtő van. Ez utóbbira egyre nagyobb szük­ség van, mivel a kisebb bőr- gyógyászati sebészeti beavat­kozásokat - anyajegyek, sze­mölcsök, kisebb bőrdaganatok eltávolítása -, az osztályon, helyben végzik. A nagyobb se­bészeti felkészültséget igénylő műtétek a baleseti sebészeten történnek. Az osztályos ambulancián naponta, 10-14 óra között fo­gadják a súlyosabb bőrgyógyá­szati tünetekkel jelentkező, il­letve krónikus betegeket.- Szoros a kapcsolatunk a gondozóval, ahol két kolléganő dolgozik. Az osztályon dr. Ra­usch Ágota szakorvos a munka­társam. A megyében összesen nyolc főállású bőrgyógyász van. Szükség esetén kisegítjük, illetve helyettesítjük egymást - mondja dr. Bajor Klára. - A bőrgyógyászat szakmailag leg­közelebb a belgyógyászathoz áll. A kollégákkal ellentétben „mi mindent látunk” a bőrön. Számtalan betegség, anyag­csere-, immunzavar a kültaka- rón mutatkozik meg - halljuk. Sok a krónikus beteg A főorvos asszony állítását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a bőrgyógyászati osztá­lyon időnként a fekvőbetegek fele inzulinnal kezelt súlyos cukorbeteg, akiknél az alapbe­tegségből adódóan gyakran je­lentkezik nehezen kezelhető, lassan gyógyuló gombásodás, különböző bőrfertőzés stb. Az osztályon sok az olyan beteg, akinek a lábán mélyvé­nás trombózis után fekély ala­kult ki. A kezeltek nagy több­ségének krónikus, elhúzódó, ambulánsán nem vagy csak ne­hezen kezelhető baja van. A négy „sz” A legsúlyosabb esetek a mela- nomások (bőrdaganat - a szerk.) Számuk nő, ami a hu­szonegyedik század küszöbén elég megdöbbentő, mert az el­változás jól látható a bőrön, mégis a betegek egy része már későn jelentkezik az orvosnál. Az időben felismert melanoma jól gyógyítható. A bőr dagana­tos elváltozásai eltérő formák­ban jelentkezhetnek a test fel­színén. A melanoma a bőr fes- tékes anyajegyeiből kiinduló rosszindulatú daganat. A bőr­daganatoknak csak 5 százalékát teszi ki, de ez vezet leggyak­rabban halálhoz. Előrehaladot­tabb stádiumban a nyirokutak és a véráram útján áttétek ke­letkezhetnek a nyirokcsomók­ban és a létfontosságú szervek­ben. Az utóbbi évtizedben a be­tegség előfordulási aránya ug­rásszerűen megnőtt. Felismeré­sében segít a négy „sz”. Ha az anyájegy alakja szabálytalanná válik, szélei elmosódottak, színe megváltozik, szélessége megnő, azonnal forduljunk bőrgyógyászhoz. Ártó napfény Szép barna, mondja a közvé­lemény a naptól, szoláriumtól csokoládé barna testeket látva. A bőrgyógyász mást mond. — A napfény olykor töb­bet árt, mint használ. Különö­sen kisgyermekkorban, öt év alatt kell a szülőknek nagyon vigyázni, hogy ne égjen fel a gyerek. A napfény irritálja a bőrt, ennek hatására később sok anyajegy jelentkezhet - hangzik a figyelmeztetés. - Ugyan ilyen káros lehet a szo­lárium gyakori használata is. A bőrgyógyászati esetek között a melanoma mellett nőtt az allergiás betegségek száma, amit a szakemberek a környezeti ártalmak, végysze­rek, műanyagok számlájára írnak. No AIDS, no szifilisz A bőrgyógyászatot még ma is sokan azonosítják a nemibe­tegségekkel, pedig mint a főor­vosasszony elmondta, az osztá­lyos betegek között 15 éve nem volt - gonorreás, szifiliszes - nemibeteg. A gondozóban is fo­lyamatosan csökken az ilyen betegek száma, 1996-ban mindössze 15-20 gonorreás esetet regisztráltak. A látványos eredmények nem a nemi erköl­csök szigorodásának, hanem az antibiotikumoknak köszönhe­tők, mondják a bőrgyógyászok. HÍV pozitív, illetve AIDS- ses betegről Tolna megyében nem tudunk. A kérdésre, hogy mi jelenti a bőrgyógyászati osztály vezető­jének a sikerélményt, dr. Bajor Klára némi töprengés után a következőket válaszolta. — Meggyógyítani vagy akár csak tünetmentessé tenni egy beteget, nagy dolog. Na­gyon örülünk annak, ha a kró­nikus betegségben szenvedőt nem kell rábeszélni arra, hogy jöjjön vissza, ha romlik az álla­pota, mert önként megteszi. Ez nem csak az orvosok, hanem az itt dolgozó nővérek érdeme is. F. Kováts Éva Hatalmas tégelyekben a kezeléshez használt kenőcs Eredményes munkát végeztek Tolna megye rendőrei Kevesebb gyilkosság, több vagyon elleni bűncselekmény Állománygyülésen értékelte nemrégiben a Tolna Megyei rendőr-főkapitányság az elmúlt év rendőri munkáját. A bűn­ügyi helyzetről Bátorfi György megbízott rendőr-főkapitány tá­jékoztatta az állományt. Romlott Tolna megye bűnügyi helyzete, állapítható meg az 1996-ban ismertté vált bűncse­lekmények száma alapján. Sze­rencsére a 8.496 regisztrált jog­sértés, mely 23,9%-os növeke­dést jelent, nem vezetett a köz- biztonság számottevő romlásá­hoz, mert a bűncselekmények struktúrája nem változott robba­násszerűén. A már 1991-ben prognoszti­zált 8000 körüli bűncselekményt a megye rendőrei még kezelni tudják, s ha az összetétele nem fordul sokkal rosszabbra, a la­kosság még elviseli. A jelenlegi adatok alapján is azt lehet mondani, hogy me­gyénkben a bűnügyi helyzet az országos átlagnál jobb. Nem fordult elő olyan kirívó bűncse­lekmény-sorozat, mely hosz- szabb időn keresztül foglalkoz­tatta volna a megye lakosságát. A 100 ezer lakosra jutó bűn­cselekményszám 2.742-ről 3.412-re változott, a személy el­leni pedig 262-ről 271-re emel­kedett. Örvendetes, hogy em­berölés mindössze 5 volt az előző évi kilenccel szemben. Fegyverrel elkövetett emberölés nem vált ismertté, viszont 184- ről 203-ra emelkedett a szándé­kos testi sértések száma. A házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselek­mények 38,9%-kal csökkentek. Az államigazgatás, az igazság­szolgáltatás, a közélet tisztasága elleni jogsértések száma kicsit nőtt, 119-ről 123-ra, de ezen be­lül a hivatalos személy elleni erőszak 22-ről 13-ra csökkent. Jelentősebb, 30,4 %-os emel­kedés volt a közrend elleni bűn- cselekményeknél. E kategórián belül a garázdaság 74-esetről 93-ra emelkedett. Jellemzővé vált a csoportos elkövetés. A ko­rábbi átlaghoz viszonyítva ezek a bűncselekmények valamivel nagyobb kárt okoztak. Áz ismertté vált bűnügyek 78,7 %-át alkotják a vagyon el­leniek, ezek száma 5.128-ról 6.689-re emelkedett. Az összes jogsértés-növekedés 90 %-át ezeknek az emelkedése adta. A lopások száma több, mint ötven százalékkal emelkedett, 3.663 esetben bukott le kisebb-na- gyobb tolvaj. Szerencsés körül­mény, hogy az emelkedést első­sorban az alkalmi lopások okoz­ták. Sok esetben a károsult ma­gatartása is hozzájárult a bűncse­lekmény elkövetéséhez. Az ál­lampolgárok még mindig nem őrzik kellő gondossággal javai­kat. Kedvezőtlen a gépjárműlo­pások folyamatosan emelkedő tendenciája. Elsősorban a fiata­labb évjáratú, nyugati gyártmá­nyú személygépkocsik vannak veszélyben. Megyénket sem ke­rülte el a jelentős, illetve külö­nösen nagy kárt okozó vegyszer- lopás-sorozat. Emelkedés tapasztalható a be­töréses lopásoknál is, ahol meg­jelentek a szervezett elkövetési .formák. Tavaly is elsősorban hétvégi házakba, garázsokba, gyermekintézményekbe és ma­gánlakásokba törtek be, több­nyire készpénzt, aranyékszert, műszaki cikkeket és élelmisze­reket loptak el. Több sorozatbetörés történt a megyében. Ilyenek voltak a ta­nyafeltörések Szekszárdon és Dombóváron, a víkendház-betö- rések Gunarason és Dombod­ban. A viszonylag könnyű elkö­vetés és értékesítési lehetőség miatt a gázcsere-telepeket is gyakran látogatták a betörők. A vagyon elleni bűncselek­mények számának jelentős emelkedése ellenére csökkent az okozott kár nagysága 753-ról 548 millió Ft-ra. A gazdálkodás területén még mindig meglévő szabályozatlan­ság is oka annak, hogy tavaly a megyében 127 gazdasági bűn- cselekmény derült ki. Ez 60,8 %-os növekedést jelent. A gazdasági bűncselekmé­nyek által okozott kár összege a korábbi 459.361.100 Ft-ról 186.911.900 Ft-ra mérséklődött. Elkobzással biztosított érték a korábbi 32.432.900 Ft-ról 9.020.800 Ft-ra csökkent, az ér­tékbiztosítás 4,8 %-os. A lefolytatott büntetőeljárá­sok alapján az a következtetés vonható le, hogy a bűncselek­mények nagy részét továbbra-is a jogszabályok kijátszásával, az ellenőrzések hiányosságait ki­használva követik el. Megsértik a számviteli fegyelmet, soroza­tosak az okirat-hamisítások. Ezeken a módokon még ma is igen jelentős adózatlan jövede­lemhez lehet jutni. A bűncselekmények számá­val együtt emelkedett az is­mertté vált elkövetőké is. Sajnos a fiatalkorúak részvétele is gya­koribb lett, számuk 298-ról 344- re alakult. Bár a gyermekkorú elkövetők száma 161-ről 120-ra csökkent, a helyzet nem meg­nyugtató. A 2.894 bűnelkövető közül 1.110 volt már korábban büntetve. A megye közlekedésbizton­sági helyzete kielégítő. Az 1996-os év baleseti statisztikai adatai azt tükrözik, hogy a köz­lekedés biztonsága tovább ja­vult. 472 regisztrált személyi sé- rüléses közúti közlekedési bal­eset történt, 50-nel kevesebb, mint az előző évben. Külön kiemelést érdemel a halálos balesetek számának ör­vendetes csökkenése 42-ről 32- re. Nyolcvanhat balestet okozó ital hatása alatt vezetett, ami azt jelenti, hogy az összes baleset 18,2 százalékánál tetten érhető volt az alkohol. A kedvező közlekedésbizton­sági helyzethez a rendőri jelenlét és az adminisztratív intézkedé­sek is hozzájárultak. A közúton átvizsgált mintegy 30 ezer jármű közül 882 nem felelt meg a jog­szabályi előírásoknak. A statisztika számait ele­mezve figyelmeztető jelnek te­kinthető, hogy jelentősen nőtt a közterületen elkövetett, a szán­dékos és erőszakos, garázda jel­legű bűncselekmény. Erőteljes növekedést mutat a több sze­mély által sorozatban elkövetett bűncselekmények száma is. A Tolna megyei rendőrség személyi feltételei nem javultak, az állomány összetételében je­lentős változás nem történt. A pénz a működés minimális lehe­tőségeire volt elég, ennek elle­nére a költségvetési hiány 50 százalékkal csökkent. A rendőrség tapasztalatai sze­rint a lakosság bízik Tolna me­gye rendőrségében, az önkor­mányzatok és különböző lakos­sági csoportosulások támogatják a rendőri munkát. Az Országos Rendőr-főkapitányság értéke­lése szerint a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság az összes többit megelőzve a fegyelme­zettség tekintetében első helyen áll. -Ihárosi-

Next

/
Thumbnails
Contents