Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-09 / 7. szám

1997. január 9., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Döntés előtt a hőgyészi képviselőtestület Kié lesz az Apponyi kastély? Képviselőtestületi ülést tart január 16-án a hőgyészi ön- kormányzat. Az összejöve­telen több napirend is sze­repel, de legizgalmasabb kétségkívül az az előterjesz­tés lesz, amiben azt mérlege­lik a nagyközség elöljárói, hogy élni kívánnak-e a falu központjában található, el­adásra kerülő Apponyi kas­tély elővásárlási jogával. A több mint 200 éves, mű- emlékjellegû barokk kastélyt a körülötte lévő ősparkkal az Apponyi család még a század első felében eladta az OTI- nak, az akkori betegbiztosító­nak. A tervek szerint szanató­rium létesült volna az épület­ben, de a második világhá­ború meghiúsította ezeket az elképzeléseket, lengyel me­nekültek kerültek ideiglenes elhelyezésre a kastélyban, majd a rendszerváltást köve­tően hosszú évtizedekig ál­lami nevelőotthon működött az évszázados falak között. A hetvenes évek végétől a köz­ség vezetése átvállalta a az addig zárt közösségben élő iskoláskorú állami gondozot­tak tanítását, majd a nyolcva­nas években a gyerekeket ki­költöztették a nem igazán gyermekintézménynek való épületből és részleges felújí­tást végezve megpróbálták idegenforgalmi célokra hasz­nosítani a kastélyt, szállodai szobákat alakítva ki. Ekkor került sor a kastély-kápolná­jának restaurálására is. Az elmúlt év folyamán vi­szont a tulajdonos, a megyei önkormányzat úgy döntött, hogy eladja az Apponyi kas­télyt. Az ajánlatra vevő érkezett, de a hőgyészi önkormányzat­nak elővásárlási joga van az ingatlanra. Hogy élni fog-e ezzel a jogával a testület, még nem tudni. Az bizonyos, jó lenne ha végre „igazi” tulaj­donosa lenne - akár a falu, akár egy kívül álló személyé­ben - a páratlanul szép kas­télynak. F. Kováts Éva A pékáruk tárolásáról Olvasói panasz erkezett hozzánk, mégpedig kenyér és péksütemény ügyében. Most - mondhatni kivétele­sen - nem az említett péká­ruk minőségével, netán mé­retével volt problémája ol­vasónknak, hanem a táro­lással. Több élelmiszerüzle­tet sorolt fel, ahol polcokon, kosarakban, ládában, stb. van „kiszórva” az áru, amit aztán mindenki kedvére ta­pogathat, megfoghat, visz- szadobhat, ahogy kedve tartja. Szabályos-e ez, kérdi olvasónk? Nos, mint megtudtuk, egyál­talán'nem szabályos. A higié­niára felügyelő szervek és a ke­reskedelem között hosszú ideje valóságos állóháború folyik, mivel a vonatkozó szabályok szerint a pékárut olyan körül­mények között kell tarolni, ami lehetetlenné teszi, hogy ki le­gyen téve cseppfertőzésnek. Azaz a „szabadpolcos” rend­szerben például áthidaló meg­oldásként az tekinthető szabá­lyosnak, ha fajtánként egy ke­nyeret a legfelső polcon látha­tóan kitesznek, a többit pedig becsomagolva kínálják a vásár­lóknak. A péksüteményt csak az úgynevezett önadagolós tá­rolókban lehetne forgalmazni, kosárban csak abban az eset­ben, ha hozzá csipeszt biztosí­tanak. Saját tapasztalatai alap­ján mindenki eldöntheti, abban az üzletben, ahol ő vásárol, megfelelnek-e a feltételek a fenti előírásoknak. Ellenőrizni nem lehet minden nap, de mi, vásárlók, magunk is „intézked­hetünk”, mégpedig úgy, hogy nem vesszük meg a szabályta­lan módon tárolt árut. A megyében forgat a Nap TV A Magyar Televízió 1-es csatornáján látható Nap TV című műsor stábja ma Tolna megyében forgat. Máté Krisztina vezetésével el­sőként Szekszárdra látogat a csapat, ahol dr. Berta Attila, volt megyei, most budapesti rendőrfőkapitány tevékenysé­gét összegzik a volt kollégák­kal készített interjúk alapján. Dr. Berta Attila egyébként a Nap TV pénteki adásában, a Kereszttűz című rovatban élő egyenes adásban válaszol há­rom riporter kérdéseire. A stáb ma délután Dombóváron foly­tatja tovább munkáját, felke­resve azt a személyt, aki egy gyilkossági ügyben ártatlanul került a börtönbe. Őrzés helyett rabsickodott Kecskére bízták a káposztát? Rabsicokat fogtak el a Szekszárdi Városi Rendőrkapitány­ság munkatársai kedden éjjel. A zsaruk bejelentés alapján jutottak a tilosban vadászók nyomára. Hegedűs Endre alezredes, a városi kapitányság bűnügyi osztályvezetője lapunk újság­írójának elmondta, hogy két bátai vadász értesítette a rendőrséget este tíz órakor. A vadászok kedden este, a bátai vadásztársaság területén, az ártéri töltésen két ismeretlen fiatalemberrel találkoztak, akik egy Trabant mellett áll­dogáltak. A kérdésre, hogy mit keresnek ott a késői órák­ban, a két férfi nem tudott el­fogadható magyarázatot adni. A vadászok, gyanítva, hogy rabsicokkal, azaz orvvadá­szokkal találkoztak, átvizsgál­ták a Trabantot, de nem talál­tak semmit, mire a fiatalem­berek távoztak. Ezt követően a két bátai körülnézett és a gépkocsitól nem messze, egy farakás alatt egy lőtt őz tete­mét találták rajta egy kispus­kával. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy jelenleg vadászati tilalom van őzre, az állat vemhes volt két kisgidával.) A kispuskát „megfúrták”, így géppisztoly lőszerrel lehetett használni. A vadászok ezt kö­vetően értesítették a rendőr­séget és közölték a személy- gépkocsi rendszámát. A helyszínre érkező rend­őrök a tényeket konstatálva a rendszám alapján csakhamar megtalálták a Trabantot Báta- széken, a város szélén lévő baromfi feldolgozó üzemnél, ahol az orvvadászattal gyanú­sított gépkocsi-tulajdonos, D. Gábor tolnai lakos biztonsági őr. Mint az eljárás során kide­rült, a fiatalember ahelyett, hogy munkáját végezve vi­gyázott volna a telep bizton­ságára, az éjszakát orvvadá­szatra használta a bátaszéki D. Gábor társaságában. A rendőrök ezt követően a két, orvvadászattal gyanúsí­tott fiatalember lakásán ház­kutatást tartottak és lefoglal­tak 23 darab géppisztoly lő­szert, 1 honvédségi gyakorló­gránátot, 1 füstjelző gránátot, fegyvertisztító készletet és zsigerelő késeket. Fegyvervi­selési engedélye egyik gyanú­sítottnak sincs. Vallomásuk szerint a lőszerekre egyikük sorkatonaként tett szert, a fegyvert és gránátokat pedig vásárban vették. A rabsicok ellen lőszerrel való visszaélés és lopás miatt indult eljárás. Hegedűs Endre alezredes tájékoztatása szerint rövid időn belül ez a második eset, amikor egy őrző-védő kft. al­kalmazottja követ el bűncse­lekményt. Jó lenne, ha a va­gyonvédelemmel foglalkozó cégek nagyobb gondot fordí­tanának arra, hogy kiket al­kalmaznak. /. kováts A lefoglalt bűnjelek Jég(v)iszonyok a Dunán (Folytatás az 1. oldalról.) A jéghelyzetről Csonki István, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízkárelhárító osz­tályának vezetője és Vörös Béla, az Alsó-Dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság árvízvédelmi és folyamszabályozási osztály- vezetője számolt be lapunknak. Megtudtuk, hogy a figyelő- szolgálat folyamatosan műkö­dik, a gátőrök naponta továbbít­ják jelentéseiket a folyó jégbo- rítottságáról. A legfrissebb in­formációk szerint a Duna térsé­günkben helyenként jégmentes, már csak elvétve fordul elő jég­zajlás a folyón. A Dunán jeges árvíz legutol­jára 1956-ban fordult elő, a kö­rülmények szerencsétlen össze­játszása folytán. A Duna alsó szakaszán álló jégmező alakult ki, közben pedig Nyugat felől megindult az olvadás. Az erős áradást a jéggel eltorlaszolt fo­lyómeder nem tudta elvezetni, így következett be a kataszt­rófa. A szakemberek szerint ve­szélyes „folyami jéghelyzet” kialakulásához olyan rendkí­vüli időjárásnak kell beköszön- tenie, amely legalább 10-15 na­pon át, hajnalban mínusz 15-20 Celsius fokos hőmérsékletet ho2, és ezeken a napokon a hőmérő napközben sem emél- kedik mínusz 5-6 fok fölé. Ilyenkor a jégtorlódás önmagá­ban - tehát árhullám nélkül is - árvízveszélyt okozhat. Jégtorlaszok a leggyakrab­ban a hidak pilléreinél, a folyók szűkületei és az éles kanyarok környékén alakulhatnak ki. A Duna Tolna megyei szakaszá­nak ilyen szempontból legve­szélyesebb helyei a dunaföld- vári híd, a hartai kanyar, a Paks alatti kanyar, a foktői rész és a Sió-torok. A paksi atomerőmű néhány fokos „vízmelegítő ha­tása” viszont jelentősen csök­kenti a jégveszélyt az adott szakaszon. A jégtorlódás megelőzésére szerencsére ott vannak a jég­törő hajók is. A bajai kikötőben összesen négy ilyen vízijármű áll készenlétben. Az időjárási körülmények az elmúlt napok­ban olyan kedvezően alakultak, hogy a hajók személyzetét teg­nap délután haza lehetett kül­deni, csupán ügyeleti szolgála­tot tartanak a jégtörőkön, a ha­jók fűtése és az őrzés érdeké­ben. Ha a helyzet rosszab­bodna, természetesen azonnal újra riasztják a legénységet. Ettől azonban egyelőre nem kell tartani. A meteorológiai előrejelzések szerint a követ­kező 3-4 nap során legnagyobb folyónkon nem várható jegese- dés. Az idei télen egyébként a múlt hét közepén volt a leg­rosszabb a helyzet, a Dunát ek­kor mintegy 70 %-ban borította jég a Tolna megyei szakaszon. A jégtörők bevetésére azonban még ekkor sem kellett sort kerí­teni. Ilyen intézkedésre leg­utóbb az emlékezetes 1985-ös télen került sor. —s— Hírek Szekszárdi Fórum A Szekszárdi Fórum ren­dezvénysorozat következő előadására január 10-én (pénteken) 18 órai kezdettel kerül sor. A rendezvény helyszíne a megszokottól el­térően a Művészetek Háza. Előadó: Makovecz Imre épí­tőművész. Előadásának címe: Magyarországi szer­ves építészet. A szervezők tisztelettel meghívnak és várnak minden érdeklődőt! Kevés az üres álláshely Tolnán Nem hozott szerencsét az év eleje a tolnai és környéki munkanélküliek számára. A munkaügyi központ tolnai kirendeltségén kapott tájé­koztatás szerint jelenleg mindössze öt varrónőt ke­resnek a városban és kör­nyékén. Némi vigaszt nyújthat, hogy ennél általá­ban lényegesen több a nyil­vántartott üres álláshelyek száma ezen a kirendeltsé­gen, és remélhetőleg hama­rosan visszaáll a normális­nak mondható kereslet a tolnai munkaerőpiacon. A jazz quartet bemutatója A Szekszárd Jazz Quartet január 13-án, 19 órai kezdet­tel mutatja be készülő új CD-felvételének zenei anyagát Szekszárdon, a Ba­bits művelődési házban. Ülést tartanak a múzeumbarátok A szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban működő Tájak- Korok-Múzeumok Klub tagjai ma 15.30 órától évad­nyitó ülést tartanak az in­tézmény könyvtártermében. A résztvevők beszámolót hallgatnak meg a tavalyi munkáról, s összeállítják az idei programtervet. , A Vigadóban ünnepelnek Tolna megye német kisebb­ségi önkormányzatainak el­nökei és feleségeik is hiva­talosak arra az ünnepi ren­dezvényre, amelyet a Ma­gyarországi Németek Or­szágos Önkormányzata szervez január 11-én, szom­baton, 17 órától a budapesti Vigadóban. Az ünnepségen kitüntetést vehetnek át olyan kisebbségi vezetők, akik hosszú időn keresztül munkálkodtak a magyaror­szági németség érdekében. Stanley Norman: Piros lámpás ház az őrszigeten 10. Fényjelek az éjszakában A jövő művészei Nemzetközi, a Tél címet vi­selő rajzpályázatot írt ki egy nyolc éves olasz kislány, La­ura Pollacci. Édesapjának, a pisai művészeti akadémia ta­nárának egy évvel ezelőtt volt kiállítása Bonyhádon. Az ősszel kiírt, 6-11 éve­seknek szóló pályázattal a jövő művészeit szerették volna fel­kutatni. A felhívásra Brazíliá­ból, Finn-, Francia-, Olasz-, Orosz- és Spanyolországból, Hollandiából, Litvániából, Norvégiából és Magyarország­ról érkeztek rajzok. Hazánkat közel ötven gyermek képvi­selte, egy kivétellel valameny- nyien Tolna megyeiek. Alko­tásaikból, a telet idéző képek­ből december 15-20. között ki­állítást rendeztek a pisai mű­vészeti akadémián. A piros lámpás ház nyújtott menedéket az üldözött párnak. Ferguson azonnal elvonult, hogy zseblámpája fényénél összeállítsa a látszólag érthetet­len betű- és számoszlopokból álló, vagyis titkos kóddal írt je­lentését. Tudta, hogy fél óra múlva jön egv repülőgép és ad­dig fog köröAi a sziget fölött, míg fel nem veszi az üzenetet. A parancs úgy szólt, hogy addig keringjen ott, amíg sikerül a morzelámpa teljes adását filmre venni egy-egy fedélzeti kame­rával. Az őrnagy felment a pad­lásra, elmozdított néhány cse­repet, míg kilátott a csillagtalan égre. És már jött is a gép. Nem is egy, kíséretében négy gyors­járatú vadásszal. Az őrnagy megszállottan adta a jeleket, kétszer, sőt harmadszor is „vé- gigzongorázta az egész kottát”. Csendesen visszatért a la­kásba és minden idegszálával csüngött a rádión. Amikor el­hangzott a jelentését nyugtázó rejtjeles üzenet, felállt, még mosolygott is. Egy hamutálban elégette a papírjait. — Hánykor indulnak a ha­lászok? - kérdezte, mire Cate- rina felnézett a bim-bam órára, úgy válaszolt. — Ilyenkor már készülőd­nek. — Akkor szedelődzköd- jünk mi is. Nagy nehezen találtak egy öregembert, aki hajlandó volt őket hajnalban megcsónakáz- tatni. Persze csak azután, ami­kor viharkabátja zsebébe csúsztattak két ezerlírás ban­kót. Már egy órája a vízen vol­tak, amikor gépzúgást hallot­tak. Egy hidroplán kezdett el kö­rözni fölöttük, majd a vízre szállt. Bőrdzsekis pilóta nyi­totta ki a plexi üvegablakot. Társa Thompson géppisztolyt tartott. — Ferguson őrnagy..., azaz alezredeshez van szerencsém? Kérem, igazolja magát egy jel­vény felmutatásával. Most Caterinán volt a sor, hogy csodálkozzon. A férfi el­fordított cipősarka mögül fel- fénylett valami jelvény. — A számát, ha megmon­daná. — Nyolcvanegy...héthat- vankilenc és egy B betű. — Oké uram, kapaszkod­jon fel. — Csak segítsen öregem, mert van egy utasom is - és Caterinához fordult - gyere kislány, számodra vége a há­borúnak. Egy nappal később, az an­golszász légierő pontosan ki­lőtte a Pantellária-sziget ka­tonai objektumait. A Szicíliát védő „őrsziget” lekerült a hadműveleti térképekről. Másnap, 1943. július 10-én az Eszkimó hadművelet há­romezer hajója elkerülte a vidéket és félmillió szövet­séges katona lépett Szicília földjére. Az út Rómába vezetett. $ A BeachCamber Clubban összeverődtek a tenyerek. — Remek történet. Kár, hogy nem készült film belőle - mondta a rangidős, Sir Georg. Az előadó, Berling O Hara pókerarccal rendezte jegyze­teit. — S ki tudja, hány bátor hírszerző élt át hasonló kalan­dokat - mondta, s szemeivel a pincért kereste. Amikor ráta­lált, a pincér már előre mondta: — Tudom uram, gyömbért mindenkinek, Önnek egy Blo­ody Maryt is hozzá. F EB Vége

Next

/
Thumbnails
Contents