Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-04-05 / 3. szám

1997. január 4., szombat

Hétvégi Magazin

11. oldal

Dombóvár krónikája

A napokban jelent meg három szerző tollából immár másodszor a Dombóvár című monográfia. A szerzők: dr. Szőke Sándor, Mészárosné Fodor Klára, és dr. Szőke Sándorné. Hiánypótló munka ez a 360 oldalas, vaskos és szép kivitelű könyv. A mille- centenárium évében szép gesztus volt a város és annak huszonhat civil-szervezete részéről, hogy támogatásukkal e könyv megjelenhetett.

Dr. Szőke Sándor ny. gimnáziumi tanár az 1970-ben megjelent monográfia óta sok új dokumentummal, oklevelekkel és fényképekkel gazdagította a kötetet. Jómagam, mint helytörténettel is foglalkozó kutató vallom, hogy a múlt sokoldalú feltárása megtisztelő feladatunk és ugyanakkor becsületbeli kötelességünk is. Annak a nemzetnek, amelynek fiai nem ismerik múltjukat, nem lehet biztos jövője sem. Mert a múltból kell, hogy erőt mentsünk a jövőnkért vívott harcban. Úgy érzem, hogy e kötet szerzői is eleget tettek e gondolatoknak, amikor anyagiak hiányában is nekivágtak e nagy és nemes feladatnak.

Egy kutató mindig talál újat, ami közelebb hozza az igazsághoz. Kezdhetnénk az alsóhe- tényi római kori ásatásokkal, majd az ábrahámi cisztercita apátság újabb dokumentumaival és folytathatjuk a Dombai- család történetével. A fejezet szerzője kutatásai nyomán kiderítette, hogy a Csák-nemzet- ség leszármazottai voltak a Dombaiak, akik felvették e település nevét. Tehát a település már létezett a Dombaiak 1326- os birtokbavétele idején. Ezt bizonyítják a szigeterdei ásatások is, melyről már korábban írtam.

Dr. Szőke Sándor sok értékes korabeli fényképpel tette gazdagabbá az általa megírt fejezetet. Többek között megtalálható a kötetben Mindszenty József hercegprímás látogatását bemutató fénykép vagy Gagarin űrhajós átutazását szemléltető felvétel. Aztán említésre méltó az is, hogy hitelesen mutatja be a szerző az 56-os dombóvári történéseket, hiszen 1970-ben még nem lehetett megírni úgy az eseményeket, ahogy azok megtörténtek. Olvashatunk továbbá a földrajzi nevek változásairól is.

Újabb dokumentumokkal gazdagodott a „Dombóvár a városiasodás útján” című fejezet is.

A kötet második részét Újdombóvár története tölti ki, melyet Mészárosné Fodor Klára írt meg. E második és egyben rövidített kiadásban olvashatunk az eszmei községről, melyet az Eszterházy uradalom területén

hoztak létre. Aztán olvashatunk a vasút fejlődéséről és Újdombóvár kialakulásáról. Itt meg kell említeni Saguly Károly mérnök nevét, aki „őszinte szeretet és tisztelettel vegyes hálaérzésből kifolyólag fogja az Eszterházy-telep főutcáján az emberszeretetet... a késő unokák előtt is a megillető magasra emelni.”

Külön fejezetet szentelt a szerző a vasutastelep kulturális életének is.

A harmadik rész dr. Szőke Sándorné tollából Dombóvár köztéri szobrait és emlékműveit örökítette meg. Mindössze 32 említésre méltó alkotás található a város területén. Az első köztéri alkotások a mezőváros múltját idézik. Minden egyes szoborhoz igyekezett felkutatni a szerző a szobor készítésének időpontját, az alkotó nevét és a szobrok névadójának rövid életrajzát is bemutatja, ami nagyban emeli a könyv színvonalát. Gondolok itt Szent Vendelre, Szent Flóriánra, Szent Jánosra, stb. Több szobor megalkotása fűződik Fettek Károly dombóvári szobrászművész nevéhez, akit ebben a városban tettek el. A harmadik rész második fejezetében az emlékművekről olvashatunk. Itt szintén Fetter Károly neve érdemel említést, hiszen a város főterén felállított „Hősök szobra” a legjelentősebb és talán a legszebb alkotások egyike.

Megörökítette a szerző a Horvay János által alkotott Kossuth-emlékmű szoborcsoportot, mely a szigeterdei parkban látható. E szoborcsoport az első független magyar kormány tagjait ábrázolja.

Az értékes fotóanyag mellett említést érdemel a három térképmelléklet. Az első 1815-ből való, a második az 1930-as évekből, a harmadik pedig a jelenlegi állapotokat szemlélteti. E térképeken is nyomon követhető az a változás, mely településünkön bekövetkezett az elmúlt évtizedek folyamán. Ez szintén érdekes adalék lehet az olvasó számára.

A kötet tehát tulajdonképpen három különálló helytörténeti munkát foglal magában. A monográfia 1500 példányban készült, melyből 600 díszkötésben jelent meg. A szerzők mindhárman tagjai a helyi Városszépítő Egyesületnek, ami azt jelzi, hogy a városért való felelősségük, tenniakarásuk kettős, hiszen az egyesület számos rendezvény kezdeményezője volt a millecentenári- umi rendezvényeken. Ez a könyv zárja a rendezvények sorát, és azt hiszem, ennél szebb ajándékkal nem emlékezhetünk honalapításunk 1100. évfordulójára.

Bodó Imre

télen

A puszta

Állami támogatás, hat százalékos hitel

Enyhülnek a lakásgondok?

Mióta megszűntek az államilag támogatott lakásépítési akciók, egyre nehezebb, sőt - azoknak a fiataloknak, akik mögött nincs szülői támogatás - szinte lehetetlen önálló lakáshoz jutni. A dolgot felismerve rendeletet alkottak a honatyák, a lakáspénz- tárakról szóló törvény új lehetőséget biztosít az állampolgárok lakásgondjának állami támogatással történő megoldására.

— Szekszárdon és Tolna megye szinte valamennyi nagyobb településén évtizedeken keresztül épültek OTP-lákások. Most ismét „sorompóba" állnak?- kérdeztük Szíjjártó Lászlót, az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Tolna Megyei Igazgatóságának igazgatóját.

— Az OTP Bank Rt. készen áll arra, hogy 1997. január 1-től a törvény várható hatálybalépését követően egyedülállóan kiterjedt országos hálózatának

szolgáltatásaira, több évtizedes lakáshitelezési tapasztalataira alapozva létrehozza az OTP Lakáspénztár Részvénytársaságot - mondta Szíjjártó László.

— A korábbi lakástakarékossági hiteleket meghatározott és általában korlátozott célokra, új lakás építésére, vásárlására lehetett felhasználni, de például lakás korszerűsítésre már nem. Más-e a mostani konstrukció.

— Az új törvény által biztosított kedvezmények sokkal tágabb teret adnak a pénz felhasználásának. Az építési telek megvásárlásától, az új lakás, családi ház építésén, vásárlásán, akár magánforgalmú cseréjén át egészen a lakásszövetkezeti, társasházi közös tulajdonú épületrészek felújításáig, korszerűsítéséig több célra használható a megtakarítás. Igénybevehető például közművesítéshez, gáz, csatorna, víz, telefonszereléshez, járdaépítéshez vagy akár a korábban felvett, állami támogatást nem tartalmazó lakáshitelek kiváltására, de akár a társasház liftjének kicseréléséhez is.

— Milyen előnyöket kínál az új szolgáltatás?

— Az, aki 1997-ben szerződést köt velünk és minimálisan négy éven keresztül takarékoskodik, annak az OTP Lakás- pénztár Rt. az első megtakarítási évben 40 százalékos, a későbbiekben évi 30 százalék állami támogatást ír jóvá. De mód van hat és nyolc év előtakarékos- ságra is.

— Van-e felső határa az állami támogatásnak?

— A törvény szerint évente maximum 36 ezer forint lehet az állami támogatás, aminek feltétele, hogy az első évben 7500, a további években 10 ezer forint legyen a havi megtakarítás.

— Bárhogy számolom, ebből még nem lehet házat építeni, de még felújítani sem.

— Igen ám, csakhogy aki ilyen módon takarékoskodik, az amikor felveszi a megtakarított pénzét, annak kamatait és az állami támogatást, az előbbi ösz- szeggel azonos nagyságú vagy azt 25 százalékkal meghaladó, hosszú lejáratú 6 százalékos kamatozású hitelt kaphat. Ha

például négy éven át havi 7500 illetve 10 ezer forint megtakarítása volt, akkor 1 millió 254 ezer, illetve 1 millió 393 ezer forintot vehet fel négy év múlva, amiből 627 ezer, illetve 776 ezer forint a hitel. Ez a maximális összeg, de természetesen alacsonyabb havi takarékosság is elképzelhető. Viszont, ha egy családban többen takarékoskodnak, akkor az elérhető megtakarítás és az igénybevehető kedvező hitel megsokszorozható.

— Mi van, ha az illető nem tud vagy akar várni négy évig, előbb van szüksége a pénzre?

— A törvény szerint a megtakarítást és az alacsony kamatozású hitelt csak négy év előta- karékosság után lehet igénybe venni. De ha esetleg valaki előbb jutna kedvező lakásmegoldáshoz, akkor az OTP fel tud ajánlani áthidaló kölcsönt, ha a tervezett takarékosság felét két év alatt már elérte. Ha nem, akkor még mindig ott van a lehetőség a piaci feltételű lakáshitel felvételére.

De ha a pénzre ennél is gyorsabban, esetleg azonnal szüksége van, akkor csak az OTP Bank és a Lakástakarékpénztár közös ajánlata segít, az ügyfél olyan piaci kölcsönhöz juthat, melyet nem kell havonta törleszteni, hanem a 4. év elteltével a kiutalásra kerülő megtakarítással és a 6 százalékos kamatozású hitellel kivált.

— Mi történik, ha a takarékoskodó mégsem akarja lakásra fordítani megtakarított pénzét?

— Akkor sem jár rosszul,

mert ha ügyfelünk nem kíván élni a 6 százalékos hitel igény- bevételének lehetőségével, az OTP garantálja, hogy a hozama nem lesz kevesebb annál, mintha pénzét egy éves lekötésre OTP folyószámlán tartotta volna. /. kováts