Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-14 / 11. szám

6. oldal Gazdaság 1997. január 14., kedd Hogyan adózzunk januártól? A földbérletről és a borértékesítésről Vita a földhitel­intézetről Az Országgyűlés várhatóan még az első félévben meg­tárgyalja a földhitelintézet­ről szóló jogszabály terveze­tét, hogy minél előbb meg­alakulhasson a Magyar Földhitelintézet. Ez kezdet­ben többségi állami tulaj­donban lesz - mondta Tömpe István, a Földhitelin­tézetet Előkészítő Rt. elnöke egy hétfői budapesti fóru­mon, melyet a Magyar Köz- gazdasági Társaság Pénz­ügyi Szakosztálya rende­zett. A földhitelintézet speciá­lis pénzintézetként tevé­kenykedik majd, mely első­sorban a mezőgazdasági termeléshez, a kiegészítő tevékenységekhez, a kap­csolódó infrastrukturális fej­lesztésekhez és a környe­zetvédelmi beruházásokhoz nyújt hiteleket. Ezekhez a föld saját tulajdona, illetve haszonbérlete nyújt majd fedezetet. A pénzintézetet előké­szítő részvénytársaságot öt kereskedelmi bank hozta létre 65 millió forintos alap­tőkével. Az induló konstrukcióban a földhitelintézet nyújtaná a hosszú távú hiteleket a me­zőgazdaságnak, míg a ke­reskedelmi bankok a rövid lejáratú kölcsönökkel finan­szíroznák az agráriumot. Tömpe István hangsúlyozta, hogy a földhitelintézet mű­ködéséhez elengedhetetlen, hogy a konstrukciókhoz az állam kamattámogatást biz­tosítson. A termőföld kárpótlása során nagyon sok embernek lett föld­területe, melyet vagy saját maga művel, vagy bérbe adott, ahogy a lehetősége engedte. A megyei adóhivatal osztályveze­tőjétől, Véhmann Évától azt kérdeztük, hogy január elsejétől hogyan kell adózniuk azoknak, aki bérbe adták a földjeiket. — A földbérbeadás az ese­tek legnagyobb részében szer­ződésen alapul, melyben rögzí­tik a bérleti díjat is. — Változott-e a földbérlet utáni adózás januártól, vagy még a múlt évi szabályokat kell figyelembe venni a márciusig elkészített adóbevallásunkban ? — A bérleti díj a magán- személy személyi jövedelem­adó-köteles bevétele. Nézzük először a múlt évre vonatkozó szabályokat. A múlt évben a külterületi termőföld bérbeadá­sából származó jövedelem után az alábbi két feltétel együttes fennállása esetén a magánsze­mély választhatott: a./ a bérleti díj kifizetőtől (gazdasági társa­ság, bt, kft, kkt, rt, szövetkezet­től, egyéni vállalkozótól) szár­mazik. b./ a bérbeadott föld egy aranykorona értékére számítva a 25 kg élelmezési célú búzá­nak a földművelési miniszter által a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, meg­hirdetett garantált ára szerinti értéket nem haladja meg. (1995. december 31-én az élelmezési célú búza garantált ára 8800 Ft/t volt. Tehát egy aranykoronára számított érték 1996. évben 220 Ft, ami válasz­tási feltétel.) Egyik választási lehetőség, hogy ezen jövedelem utáni adót a kifizető állapítja meg és vonja le, valamint az adó mértéke 20 százalék. Ebben az esetben a kifizető igazolást ad a magán- személynek a kifizetett összeg­ről és a levont adóról. Ha ez az összeg éves szinten meghaladja az 50 ezer forintot, akkor adó­bevallást kell benyújtani. Az ér­tékhatár meghatározásánál az összes földbérbeadásból szár­mazó jövedelmet figyelembe kell venni, függetlenül a kifize­tők számától. A másik lehetőség, hogy a magánszemély írásban nyilat­kozik, hogy a bérleti díjat össze kívánja vonni a más forrásból származó jövedelmével. Ebben az esetben az önálló tevékeny­ségből származó jövedelem megállapítására vonatkozó ren­delkezések alapján számítja ki a jövedelmet. Tehát ha van bér­beadással kapcsolatos számlá­val igazolt költség, akkor a be­vétellel szemben elszámolható és a különbség az összevo­nandó jövedelem. Természete­sen ekkor minden esetben sze­mélyi jövedelemadó-bevallást kell benyújtani az adóévet kö­vető év március 20-ig. — Ezek voltak a múlt évi szabályok, amit még az idei évi adóbevallásnál alkalmazni kell, de mi változott januártól? — Az idei év januárjától a jövedelemből származó adózás úgy változik, hogy nincs vá­lasztási lehetősége a bérbe adó­nak, hanem a földbérbeadásból származó bevétel egésze jöve­delem, amely után az adó mér­téke 20 százalék. Ha ez a jöve­delem kifizetőtől származik a kifizető állapítja meg és vonja le az adó összegét, melyről iga­zolást ad a magánszemélynek. Ha ez a jövedelem éves szinten nem haladja meg az 50 ezer fo­rintot és a kifizetőtől szárma­zik, függetlenül a kifizetők számától, adóbevallást nem kell benyújtani. Ha nem kifizetőtől, hanem például magánszemélytől származik a bevétel, akkor ne­gyedévente a negyedévet kö­vető hó 12-éig kell megfizetnie a bevétel 20 százalékát. Ilyen esetben a magánszemélynek adóbevallást kell beadnia és akkor is ha a kifizető bármilyen ok miatt adót nem vont le. De nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy a bérleti díj kifizetése akkor számít bevé­telnek amikor megkapja a tu­lajdonos az összeget. Vagyis, ha valamilyen oknál fogva a múlt évi bérleti díjat csak 1997- ben tudja kifizetni a bérlő, füg­getlenül akár a megkötött szer­ződéstől is, akkor a földtulaj­donosnak már az idei évre ér­vényes adózás szerint kell be­vallania a jövedelmét. — Mi a helyzet akkor, ha nem pénzt, hanem terményt fi­zet a bérlő a tulajdonosnak, bérleti díj helyett? — A fent leírtakat ebben az esetben is figyelembe kell venni, mégpedig úgy, hogy a kiadott termék mennyiségét fo- rintosítani kell. (A termény ki­adásának napján érvényes tőzs­dei termény árak szerint.) — A másik téma a borérté­kesítés utáni adózás. Ez azért is fontos kérdés, mert míg tavaly kistermelőként nem volt gond a bor eladása, az idén már bo­nyolultabb, hiszen a kistermeién kategória megszűnt. — Az idei évtől a saját elő­állítású hordós bor értékesíté­séből származó bevétel nem minősül mezőgazdasági őster­melésből származó bevételnek. Ugyanakkor a saját gazdaság­ban termelt szőlő értékesítése továbbra is mezőgazdasági ős­termelésnek számít. A bor el­adásából a jövedelem kétféle módon állapítható meg a ma­gánszemély döntése alapján: vagy az önálló tevékenységre vonatkozó általános szabályok szerint számítja ki a jövedel­mét. Tehát a szőlőművelés va­lamennyi tételes költségét (pl. műtrágya, növényvédő szer, kötöző anyag, stb.) és a borké­szítés valamennyi költségét (pl. hordó, szőlődaráló, prés, fel­használt készítmények, stb.) számlával igazoltan, összevon­tan veszi figyelembe a bor érté­kesítés bevételével szemben. Vagy a hordós bor értékesítésé­ből származó ellenértékből le­vonja £ borkészítéssel kapcso­latos számlával igazolt költsé­geket (pl. hordó, prés, kénlap, felhasznált készítmények, stb.) és a borkészítéshez a saját gaz­daságban termelt szőlő becsült értékét. A becsült érték egyenlő a borkészítésre felhasznált szőlő mennyisége (saját és nem vásárolt szőlő) szorozva a hegyközség által megállapított védőárral. (Ha nincs hegyköz­ség, akkor az FM által, az adó­évre megállapított, a Magyar Közlönyben közzétett elszámo­lási árral.) A kiszámított, be­csült értéket az őstermelői iga­zolványba, mint bevételt kell bejegyezni. Az őstermelői iga­zolványban szereplő bevételből a jövedelmet a mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó szabá­lyok szerint állapítják meg. Eb­ben az esetben az őstermelői igazolvány kiváltása szükséges. (Várjuk olvasóink e témával kapcsolatos kérdéseit.) Mauthner Agrár-Hírek A búza védőára A Gabona Terméktanácstól kapott adat szerint az idei évre a búza meghirdetett védőára 9800 forint tonnán­ként. (Az elmúlt év végén hirdette ki a Földművelés- ügyi Minisztérium az élel­mezési búza garantált árát, melyet a termelők a földbér­leti díj megállapításánál is figyelembe vesznek.) Piaci árakról A burgonya ára Tolna me­gyében boltonként és pia­conként változik, 25 és 35 forint között kínálják kiló­ját. A szekszárdi piacon 26 és 28 forint között alakult az ára legutóbb. A vörös­hagyma ára 20 és 35 forint, a sárgarépa 40-45, a fehér­répa 60-50, az uborka 220- 280, a paradicsom 250-320, a cékla 40, a banán 140-170, a mandarin 260-320, tojás darabja 16-19 forint között, a dióbél 600, a mák 350-400 Ft-ba kerül kilónként. Vásárok helye Körzetünkben legközelebb január 26-án, vasárnap Szekszárdon és Tamási­ban lesz országos állat- és kirakodóvásár, majd február 2-án (vasárnap) Bony- hádon. Tamásiban a heti ál­latvásár ideje minden hét csütörtöki napja, Bony- hádon pedig minden héten pénteken a Kossuth utca vé­gén. Megyénkén kívül, Ba­ján minden szombaton, a Monostori úton van állatvá­sár, míg Pécsen a nagyvásár minden hónap első szombat­ján van. ÍTJ szabályok. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság január 31-ig egy csomagban kí­vánja a Pénzügyminiszté­riumnak benyújtani azokat a dokumentumokat, köztük a leendő vagyonkezelők ver­senyeztetési szabályzatát, amelynek elkészítését szá­mára a módosított államház­tartási törvény végrehajtási utasítása írja elő. Szabadalom. Csatlakozási kérelmet nyújtott be a Ma­gyar Szabadalmi Hivatal az Európai Szabadalmi Egyezményhez tartozó tag­országok igazgatótanácsá­hoz. Várhatóan az ezredfor­duló után lehet majd nálunk is az egységes európai sza­bályok szerint szabadalmi oltalmat szerezni. Kisebb kamat. Január 20- tól átlagosan 0,5 százalék- ponttal csökkenti betéti ka­matait a Magyar Külkeres­kedelmi Bank. A hitelka­mat-csökkentés ennél erő­teljesebb, egyes esetekben eléri a 4 százalékpontot is. Befektetési jegy. 100 mil­lió forint értékben jegyez­hető a Takarék III. Értékpa­pír Befektetési Alap befek­tetési jegye január 17. és február 4. között. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 276,34 Görög drachma (100) 66,47 Német márka 103,66 Olasz líra (1000) 106,42 Osztrák schilling 14,73 Spanyol peseta (100)124,17 USA-dollár 164,36 Dollárt fialó idegenforgalom Negyvenmillióan lépték át az országhatárt A tavalyinál szerényebb, de további mintegy tízszázalékos nö­vekedést vár az idegenforgalomtól 1997-ben a szakember, és ez várhatóan kedvezően hat a vendéglátóiparra is. Dr. Székely György, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztérium főosztály- vezetője előszeretettel idézi az adatot, miszerint a hozzánk ér­kező külföldiek tavaly a ko­rábbi 1,7 milliárddal szemben 2,2 milliárd dollárt hagytak ná­lunk. Az is igaz viszont, hogy emögött nem csak az idegen- forgalmi ágazat teljesítménye húzódik meg.- A devizarendszer liberali­zálása következtében a fekete beváltások egy részét legalizál­ták - mondja -, de az tagadha­tatlan, hogy vonzó maradt, vonzóbbá vált az ország a kül­földiek előtt. A határt mintegy 40 millióan lépték át, annyian, mint egy évvel korábban, de je­lentősen megnőtt a kereske­delmi szálláshelyeket igénybe vevők száma. A szállodák fog­laltsága átlagosan 4-5 száza­lékkal, ezen belül az ötcsillago­soké csaknem 10 százalékkal emelkedetr. Mindez arra utal, hogy az igényesebb vendégkör érdeklő­dését sikerült felkeltenünk ma­gunk iránt. Ez kihatott a ven­déglátóiparra is, megállt a ven­déglők, éttermek, presszók for­galmának a csökkenése. A Magyarországról kiutazók számának csökkenéséről több hír is napvilágot látott az elmúlt hetekben. A főosztályvezető cáfolja ezeket.-A kilépő magyar turisták száma megegyezett az előző évivel - állítja -, utazásaikhoz egymilliárd dollárnak megfe­lelő valutát igényeltek. Az em­berek nehezen mondanak le üdülési szokásaikról, ezért az útrakelők száma kevésbé mér­séklődött, mint amennyire az életszínvonal csökkent az el­múlt évben. Az idei esztendő várható idegenforgalmát óvatosan be­csüli meg dr. Székely. A tava­lyinál kevesebb nemzetközi konferencia szerepel a tervek­ben, ennek ellenére 10 száza­léknyi növekedést elérhetőnek vél, ha tudjuk tartani kedvező árainkat, és a fejlesztések is megvalósulnak. Jelentősen bővítik például a Club Tihanyt. Hévízen több száz millió schillingért épül szállodaegyüttes, Budapest újabb ötcsillagos hotellal gaz­dagszik. Bükön, Balfon és Za- lakaroson is nagy értékű beru­házások kezdődtek. A főosztályvezető a növekvő idegenforgalomban fontos sze­repet tulajdonít külföldi kiren­deltségeinknek. Heteken belül kezdi meg működését prágai, kijevi és varsói irodánk. Koós Tamás Rossz évet zártak a magángazdák A kedvező árak ellenére sem zártak jó évet tavaly a magángaz­dák, mert a felvásárlási árak növekedését meghaladta a költsé­gek emelkedése - nyilatkozta Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének társelnöke. A gazdaköri vezető elmondta: jelenleg mintegy 80 ezer olyan családi gazdaság működik, amely minden jövedelmét a mezőgazdaságból teremti elő. A magángazdák mintegy fele gazdaköri tag. Számukra a múlt évben a legnagyobb gondot a különböző piaci zavarok, vala­mint a finanszírozási nehézsé­gek jelentették. A gazdaköri vezető szerint a bankok másodrangú ügyfélként kezelik őket, mert a magángaz­daságok nem tudnak eleget tenni a banki követelmények­nek. Jakab nem vitatja, hogy a bankoknak szükségük van kü­lönféle biztosítékokra a hitel- nyújtáskor, de állami beavatko­zást tartana szükségesnek ah­hoz, hogy a magángazdaságok is megfeleljenek a hitelhez ju­tás feltételeinek. A finanszírozási gondok enyhítésére egyre több be­szerző és értékesítő szövetkeze­tét szerveznek a magángazda­ságok. Eddig már 15 ilyen szervezet működik, és az idén további 40-50 megalakítását tervezik. Gazdaköri vélemény szerint a magyar mezőgazdaságban je­lenleg elsősorban a társasvál­lalkozások élveznek különböző előnyöket. Ezért is szeretnék elérni, hogy minél előbb szek­torsemleges támogatási formák érvényesüljenek az agrárgazda­ságban. A megbízhatóbb tőzsdéért Itt volt már az ideje az értékpapírtörvénynek. A befektetések iránti bizalmat megzavarták a csalások, pedig az értékpapír­vásárlás biztonsága a tőkepiac működésének alapeleme. Mert az igazán nagy pénzek a tőzsdéhez kötődnek. Végre eljutottunk oda, hogy részvényt csak az a cég bocsáthat ki, amely legalább 2 éve működik, befektetési társaság csak az lehet, amelynek jegyzett tőkéje eléri az egymilliárd forintot. Ha brókerhez, bankhoz-azaz „befektetési szolgáltatóhoz” - fordulunk, ezentúl megkövetelhetjük az értékpapírral kapcsola­tos pontos tájékoztatást. A brókerház köteles megvizsgálni: az általa ajánlott ügylet, befektetési konstrukció megfelel-e ügy­fele piaci ismereteinek, kockázatviselő képességének, eseten­ként köteles kockázatfeltáró nyilatkozatot tenni. Fontos része a bizalomépítésnek, hogy ezek a szolgáltató cégek kötelesek kap­csolódni a most létrehozandó Befektetővédelmi Alaphoz. Újdonság a „dematerializált értékpapír” megjelenése. Kül­földön már bevált: nem papírra nyomott, hagyományos érték­papírt kapunk a pénzünkért, hanem elismervényt a megvett ér­tékről. Ugyanolyan ez, mint a bankbetét, a folyószámla. Ha van elektronikus pénz, miért ne lehetne elektronikus értékpapír? Kinek-kinek ezt az értékpapírszámláját terhelik meg - ha rész­vényt vesz -, vagy itt írnak neki jóvá, ha elad. A tőzsde forgal­mának gyorsítását, nagyobb biztonságát várja ettől a törvény. A papír tulajdonosa ugyanúgy ad megbízatást brókerének, ugyanúgy szabadon rendelkezik, mint eddig. A számlaszerző­dést a tulajdonos bármikor határidő nélkül felmondhatja, jogai nem csökkennek. A befektetőnek tehát szabályos, „klasszikus” ügyfélszámlája lesz, ahol nyilvántartják az őt megillető bevé­telt, és ahonnan fizettethet. Kevesebb lesz az ügynök, bróker - de nagyobb és megbízhatóbb lesz a tőzsde. Gubcsi Lajos E-hitel-elemzés tavasszal A Pénzügyminisztérium ta­vasszal újra elemzi az E-hi- telek kihelyezését, közölte Kábái Lászlóné, a Pénz­ügyminisztérium illetékese. Az E-hitelek csaknem felénél az idén lejár a hároméves tü­relmi idő, és meg kell kezdeni a kölcsön törlesztését. Az E- hitelt, mint ismert, a privati­zációs pályázatot nyert vál­lalkozók és MRP-szervezetek vehették igénybe. Már három évvel ezelőtt is gondot okozott annak a kér­désnek a megválaszolása, va­jon a kedvezményes privati­zációs kölcsön mekkora koc­kázatot jelent a bankoknak, vagyis a kedvezményezettek képesek lesznek-e a pénzt visszafizetni. A kihelyezett E- hitelek teljes összege 50-60 milliárd forint körül van. Eb­ből körülbelül 10-13 százalé­kot az elmúlt év végéig már visszafizettek a hitelfelvevők. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank az első tapasztalatok birtokában nem lát különösebb problé­mát, a kockázat egyelőre ki- . sebb a vártnál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents