Tolnai Népújság, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-31 / 304. szám
Az egyetlen iskola, a pécsi Gandhi Gimnázium, ahol a tanárok is felvételi vizsgát tesznek Azt akarjuk, hogy sokkal többre vigyék, mint mi! A pécsi Gandhi Gimnázium fokozatosan épül. A szó szoros értelmében is, hiszen a szóbeli felvételi vizsgák idején is épült az új szárny. Szellemileg és létszámban is állandóan gazdagodik az iskola. Jelenleg már három évfolyamon 115 diák tanul a hat osztályos középiskolában és lakik a kollégiumban, amire nagy szükség van, hiszen az intézmény, mint az egyetlen cigány gimnázium, az ország bármely részéből fogad gyerekeket. Orsós Péter FOTÓ: BAKÓ JENÓ A tanulók közül heten nem cigány származásúak, hogy ők miért jöttek ide, azt senki sem tudja. Tőlük, illetve szüleiktől nem kérdezték. Harminc pedagógus tanít az iskolában, nyolcán dolgoznak a kollégiumban. Alapítványi gimnázium, amely eredetileg alternatívnak indult. Ketten, Szabályból Az altemativitásból annyi azért megmaradt, hogy nem szeptemberben kezdik az újak a tanévet, hanem félévkor. A második félév kell a felzárkóztatáshoz. Csak a legjobbakat veszik fel az iskolába. Két fordulós a felvételi rendszer. Az írásbelit több megyében is megírják. A szóbeli van csak Pécsett a gimnáziumban. A felvételi napján egy tanteremben izgulnak a szülők. Orsós Pétert és Horváth Melindát Szakályból az anyukák kísérték el. Mindkét családban két gyerek van. Péternek a nővére, Anna, már idejár a gimnáziumba. Melindának kisebb fiútestvére óvodás. A mamák nyolc általános végeztek, az apák szakmunkások. Péter apjának még munkája is van. Harmadik beszélgető partnerünk egy babocsai anyuka, akinek érettségije van, mégsem sikerül már évek óta elhelyezkednie. Egyet értenek abban, hogy nagyon nehéz munkát találni, még a magyaroknak is. Gazdálkodással egészítik ki a kevés jövedelmet. Állatokat tartanak, a kertben minden megterem. Szerencsére ma már akad a mezőgazdaságban viszonylag rendszeresen alkalmai, illetve idénymunka. Még azt a kevés kollégiumi díjat, alig több, mint kétezer forintot is nehéz kifizetni. Az iskola türelmes, itt nem kell napra pontosan fizetni. A tankönyvek jelentős részét megveszi az iskola, a könyvtárból kölcsönözhetőek, a 75 százalékos utazási kedvezményt is kiegészítik száz százalékra, mégis sok lemondást jelent a családoknak, hogy gimnáziumba járhassanak a gyerekek. Hogy akkor, mégis miért fontos? Egyöntetű a válasz, azért, „hogy többre vigye, mint mi.” A felvételi vizsga két részből áll. Matematika és magyar irodalom a tantárgyi tudást méri. Kíváncsiak ezen kívül a gyerekek kreativitására, fantáziájára és kifejező-készségére is. Az idén egy mesét kellett befejezni. Felvételeinken a gyerekek éppen azt mesélik, miként csókolta meg a királyleány kígyó képében az elvarázsolt ifjút. Miért a legjobbakat? A siker reményében dolgozik az iskola. A cigány származású gyerekek számára nem sok sikert jelent az iskola, a tanulás. Már középiskolába is kevesen jutnak el, az egyetemeken és főiskolákon pedig százalékban ki sem fejezhető a jelenlétük. A gimnázium tantestületében azért vannak néhányan. Ebben az iskolában a tanárok is felvételi vizsgát tesznek. A szaktárgyi tudáson és ambíciókon kívül kíváncsi a tantestület tagjaiból álló bizottság a jelentkező pedagógiai képességeire is. Bogdán János igazgató szülei nem jártak iskolába, viszont arra ösztönözték fiúkat, hogy ott kell helytállni, ahol az ember éppen van. Magyar történelem szakos tanár, a filozófia iránt később kezdett érdekBogdán János igazgató lődni. Ma óraadó az egyetemen. Két éve igazgató a gimnáziumban. Kérdésre válaszolva, hogy milyen iskola a Gandhi azt válaszolja, hogy mint minden oktatási intézménynek, ennek is a szülők igényeihez kell igazodnia. Ezért aztán az altemativitásból visszavettek, mert mint kiderült a cigány szülők még az átlagnál is konzervatívabbak. Nyitott iskola Jó,, hogy az iskola egyedi, de a népszerűség néha terhes is lehet. A közvélemény mindenre érzékenyebben reagál, ami az iskolában történik. A szóbeli felvételi napján éppen néprajzi konferencia volt az iskolában. Német tévé forgatócsoport is dolgozott, jelen volt az országos, a helyi rádió, televízió. Először egy, majd két idegen nyelvet és magyar irodalmat, történelmet magas óraszámban tanítanak. Tanulják a diákjaik a két cigány nyelvet a lovárit és beást is. Kezdetben azért jártak az iskolákba, hogy megtalálják a tehetséges gyerekeket, ma már az ezzel foglalkozó team pedagógiai szolgáltatásokat is nyújt. Erre annál is inkább rászorulnak a kisiskolák, mert a Nemzeti Alaptanterv kötelezővé teszi, hogy meghatározott arány felett kisebbségi, jelen esetben cigány népismeretet is oktassanak. Az iskola tanárainak 80 százaléka végez tudományos munkát. A szülők elmesélték, hogy egyes kis iskolákban nem örülnek a „gandhisoknak”, mert minden diák számít a fejkvóta miatt, különösen a jó képességűek. Cigánynak lenni kevés! Bogdán János tudja, hogy fontos a cigány identitás. Ennek kialakításához megadnak minden segítséget. Szükség is van rá, hiszen mint mindenki, ők is alig tudnak valamit saját származásukról, amit ráadásul sokan szégyellnek is. Majd azzal az első hallásra meglepő kijelentéssel áll elő, hogy cigánynak lenni kevés. Az embernek nemcsak egyfajta identitása van, a származási, vagy nemzeti, hanem számtalan. Hogy mást ne mondjunk, emberi, értékrendbeli, morális, női, férfi, szakmai, hogy csak a legnyilvánvalóbbakat soroljuk fel. A cigánygyerekek, már csak az oktatás miatt is, a magyar kultúra részesei és örökösei, sőt művelői is. Az iskola célja az, hogy sokféle identitás legyen és erősödjön meg a gyerekekben, mire leérettségiznek, és ezeken a területeken versenyképes, sikeres emberek lehessenek. Ihárosi Ibolya Az anyukák izgultak a gyerekekért Most kellene megállítani az időt! (Folytatás az 1. oldalról.) — Mi volt 1996-ban a legnagyobb öröm, vagy siker az életében ? — Személyes siker? Az az igazság, hogy a pályán és a magánéletben is az előző év lelki és fizikai feldolgozásával telt el az év. — Mitől volt jelentős az 1995-ös év? — Január 18-án meghalt a barátom és színházi főrendezőm Sík Ferenc, február 25-én pedig az édesapám. 1995 április 27-én ikreink születtek, Bálint és Emília. — Milyen érdekes, hogy az én tágabb családomban is, ha elveszítettünk valakit, hamarosan született egy új családtag. — Augusztus 20-án a gyermekként nevelt jó barátunk, társunk, kiskutyánk, hosszú szenvedés után meghalt. Tavasszal és ősszel halálos beteg színházi barátommal, rendezőmmel, Ivánka Csabával dolgoztam együtt életem egyik legnagyobb szerepén. Az Otellóban a Jágót játszottam. Mindeközben négy hónapig tartó lakásfelújítás folyt a házunkban. Novemberben édesanyám lakását eladtuk, s a mellettünk lévő lakásba költözött. Érzelmileg, fizikailag olyan év volt 1995, hogy még máig sem tudtam minden élményt feldolgozni. 1996 azzal telt, hogy párommal, Götz Annával neveltük gyerekeinket. Talán személyes sikernek számít, hogy legyőztem tériszonyomat és halálfélelmemet. A Várszínházban a Leláncolt Prométheusz szerepét próbáltam, majd bemutattuk, öt és fél méter magasan egy oszlopnak kötözve teljes tehetetlenségben játszottam a szerepet. — A felsorolás után a bánatra szomorúságra már nem kérdezek. Mi a szerepálma ? — Nincs ilyen. Az a fontos, hogy kelljek, nekem tetsző, szellemileg tehetséges embereknek. Kelljek a nézőknek, nekem való szerepekben. — Mit vár az előttünk álló évtől? — Nagyon bízom benne, hogy a személyes családi boldogságom megmarad. Többször mondom otthon, hogy most kellene megállítani az időt! Nagyon bízom benne, hogy a szemétdombra kidobott színészi, színházi szakma ki tud vergődni a kátyúból. Bízom abban, hogy a párom és én is egy kicsit szabadabban tudunk mozogni szakmai közegünkben. Mintha oldódna a Nemzeti Színház körüli kegyetlen és igazságtalan blokád, de a bélyeg még mindig rajtunk van, s még azt sem tudjuk miért. Tavasszal Párizsban élő barátom, Funtek Frigyes hazajön, Örkény István Voronyezs című drámáját mutatjuk be. A tervek szerint a főszerepet fogom játszani. Január-februárban végre egy kicsit kimozdulok a Nemzetiből, Balázsovits Lajos felkérésre a Játékszínben lépek fel. Nem főszerepet játszom, de örülök neki, hogy más színházbeli kollégáimmal talál- kozhatom. Beleszagolok másutt is a színházi életbe.- Mit kíván a jövő évre önmagának, a színháznak és a közönségnek? — Az országnak egészséget kívánok, lelkileg, testileg és morálisan is. A családomnak egészséget kívánok, testileg, lelkileg és morálisan is. Magamnak meg természetesen ugyanezt. Ihárosi Rubold Ödön FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY
