Tolnai Népújság, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-24 / 300. szám

10. oldal

Ünnepi Magazin

1996. december 24., kedd

Megtalálták az eredeti kéziratot

Csendes éj: az idén 180 éves

Újraírják a világ leghíresebb karácsonyi dalának történetét. A Stille Nacht, vagy miként mi, magyarok énekeljük, a Csendes éj... ugyanis két évvel idősebb, mint eddig tudták. Mi több, most, hogy végre megtalálták az eredeti kéziratát, kiderült: éppen az idén 180 esztendős.

Elképesztő szegénységben éltek még a múlt században is Salzburg környékén a falvak lakói, ahol manapság irigylendő a jólét, sőt gazdagság. Ott, az osztrák-bajor határon található egy kis helység, Oberndorf, a Stille Nacht/ Csendes éj bölcsője. Ott hozta össze a sors a két tehetséges, szegény sorsú fiatalembert: a salzburgi születés Joseph Mohrt (1792-1848) és a hoch- burgi Franz Xaver Grubert (1787-1863).

Történt, hogy a szentestére, az éjféli misére készülődő falu, Oberndorf templomának tönkrement az orgonája. A szájhagyomány szerint az egerek szétrágták a fújtatóját. A segédlelkész (miután papra már nem tellett a településnek) a 26 éves Joseph Mohr hirtelen ihlettől vezettetve, gyorsan papírra vetett egy hatstrófás versikét és már loholt is lovasszánon a közeli Amsdorfba, barátjához, a kántortanítóhoz. Gru- berről mindenki tudta a környéken, hogy Isten megáldotta zenei tehetség, azért őt kérte meg Mohr, hogy találjon valami szép dallamot a verséhez. De olyat, amelyet gitárkísérettel két férfi és a falu gyerekei elénekelhetnek.

Az ihlet Grubert is megszállta, bizonnyal szerepe volt benne az ünnepre készülődés meghittségének, áhítatának is, és nagyon gyorsan, pár óra alatt papírra vetette a Stille Nacht felejthetetlen dallamának hangjegyeit. A dalét, amelyről oly’ sokáig azt hitték, hogy osztrák népdal, vagy éppen Mozart gyermekkori zsengéje, Haydn vagy Beethoven szerzeménye.

Eredetileg egyetlen alkalomra készült volna csupán a Stille Nacht, és lám, ma az egész világ énekli. A jő öreg St. Nikola templomnak, ahol először a két fiatalember meg az obemdorfi gyerekek előadták, már a helye sincs meg. A századforduló utáni években ugyanis örökös árvízveszély miatt odébb költöztették a falut, amelynek új templomát csak 1937-ben szentelték föl. A karácsonyi dal csaknem feledésbe ment, szerencse, hogy egy orgonajavító mester lekot- tázta, magával vitte Tirolba, ahonnan viszont a csengő hangú, világjáró Rainer nővérek vitték tovább, a cári udvarba, a tengerentúlra. A Rainer lányok kései utóda, a pár éve elhunyt Joseph Aigner, Oberndorf tanítója és polgár- mestere az 1771-ben épült iskolaházban megalapította a világ legnagyobb Stille Nacht hangfelvétel gyűjteményét. De azt ő sem tudhatta, ami nemrég derült ki: Joseph Mohr a verset nem 1818. december 24-én írta, hanem - a véletlenül föllelt eredeti kézirat bizonyítja - 1816-ban, éppen 180 évvel ezelőtt.

Istentiszteletek

Szekszárd

Római katolikus szentmisék. Karácsony mindkét napján a vasárnapi rend szerint vannak szentmisék. Belváros: 9.00, 11.00,

18.00. Újváros: 7.30, 10.00 óra.

Református istentiszteletek Kálvin tér: Karácsony mindkét napján délelőtt úrvacsorái istentisztelet van).

Evangélikus istentiszteletek. Karácsony mindkét napján vasárnapi rend szerint vannak istentiszteletek. 9.30 Luther tér (minden páros héten német áhítat). 10.00 Luther tér. () Metodista istentiszteletek. Munkácsy u. L: Karácsony mindkét napján 17.30-kor van istentisztelet.

Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.00 Dózsa Gy. u. 1.

Paks

Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap:

7.00. 9.00.10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Uj- templom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra.

Gyönk és környéke karácsonyi református Istentiszteletek:

December 25-én: 9 óra: Gyönk, 11 óra Miszla, 14 óra: Hőgyész,

Fő u. 8. (ide várjuk a regölyi és a szakadáti testvéreket is); 15 óra Varsád, 18 óra Gyönk (a legátus szolgálatával). December 26-án 9.30 óra: német nyelvű Gyönk.'10 Gyönk (legátus), 11 óra: Miszla, 14 óra: Szárazd, 15 óra: Belecska, 16 óra: Keszőhidegkút.

A hónap műtárgya - Porta Galéria - Adorjáni Endre alkotásaihoz

Szoborba villantott sorsok

Sem az alkotó, sem az alkotások és már a kiállítási tér sem igényli a bemutatást itt Tolna megyében. Szekszárdon az Illyés Gyula Megyei Könyvtár Portáján kialakított Galéria a megyében élő, vagy ide kötődő képző- és iparművészek állandó kiállítási lehetőségévé lett.

December hónapban Adorjáni Endre szobrai és grafikái láthatók. A művész e néhány alkotása is jelzi, hogy a rajz milyen szerepet játszik az életében. Olyan jegyzeteket, vázlatos formában is teljes alkotásokat látunk, melyek az úton járó ember impresz- szióit rögzítik. Adorjáni Endre az Erdélyből áttelepültek egyikeként ismerkedve a megyeszékhely utcáival, tereivel, azonnal papírra vetette élményeit. Szekszárdi panorámából is látható, sorozatnak tekinthető rajzai, dokumentatív értéke vitathatatlan. Ezek, három kisplasztika mellett állítják meg a könyvtárba betérőket.

Aligha akad aki nem próbált volna fából készült gólyalábakon egyensúlyozni. Bátorság, merészség, kitartás, és ki tudja, még mi minden kell ahhoz, hogy a magasabbról való szemlélődés naív eszközét mozgásba lendítse az emberi akarat. Egyik alkotás ilyen pillanatot villant fel. Ami hosszabb szemlélődés után kiderül, hogy nem gyermeki világra csodálkozás indíthatta ak ülönös közlekedési eszközre fellépőt.

Akár mutatványos is lehet, aki a produkciójáért talán a mindennapi kenyerének falatjait ilyen módon gyűjti össze.

Ugyancsak az úton való előbbre jutást jelentheti egy tákolmány, ami más fogalmat takarva apró kerekeken guruló kocsit jelenthet. Gazdája egy mozgássérült - ha tetszik béna hadfi - koldulásra ítélve. Úton jár ő is, valahol Európában. Mindkét plasztika olyan karaktere emberi sorsoknak, amelyeket csak az igazán érzékeny lélek képes a rohanásban észrevenni. A pillanatok szoborba villantása viszont alkotói tehetség tükre.

A két plasztika között egy harmadik ugyancsak sajátos produkciót láttat. Ebben sejthető leginkább valamilyen játékos vállalkozás. Egy letakart fejű emberi alak igyekszik átjutni a méreteihez viszonyítva hatalmas tüskékkel, szuronyokkal tűzdelt úton.

Más közelítésben eltűnhet a játék gondolata és helyettesítsük be a kényszerítést, mint fogalmat. Hányszor éreztük ilyen kényszerhelyzetben, hogy láthatatlan, sötétséggel fedett, testet- lelket sértő akadályokba ütközünk, egy-egy út szakaszán az életnek? Akár egyik, akár másik,

és minden bizonnyal lehet újabb gondolatsorokat indítani más megközelítésből szobrokhoz, mindenképpen maradandó élménnyel távozhat az érdeklődő.

Ez volt célja a könyvtár munkatársainak a .galéria nyitásakor, ez azon művészeknek is akik e gondolat rokonságát vállalták eddig és teszik a jövőben is. December hónapban tehát Adoijáni Endre, Szekszárdon élő, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán tanító szobrászművész alkotásai jelentik a hónap műtárgyát a megyei könyvtár Porta Galériájában.

üecsi Kiss János

Misszionárius minden keresztény

Húsz év a Fülöp-szigeteken

Aki kalandfilmeken nevelkedett, annyit „tud” a misszionáriusokról, hogy azok a vad törzsek között próbálják terjeszteni a hitet, és általában mérgezett hegyű nyíl végez velük. Pedig a valóság más. Misszionáriusok élnek mindenütt - köztünk is -, missziós terület az egész világ. Sőt Werner József SVD szerint minden keresztény misszionárius. A szerzetes a közelmúltban Szekszárdon járt és misézett; ekkor adott interjút.

— Mit jelentenek a neve utáni SVD betűk?

— Ez a német alapítású Isteni Ige Társasága szerzetes rend rövidítése. Egy holland településen, Steylben jött létre a rend, 1875-ben. Később a központja Rómába került, s most a világ 50 országában van jelen, körülbelül 5600 misszionáriussal.

— Ön merre tevékenykedik?

— Az egyházüldözés elől, húsz éves koromban, 1949-ben Kőszegről Ausztriába szöktem. Jelenleg, 1993 óta ismét Kőszegen élek, mert visszakaptuk a rendházunkat. De előtte szinte végig külföldön volta, legtöbbet, húsz esztendőt a Fülöp-szigeteken.

— Hogyan kell téríteni?

— A II. Vatikáni Zsinat kimondta, hogy az egyház természeténél fogva misszionárius. Tehát tagjainak, magának is, ha keresztény, nekem is, egy öregasszonynak is, ha tudatos hitgyakorló, tovább kell adni az örömhírt, amit az Úr Jézustól kaptunk. Nem erőszakkal, nem pszichológiai nyomással, hanem az igazsgá saját erejével. Aki igaz ember, azon látszik. Az jó példával jár elöl, elgondolkoztatva a többieket. „Hogy bírod idegösszeroppanás nélkül elviselni a sorscsapásokat?í „Miért nem lopsz, mikor mindenki lop” Ilyen kérdések vetődnek fel vele kapcsolatban, és szimpatikussá válik a kiegyensúlyozottsága.

— Miért fontos a távoli vidékek „meghódítása", a katolikus vallás terjesztése? Az ott élők hite rossz?

— Minden vallás jó, ha az valóban vallás, de mindegyik alapvetően különbözik a kereszténységtől. A buddhizmus, a hinduizmus és a többi lényege, hogy az ember keresi az Istent. Nálunk viszont az Isten kereste az embert, saját fiát küldte hozzánk, ezt ünnepeljük karácsonykor.

— A Fülöp-szigeteken milyen a karácsony? Ott gondolom, nincsenek fenyők...

— Persze, egészen más a díszítés, hiszen trópusi az éghajlat. A régi spanyol szokások szerint ünnepük a karácsonyt, rorate (hajnali) misét tartanak az adventben, az éjféli mise megvan náluk is, és a fenyő helyett a parol a jelkép, ez hatágú, bambuszból és papírból készített, kivilágított lampion. Mindenütt felakasztják, a legszegé-- nyebb kunyhókban is.

— A katolikus a többségi vallás?

— Igen, a lakosság 90 százaléka katolikus. Misszió azért

kellett, mert nagyon nagy volt a vallási tudatlanság és a paphiány. Körülbelül úgy, mint ma Magyarországon. A Fülöp-szi- geteket sem kerülték el a történelmi fordulatok, a spanyol, az amerikai hatás a kultúrájukban is nyomon követhető, sőt az ősi kínai befolyás tárgyi bizonyítékait is megtaláltuk a mi szigetünkön. Óriási korsókban emberi tetemekre bukkantunk. Ez valaha tipikus kínai temetkezési mód volt.

— Furcsa volt visszatérni Európába?

— Furcsa, de jó érzés. Nagyon hiányoztak nekem az évszakok. A táplálkozás is egész más, főleg rizst, halat és csúszómászókat fogyasztanak. Ettem én is cápát, bálnát, rákot, óriás gyíkot, még férgeket is. A 7200 sziget legtöbbje lakatlan, a nép zöme nyolc nagyobb szigeten él. A körülbelül 60 millió ember fele 15 év alatti. Amikor először visszajöttem Európába, tíz esztendős kinntartózkodás után, ezt hiányoltam legjobban: hol vannak a gyerekek? Wessely

Nemzedékek és a református gyülekezet

A félhomályban vidám táncot járt a gyertyák sárgás fénye. A meghitt percekben harsányan szólt az ének: Mennyből az angyal, lejött hozzátok... Dr. Hegedűs Lóránt református püspök a decsi katolikus egyházközség vendégeként a napokban ő nyitotta meg a faluházban a kiállítást. A magyar református egyház vezető személyiségét a szeretet ünnepéről kérdeztük.

— Az önistenítő emberi hatalom helyett az önfeláldozó isteni szeretet mellett tanúskodtam és ezt akarom egész életemben hirdetni - mondta Dr. Hegedűs Lóránt. - Húsz éven át a hidasi gyülekezet lelkipásztora voltam, majd megjárva Svájcot és Amerikát, érkeztem ismét Magyarországra. 1990 végén az első szabad választások alkalmával a Magyar Református Egyház Duna-melléki püspökévé választottak, majd két hónap múlva, 1991 februáijában a zsinat elnökpüspöke lettem, s ezt töltöttem be az elmúlt hat esztendőben. Most ismét választások voltak, amely során újraválasztottak püspökké. Ezt a választást a januárban sorra kerülő egyházkereti közgyűlés erősíti majd meg. Amennyiben megerősíti, számomra ez újabb hat esztendős időszakot jelent.

— Miként értékeli az elmúlt hat év munkáját?

— A legfontosabb dolgunk a templomépítés volt. Negyvenhét templom épült az elmúlt hat évben a magyarországi kétmilliós

református egyházban, három oktatási intézményből kilencven lett. Közte megalapítottuk a magyar református egyetemet teológiai, filozófiai, pedagógiai és jogi karral, ami a 450 éves magyar reformációban még sohasem történt meg. Megalakítottuk a magyar reformátusok egyetemes tanácskozó zsinatát, amely összefogja a magyar reformátusokat Magyarországon, az utódállamokban és negyvenhárom szórványországban. Az egész világban, ahol lelki és teológiai egységünket sikerült megőrizni. Diplomáciai kapcsolatainkat nemcsak a nyugati, hanem a távol-keleti protestáns keresztényekkel - Dél-Korea, Japán, Kína - is felvettük, s ílymódon várjuk a következő hat év újabb munkalehetőségeit. A tizenegy diakoni intézményből harminckettő lett, ebből az egyik gyarapodás a decsi szociális otthonból alakult magyar református szeretetotthon Csécsi István tiszteletes vezetésével. Ökumenikus közösségben ' a többi keresztény testvérfeleke- zettel hirdetjük az evangéüum központi üzenetét és gyakoroljuk a kereszténységet.

— A református egyház hogyan ünnepli a karácsonyt?

— Az ünneplés elsősorban a gyülekezetekben történik. Az utolsó adventi hétköznapi igehirdetés összegyűjti a gyülekezeteket. A gyülekezet fénypontja amikor a gyermekeknek, vasárnapi iskolásoknak műsoros estet

rendezünk. Felkeressük az elhagyatottakat, a magányosokat, a betegeket, külön segélyeket osztunk a gyülekezet adományából. A gyülekezetek úrvacsoraosztással is ünnepük a karácsonyt, a megbocsátást, a szeretet ünnepét. Továbbra is hódolunk a karácsonyi bibtiai szellemiségből táplált népszokásnak, a betlehemesnek. Nagyszerű dolog, hogy gimnáziumainkból a diákok mehetnek kántálni. Három teológiánkról - Budapest, Debrecen és Sárospatak - rajzanak ki a teológusok le- gációs szolgálatra, ők a követei a lelkészképző intézeteinknek, az első és második napon ők hirdetik az igét. Minden tíz gyülekezetnek egy iskolája van, s látogatják egymást, s ezáltal az új nemzedék és a gyülekezetek között eleven kapcsolat alakul ki. A legmelegebb, legcsaládiasabb alkalma az adventi időszak és karácsony.

— Önnek mit jelent a szeretet ünnepe?

— Az Isten szeretete kétségtelenné válik, a sokszor szeretetlen és gyűlöletteljes világban. Meghirdethetem a karácsonyi jászol fényében az evangéüumok evan- géüumát, hogy sokan úgy gondolják nem szeret az Isten, mert sok a nélkülözés, a bűnözés, arat a halál, s nem látjuk az alagút végét. Karácsonykor meghirdethetem, hogy szeret, csak nem úgy ahogy mi tesszük. Úgy, ahogy az igében megmondja. Kulcsa a karácsonyi igének, hogy úgy szerette az Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta, aki benne hisz, el ne vesszen, örök élete legyen.- péteri -