Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-23-24 / 274. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1996. november 23., szombat Bagdy Emőke pszichiáter néhány meglepő egészségvédő módszerről Az örömhormonok nyomában Szemmozgató-terápia, kacagókúra és egyebek Milyen konkrét, újszerű módszerekkel, segítő technikákkal védekezhetünk lelki és testi bajaink ellen? Erről a témáról hallhattak rendkívül izgalmas előadást az érdeklődők dr. Bagdy Emőke tanszékvezető pszichiáter professzortól, a tolnai Egész-ség Hónap keretében. Az első CD-Rom a romákról A Bevezetés a cigányság kultúrájába című CD- Rom összeállítói a cigányság mind teljesebb bemutatását tűzték ki célul. A roma CD-rom mintegy 3000 oldal szöveget, 1400 képet, 100 térképet, több, mint három órányi zenei anyagot, valamint egy etimológiai szótárat tartalmaz. A korszerű számítógépes adathordozót a Kurt Lewin Alapítvány és a Négy Kéz Stúdió egy éves munkával készítette el. Ligeti György, a CD- Rom szerkesztője elmondta, hogy Magyarország legnépesebb kisebbségével szemben egyre erősebbek az előítéletek, ami abból adódik, hogy az emberek nem ismerik eléggé ezt a népcsoportot. Ezért érezték fontosnak elkészíteni a CD- Rom-ot. Az ilyen módon történő ismeretterjesztés - a látvány, a hangok és a szöveg együttes megjelenése - pedig nagyobb hatással van az olvasóra, mint ha könyv alakban adták volna ki ezt a munkát. Nagy előnyére vált az elkészült adathordozónak - mutatott rá a szerkesztő -, hogy a különböző témakörökkel foglalkozó szakemberek együttműködésük során egymás szakterületeire is kitekintettek. Az adathordozón megtalálható a cigányok életének, vándorlásainak feldolgozása, szó esik benne a romák rétegződéséről, területi megoszlásáról, iskolázottságáról. Találhatók rajta mozgó- és állóképek, dokumentumfilm és interjúk, a cigány folklórról, a nyelvről, annak kialakulásáról szóló információk. A CD-Rom megalkotásának nem az volt az elsődleges szempont - szögezte le Ligeti György - hogy az alkotók közül hányán cigányok. Mi, akik a CD-Romot elkészítettük, úgy gondoljuk, hogy a magyarországi cigányság kultúrája nem elszigetelt jelenség, ebben a szellemben fogant a Bevezetés a cigányság kultúrájába című anyag. A CD-Romot nemcsak a kutatók használhatják majd eredményesen, de a pedagógusok, a közép- és felső- oktatási intézmények tanulói, hallgató is. A CD-Rom első példányait ezért középiskolák, főiskolák, egyetemek, valamint könyvtárak kapják, de később az egész országban meg lehet vásárolni. -esA professzor asszony négy egészségvédő módszert ismertetett a hallgatósággal: beszélt a szemmozgások és a lelki egészség kapcsolatáról; az „érzékszervi nyelv”-ről; a kacagásról; és a kocogásról. (Az ötödik technika, a lazítás, az élményszámba menő referátumból idő hiányában kimaradt.) Szemmozgatás lelki fájdalmak ellen Az előadó emlékeztetett rá, közismert, hogy a szem „az érzelmi kapcsolatok bűvöletes szabályozója.” Az utóbbi tíz év kutatásai azonban mást is kiderítettek a „lélek tükréről”. Nevezetesen, hogy a szemmozgások szoros összefüggésben vannak az idegrendszeri folyamatokkal, ezen keresztül a lelkiállapottal. (A professzor szólt ezen összefüggés anatómiai alapjáról is, amelynek leírásától most eltekintünk.) Az előadó példaként hozta fel azt a mindenki által ismert „jelenséget”, amikor az ember a fejében meglevő képeket felidézve önkéntelenül felfelé emeli a szemét. Annak alapján, hogy a szem különböző irányú mozgatása milyen idegrendszeri részeket aktivál, a kutatók „feltérképezték” a szemet. A „függőleges felosztás” szerint a szem felfelé emelése a képek megjelenését aktiválja, a középzóna a hangokkal kapcsolatos. (Ez azt jelenti, hogy ha egyenesen nézünk, akkor a hangokra vagyunk érzékenyek.) Az alsó zóna (a lefelé nézés) az érzelmekkel, érzésekkel van kapcsolatban. A vízszintes irányú felosztás az időbeniséggel függ össze, tehát a szem bal oldali irányba mozgatása a múltra vonatkozik, a jobb oldalra nézés a jövőre, középen pedig a jelen található. Az így felállított „koordináta rendszer” alapján tehát ha valaki például lefelé és balra fordítja a szemét, olyan idegrendszeri részeket aktivál, amely a múltbeli érzelmek előidézését segíti. Mindezen ismeret több szempontból is hasznos. Amikor gyors feltöltődésre, vitali- zációra van szükségünk, ellazult helyzetben, a szemet lehunyva, de felfelé irányítva (a hipnózis is így irányítja a szemet) előidézhetők a képi folyamatokhoz kapcsolódó csúcsélmények. Ezekhez az élményekhez kötődő „energiapatronok” felszabadítása által új erőre tehetünk szert. A nyugalmi helyzetben „szemét lesütő” ember az érzések felszínre jövetelét, a zsigeri ellazulást aktiválja, ami által egy feszültségoldási, párolgási folyamat zajlik le, egyaránt jót téve a léleknek és a testnek. Aki ismeri a szemmozgások ezen hatásait, az beszélgető- partnere lelki állapotáról is sokat megtudhat, ezáltal sokat tud javítani a másik emberrel történő kommunikációján. Milyen „tartományban” szólítsalak meg? Amerikában az ügynökök képzéséhez hozzátartozik az „érzékszervi nyelv” típusainak tanulmányozása is. Az érzékszervi nyelv tulajdonképpen azt jelenti, hogy az emberek különböző, rájuk jellemző „tartományokban” beszélnek. Van, aki például elsősorban a látással összefüggő szavakat, fogalmakat használ (vizuális csatorna). Ilyen alapon különböztethető meg a többi típus is, mint például az auditív, (hallással kapcsolatos) vagy a kinesz- téiziás (mozgással összefüggő). Az érzékszervi nyelv ismeretének az a jelentősége, hogy amilyen nyelvi tartományban beszél valaki, ő maga abban a tartományban „szólítható meg” a legkönnyebben. Ezzel a módszerrel szintén fantasztikus hatást lehet elérni a kommunikációban. Az ügynökök is ezt használják ki, amikor feltérképezik az ügyfél érzékszervi nyelvét, ők is ilyen nyelven szólnak hozzájuk, és így könnyebben férkőznek a bizalmukba. A nevetés, mint immunserkentő tevékenység Szeressük a vicceket - ajánlotta a professzor asszony. Vannak helyzetek, amelyeken csak a humor által tudunk felülkerekedni. A viccek által nagymennyiségű agresszivitást vezetünk le magunkból, a nevetés egy rendkívül hasznos zsigeri masszázs. „A kacagás - zsigeri kocogás”. A nevetés szinte csodákra képes. A legszemléletesebben bizonyítja ezt egy leukémiás amerikai milliomos esete, aki megismervén a diagnózist, hosszú időn át klasszikus film- vígjátékokat nézett. „Nevetőkúrája” következtében - orvosai legnagyobb meglepetésére - folyamatosan javult az állapota, később teljesen meg is gyógyult. Tudományos kutatások bizonyították, hogy a nevetés - a szerelmi mámorhoz hasonlóan - nemcsak feszültségoldó hatású, hanem pozitív immunstimuláló hatása van. Ez azt jelenti, hogy a kacagás azon sejtek termelődését segíti, amelyek elsősorban felelősek szervezetünk védelméért. A nevetőkúra hatása ebben a tényben keresendő. A nevetés tehát egy nagyon fontos önsegítő mentálhigiénés lépés. A másokon való segítés A professzor asszoay azt ajánlja, ha a szomorúság megszólal, a serpenyő másik felébe mindig próbáljunk meg humort tenni. Ha pedig már végképp teljes a csőd, keressünk egy, még nálunk is rosszabb helyzetben levő embert, és segítsünk rajta. Ezáltal önmagunkon is segítünk. Az önmagunkról való megfeledkezés, a másokon való segítés ugyanis örömhormonok felszabadulását váltja ki, és a nevetéshez hasonlóan ugyancsak pozitívan serkenti az immunrendszert. Új „drogfüggés”: a mániákus kocogás Az előadó a kocogást, mint önsegítő egészségvédő módszert nem a fizikai edzettség oldaláról közelítette meg. Bizonyos mozgások örömszerző képességét az idegrendszer működésével hozta összefüggésbe. Ezek szerint a „szorongást szabályozó rendszer” és a „széles mozdulatokat szabályozó rendszer” egymással úgy vannak összeköttetésben, hogy amíg az egyik működik, addig a másik „csendben van”. Ebből már adódik is a szorongás egyik levezetésének módszere: mozogni kell. De nem a finom, kecses mozdulatokat, hanem a nagy, széles, esetlennek tűnő mozgásokat (az idegrendszernek azt a bizonyos részét aktiválva) kell bevetni a szorongás ellen. A kocogás is felfogható efféle - ritmusos - mozgásnak. Ennek során örömhormonok is termelőéinek, amelyek egy idő után eufórikus érzést, módosult tudatállapotot hoznak létre. Amerikában egyre több embernek válik szokásává a rendszeres kocogás, mint a napi örömhormonadag biztosítója. Ott már új „drogfüggésf ’ fedeztek fel: a mániákus kocogást. —s— Rejtett értékeink Emlékeink Ferenc Józsefről „Részt vesz a mélységes gyászban az egész ország s minden ember tisztelettel gondol a nagy királyra, aki immár bevonult a történelmi halhatatlanságba. A Gondviselés különös kegyelméből pátriárkái életkort érhetett meg. Nagy király volt és nagy ember” - írta 1916. december 7-én a Tolnai Világlapja, híven fejezve ki a kor hangulatát. A halálakor pártállástól függetlenül főhajtó tisztelettel búcsúztatott I. Ferenc József útja az utolsó pillanatig különös történetet mutat mind az országban, mind megyénkben. Tolna megye azzal dicsekedhet, hogy Bombelles Henrik torinói rendkívüli követ és valóságos belső titkos tanácsos, akit 1836. június 16-án V. Ferdinánd az alig hat esztendős főherceg legfőbb nevelőjévé kinevezett, Kaj- mádpuszta birtokosa volt. Néhány év múlva itt ismerkedik majd először jövendő országa vidéki érdekességeivel a kis Ferenc Jóska, aki akkor már - a pusztaiak nagy örömére - jól tud magyarul. Ezt azonban aligha Bombellestől tanulta, hiszen ő francia emigráns volt s rá célozva írta az Ungar című magyarországi német lap 1848. április 22-én, hogy „most, mikor a fiatal hőherceg lelke a legalkalmasabb az elvek és eszmék befogadására, olyan egyoldalú nevelést kap, melyet mi magyarok fogunk később meg- sínyleni”. A véletlen hozta úgy, hogy az újságnak hamar igaza lett: két hét múlva már az 52. pécsi gyalogezred élén harcolt és sebesült meg az itáliai forradalmárokkal vívott Santa Lu- cia-i csatában. Megyénk közemberei itt láthatták másodszor. Újabb hét hónap sem telik el, s december másodikán már osztrák császár, aki egyszersmind magyar királynak is hiszi magát. „A magyar lapok azonban kijelentették” - örökíti meg Márky Sándor Ferenc Józsefről szóló könyvé-, ben -, „hogy juhnyáját Ferdinánd odaadhatja Ferenc Józsefnek, ha tetszik; de a magyar nemzet nem juhnyáj, Magyarország nem juhakol és Szent István koronája nem hálósipka, melyet a nemzet megegyezése nélkül egy fejről más fejre lehet tenni”. Megyénk első hódoló nyilatkozatában még kifejezte reményét a törvényes megkoronázásra, második ilyen iratában már nem ejthetett szót erről. Mindkét szöveg első aláírója az az Augusz Antal, aki nemcsak az 1852-es Tolna megyei átutazáson kíséri az ifjú Habsburgot, hanem 1864- ben az udvar és a magyarok közt közvetíti. Nagy szerepe lesz abban is, hogy Liszt Koronázási miséje megszületik, s ez hangzik el 1867. június 8- án. Közel fél évszázad még, ami Ferenc József királysága, de ezalatt már nem látogat el megyénkbe, amelynek fiai közül többet nemesi, főnemesi rangra emelt, vagy a királyi fogadás megtiszteltetésben részeltetett. (Hites megyei résztvevő vallotta a századfordulón, hogy őfelsége a szekszárdi borról érdeklődött tőle). Ahogy fogytak a ’48- asok, ahogy a „boldog békeidők” kezdték éreztetni hatásukat, úgy nőtt a király tekintélye: ha a kor nehézségeit érezték, nem benne keresték a hibát, hanem - szinte középkori reflexként - rossz tanácsadóiban, az országos és helyi politika vezetőiben. Elmosódott 1849-es szerepe, viszont szánhatták benne a fiát elvesztő apát Rudolf halálakor, a hitvesét sirató férjet Erzsébet királyné meggyilkolásakor. (A sors fintora, hogy az 1885-től a király „barátnője- ként” jegyzett Schratt Katalin viszont 1940-ig él majd ...) Ferenc Józsefnek lassan valóságos kultusza alakult ki a társadalom minden rétegében. Akadt megyebeli takács, aki egy szépen szövött vég vásznat küldött neki (a kabinet- iroda köszönte meg az ajándékot), többen zarándokoltak Pécsre 1891-ben „császámé- zőbe”, s 1914-ban, a megindított háború mámorában már a Kossuth-nóta dallamára énekelték, hogy „Ferenc József azt üzente ...” Harminc hónap múlva, 1916. november 21-én bekövetkezett halálakor már túl sok könny hullott és száradt fel a világháborúban ahhoz, hogy érte is hullassanak. A reményt mindenki IV. Károlyba vetette, akit majd egyszer látnak kiszállni a dombóvári vasútállomáson, de aki talán meghozza a megszokott békét. Dr. Töttős Gábor Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmisék. Szombat: 17 óra Újváros, 18.30 Belváros. Vasárnap: 7.30 Újváros, 9.00 Belváros, 10.00 Újváros, 11.00 Belváros, 17.00 Újváros (német nyelvű szentmise). 18.30 Belváros. Református istentiszteletek. Vasárnap: 9.00 óra Kálvin tér, (gyermek-istentisztelet), 10.00 Kálvin tér (Ifjúsági isten- tisztelet és úrvacsora). 18. Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 német áhítat, minden hónap 2. és 4. vasárnapján. 10.00 Luther tér. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Vasárnap: 10.00 Munkácsy u. 1. (gyermek-istentisztelet). 17.30 Munkácsy u. 1. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra. Ellenben az Urat, a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készek számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet. lPét. 3,15 ennyire szövi át Krisztus életedet? Talán csak néha elolvasol egy cikket, vagy az úgynevezett nagy ünnepeken mész templomba, esetleg ott vagy minden vasárnap, talán bibliaórára is jársz! Akárhová is sorolod magad kedves olvasó ne tedd le az újságot, mert a kérdés nem csak erről szól! Isten létét viszonylag kevés ember tagadja, de mennyire van jelen az életünkben? Jézus a világ megváltója - mondjuk olyan sokszor. Úgy gondoljuk, hogy hisszük is. Sok szépen hangzó mondatot ismerünk. Jó hír Értjük-e mit jelent, vagy a magyarázatot is csak megtanultuk, és ugyanúgy nem értjük? Isten valóban érthetetlen és távoli, sok kérdésünk lehet amire nem kapunk igazán választ, de cél nem is az, hogy értelmünkkel érjük utol a Mindenhatót. J ézus az akire figyelünk, bár őt sem értjük, titok a születése, a halála, a feltámadása és a mennybe menetele. Azt tudjuk csupán, hogy értünk tette. A többi... az a hit. Mire elég a hited? Szólamokra, templom látogatásra? Az életedhez elég? Képes vagy elkeseredni, bosszankodni, gyűlölködni? - Akkor kicsiny a te hited. Sokszor vágyom arra az állapotra, hogy életem minden percét át meg át szője az érzés itt van az Isten. Sajnos az én hitem is kicsi. A mindennapi rohanás, izgalom - mire lesz elég az időm, a pénzem, az életem. Újra és újra elfeledtetteti velem a legfontosabbat a Megváltó megszületett, elvégezte művét mindnyájunk üdvösségére. P éter levelében nem ijesztgetni, megrémíteni akar, hanem biztatni a Krisztusban való életre. Mert ha életedet átszövi ez a hit, ha keresztyén- séged nem csupán tetszetős máz, akkor nem kell félned sem emberektől, sem az Isten ítéletétől! Ámen. Johanné Kertész Lea
