Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-22 / 273. szám

ÚJ (BAJNOKI) ÉV, ÚJ REMÉNYEK (7. oldal.) 1996. NOVEMBER 22. PÉNTEK ÁRA: 27 FORINT VII. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM Auto Bartex Kft. Paks ■ Kamatmentes hitel csak december 31-ig ■ Használt gépkocsiját beszámítjuk ■ CASCO díj nélkül ■ + 1 EXTRA AJÁNDÉK A szomszéd az idén még kamatmentesen veszi! Telefon: 75/311-828, 20/427-782,20/436-774. Nyerje meg karácsonyi ajándékát! Kedves Olvasóink! Ismét játékra hívjuk Önö­ket. Holnapi számunkba ugyanis összeállítottunk egy mellékletet, melynek témája és címe az „Otthon melege”. Ebben különböző vállalko­zók, cégek vezetői mondják el, hogyan készülnek a kö­zelgő ünnepekre, milyen ak­ciókkal, választék-bővítéssel várják a vásárlók rohamát. Nagyon sok hasznos tanácsot, sütemény receptet is kínálunk az olvasni való mellé. És ami lényeges, ha játsza­nak velünk, akkor megnyer­hetik akár a család karácsonyi ajándékát is. Hogy mit kell tenniük? Figyelmesen olvassák el a mellékletben megjelenő cik­keket és válaszoljanak a fel­tett kérdésekre, majd azt a „Nyerőszelvényre” írják rá és küldjék be szerkesztőségünk címére. Kedvcsinálónak néhányat a nyereményekből: a Brill érté­kes ajándékcsomagot, (mely­ben nemcsak ital, de édesség is lesz), a Tolnatej sajtot, a Sooter's színes filmet és ki­dolgozást, a Marcipán Cuk­rászda egy nagyon finom és mutatós torta-különlegessé­get, a Sárszeg Áfész ajándék- csomagot, a Pécsi Sörfőzde pedig egy rekesz sört ajánlott fel. Játszanak velünk! Egy közmeghallgatás sóhajai Volt, aki egyet mondott, volt, aki mondott egy listát. Akadt, aki udvarias kör­mondatokkal operált, más kritikát fogalmazott meg. Történt mindez hétfőn este a legutóbbi bonyhádi köz­meghallgatáson, ahol a kép­viselőktől azt is megkérdez­ték, hogy mit tartanak az 1997-es esztendő legfonto­sabb feladatának. íme a vá­laszok. Bolbach János szerint az a legfontosabb, hogy az intéz­ményeit tudja az önkormány­zat működtetni. A képviselő szeretné, ha Majoson járdákat és utakat újítanának fel és házhelyeket alakítanának ki. Jenei József is úgy gondolja, hogy fontos az intézmények stabilitása, és szeretné, ha nem kellene a városnak tíz­millió forintnál nagyobb hitelt felvenni. Hahner Ferenc szeretné, ha a város költségvetésének leg­alább tíz százalékát fejlesz­tésre tudnák fordítani. (Folytatás a 4. oldalon.) Hogyan adózunk jövőre? Az évről evre változó adótör­vények minden alkalommal próbára teszik az adózni kénytelen polgárokat: hogyan lehet úgy kitölteni az adóívet, hogy jusson is, maradjon is. A paragrafusok labirintu­sában való eligazodást szeret­nénk segíteni Olvasóinknak, amikor a következő hetekben részletes ismertetéseket köz­lünk az adó- és társadalom­biztosítási törvények változá­sairól, példákkal érzékeltetjük az egyes kedvezmények igénybevételének módját, fel­tételeit és lehetőségeit. Külön elemezzük az ős­termelőkre, a magán- és a tár­sas vállalkozásokra vonat­kozó jövő évi előírásokat. Keddi számunkban először a személyi jövedelemadó lesz az összeállítás témája. Húsz éves a gyermekek szekszárdi háza Tüntetés a megmaradásért Bent a szekszárdi Gyermekek Házában javában tartott az in­tézmény 20. születésnapjára meghirdetett vetélkedő tegnap délután, míg kint, az épület előtt szülők és gyerekek alá­írásokat gyűjtöttek azért, hogy megmaradhasson az eredeti funkció. Mint ismeretes, fel­merült annak a lehetősége, hogy az épületet átadja a város a katolikus iskola céljaira. Négy órakor mintegy hetven gyerek és néhány szülő a vá­rosházára vonult. A gyerekek zavartalan átkelését a Béla téren rendőrök biztosították. A transzparenseken azt kérték: ne vegyék el tőlük a házat, volt sírhalom is nagy kereszttel, rajta a felirat: „Élt 20 évet”. Egy másik plakát pádon ülő, síró gyerekeket ábrázolt. Ko­csis Imre Antal polgármester a gyerekeket azzal köszöntötte, reméli, hogy máskor is eljön­nek, ha véleményük, kérésük van. Egy kislány adta át a 300 aláírást. A polgármester rövi­den elmondta a gyerekeknek a történteket. E szerint a testület annak megvizsgálását kérte a hivataltól, hogy a Gyermekek Házának funkcióját át lehet-e adni más intézménynek. A ka­tolikus egyháznak van egy 20 milliót érő ingatlana városban, a Gyermekek Háza ér 80-90 milliót. Mint a polgármester elmondta, az egyház a külön- bözetet nem tudja kifizetni. A képviselő-testület kedden ha­tároz, de mint a polgármester hangsúlyozta: ebben az ügy­ben nincs jó döntés, s a sok ér­dek közül mindenképpen lesz, amelyik sérül. A szülők képvi­seletében Szabóné Pál Mari­anna átvette a jegyzőtől a népi kezdeményezésről szó íveket, amelyben az aláírók kijelentik, hogy ragaszkodnak a ház ere­deti funkciójához, más megol­dást nem fogadnak el. Az orvoskamara a lakosságért A Tolna Megyei Orvoskamara 1994. nyarán alakult, mégpedig a helyi (városi és városkörnyéki) kamarák létrehozása után. A megyei kamarák 1994. őszén alakították meg a Magyar Or­voskamarát, ami az első köztestületi kamaraként került be­jegyzésre. A Tolna Megyei Orvoskamara elnöke dr. Hulin István, a me­gyei kórház traumatológiai osz­tályának főorvosa. — Mik a kamara immár ké- tesztendős működésének ta­pasztalatai? — A köztestületi kamarai tagság kötelező, ez nem minden orvosnak tetszett az első idők­ben. Azt mondhatom, most ju­tottunk el odáig, hogy megértik a kollégák, hogy így a kamara erőteljesebben tud fellépni az érdekükben. Azért választottuk a köztestületi jelleget, mert Eu­rópa nagy részére ez a forma a jellemző, nyilván nem véletlen, hogy e mellett döntöttek. Mű­ködésünk során nehézségeket okoz, hogy igen kevés a kama­rai törvény adta jogosítvá­nyunk, ez a törvény változásra szorul, erre többször kaptunk ígéretet, de konkrét javaslat még nem került a parlament elé. — Hogyan működik a ka­mara Tolna megyében ? (Folytatás az 5. oldalon.) Nem leszünk másodhegedűsök Solymosi József az EU-csatlakozásról Kinek hoz sikert és ki bukik az Európai Unióhoz történő csat­lakozás nyomán? A kérdés ma még nyitott. A parlament mező- gazdasági bizottságának EU csatlakozást előkészítő albizottsá­gának dr. Solymosi József, a Völgység parlamenti képviselője is tagja, akit a testület munkájáról kérdeztük. — Miért múlik sok azon, tegrálódik „eurogazdaságba”? hogy az agrárszféra hogyan in- — Hazánkban minden har­madik-negyedik ember valami­lyen módon kapcsolódik az agrárszférához. Á csatlakozás teljesen átrendezheti ágazatot. A határok megnyitása óriási versenyhelyzetet alakít ki. Fel kell készülni a vámmentesen (Folytatás a 4. oldalon.) Röviden Csurka István a megye- székhelyen. A Magyar Igaz­ság és Élet Pártja ma 18 órai kezdettel politikai nagygyű­lést tart Szekszárdon, a Mű­vészetek Házában. Beszédet mond Csurka István, a MIÉP elnöke. Többszörös véradókat köszönt ma délután a simon- tomyai Vöröskereszt a szer­vezet helyi székházában. A zombai táncosok Sós- kútra mennek november 23- án. A meghívásnak a zom­bai hagyományőrző tánc- együttes és a Margaréta asz- szonykórus tesz eleget. A csoportot Toláczi József, a művelődési ház igazgatója és Pál Gyula kíséri el. Erzsébet és Katalin bált tartanak Decsen, a faluház­ban szombaton, 19 órai kez­dettel. A bált a faluház ae- robic-csoportjának látvá­nyos műsora nyitja meg. KDNP-agrárium A KDNP Tolna Megyei Szer­vezete november 24-én, va­sárnap 9.30 órai kezdettel mezőgazdasági fórumot tart Szekszárdon, a Művészetek Házában. Elsőként dr. Stefler József egyetemi tanár a magyar agrár- gazdaság fejlődését, majd 10.20 órától dr. Szakái Ferenc országgyűlési képviselő az EU- hoz való csatlakozás kérdéseit vizsgálja meg. Vargáné dr. Háncsok Éva, a KDNP szakér­tői tanácsának tagja 10.50 órá­tól a párt programját részletezi. Dr. Rieger László, a KDNP mezőgazdasági bizottságának elnöke 11.20 órától a vidékfej­lesztési programot ismerteti, 11.45 órától pedig dr. Maróthy Géza Tolna megye mezőgazda­sága és a térség problémái címmel tart előadást. A privatizáció nem sikertörténet! - állapította meg a Villamosenergia-ipari Dol­gozók Szakszervezeti Szövetségének országos értekezlete, amit tegnap tartottak Pakson a Városi Művelődési Központban. (Folytatás a 3. oldalon.) fotó: gottvald károly A Béres-csepp elfogyott A Vöröskereszt Tolna megyei Szervezete az idei évben is osztott ingyenes Béres-csep- pet a rászoruló tagjaiknak. Az osztás nagyságrendjéről és módjáról Váradi Józsefné, megbízott megyei titkár tájé­koztatott. A Vöröskereszt Tolna Me­gyei Szervezete a közelmúltban ezerötszáz üveg Béres-csepp térítésmentes kiosztására kapott lehetőséget - közvetlenül a Bé­res-csepp Rt.-től - a megye tel­jes területén. Ez azt jelenti, hogy egy-egy városi szervezet egységenként 300 üveg Béres- csepp ingyenes osztását végez­hette el. Az osztás a területeken dolgozó vöröskeresztes titkárok javaslatai alapján megtörtént. Különösen nagy gondot fordí­tottak a vöröskeresztesek arra, hogy ezekből az üvegcsékből azoknak juttassanak, akik való­ban rászorulnak erre. Főként idős, nyugdíjas vöröskeresztes tagoknak osztottak a térítés- mentes adományból. Mind a megyei, mind pedig a városi szervezetek tisztában vannak azzal, hogy ez a segít­ség jóval kevesebb, mint amek­korára szükség lett volna, de ezért is köszönet jár. Az igények óriásiak, mert még most is nagyon sokan ke­resik meg a Vöröskeresztet a Béres-csepp miatt, de a készlet sajnos véges, az utolsó üvegig minden elfogyott. Azzal tudják vigasztalni azokat, akik nem kaphattak az ingyenes cseppekből, hogy próbálják meg más vonalon be­szerezni azt. (pt)

Next

/
Thumbnails
Contents