Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-02-03 / 256. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1996. november 2., szombat Egy királyfi tán, hófehér paripán A szervezők kérésére az újság­író inkognitóban vett részt a Szekszárdi Mentáhigiénés Egyesület társkereső szolgála­tának találkozóján. Meglepetés volt már a jelen lévők összeté­tele is. A nők többsége mond­juk, középkorú volt, de akadt közöttük fiatal is, mint aho­gyan ezt az ember természe­tesnek is veszi. A férfiak kö­zött viszont többségben voltak a fiatalok. Társkeresők találkozója Az ismerkedési délutánt, öt óráról este nyolcig Deli Erzsé­bet, a társkereső szolgálat cso­portvezetője és Dér Miklósné, az egyesület vezetője celeb­rálta. Három évvel ezelőtt, a látható igények alapján jött létre a Lélekvédő szolgálatot követően a társkereső is. A Népújságban bemutatkozók közül húszán jöttek el a szemé­lyes találkozásra. Mindenki mást szeretne A bemutatkozó játékokban részt vevők esetében a kívül­álló szemével nézve meglehe­tősen világos, hogy ki miért magányos. Az alábbi sorok nem szólnak az egyes embe­rekről, pusztán csak arról, amit az újságíró megnyilvánulásaik alapján róluk feltételez. Az idős hölgyről nem kell feltéte­lezni semmit, mert ő nyíltan és őszintén elmondta, hogy falu­ról városba költözvén, csak az estéi magányosak. A családjá­val jó a kapcsolata, de estén­ként szeretne valakivel elbe­szélgetni. Ő meg fogja találni azt, akit keres, mert tudja mit akar, és őszinte érdeklődéssel fordul mások felé. A többi már csak idő kérdése. A két fiatal diplomás nőnek is megvannak az esélyei, mert éppen a hirde­tésekre kapott válaszok és ta­lálkozások alapján jutottak két fontos felismerésre. Meg is fo­galmazták, hogy „a királyfi oly kevés, és hogy jön tévedés.” Igényeiket ezentúl legalábbis szembesíteni fogják a realitá­sokkal. A másik, talán még en­nél. is fontosabb felismerés, hogy a keresés mégis bizonyos sikerrel járt. Ha a társat nem is találták meg, barátokat min­denképpen szereztek, s ma már bármely társaságban képesek önmagukat adni. Az elutasító, még mindig mutatós asszony mögött keserű tapasztalatok állhatnak, ha még ma is gyanakvással szemlél minden férfit. A bemutatkozó levelére válaszolók egyikével például azért nem akart még- egyszer találkozni, mert az egy nagyfröccsöt rendelt a vendég­lőben. ő pedig kikötötte, hogy részegessel nem áll szóba. A gyerekét egy faluban egyedül nevelő apukáról, a szép fiatal fekete nőről, aki két kisgyerekkel él egyedül, semmi sem derült ki. Csak az, hogy elsősorban a gyerekek­nek szeretnének szülőt találni. Holott nyilvánvaló, hogy a partnerek is társat keresnek, s csak a már megtalált társ gye­rekeit lehet elfogadni. A titokra nem derült fény Valószínűleg jellemző, ami a bemutatkozó játék vége lett. Párok alakultak, mindketten 3- 3 percig beszélhettek maguk­ról. Ezt követően a partner egyes szám első személyben mondta el, amit a másiktól, a másikról hallott. Méghozzá úgy, hogy mögötte állt, és fogta a vállát. Megdöbbentő, hogy az ismerkedni összegyűl­tek döntő többsége nem vál­lalta, hogy nyilvánosan is el­hangozzék, amit a másiknak elmondott. Be kell vallani, hogy elképezni sem tudom, hogy miért? Ha titok, akkor miért mondta el egy idegen­nek, ha nem az, akkor meg mi­ért nem hallhatta más is azt, amit fontosnak érzett önmagá­ról elmondani? Izgalmas kér­dések, amelyekre a válaszokat mindenkinek magának kell megkeresnie. Három ér tapasztalatai A csoport tagjai nem döntöttek a folytatásról. Lehet, hogy lesz közöttük, aki vállalja a szerve­zést, lehet, hogy nem. Deli Er­zsébet a három év tapasztala­tairól órákat tudna beszélni. Talán néhány lényeges követ­keztetés nyilvánossága mások­nak is segíthet kilépni a társta- lanságból, a magányból. Túl nagyok az elvárásaink másokkal szemben. Nem adunk időt, alkalmat, lehetősé­get sem önmagunknak, sem pedig a másiknak a valódi megismerkedésre. Nem va­gyunk tisztában saját értéke­inkkel, amit aztán már sokkal könnyebb lenne másokkal is „felismertetni”. Nem merünk, nem tudunk magunkról, érzé­seinkről nyíltan beszélni. Aki már elindult társat ke­resni, az első lépéseket meg­tette a siker, a remélt társ felé, akkor is ha az illető nem ki­rályfi tán, hófehér paripán, csak egy másik magányos em­ber. Ihárosi Ibolya Egy tőkeemelésről, mely jogilag tiszta ... Tárgyalások a Gemenc Gabona Rt-ről (Folytatás az 1. oldalról.) Ez utóbbi gondolatot folytatta Karakas János országgyűlési képviselő, a Parlament Mező- gazdasági Bizottságának tagja. Konkrétan arról van szó ugyanis, hogy a Gemenc Ga­bona Rt-nek a keszőhidegkúti tápanyagkészítő üzemben egé­szen augusztusig 90 százalékos tulajdoni hányada volt. De a kft. 75 millió forintos tőkeemelést hajtott végre, amit a Gemenc Gabona vezetése nem kívánt „meglépni” (arra hivatkozott, hogy nincs rá pénze), ennek kö­vetkeztében a Gemenc Gabona Rt. elvesztette többségi tulajdo­nát. A tőkeemelésben részt vett egyik kft-nek a tulajdonosa ugyanaz a személy, aki a Ge­menc Gabona vezérigazgatója is. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai, akik kósza hí­rekből már ismerték az ügyet, természetesen több kérdést is in­téztek az ÁPV Rt. megjelent szakembereihez. Volt-e engedé­lye a vezérigazgatónak arra, hogy ezt a lépést megtegye? Kiss György megnyugtatta a megjelenteket, hogy még au­gusztusban kivizsgálták az ügyet. Megállapították, hogy jo­gilag a lépés nem támadható. Hogy ezzel a tőkeemeléssel a Gemenc Gabona érdeke sérült-e, ezt majd a jövő dönti el. Egyéb­ként a vezérigazgató úrnak nem kellett engedélyt kérnie ehhez a lépéséhez az APV Rt-től. Kiss György arra is felhívta a figyel­met, hogy egy ilyen privatizá­ciós folyamatban érthető, hogy egymástól eltérő az érdeke a menedzsmentnek és a szövetke­zetnek. Azt sem szabad elfelej­teni, hogy a cég az elmúlt évek­ben eredményesen gazdálkodott és nagyon jó a híre megyénkén kívül is. A szövetkezet képviselői azonban nem tudtak ilyen köny- nyen napirendre térni az ügy fe­lett. Szóvá tették azt is, hogy ér­tesülésük szerint a Gemenc Ga­bona vezetése nem tud beletö­rődni abba, hogy a termelői szö­vetkezet szeretné működtetni a malmot, ezért úgy állítják be, hogy dolgozóik kezdeményezé­sére adták be újból a pályázatot, sőt a miniszterelnök úrnak is ír­tak ez Sgyben egy levelet. Erős András megemlítette azt is, hogy megkereste Pék Ferenc vezérigazgatót, tegye lehetővé, hogy a szövetkezet nevében be­szélhessen a dolgozókkal. Sze­retné ugyanis biztosítani őket ar­ról, ha a termelői szövetkezet kerül tulajdonosi pozícióba, ak­kor csakis velük képzelik el a továbbiakat. Nem kell tehát attól tartaniuk, hogy bárki is munka nélkül maradna. Szórádi Sándor, az ÁPV Rt. által megbízott szakértő ismer­tette az eddigi helyzetet. Való­ban minden érintett - miniszté­rium, szakmai szövetségek, az ÁPV Rt. vezetése, a parlament mezőgazdasági bizottsága és a pártok - támogatják a termelői szövetkezet tulajdonlását. De tudomásul kell venni, hogy más szakmai érdekcsoportok is pá­lyáznak a Gemenc Gabona Rt- re, és ők is igyekeznek támoga­tókat szerezni. A Kakasdon megalakult szövetkezet azért nincs könnyű helyzetben, mert a jelenlegi törvények nem te­szik lehetővé, hogy ilyen for­mában szövetkezetesítsék az ál­lami vagyont. Emellett a tör­vény előírja a privatizáció me­netét: nyilvános pályázat (eb­ben az esetben a termelői szö­vetkezet nem rúgna labdába), zárt körű pályázat (csak akkor lehet kiírni, ha nincs nyilvános ajánlat), vagyonkezelés (csak abban az esetben, ha a pályázati kiírások eredménytelenek) és az ingyenes vagyonátadás. Ez utóbbi jöhetne szóba, hiszen nemzetgazdaságilag fontos és politikailag is indokolt lenne, de miveí erre még nem volt példa - és a „Tocsik-ügy” is óvatosabbá teszi az ÁPV Rt. igazgatóságát - kormánydön­tést kémek az ügyben. Szerencsés esetben erről a jövő év májusáig születne dön­tés, hiszen addig mindent át kell gondolni, elő kell készí­teni, hogy a kormány döntése után már szakmai vitákra ne ke­rüljön sor. Az ingyenes va­gyonátadás egyben azt is jelen­tené, hogy 5 évig az ÁPV Rt. figyelemmel kísérné a szövet­kezet munkáját és ha az nem jól működik akkor lehetősége van azt visszavenni. Ezen kívül egyetértési joga lenne a vezér- igazgató kinevezésében, a tár­saság mérlegének az elfogadá­sában. A termelői szövetkezet igaz­gatósága és felügyelő bizott­sága egyhangúlag megbízta Erős András elnököt, hogy folytassa a tárgyalásokat ebben a témában, aki ígéretet tett arra, hogy a szövetkezet érdekeit szem előtt tartva vesz rész a to­vábbi megbeszéléseken. Erős András elnök azt is el­mondta, hogy meg van győ­ződve arról, hogy az ÁPV Rt. szakembereivel a jövőben is korrektül tudnak majd együtt­működni, azért, hogy a Gemenc Gabona Rt. minél előbb a ter­melők által létre hozott szövet­kezet tulajdonába, illetve hasz­nálatába kerülhessen. (A későbbi fejleményekre visz- szatérünk.) Mauthner Kamatozó Kimstorjegv 1997/X. BIZTONSÁG FELSŐFOKON A havonta kibocsátott, egyéves futam­idejű Kamatozó Kincstárjegy az egyik legnépszerűbb befektetés az értékpa­pírpiacon. Nem is csoda, hiszen jól ka­matozik és rendkívül biztonságos. • Az állami gárancia azt jelenti, hogy az állam garantálja a befektetőnek a névérték és a kamat kifizetését a fu­tamidő lejártával. • A Kamatozó Kincstárjegy évi 21%-ot kamatozik. • Biztonságát tovább növeli, hogy nem kell hazavinni - értékpapír-számlán is tartható, ahonnan sem ellopni, sem el­veszíteni nem lehet. • A Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt másodpiaci forgalomban az OTP Értékpapír Ügynökség Rt., az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Hitel Bank fiókjaiban napi árfo­lyamon adható és vehető. • Ugyanakkor a futamidő alatt is visszaváltható. (Igaz, hogy ebben az esetben csak a névértéket fizetik ki a befektetőnek.) • A Kamatozó Kincstárjegy könnyen elér­hető, hiszen - amint az az alábbi listából is látszik - igen sokan forgalmazzák. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy 1996. november 1-től a Magyar Nemzeti Bank fiókhálózatának helyén - változatlan feltételek mellett - a Magyar Államkincstár értékpapírpénztárai várják a tisztelt befektetőket. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1997/X.) 1996. október 28-tól november 8-ig jegyezhető. Jegyzési árfolyam 1996. október 28. - november 4.: 99,70%, novem­ber 5-8.: 100%. A kibocsátás napja (egyben a kama­tozás kezdete): 1996. november 13. Évi kamata 21%. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Értékpapír Ügynökség Rt. 1051 Bp., Mérleg u. 4. • OTP Bank Rt. 710.1 Szekszárd, Mártírok tere 5-7., Paks, Tamási, Bonyhád, Dombóvár, Tolna • Magyar Hitel Bank Rt. 7101 Szekszárd, Arany J. u. 23-25., Dombóvár, Dunaföldvár AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Cooptourist Rt. 7100 Kölcsey Itp 160. VALAMINT: Magyar Államkincstár Tolna Megyei Értékpapírpénztára 7100 Szekszárd, Beloiannisz u. 13. (A Magyar Államkincstár értékpapír- pénztáraiban csak 1996. november 1-én kezdődik az értékesítés.)

Next

/
Thumbnails
Contents