Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-12-13 / 239. szám

2. oldal Világtükör — Hazai Tükör 1996. október 12., szombat Bővülő kapcsolatok Kelet-Európa felé nyit a német gazdaság A vállalkozók 94 százaléka szeretne kapcsolatokat épí­teni a volt szocialista orszá­gokkal - derült ki egy friss németországi felmérésből. A német beruházók legkedvel­tebb célpontja Magyarország (44,5 százalék), majd Csehor­szág következik (30,3), a to­vábbi sorrend: Oroszország, Lengyelország és Szlovákia (5-8 százalék). A bonni székhelyű Gazda­ságkutató Intézet a minap hozta nyilvánosságra azt a tanul­mányt, amely áttekinti a német gazdaság és térségünk együtt­működését. Míg a közép- és kelet-euró­pai országok 1989-ben mind­össze 0,4 százalékkal részesed­tek az összes német befektetés­ből, ez az arány tavaly már 9 százalékra nőtt. A kutatók arra is magyaráza­tot kerestek, mi vonzza a befek­tetőket. A válaszadók első he­lyen említették az új piacot, il­letve a majdani vásárlóerő „megdolgozását”, de fontos az olcsó munkaerő is. A német vállalkozók több­sége büszkén említi meg, hogy nem csupán a vendéglátó or­szágban sikerült új munkahe­lyeket teremteni, hanem ezáltal az otthoniakat is megőrizték. A FAK-országok iránt vi­szont nagy az érdektelenség, amelyet azzal magyaráznak, hogy a szovjet utódállamokban rossz a gazdasági helyzet, bi­zonytalan a jogi szabályozás és alacsony színvonalú a termelési kultúra. Ferenczy Europress Pandúrból - pandúr? Csiha Judit a privatizáció korábbi vizsgálati tapasztalatairól A Horn-kormány hivatalba lépését követően Csiha Judit ve­zette azt a különbizottságot, amely az 1992-94 közötti priva­tizációs ügyletek okmányait vizsgálta. E dokumentumok egy része azonban eltűnt, így a vizsgálat kézzelfogható eredmény nélkül zárult. Erről beszélgettünk az igazságügyi államtit­kárral, akit most a miniszterelnök épp a privatizációért fele­lős miniszteri posztra javasol.- Milyen feladatot kapott ak­kor a „tiszta kezek”-ként em­legetett bizottság?- Törvényességi szempont­ból kellett megvizsgálnunk néhány „gyanús” ügyletet, egyebek mellett az Autoker, a Dunafarm vagy a Zserbó ház eladása körüli visszásságokat. Mivel több fontos okiratnak lába kelt, a vizsgálók felhívták az akkori AVÜ vezetőjét a tel­jes iratanyag átadására. Ennek azonban csak részben tett ele­get, úgyhogy az épületben a polcokról apránként szedeget­tük össze, amit lehetett.- A miniszterelnök végleg, eltűnt dokumentumokat is em­legetett.- Voltak ilyenek. Ezért máig sem derülhetett ki, mi­ként készítettek elő néhány nagy súlyú tranzakciót, teljesí­tettek-e minden szerződést, befolytak-e a pénzek.- Hanyagság miatt tűntek el az iratok?-Tény, a sűrű vezetőváltás nem tett jót az iratkezelési fe­gyelemnek. Nehezítette a tisz­tánlátást, hogy az akkori sza­bályok szerint a belső vizsgá­latot a hivatalvezetőnek kellett végigvinnie.-Most - ha a koalíciós partner elfogadja jelölését - elég súlyos örökséget vesz át. Nem tart a nehézségektől?- Nem, mert a tapasztala­taim alapján úgy vélem: van receptem a magánosításban előadódó szabálytalanságok kezelésére. Bizakodó vagyok már csak azért is, mert számít­hatok a segíteni akarók együttműködésére. tm A Fidesz azonnali privatizációs stopot rendelne el A kormány nemet mondott Haladéktalanul függessze fel a kormány a privatizációt - kezdeményezte a miniszterel­nökhöz írt levelében a Fidesz- MPP. A lépés indítékairól Szájer József, a párt frakció- vezetője tegnap számolt be. Véleményük szerint a Tocsik Márta megbízása körül kirob­bant botrány többszörösen is igazolja a kormányzat, a magá­nosítás és a korrupció közötti szoros összefüggések gyanúját. A jelenlegi helyzet azzal fe­nyeget, hogy a korrupciós ügyek magát a privatizációs fo­lyamatot is maguk alá temetik. Ezért javasolják, hogy a pri­vatizációt ellenőrző új minisz­ter tegyen konkrét intézkedése­ket a gyanús magánosítási ügy­letek kivizsgálására, a törvé­nyesség helyreállítására. A Miniszterelnöki Hivatal válasza ezzel kapcsolatban le­szögezte: a Fidesz követelése tárgyszerűtlen, és alkotmány- sértést eredményezne. A párt mindeddig egyetlen, a korrup­ció gyanújára utaló jelzést sem juttatott el a kormányfőhöz. A legutóbbi kemény intéz­kedéseket kiváltó ügy sem az állami vagyon értékesítésével, hanem egy magánszemély és az ÁPV Rt. közötti megbízási szerződéssel kapcsolatos. A kormánynak - hangzik a válasz - a törvények, így a pri­vatizációs törvény végrehajtása alkotmányos kötelessége, tehát nincs jogalapja a végrehajtás felfüggesztésére. Enrópa-nap Békéscsabán. Göncz Árpád nyitotta meg tegnap Békéscsabán a város és a megye önkormányzata által szervezett Európa-napot. A köztársasági elnök programja során ellátogatott a Békés Megyei Hírlap szerkesztőségébe is, ahol kötetlen beszélgetést folytatott az újságírókkal a tájékoztatás kérdéseiről. fotó: feb Hamis vagy nem hamis? Felbukkant az ál-Traubi gyártója Beszámoltunk róla, hogy a napokban a rendőrség több mint 1200 palack hamis Tra- ubisodát foglalt le. Az isme­retlen tettes ellen nyomozás indult. Az ügy tegnap sajátos fordulatot vett: az illető - az­zal a feltétellel, hogy a jogerős ítéletig neve homályban ma­rad - a Ferenczy Europress- nek fölfedte kilétét.- Igen, én vagyok a „műnedű” előállítója - mondta meglepett munkatársunknak. - Csakhogy az ál-Traubi lényegében nem hamisítvány. A meglepő állítást azzal tá­masztotta alá, hogy hivatalos privatizációs folyamat során megvásárolta az itóka osztrák licenszét. (Az eredeti Traubiso- dát ugyanis a „sógorok” talál­ták ki.) Ezt elfogadtatta, beje­gyeztette - úgy, ahogy az a jog nagykönyvében meg van írva. Legfeljebb abban ludas, hogy az új terméket az eredetihez ha­sonló címkével látta el. Tegyük hozzá: az ügy pikan­tériája, hogy az „ismeretlen tet­tes” gyakori vendég a Traubi Rt. háza táján. Sőt jelen volt azon a tájékoztatón is, ahol a sajtó képviselői előtt a társaság vezetői ismertették a hamisítási ügy részleteit. A sokaknak tehát ismerős ismeretlen közölte: belátható időn belül feladja inkognitóját, s kész lesz minden kérdésre vá­laszolni. szigeti A Hetek és a csernobili kártya Ukrajna kéri a megígért nyugati támogatás folyósítását Az ukránok időről időre megjátsszék a Csernobil-kártyát. Kijev a gazdag országok gesztusát várja, mielőtt elkötelezné magát az atomerőmű teljes bezárására az ezredfordulón. Keleti szomszédunk ígéreté­hez híven november végén le­állítja az 1. számú reaktort, ám a 3. számú továbbra is üzemel. Ezt Ukrajna képviselője jelen­tette be pénteken Párizsban a Hetek képviselőjével folyta­tott megbeszélésen. A világ hét vezető ipari or­szága már évekkel ezelőtt tár­gyalásokat kezdett Ukrajna megsegítéséről, amely lehe­tővé tenné, hogy az ország le­mondjon az erőműről. Tavaly a Hetek kötelezettséget vállal­tak, hogy a Nyugat 3,1 mil­liárd dollárt bocsát Ukrajna rendelkezésére, amelyből fél- milliárd a vissza nem térítendő segély. Eddig azonban egyet­len fillért sem utaltak át. Kijev azt szeretné, ha fölgyorsítanák a pénz folyósítását. Azt követően, hogy 1986. április végén lerepült a 4. blokk acélsüvege, és hétezer kilogramm radioaktív anyag került a légtérbe, sebtében 200 ezer tonna betonnal takarták le a reaktort. A burok azonban átereszti az esővizet, állaga a vártnál gyorsabban romlik. Párizsban arról is megbeszélé­seket folytattak, miként le­hetne a szarkofágot „ökoló­giailag biztonságos rend­szerré” átalakítani. Csernobil a környezetvédők afféle zarándokhelyévé lépett elő, ahol szemléltetni lehet az emberi gondatlanságot. A Be­lorussziába átkerült radioaktív felhőből lehullt csapadék tö­meges pajzsmirigyrákot oko­zott. Az orvosok szerint a ser­dülők körében génelváltozás mutatható ki: a következő nemzedékeknél ez kóros elvál­tozásokat fog okozni. Pavol Hamzík szlovák kül­ügyminiszter péntek reggel föl­hívta telefonon magyar kollégá­ját, Kovács Lászlót. Elmondta: a szlovák fél vizsgálja a ma­gyar-szlovák alapszerződés tel­jesítését felügyelő közös bizott­ság létrehozásának lehetőségét. A romániai magyarok 93 százaléka élni kíván szavazati jogával a november 3-i válasz­tásokon, és 91 százalékuk az RMDSZ-re kíván szavazni - áll abban a felmérésben, amelyet pénteken ismertetett a kolozs­vári Szabadság. Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: az RMDSZ elsősorban a Konven­cióval tartja elképzelhetőnek a közös kormányzást, de nem zárja ki a jelenlegi kormány­párttal való együttműködést sem, ha az lényegesen megvál­toztatja kisebbségi politikáját. Befejezte munkáját csütör­tökön New Yorkban az ENSZ 51. közgyűlése. Most a bizott­ságokban folytatódik a vita a nemzetközi biztonságról, az emberi jogokról és a szociális kihívásokról. * Beszámoltak. Horn Gyula kormányfő pénteken tájékozta­tást kért Pintér Sándor országos rendőrfőkapitánytól és Kiss Er­nőtől, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetőjétől a köz­életet terhelő visszaélésekről, a korrupció elleni rendőrségi el­járásokról és vizsgálatokról. Tocsik-bizottság. A jövő héten várhatóan megalakul a Tocsik-ügyet vizsgáló bizott­ság, amelynek elnöki tisztét minden bizonnyal Deutsch Tamás (Fidesz) tölti majd be. Határ-együttműködés. Befe­jeződött Magyarország, Auszt­ria, Horvátország, Kis-Jugo­szlávia, Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Ukrajna első együttes határforgalmi konzultációja. A Bakonysze- gen, illetve Záhonyban megtar­tott kétnapos tanácskozáson az átkelés gyorsításának és az el­lenőrzés hatékonyabbá tételé­nek lehetőségeit vitatták meg. Áruért repülő. Az amerikai McDonnell Douglas cég fel­ajánlotta, hogy Magyarország a fizetési mérleg megterhelése nélkül vásárolhat tőlük vadász­gépeket. Vállalják, hogy ma­gyar exportáruk vásárlásával és befektetésekkel ellentételezik a beszerzést. Egészségünkre. Kétmillió dolláros támogatást nyújt a Vi­lágbank a magyarországi táp­lálkozási szokások egészsége­sebbé tételét szolgáló program megvalósításához. Az akcióval a gyakori szív- és érrendszeri megbetegedéseket szeretnék visszaszorítani. A Szonda Ipsos szeptemberi közvélémény-kutatása a nyugati országrészben Pártok megítélése a Dunántúlon Pártpanaszok Az Országos Rádió és Tele­vízió Testület nemrég meg­alakult panaszbizottsága tegnap felszólította a Tv- Híradó főszerkesztőjét, hogy a szeptember 11 -ei adások film- és hanganyagát juttassa el hozzá. Az ok: az MDF, a Fidesz és a KDNP parlamenti frak­cióvezetője közös panasszal élt, miszerint a híradó nem tudósított a három párt kö­zös vezérszónokának hoz­zászólásáról, a zsidó közös­ségek kárpótlásáról szóló törvényjavaslat vitájában. A kozármislenyi faluté­vére viszont a polgármester panaszkodott. Sérelmezte: a 11 tagú képviselő-testület tagjaival szemben nem ka­pott megszólalási lehetősé­get a helyi orgánumban. Szeptemberben a Dunántúlon az MSZP és a Fidesz-MPP a dunántúli polgárok 14-14 százalékát tudhatta maga mögött. A kialakult „erő- egyensúly” az MSZP szem­szögéből visszaesés, a Fidesz oldaláról viszont előretörés. A fiatal demokraták augusztus­hoz viszonyítva öt százalékkal növelték támogatóik arányát. Az FKGP a megkérdezettek 13 százalékának támogatását él­vezi. Az SZDSZ-re a megkér­dezettek 9 százaléka szavaz­na. A KDNP-t 5 százalék, az MDF-et 1 százalék támogatja. A megkérdezettek közül senki nem említette az MDNP-t. A parlamenti képviselettel nem rendelkező pártok 3 százalékot kaptak. A nyugati országrészben a polgárok 52 százaléka állította, hogy részt venne a parlamenti választásokon, ha azt a követ­kező hét végén rendeznék meg. E csoport 84 százaléka azt is hajlandó volt elárulni, melyik pártot részesítené előnyben. Az MSZP 26 százalékot, a Fidesz- MPP 22 százalékot, az FKGP 20 százalékot és az SZDSZ 17 százalékot kapna. A KDNP 9 százalékot, az MDF 3 százalé­kot érne el. A parlamenten kí­vüli pártok összesen 6 száza­lékra számíthatnának. A pártok iránt érzett ellen­szenv tekintetében 24 száza­lékkal vezet az MSZP. Utána következik az FKGP 20 száza­lékkal, majd az MDF 5 száza­lékkal, a Fidesz-MPP és a KDNP 2-2 százalékkal. Az SZDSZ-t és az MDNP-t M százalék utasította el. A parla­menten kívüli pártok 14 száza­lékkal szerepelnek az ellen­szenvlistán, ezen belül a MIÉP 5 százalékkal és a Munkáspárt 2 százalékkal. A kérdezés ideje: 1996. szeptember 6-20. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság: minden felnőtt, állandó du­nántúli lakóhellyel rendel­kező magyar állampolgár. A minta: 322 fő a Dunántúlon. A minta és az alapsokaság megoszlása nem, kor és lakó­hely típusa szerint azonosnak tekinthető. FEB Ha most vasárnaD lennének a oarlamenti választások, ön melvik Dártra szavazna? a nyugati országrész adatai: országos adatok: nem szavazna, bizonytalan

Next

/
Thumbnails
Contents