Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-12-13 / 239. szám

1996. október 12., szombat Megyei Körkép 3. oldal Az önkormányzatok napja a pincefaluban A Béke tere - pártok nélkül (Folytatás az 1. oldalról.) Egyetértett Regős Gáborral ab­ban, hogy az elmélet akkor lesz valóság, ha minden faluban, vá­rosban, régióban kitalálják ön­magukat, és ebbe bevonják a polgárt! Szó'di Imre, a térség or­szággyűlési képviselője arról beszélt, hogy az önkormányzati törvényt a települések kezdik megtölteni tartalommal. Segí­teni annak tudunk, aki tudja mit akar — mondta, és hangsú­lyozta a körzetében létrejött (és annak határain kissé túlterjedt) kistérségi társulások, a Duna menti és a Sió - Sárvíz menti jelentőségét. Balogh László, Pálfa polgármester egyelőre sa­ját nevében, de ígérve, hogy te­lepülése képviselő testületének véleményét kikéri majd, a kö­vetkező ilyen rendezvény házi­gazdájaként jelentkezett. Hogy hol lesz jövőre a térség önkor­mányzati napja, eszerint még nem biztos, az azonban igen, hogy ma újra a bölcskei Béke tér a helyszíne a Falunapok záró rendezvényének, a Bor- fesztiválnak. Reggeltől estig zajlik a műsor, este fél nyolckor korszakos jelentőségű aktussal, a földgázhálózat átadását jelző gázfáklya lángjának fellobba- násával. Rákosi Gusztáv Szociális „többszemközt” A szociális ellátásról, az ah­hoz kapcsolódó problémák­ról, megoldási lehetőségekről esett szó tegnap Nagyszékely­ben, a Nagyszékely Alapít­vány szervezésében megren­dezett tanácskozáson, melyen megjelent több, a kérdésben érintett hivatalos és civilszer­vezet képviselője. A Népjóléti Minisztérium családvédelmi főosztályának vezetője, dr. Semsey András vi­taindító referátumában arra mu­tatott rá: a szociális ellátás sze­replőinek, - így az azt végzők és a jogalkotók - szempontjai el­lentétesek egymással, s ezek kö­zött kompromisszumot kell ki­alakítani. A szakember több anomáliára felhívta a figyelmet, például a gazdaság és a szociális fejlesztés, az idősekről és a fiata­lokról való gondoskodás, a szo­ciális szolgáltatás és a hatósági intézkedések arányára, melyet a szakemberek is vitatnak. Nézete szerint az a kívánatos, hogy a szociális ügyekben hozott dön­tések önkormányzati szinten szülessenek meg, még akkor is, ha ez kezdetben több hibával is jár. A Baranyai Falugondnokok Egyesületének vezetője ismer­tette a szomszédos megye ta­pasztalatait. Baranyában idén már harminchat falugondnok áll munkába, megyénkben jelenleg alakul ki a hálózat. Nagy Ferenc, a megyei munkaügyi központ térségi tanácsadója emlékezte­tett arra, hogy már tizenkét tele­pülésünkön ún. szociális ápoló­kat képzett a munkaügyi köz­pont, akik közhasznú munká­sokként láthatnak el szociális feladatokat. Egyikük éppen Tol- nanémedin állt munkába. A köz­ség jelenlévő polgármestere, Miklós Lajos erre válaszolva elmondta: lehet, hogy a szociá­lis ápolónak nem lesz munkája, a község idős embereinek szű­kös helyzete. (tf) Vakok és gyengénlátók megyei közgyűlése Thész emlékérmek átadása A Magyar Vakok és Gyen­génlátók Tolna megyei szer­vezete tegnap tartotta éves közgyűlését. Megemlékeztek a Fehér Bot Napjáról, majd Kovács Lász- lóné titkár beszámolt az elmúlt éves munkáról. Szólt a tagszer­vezésről, arról, hogy jelenleg a taglétszám 938. A statisztika szerint megyénk lakossága 250.033, ennek 4,77 ezreléke a vak lakosság száma. Kiemelten foglalkozott a beszámoló a ta­gok életkörülményeivel, mun­kalehetőségeivel. Fő feladat a meglévő állások megőrzése, további munkahely lehetőségek felkutatása. A szervezet kiemel­ten törődik a látássérült gyere­kekkel, helyzetük javításával. Pályázatok útján próbálják elő­teremteni a pénzt általános, kö­zép- és felsőfokú intézmények­ben tanulóknak szükséges se­gédeszközök vásárlására. Ko­vács Lászlóné az egészségkáro­sodott kisgyermekek számára létesített speciális óvodai cso­port, és à „Látássérült Gyerme­kek és Szüleik Baráti Köre” te­vékenységéről szólt, majd a ki­rándulásokról, pályázatokról számolt be. A beszámoló után a dr. Thész László emlékére alapított emlékérmeket adták át. Az el­nökség „Dr. Thész László Em­lékérmet” adományozott a né­hai szemészfőorvos özvegyé­nek, de mivel ő beteg, az érmet leánya, Judit vette át. Emlék­érmet kapott továbbá Balogh Istvánné és dr. Vastagh Oszkár szemész főorvos. (pt) A West Sussex megyéből érkezett vendégek, akik a szociális ellátást tanulmányozzák, tegnap délelőtt a megyei önkormányzat szociális bizottságával találkoztak, délután pedig a szekszárdi szociális központba látogattak (képünkön). fotó: bakó jenő Ismét a katolikus iskoláról Bizottsági javaslat az elhelyezésre Szekszárd város önkormányzatának művelődési bizottsága tegnap délelőtt rendkívüli ülést tartott. A téma a szekszárdi katolikus általános iskola elhelyezésére kidolgozott bizott­sági javaslat pontosítása volt. Mint ismeretes, ezt az tette szükségessé, hogy a keddi bizottsági ülésen új alternatíva­ként az intézmény elhelyezésére a Gyermekek Házára is ja­vaslatot tettek. A bizottsági ülésen meghí­vottként részt vett Schaubert Hedvig, a katolikus általános iskola igazgatója, Farkas Béla plébános, Batár Zsolt, a Gyermekek Háza igazgatója, Halmai Gáborné, a Babits Mi­hály Művelődési Ház igazga­tója és Baky Péter, a Művésze­tek Háza igazgatója. Kaczián János, a bizottság elnöke rövi­den összefoglalta a bizottság eddigi állásfoglalását, majd megkezdődött az új alternatíva megvitatása. A polgármesteri hivatal szakemberei megvizs­gálták a Gyermekek Háza épü­letét, megállapították, hogy megfelelő hely áll rendelke­zésre a hiányzó vizesblokk ki­alakítására, az intézményt kö­rülvevő terület pedig nem köz­terület, az a Gyermekek Házá­hoz tartozik, tehát udvart lehet körülkeríteni. Az oktatási tör­vény lehetővé teszi, hogy a Gyermekek Házát oktatási in­tézménnyé alakítsák. A bizott­ság kérdéseire válaszolva Ba­tár Zsolt ismertette a Gyerme­kek Háza programjainak és működésének jellegét, hang­súlyozva, hogy olyan rendez­vényeik vannak, amihez a te­ret igazából csak ez az intéz­mény tudja megteremteni. Halmai Gáborné és Baky Pé­ter elmondta, ha az önkor­mányzat döntése alapján a Gyermekek Háza feladatainak áttelepítésére kerül sor, az ál­taluk képviselt intézmények ebben partnerek lesznek. A bi­zottság tagjai véleményezték az előterjesztést, majd a kö­vetkező határozati javaslatot alkották meg: A katolikus általános iskola 1997. szeptember 1-től történő elhelyezésének szakmai lehe­tőségét látja a bizottság a Gyermekek Házában is. (Ter­mészetesen a testület elé kerül emellett az előzőekben ismer­tetett három másik verzió is.) Amennyiben a képviselők a Gyermekek Háza mellett dön­tenek, két másik kérdésben is állást kell foglalniuk: hogyan alakuljon a város és az iskola tulajdoni hányada az ingatlant illetően, valamint mi történjen a Gyermekek Háza által eddig ellátott feladatokkal, tevé­kenységekkel. Német delegáció Dombóváron Tegnap a dombóvári városháza előtt a nemzeti színű lobogó és a város zászlaja mellett a német trikolór is ott lengedezett, hi­szen csütörtök délutántól német küldöttséget fogadott a város. Ez a küldöttség azonban nem a már „megszokott” né­metországi testvérvárosból, Kernenből, hanem a volt NDK területén található Kahla váro­sából érkezett négy tagú dele­gáció, amelynek tagjai több­szöri időpont egyeztetés után a mai szüreti felvonulás apropó­ján látogattak Dombóvárra. A küldöttség egyik tagja - aki immár évtizedes távlatból ismeri a várost és Gunarast - indította el a két város közötti kapcsolatfelvételt, ami talán akár testvérvárosi szintűvé is nőhet - mondta Tóth Attila, Dombóvár polgármestere kér­désünkre válaszolva, majd hozzátette, hogy Kahla hely­zete, az ottani feladatok nagy­ban rokoníthatók a dombóvári gondokkal. Bár Kahla mindössze 8500 lakosú város, több tekintetben hasonló cipőben jár, vagy járt a közelmúltban, mint Dombó­vár, amit jelez a közel azonos munkanélküliségi ráta, és a részben összeomlott ipar is. A porcelángyártásáról is­mert német városból érkezett delegációval folytatott tárgya­lások során szinte biztossá vált, hogy a jövő évi Dombó Expo-n önálló standdal mutat­kozik be Kahla a dombóvári polgárok és a térség vállalko­zói előtt.- nagy ­Hírek Szüreti felvonulás Bátán is Bátán is megrendezik a hagyományos szüreti fel­vonulást. Ma, szombaton délután 4 órakor indul a menet a Fő utcán. A hely­beli óvodások és iskolások mellett ott lesznek a duna- szekcsői gyermek tánco­sok, a nagybaracskai cso­port és természetesen a Bátai Hagyományőrző Egyesület utánpótlás korú és felnőtt tagjai is. A Diótörő a Német Színházban Das Märchen von der har­ten Nuss, azaz a Diótörő című mesejáték tekinthető meg október 14-én, 15-én és 16-án, azaz hétfőn, kedden és szerdán a szek­szárdi Német Színházban. A darab mindhárom napon 15 órakor kezdődik. A környezet védelméről Környezetvédelmi alapot hozott létre a bátaapáti képviselő-testület. Leg­utóbbi, csütörtöki ülésü­kön megalkották a helyi környezetvédelemről, a közterületek és az ingatla­nok rendjéről valamint a település tisztaságáról szóló rendeletet. Mongóliáról az utazók klubjában Mongóliáról, erről kevéssé ismert nagy országról tart előadást Tóth István Bonyhádon az utazók klubjában. A program ok­tóber 14-én, 17 órakor kezdődik a művelődési központban. Baleset a Gunarasi úton Egy súlyos sérüléssel járó közlekedési baleset történt tegnap Tolna megyében. Délben Dombóvárott a Gunarasi úton tehergépko­csi és a személyautó ütkö­zött össze. A személyau­tóba beszorult vezetőt a dombóvári önkormányzati tűzoltók mentették kis. Hittanosok teadélutánja A dombóvári evangélikus hittanosokat várja Aradi András lelkész október 13- án délután Isten igéje mel­lett egy sok beszélgetéssel, énekléssel, ismerkedéssel tarkított teadélutánra. Bútorvásár Szekszárdon. A Gyermekek Házának földszintjén nagyszabású bútorki­állítás nyűt tegnap. A kiállított heverők, franciaágyak fotelágyak, valamint szekrénysorok va­sárnap délutánig megtekinthetőek. Aki nem csak nézelődni akar, rendelhet is a TRIÓ Bútor Kft-nél. FOTÓ: BAKÓ JENŐ Honismeret: a hetedik hullám Az egyik legszebb tevékenység a hagyományok kutatása, is­mertetése - hangsúlyozta teg­nap Kaczián János helytörté­nész a honismereti kiadványok szerkesztőinek VII. országos ta­lálkozóján. A megnyitónak a szekszárdi városháza adott ott­hont, s a megyeszékhely nevé­ben Kocsis Imre Antal polgár- mester kívánt jó munkát. Ha­lász Péter, a Honismereti Szö­vetség elnöke az elmúlt két év­tizedes munkára tekintett visz- sza, felidézve azt a 21 évvel ez­előtti pillanatot, amikor első al­kalommal adtak egymásnak ta­lálkozót a szerkesztők. Ez a he­tedik hullám, s egy közmondás szerint ez visz a legmesszebre - mutatott rá Halász Péter. Rémiás Tibor, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazga­tóhelyettese az elmúlt két év­ben megjelent hazai honisme­reti periodikákat vette számba. Mint mondta, mindössze öt megye - Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Hajdú-Bihar, Somogy, Bé­kés és Jász-Nagykun-Szolnok- küldi el számára ezeket a kiad­ványokat, így az összegzés nem lehet teljes. Mindenesetre né­hány helyen - elsősorban So­mogy viszi el a pálmát - példa­értékű a munka, de egyes városi folyóiratok is kitűnnek jól szer­kesztett, adatgazdag mivoltuk­kal - elég megemlíteni a magas színvonalú Debreceni Szemle című tanulmánygyűjteményt. Szabó László, a Vas Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója a honismeret és a Nemzeti Alap­tanterv (NAT) közötti kapcso­latot elemezte, eloszlatva né­hány közkeletű tévedést. A NAT voltaképpen visszatérés a magyar pedagógiai hagyo­mányhoz, mely évszázadokig nem ismerte a központi tanter­vet. Míg korábban - a rend­szerváltásig - az egy tankönyv - egy tanterv érvényesült or­szágos viszonylatban, addig az 1998-ban bevezetendő NAT ér­telmében valamennyi iskolában a helyi tanterv lesz az irányadó. Az alaptanterv' mindössze azt határozza meg, hogy mi az a minimum, amit tudni kell a ta­nulónak a továbblépéshez. A találkozó ma folytatódik, dç már a Rózsa kollégium könyvtártermében, ahol dél­előtt a határon túli magyar nyelvű honismereti kiadvá­nyokról tudhatnak meg részle­teket az érdeklődők. -szá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents