Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-07 / 234. szám

BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1996. OKTÓBER 7. HÉTFŐ ARA: 27 FORINT VII. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM PAKSI FIASKÓ BÁTASZÉKEN, TOVÁBBRA IS VERETLEN A LIMEX (8. oldal.) Megkezdődtek a bekötések Már földgázzal futhetnek Szombat reggel nyolc óra Pakson, a Györkönyi utcá­ban. Petrik Jánoséknál nem a megszokott módon kezdődött a nap: vendég érkezett, Ajpli Lajos a DÉGÁZ szakembere jött, bekötni a Földgázt. Ott volt a város polgármestere Herczeg József is, hiszen Pet- rikék háza az első a városban, ahová megérkezett a gáz. Eddig szénnel fűtöttek, de már helyén az új kazán, és alig negyven perccel a szerelő érke­zése után már működik is. Eny- nyi ideig tartott amíg helyére került a nyomásszabályozó, a mérőóra, megtörtént a légtele­nítés. Nem csak a központi fű­tés kazánját, a bojlert is lecse­rélték, a konyhai tűzhely sem a PB palackból táplálkozik már, bár a palack marad, mondta a házigazda, kell a disznóvá­gásra. A ház asszonya is örömmel nyugtázza a földgáz megérkezését, vége a salako­lásnak a kazánból. Mindez 227 ezer forintba került, a hozzájá­rulással együtt, és biztos a Pet­rik család benne, hogy megérte., Ők voltak az elsők, de a hét végén még számos helyre jutot­tak el a DÉGÁZ-osok, Pakson éppúgy, mint Dunaföldváron, Bölcskén és Madocsán.-rákosi­Egy szabadtéri színpad nehéz percei Medinai Szüreti Napok Egy olyan településen, ahol nagy hagyománnyal bír a sző- lész-borászkodás, ahol tíz csa­ládból nyolcnak ma is van szőlője, ahol évről évre szá­mos aranyérmes bor terem, szóval Medinán mondhatni „kötelező” a szürettel kapcso­latos tradíciók életben tar­tása. A szüreti vigasságok iránt fo­lyamatosan élő igényt a ’70-es években a helybéli KISZ-esek igyekeztek kielégíteni szervező munkájukkal. A „legújabbkori” medinai szüreti programok léte - 10 év szünet után, 1993-tól - szintén a fiatalok, elsősorban a Medinai Ifjúsági Klub érdeme. 1993 óta évről évre egyre gaz­dagabb program jellemzi a me­dinai szüreti napokat, a kétna­pos rendezvény - a szervezőbi­zottság munkájának és a támo­gatók népes csoportjának kö­szönhetően - idén minden ed­diginél tartalmasabb volt. A felvonulás szombaton kora délután indult az iskolától a művelődési házig. Itt magyarul, szerbül és németül köszöntöt­ték a borongós idő ellenére igen nagy számban - helybéliekből, Medináról elszármazottakból, környékbeliekből - verbuváló­dott közönséget. Konrád László polgármester a régi szüretek emlékét is megidéző szavai után dr. Jánosi György ország- gyűlési képviselő, a rendezvény védnöke nyitotta meg a szüreti napokat. Ezt követően igen nehéz per­cek vártak a művelődési ház előtt felállított szabadtéri szín­padra, amely a temperamentu­mos tánccsoportok produkciója idején többször is tengerként, leszakadással fenyegetőn hul­lámzott. De kibírta a medinai ovisok és iskolások, a Zombai Hagyományőrző Együttes, a Zombai Asszonykórus, a Szek­szárdi Ifjú Szív Alapítvány Német Nemzetiségi Együttese, a Decsi Gyöngyösbokréta Ha­gyományőrző Együttes, a Decsi Gyöngyösbokréta Kórus, a Mözsi Hargita Székely Együt­tes, sőt még a Medinai Ifjúsági Klub Sárénác Szerb Együttes műsorát is, pedig őket többször is visszatapsolták. (A talpaláva- lót a szekszárdi Bartina és a Kisbartina zenekar és a dusnoki Rác ke Zsice Tamburazenekar szolgáltatta.) A hagyomány- őrző együttesek műsora után délszláv táncház kezdődött, este nyolctól a tamási Ritter ze­nekar vezényletével hajnali ötig tartó bál kerekedett, a nagy­számú mulatni vágyó számára szűknek bizonyuló művházban. (Folytatás a 3. oldalon.) Sörös lett a falu (soros) bikája. Bölcskén szomba­ton megkezdődött a Falunapok rendezvénysorozata, amely nyolc napon keresztül tart majd. Az első napon látványos fö- gathajtóversennyel kedveskedett a Bölcskei Lovas Sportklub a nézőknek, másnap a technikai sportok kedvelői szórakoz­hattak a kitűnő időben a sportpályán. A sok színes program egyike, a falu bikája címért folyó verseny volt, Sörös Gábor bölcskei fiatalember győzelmével. (Folytatás a 2. oldalon.) FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY II. Országos Kriminológiai Vándorgyűlés Megalakult a Dél-dunántúli szekció A hétvégén Szekszárdon megrendezésre került II. Országos Kriminológiai Vándorgyűlés a pénteki előadások és eszme­cserék után szombaton folytatódott. A tanácskozás záró nap­ján a résztvevők megalakították a társaság Dél-dunántúli szekcióját. A délelőtt plenáris üléssel kezdődött, majd a szekciók beszámoltak a munkájukról, ezután előadások hangzottak el. Bócz Endre fővárosi főü­gyész a megszokásokról, ha­gyományokról és a büntető el­járásjog tervezett reformjáról szólt, Bárándy György, a Bu­dapesti Ügyvédi Kamara fő­titkára a hatékony védelem követelményéről és a büntető eljárásjog reformjáról beszélt, Berta Attila megyei rendőrfő­kapitány pedig a régió tudo­mányos életének befolyása a rendőrség minden napi mun­kájára címmel tartott előadást. Dr. Szabó András elnöki zárszava után a résztvevők megalakították a Magyar Kriminológiai Társaság Dél­dunántúli Regionális Szekció­ját dr. Kardos János megyei főügyész levezetésével. Az alapító tagság elfogadta a re­gionális szervezet alapsza­bályzatát, majd a jelölő bizott­ság jelentése után megválasz­tották a szekció vezetőit. A Tolna, Somogy, Baranya, Zala megye kriminológiai szakembereit tömörítő szekció elnöke dr. Vas Gábor, a Tolna Megyei Bíróság elnök-helyet­tese lett, titkára dr. Oláh László paksi városi rendőrka­pitány. Társelnököket a másik három megyéből választottak: dr. Körinek László Baranya megye, dr. Horváth Szilárd Somogy megye, dr. Barátimé dr. Selyem Jolán Zala megye. A II. Országos Kriminoló­giai Vándorgyűlés résztvevőit szombaton délután a városhá­zán fogadta Kocsis Imre Antal polgármester, majd ezt köve­tően a vendégek a Borkútnál kóstolót kaptak a történelmi borvidék nedűiből.-fké­Röviden A Pécsi Akadémiai Bizott­ság (PAB) legutóbbi ülésén az 1996-99-es akadémiai ciklusra megválasztotta új vezetőit. A PAB egyik alelnöke Katona Tamás kandidátus, a Paksi Atomerőmű Rt. fejlesztési fő­mérnöke lett. Vásár, nyugdíjasoknak. A Szekszárdi Nyugdíjasok Terü­leti Érdekszövetsége értesíti a tagjait, hogy 1996 október 10- én, csütörtökön 8-tól 12 óráig zöldség és sárgarépa vásárt tart a Hunyadi utcai parkolóban. Kérik a tagjaikat, hogy a tag­sági igazolványukat hozzák magukkal. Kulcscsomót találtak tegnap délután Szekszárdon, a buszpá­lyaudvaron. Tulajdonosa átve­heti a szerkesztőség portáján. Az aradi vértanúkra, a negyvennyolcas szabadságharc 1849. október 6-án kivégzett hős tábornokaira emlékeztek vasárnap délelőtt Szekszárdon. A Béla király téren lévő 48-as emlékműnél Fodor Miklós alpolgármester mondott ünnepi beszédet, majd elhelyezésre ke­rültek a megemlékezés koszorúi és virágai. fotó: gottvald károly Urbanizáció, polgári lét és emberi szolidaritás Habitat, Tolna megyei szemmel A lakókörnyezet és a közösség állapotának, kapcsolatának harmonikus egységét, az urbanizációhoz kapcsolódó polgári lét és az emberi szolidaritás érzését kívánja erősíteni az a Habitat nevű mozgalom, mely ma tartja világnapját. A központi ren­dezvényeknek hazánk, közelebbről Budapest ad otthont. Mennyiben érvényesül(het)nek a fent említett elvek, célkitűzé­sek szűkebb pátriánkban? A kérdést Pólyák Sándornak, a megyei közgyűlés területfej­lesztési és turisztikai bizottsága elnökének tettük fel. — Tolna megyének van el­fogadott területfejlesztési kon­cepciója - kezdte Pólyák Sán­dor. — Ebben megfogalmazó­dik az az igény, mely szerint a településeknek a gyökerekhez visszanyúlva kell kialakítaniuk, megformálniuk saját arculatu­kat. Ez segíthet a polgári lét erősítésében, jóllehet Tolna megyében - a városokat kivéve - nincs igazán erős hagyomá­nya a polgári létformának. — Véleménye szerint milyen előnyökkel járna a múlt értéke­ivel való szembesülés? — Egészen biztosan elősegí­tené a helyi és szélesebb érte­lemben vett társadalmi kohé­ziót. S ennek a célkitűzésnek - mármint a társadalmi méretű összetartó erőnek - az elérése bizonyára nem is igényelne óri­ási anyagi beruházást, legfel­jebb „csak” szemléletváltást. — Képesek vagyunk egyik pillanatról a másikra szemléle­tet váltani? — Igen, de ehhez meg kell döbbenni. Nincs szó különle­gességről, tudok olyan Tolna megyei települést említeni, ahol ez már megtörtént. Rácz Zoltán jóvoltából készült egy film a györkönyi falugyűlésről. Ezen a gyűlésen a település rejtett építészeti szépségeit tekinthet­ték meg videofelvételről a résztvevők. A pincéket, préshá­zakat, az udvarokat, melyek mind az ember és a környezet harmonikus kapcsolatát példáz­ták. Amúgy mindenki ismerte ezeket az értékeket, mégis, így bemutatva elementáris, s ezzel együtt cselekvésre ösztönző ha­tást váltottak ki. -sz.á-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents