Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-05-06 / 233. szám
16. oldal Gyermekvilág 1996. október 5., szombat „Szépszeretö” madarak Biztosan sokan úgy gondolják, az állatokat hidegen hagyja, mi szép, mi nem. Ez egyáltalán nincs így. Hiszen például a madarak színes tollának és a madárdalnak egyik szerepe pontosan a tetszelgés, ezekkel hódítja meg a hím madár a párját. Gondoljunk például a páva vagy a fácán gyönyörű tollaira, vagy az egyik legszebb madárra, a paradicsommadárra. Ők mind nagyon szépek, de ennek nagy ára van. A díszes külsejük miatt a ragadozók is sokkal hamarabb észreveszik őket. Ezért azok a madarak, amelyek sok veszélynek vannak kitéve, nem szabad, hogy színesek legyenek, s nem is azok, gondoljunk csak a kis szürke verébre. Ám a többieknek is luxus lenne egész éven át pompázni ebben a királyi díszben, ezért a család- alapítás után elhullatják színpompás tollaikat és ők is „terepszínűvé” válnak, mint a nőstények. A színeknek nagyon sok apró és fontos dologban van szerepük. A kutatók sokáig nem tudtak rájönni, honnan tudják a kinézetre majdnem azonos sirályfajok, hogy melyik madárral párosodhatnak. Egy idő után rájöttek: a szem körüli csupasz bőrfelület színe alapján. Néhány madárnak befestették a szemgyűrűjét, s ezzel elérték, hogy szegények nem találtak senkit, aki hajlandó lett volna velük fészket rakni, de legalább a tudósok feltevése beigazolódott. A szépséggel kapcsolatos legnagyobb érzéket az Ausztráliában, Új-Gui- neában élő lugasépítő madarak mutatják. Ők ugyanis nem a tollazatukkal, hanem mással akarják felhívni a „hölgyek” figyelmét. Minden hím kis lugast épít. Egyesek egyszerűen építkeznek, csak lehullott falevelekből, mohákból, míg mások fűből igazi építményt emelnek, amik torony formájúak, de lehetnek többszobásak, külön tetővel és nyitott részekkel díszített lugasok is. Itt még nincs vége a műnek, nem érik be ennyivel, az elkészült építményeket a legkülönbözőbb tárgyakkal díszítik, hogy a nőstényeknek még tetszőbb legyen . Tarka bogarakat, csigákat, virágokat halmoznak fél, sőt, még a hervadt virágot is kicserélik frissre. Találtak már gyűrűket, ezüstkanalakat, szemüveget is ezekben az építményekben, sőt, egy esetben még üvegszemet is. A „legrámenősebbek” még ki is festik művüket. Különböző bogyók levét nyomkodják ki, nyálukkal összekeverik, s fűpamaccsal mázolják be a ház padlóját, néha falait is. Mint a fentiekből láthatjuk, a madarak nem érzéketlenek a színekre és a szépségre, ugyanúgy izgatja őket, mint minket, embereket. -bézséSzépséges madarak r Érdekességek az állatvilágban Az Állatok Világnapját 1991 óta tartjuk Magyarországon, minden év október első vasárnapján. Mai összeállításunk az ő világukba tekint be. Fura dolog történt a Caan nevű francia városban: a vezetőség katicabogár-lárvákat osztott szét ingyen a lakosságnak. Ezzel az akcióval az volt a céljuk, hogy a kártevők elleni küzdelemben a környezetszennyező vegyi anyagokat mellőzve, saját természetes ellenségeik segítségével próbálják meg legyőzni őket. Azért lárvákat osztogattak, mert ezek még a kifejlett állatnál is falánkabbak, és így sokkal többet pusztítanak el például a levéltetvekből. Olaszországban történt egy nagyon érdekes, nem mindennapi eset. A Róma felé tartó vonat mozdonyvezetője egyszer csak azt vette észre, hogy hiába járnak a motorok, nem halad a vonat. Az történt ugyanis, hogy a síneken egy több millió hernyóból álló 3 kilométer hosszú és 10 méter széles „menetoszlop” haladt át, és amikor a vonat át akart haladni rajtuk, a kerekei elforogtak a szétnyomott hernyókon. Ausztráliában felA Déli-sarkon gyakran van mínusz 50 fok. Ebben a dermesztő hidegben jut eszébe a pingvin- férfiaknak, hogy menyasszonyt kellene keresniük. így elegánsan, fekete frakkban és fehér mellényben indulnak körülnézni. Ha megtetszik nekik egy pingvinlány, az eljegyzés érdekes módon történik: az úr megáll a neki legjobban tetsző leány előtt, többször mélyen meghajol előtte és a lábai elé tesz egy követ. Ha a kő tetszik a lánynak, lehajol és felveszi, majd viszonozza a meghajlásokat. Ha a pingvinhölgy nem ezt csinálja, azt a férfi kikosarazás- nak veszi. A sikeres eljegyzést rövid időn belül a család gyarapodása követi. A pingvinek családi élete az utódnevélés tekintetében teljesen más, mint a többi állatnál. A szülők minden évben ugyanarra a helyre mennek és ezután a pingvinanyuka lerakja egyetlen, óriási, félkilós tojását. Ezek után a pingvinpapát erős apai érzelmek fogják el, és ő ül a tojáson 2 hónapon keresztül, ő melegíti étlen-szomjan, amíg a nőstény a vízben piheni ki a tojásrakás fáradalmait. Amikor a fióka kikel, az újszülöttet három napig még szintén a tollai között melengeti. Eközben hazajön az anyuka is kipihenten, meghízva és átveszi a gyermeknevelést. Ekkor a lesoványodott apák fedeztek egy új békafajt. A nőstény lenyeli a petéket, s a porontyok a mama gyomrában fejlődnek ki. Felvetődik a kérdés, hogy akkor miként táplálkozik az állat. A válasz: sehogy. Negyven napig, amíg a picik nőnek, nem eszik egy falatot sem, majd miután az idő letelt és a fejlett kisbékák kiugrálnak, akkor ehet újra a már csonttá soványodott nőstény. Az állatok előre érzik, hogy milyen idő lesz. Innen tudták régen őseink és innen tudják manapság is az állattartók, hogy mire számíthatnak. A szamár például a tudományosan is elismert, legmegbízhatóbb időjós. Már csak azért is, mert Hermann Ottó igencsak megjárta vele, mivel a képességeit nem vette kellően figyelembe. A kiváló természettudós éppen a Hortobágy madaraival foglalkozott. Egy ragyogó nyári reggelen Debrecenből gyalogszerrel indult a hortobágyi pusztára. Közben füvellő juhelmennek a táplálékkal teli tengerbe üdülni. Ez a pihenő azonban sokkal rövidebb ideig tart, mint a hölgyeké. Csak 14 napig, és ezután is a férfiakra hárul a gyermeknevelés soron következő fontos teendője. A kicsiket 14 napos koruk után napközibe terelik, ahol 120-as csoportokban vigyáznak rájuk és tanítják őket. A 120 gyerekre 20 felnőtt férfipingvin vigyáz, közösen táplálják a fiókákat és megtanítják nekik az úszás fortélyait és egyéb mást is, amire az életben még szükségük lenyáj mellett vitt el az útja. — Hová készül, tekintetes uram? - kérdezte illendően a juhász. — Hortobágyra. — Ne tessék ám nekivágni, inkább térjen vissza Debrecenbe, de idejében! — Már miért mennék visz- sza? — Azért, tekintetes uram, mert aligha meg nem ázik! Hermann Ottó szemrevételezte a mérhetetlen, ártatlan kékségű, pusztai mennysátort, de egy kis felhőcskét sem látott rajta. Rég nem volt ilyen szép nyári nap.-— Azt hiszi, eső lesz? - kérdezi a juhásztól. — Az bizony! Nagyon elmaradozik a szamár a nyájtól, az pedig zivatart jelent! — Nem hiszek én ebben! - válaszolta a természettudós, és serényen szedegetve fakóit, nekiindult a pusztának. Egy óra múltán úgy megázott, hogy facsarni lehetett ruhájából a vizet. Valaki erre a történetre azt a megjegyzést tette, hogy Debrecenben okosabbak a szamarak, mint Budapesten a tudósok. hét. Persze ennek ellenére minden anyuka megismeri kis pingvinjét, mert mindegyiknek más hangja van, amit ők meg tudnak különböztetni. A pingvinek hatalmas kolóniái ékesen bizonyítják, hogy lehet békésen egymás mellett élni. Enélkül nem is maradhattak volna fenn abban a kietlen jégvilágban. Az összebújás nemcsak azt jelenti, hogy mennyire jóban vannak és szeretik egymást, hanem egyúttal a hővel való takarékosságot is. Mai feladványunk Tíz éven aluli olvasóink írják meg, melyik két kutyus egyforma. A tíz éven felüliek írjanak állatokkal kapcsolatos viccet. A legjobbakat közöljük a Gyermekvilág összeállításban. A megfejtéseket október 11-ig küldjétek be a Gyermekek Háza címére (7101 Szekszárd, Pf. 130.). Szeptember 21-i feladványunk helyes megfejtői a következők voltak: Mogyorósi Dávid (Dombóvár), Fehér Katalin (Őcsény), Baksay Adrienn (Paks), Németh Zsolt (Pincehely), Imre Mónika (Si- montomya) és Szabolcs Ágota (Szekszárd). * Állati humor Az elefánt séta közben véletlenül rálép a hangyabolyra. A hangyák mérgükben rámásznak, hogy összecsípjék. Az elefánt közben megrázza magát, egy kivételével minden hangya lepotyog róla. A lentiek így kiabálnak a fennmaradottnak: — Fojtsd meg, Egon! Fojtsd meg! Egy kíváncsi csiga felmászik a tölgyfára. Mászik, mászik, eltelik öt év, majd ötven. Akkor - talán félúton - a csiga megcsúszik és visszahuppan a földre. Jól megüti magát, s bosszúsan mondja: — Na lám csak! Ez a vége a nagy sietségnek! A pincében kifolyt egy hordó bor. Az egerek leisz- szák magukat és duhaj táncot járnak. Amikor a legnagyobb a vigasság, a legkisebb egér megtörli a bajszát és így szó: Na, én most felmegyek a konyhába, és agyonütöm a macskát... — Miért hord az elefánt piros zoknit? ? ? ? — Mert a kék nem áll jól neki!-bezsePápaszemes pingvin Azok az elegáns antarktisziak Kobra, vipera, korallkígyó és a többi gyilkos A melegebb éghajlatú tájakon, elsősorban a trópusokon különösen gyakoriak és veszedelmesek a mérgeskígyók. Statisztikai adatok szerint évente kb. 35-40 ezer ember hal meg kí- gy ómarásban. Ennek legnagyobb része Ázsiára, főként Indiára jut. Dél-Amerikában évente 4 ezren halnak meg, Európában pedig 50-en, többségében a dél-európai országokban. A mérgeskígyók nem egyformán veszélyesek az emberre. Sokuknál hátul ülnek a méregfogak, így kisebb állatokat tudnak megmarni. A legfejlettebb méregfogú kígyóknál ezek a fogak a száj első részében található, amik csak akkor merednek fel fekvő helyzetükből, ha a kígyó kitátja a száját. A fogakban van egy csatorna, amin keresztül jut a méreg az áldozat testébe. A méreg „ereje” nagyon különböző. Egyes élőlények más-más módon reagálnak a marásra. így például az egyik legveszedelmesebb kígyó mérgének 1 grammja akár 40 németjuhász kutyát, vagy több mint 300 (30 kilogramm súlyú) gyereket képes elpusztítani. Egy kis cseppje több száz élet kioltására elég. Más kígyók mérgének már kis mennyisége is vakságot okoz. A kígyómarások sérültjeit már évezredek óta igyekeznek megmenteni. Indiában van egy olyan gyógymód, hogy a ku- ruzslók különböző köveket, vagy kormos csontdarabokat szorítanak a sebre. A betegek néha életben is maradnak, de a kuruzslók és saját maguk szerencséjére őket nem is veszélyes kígyók marták meg, maguktól is meggyógyultak volna, merthogy ez a módszer teljesen hatástalan. A hatásos módszerek szintén régiek, ilyen például a seb kivéreztetése, vagy a méreg kiszívása. Egyes területeken a sebet kivágják, sőt, még akár ki is égetik. Ezek a gyógymódok nagyon fájdalmasak és gyakran gzekkel sem sikerül megmenteni az áldozatot. A biztos hatású gyógymód megtalálása régi törekvés, manapság a védőszérumok a legkorszerűbbek. Ezeket előre nem adják be, csak az kapja, akit már megharapott a kígyó. A félelmetes királykobra A védőszérum maga is kígyó- méregből készül. A „szérumgyártó” kígyókat hatalmas farmokon tartják, például Brazíliában van olyan hely, ahol több mint 5 ezer kígyó él. Ezek mérgét összegyűjtik és elkezdődhet a szérum előállítása. Érdekes, hogy a farmon dolgozó embereket ez a rengeteg kígyó évente csak 1-2 esetben tudja megharapni. A szérum „előállítására” lovakat alkalmaznak. Először nagyon kicsi adag méreggel oltják be őket, majd fokozatosan emelik a mennyiséget. Ezek a lovak fél év elteltével már annyi ellenmérget termelnek, hogy kibírják a más lovakra halálos méreg sokszorosát is. Ezután kerül sor a vérvételre, s a vérből készítik a szérum alapanyagát. Ha valakit kígyó mar meg, orvoshoz kell fordulni, ám előbb a seb fölött nyomókötést kell alkalmazni, hogy ne terjedjen el a méreg a szervezetben. A fentiek ne ijesszenek meg senkit, hiszen hazánkban teljes biztonsággal elkerülhetjük a kígyómarást, ha fűben vagy avarban nem járunk mezítláb, s nem ülünk le széna, vagy avarcsomóra. A leglényegesebb az, hogy ne nyúljunk siklónak vélt állathoz sem. Magyarországon egyébként a leggyakoribbnak mondható mérgeskígyó a homoki vipera, amely nevéhez méltón az Alföldön él legnagyobb számban. Batár Zsolt
