Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-05-06 / 233. szám
12. oldal Hétvégi Magazin 1996. október 5., szombat Kavalkó nem csodadoktor, de... Hat évvel ezelőtt írtunk először Kavalkó Jánosról. Akkor még csak arról számolhattunk be, hogy „belelát” az emberekbe. Diagnózisait az orvosok is megerősítették. A bölcskei természetgyógyász - aki valaha tévéműszerész volt - azóta kiterjesztette tevékenységét, egyre több problémával fordulnak hozzá az emberek. Először közülük kérdeztünk meg néhányat. Az Ausztriában élő Ingo Taf- femer a cipőjét sem tudta felhúzni, annyira fájt a dereka. Amikor a természetgyógyásznál találkoztunk vele, elmondta, hogy hazájában tíz évig kezelték hagyományos módszerekkel - eredménytelenül. Kavalkó János az úgynevezett akácmézes masszázst javasolta neki. A módszer lényege a méregtelenítés. Taffer- ner úr ma már kiválóan mozog, hajladozik. — Álmodni sem mertem volna erről - mondja hálásan. Ugyanezzel a módszerrel próbálkoztak a budapesti Szabó Zsuzsa esetében is. Neki januárban csípőprotézist kellett volna kapnia. A műtét azonban elmaradt. — Azért nem mentem el, mert nincsenek fájdalmaim - mondja határozottan. A lábam, amely néhány év alatt elvékonyodott, komolyan erősödik. Korábban csak ülve tudtam mosogatni, ma már állva is megy. Óriási eredmény, hogy kapaszkodás nélkül tudok lépcsőn járni, vagy hogy a lábam ujját meg tudom mosni. A csúcs pedig az volt, hogy az elmúlt télen még szánkóztam is, amire igen régen nem volt példa. A fürgedi Porga Gabriella három sikertelen műtéten esett át. Epeköve volt, majd epeveze- ték-szűkülettel műtötték. Baja volt a nyombelével is. Amikor először ment el Kavaló Jánoshoz, nem hitt a terápiájában. Kinevette. Aztán a kezelések és a cseppek hatni kezdtek, egyre szívesebben járt Bölcskére. Az epetörténet annyira a múlté már, hogy a paradicsomos gombócot is megeheti. Jánosi Enikő Dunaújvárosban él. Hosszú évekig hiába várt arra, hogy gyermeke szülessen. — Végső elkeseredésemben jöttem hozzá - emlékezik, majd így folytatja:— János megállapította, hogy a baloldali petevezetékem el van záródva. Rögtön az első kísérletnél sikerült felszakítani, kitisztítani a vezetéket. — Hogyan? — Anélkül, hogy hozzám ért volna, éreztem azt a pillanatot, amikor a vezeték felszakadt. Legközelebb, amikor elmentem hozzá, közölte velem, hogy ő látja, hogy a bébi megfogant. Ezt később egy orvos is igazolta. Azóta meg is született a kislányom: nemsokára két éves lesz. A sort lehetne még hosszasan folytatni, beszélhetnénk azokról a gyerekekről, akiknek az ágybavizelésén segített Kavalkó János, vagy a felnőttekről, akik aranyér problémákkal fordultak hozzá. Illusztrálásnak azonban talán ez is elég. Természetesen megkérdeztük a természetgyógyászt: hogy csinálja mindezt. A válaszból azonban csak annyit tudunk meg, hogy Kavalkó János ötvözi a bioenergetikát a radiesz- téziát, foglalkozik gyógynövény és aroma-terápiával és különféle masszázsokkal. A „titkot” ha van ilyen, bizonyára nem fogjuk megtudni. Egyszerűbb, ha tudomásul vesszük: vannak jelenségek, amelyet ugyan tapasztalunk, de nem értjük, nem tudjuk (vagy nem akarjuk) megmagyarázni. Kavalkó János nem tartja magát csodadoktomak, de elismeri, hogy speciális adottságokkal rendelkezik, amelynek köszönhetően azt is látja, amit más nem. — Nem veszélyes ez, amit csinál? — Én tulajdonképpen nem is gyógyítok, hanem egy öngyógyító programot ajánlok fel a betegnek. Sok olyan eset van, amihez nem merek hozzányúlni. Van egy egészségügyi végzettségű segítőm, és folyamatosan tartom a kapcsolatot egy nagyon kedves orvos barátommal, akihez adott esetben el tudom küldeni a betegeket. Nagyon örülnék, ha a hagyományos orvoslással foglalkozók is éreznék: mi nem a konkurenseik vagyunk. Azt gondolom, hogy ők, és mi, természetgyógyászok ki tudjuk egészíteni egymás munkáját. Hangyái Pszichodrámai csoport Szálkán Amivé válhat az ember Magyarországon 1989-ben alakult meg a Magyar Pszichodráma Egyesület. Jelenleg 400 tagja van. A pécsi kiképző csoport tagjai Szálkán a Művésztelepen töltöttek egy hétvégét. Itt beszélgettünk a csoport pszichotera- teutájával Zánkay Andrással. — Emberekkel foglalkozni mindig felelősség. Segít ebben a pszichodráma? — Most teijedt csak a pszichodrámai módszer az emberek között. Személyes kapcsolatok útján. Kevesen vannak akik ismerik. Az emberekkel foglalkozó szakemberek képzésében elméleti szinten említést tesznek, és ismertté válik, hogy melyek a legfontosabb ismérvei ennek. A pszichodráma nagy segítséget jelent az ember önmagának a megismerésében. — Milyen irodalma van a pszichodrámá- nak? — Szerencsés módon magyar nyelvű irodalma is van, hiszen az 1970-es években Mé- rey Ferenc kezdte csoporttal művelni. Az így szerzett tapasztalatait tanítványaival publikálták, könyvet is írtak róla. Ez itt nálunk Magyarországon egyik alapműnek számít. A módszert segítik nemzetközi viszonylatban Moreno művei is, aki tulajdonképpen elindítója volt egyike azoknak, akik fontos szerepet szántak a pszichodrámának. — Mi ennek a módszernek a lényege? — Több mint egy módszer. Egyfajta élet- felfogás, sajátos hozzáállása a dolgoknak. Az az igény fogalmazódik meg a pszichodrama- tistákban, hogy az életüket teljesebbé tegyék. Gazdaggá, eredményessé, amennyire a lehetőségeik megengedik. Részt akarnak venni saját személyiségük és környezetük alakításában. Együttes alkotóivá, teremtőivé válnak az életnek, a világnak, az univerzumnak. Ez a céljuk. Ennek a lehetőségére és felelősségére próbál felkészíteni a pszichodráma munka, így megismerkedhet ki-ki önmagával, de nemcsak azzal amilyen ma, hanem amivé válhat. Itt megtalálhatja azokat az utakat, amelyek eléri mindazt, ami számára fontos az életben. — Vannak tehát megtanulható technikai elemek? — Igen. Mindenki másképpen dolgozik a pszichodrámában, mint az összes többi ember. Ez egy alkotómunka. A módszer néhány alapvető elem kombinációja. Van egy csoport, amely együtt dolgozik, hiszen társak vagyunk és az életünk társakkal zajlik. A csoportnak van egy vezetője, aki segíti a csoportban meglevő lehetőségeket kibontakozni. A csoportban bizonyos helyzeteket meg is jelenítenek a beszéden kívül. Mindig jelen van egy színpad, ami a fantázia tere. Ez olyan szabadságot biztosít az emberek számára, amiben bármi lejátszható, kipróbálható, aminek az életben komoly ára lenne. Ez a játékos elem, a fantázia behozása, lényeges része a pszichodrámának. Tulajdonképpen három különböző fázis ismétlődik a pszichodrámában. Az első a ráhangolódás fázisa, amikor valaki, vagy a csoport kapcsolatba kerül az életének egy fontos aspektusával. Erre összpontosítva jön a második fázis, egy játék, ami megjeleníti a bizonyos helyzetet. Ezt a csoport tagjai esetleg több variációban el is játsszák. A harmadik fázis az integráció, amikor a játék végén a csoporttagok megosztják az élményeiket amelyeket ez a játék előhívott a korábbi életükből. így haladunk előre... Dec si Kiss János Megkértük a polgármestert: Lapozzon a naplójába Interjú Cserháti Péterrel Simontomya polgármesterét, Cserháti Pétert arra kértük: - Lapozzon bele a naplójába! — A nyári időszak általában szünetet jelent - kezdi a polgármester - de nem így volt ez Simontomyán. Itt tovább folytattuk a tavaszi és nyár eleji beruházásokat. Befejeztük a városháza felújítását, így korszerűbb lett a fűtés. Kicseréltük a tetőt, belül kifestettük az épületet és azt mondhatom, hogy összességében megoldottuk a városháza állagmegóvását és az ügyintézés is kedvezőbb feltételek között mehet. A városháza díszterme külön fejezetet érdemel. — Lapunkban többször esett szó a város nyári színházi programjáról, milyennek értékeli a naplójában? — Azt jegyeztem föl, hogy sajnos ezt a programot nem tudta vállalni az önkormányzat, de ennek ellenére a rendezők olyan sikeres eseményt mondhatnak augusztus 25. alkalmából magukénak, amiért a város nevében is külön köszönet illeti őket. — Azt tapasztalni, hogy az önkormányzati képviselők a kultúra helyett szívesebben szólnak, tesznek realistább gyakorlatibb célokért! — Ilyen vonatkozásban kell említenem naplómból a tamási Kapos-Koppány Vízitársulat derékhegyi munkáját, ahol vízlevezető épült. Ehhez kapcsolódva sor került a Pásztor utca szilárd burkolatának építésére árokkal, átereszekkel, hogy a derékhegyről lezúduló víz ne veszélyeztesse a lakóházakat. — Büszkélkedhet-e a város munkahelyteremtéssel? — Egy kis elmozdulás tapasztalható ezen a téren is. Ön- kormányzati közvetítéssel a bőrgyáron belül olasz érdekeltséggel sikerült beindítani egy kis cipőfelsőrész készítő üzemet, ez hosszútávon folyamatosan bővíthető. — Vannak-e elbírálatlan pályázataik? — A Tolna Megyei Területfejlesztési Tanácshoz küldtünk pályázatot a városi gázprogram finanszírozására. Reméljük, eredményes lesz. További pályázatokat készítettünk a várost elkerülő útszakasz építésére és a Táncsics, valamint a Jókai utcák építésére. Ezeket 1997-ben szeretnénk elvégezni. — Korábban említette, hogy terveznek külföldi partner kapcsolatot — Október elején fogadjuk a németországi Wemesgrün városka hat tagú delegációját és 64 sportolóját, reméljük, hogy a nagyszabású baráti találkozón hivatalosan is kezdeményezhetjük a partnerkapcsolatok felvételét. A további munkánkhoz megpróbáljuk kigazdálkodni, hogy a működés ne legyen veszélyben és Simontomya tovább fejlődjön. -DKJKeressük egymást Jelige: Valaki kell nekem is 168/70/66 független, közép- végzettségű, nem dohányzó, antialkoholista, toleráns, nyugodt férfi vagyok. Keresem azt a megértő, társravágyó hölgyet, aki tár- sam-barátnőm tudna lenni. Jelige: Ősz Városban élő, hatvanéves (168/68), felsőfokú végzettségű, csinosnak mondott nő vagyok. Természetem türelmes, szerény, megértő, mono- gám. Nem szeretek senkinek bánatot okozni, amit másoktól is remélek. Szeretek kirándulni, utazni, olvasni. Káros szenvedélyem nincs. Hangulatom alapjában véve vidám. Saját lakásomban egyedül élek. Keresem egy korban hozzám illő, becsületes, jóérzésű férfi bemutatkozó levelét, akár barátként is. Kérjük olvasóinkat, hogy a válaszokat az „Őszinte szó” Társkereső Szolgálat címére (Szekszárd, Mártírok tere 10.) küldjék el. s < t* r \ a hideg Árengedmény A minőségből sosem engedünk. Az órainkból is csak most. Hívjon fel minket, hogy megtudja, milyen kedvezményt kaphat PB-gázrendszer telepítéséhez október 15-ig. í \ TOTÁLGÁZ T: (06-1) 203-4271 v«n—wfV 06-*°-338-71A TOTÁLGÁZ KÉNYELMET KAPCSOLUNK A GÁZHOZ. Árpád-kori eszközök maradványai kerültek felszínre Dombóvár első várának feltárása Az idén ismét megkezdődtek az ásatások az úgynevezett „Szigeterdőben”, ahol egy Árpád-kori földvár és lakótorony maradványait rejti a föld. À feltárás vezetője Miklós Zsuzsa régész, a MTA Régészeti Intézetének munkatársa. A munkában hét középiskolás, illetve egyetemista diák is besegítette. Mint azt a munkálatok irányítója elmondta, 1969 óta védett a terület. Dr. Szőke Sándor Dombóvár című monográfiájában (1971.) olvashatjuk a következőket: „Ros- ner Gyula muzeológus 1968- ban végzett itt kutatást, és megtalálta az eredeti épületek falmaradványait és kőpadozatát. A feltárással együtt sok Árpád-kori eszköz maradványa került a felszínre. Edénytöredékek, vaskés, vaslándzsa, sarlótöredék, kőmozsár maradványa...” 1978-ban Soproni Sándor is végzett kutatásokat a területen. Ő adta át az ásatások anyagát Miklós Zsuzsának, aki évek óta foglalkozik a tolnai földvárak kutatásával. Elmondta többek között, hogy a bronzkortól lakott volt a hely a kerámiatöredékek meghatározása folyamatos. Viszont a vár nem jellemző sem az őskori, sem a X-XI. századi várakra. Inkább a későbbi középkori (IV. Béla) várakra hasonlít formájában és méretében is. Az előkerült kerámiatöredékek is ezt támasztják alá. Az egyik fal mentén találtak egy félig ép fazekat is, mely IV. Béla király korából származik. „Az erődítmény tehát Árpád-kori a XIII. századi kisvárakra jellemző 15-20 méter védett átmérővel. Az erőd belsejében 1-2 méter átmérőjű torony is megtalálható. Ez a lakótorony többszintes lehetett. Körülötte megtaláltuk a gazdasági épületek' maradványait is. Ez a kis földvár egy nemesi család védelmét szolgálta, mely egy-két hónap alatt elkészült” - mondta Miklós Zsuzsa régész. Újdonságnak számít, hogy előkerült a padlószint alól egy gabonaverem, mely az úgynevezett kis várakban még nem került elő. Ennek alakja a körtére emlékeztet. A várhoz kút és ciszterna is tartozott. Ezt a helyet a mai napig is „Szigeterdőnek” hívják. Tehát egy szigetről van szó, melyet a Kapos folyó és annak mocsarai vettek körül. Miklós Zsuzsa hozzátette még, hogy faluhelytelepülésnek is kellene lennie a közelben, de eddig még nem került elő. A vár belső mérete 5,2x5,2 méter, a külső pedig 10,1x10,1 méter területű, feltűnően vastag (2 m) széles falakkal. A várat árok és védősánc vette körül. Palánk, tégla vagy kőfal a peremen nem található. Ha volt lepusztult, de nyomait nem találták. A tolnai viszonylatban is a vár nagyon jó állapotban megmaradt. Ez köszönhető annak, hogy mindvégig bozótos erdő volt, jelenleg pedig a park szélét képezi. Mint azt dr. Szőke Sándor monográfiájában is olvashatjuk, szintén a Kapos mentén látható várfal-maradványok (Gólyavár) bizonyítják, hogy Dombóváron az évszázadok folyamán két vár létezett. A rendelkezésre álló okmányok szerint ezutóbbi későbbi keltezésű. Tehát az összes Dombóvárral és környékével kapcsolatos oklevelet újra át kell nézni és ha találnak a kis földvárra vonatkozót, akkor minden bizonnyal előrébb leszünk. Mint azt Miklós Zsuzsától még megtudtuk, környékünkön elég szép számban voltak hasonló várak: Kaposszekcső (XIII. sz.), Döbrököz (Szar- vasdpuszta közelében, XIII- XIV: sz.), Dalmand (XIV-XV. sz.), Szakcs (szintén Árpádkori, Daruvár XIV. sz.). 1997-ben folytatni szeretnék a feltárásokat, ha mindezt az anyagiak is lehetővé teszik. Ugyan a város a teljes feltáráshoz ezidáig nem ígért segítséget, pedig érdemes lenne a kis várat feltárni és az érdeklődőknek bemutatni. Annál is inkább, mert idegenforgalmi szempontból igen jó helyen van a vár. A szigeterdei park szélén helyezkedik el, ahol nagy magyarjainkat ábrázoló szoborcsoport is megtekinthető. A másik szempont az, hogy Dombóvár városnak kevés a műemléke és mindössze egy kis magánmúzeuma van. Ezenkívül - mint városvédő - természetesen szükségesnek tartanám a másik vár romjainak állagmegóvását is, hogy az utókor is megismerhesse város ezen értékeit. Bodó Imre
