Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-05-06 / 233. szám

12. oldal Hétvégi Magazin 1996. október 5., szombat Kavalkó nem csodadoktor, de... Hat évvel ezelőtt írtunk először Kavalkó Jánosról. Akkor még csak arról számolhattunk be, hogy „belelát” az embe­rekbe. Diagnózisait az orvosok is megerősítették. A bölcskei természetgyógyász - aki valaha tévéműszerész volt - azóta kiterjesztette tevékenységét, egyre több problémával for­dulnak hozzá az emberek. Először közülük kérdeztünk meg néhányat. Az Ausztriában élő Ingo Taf- femer a cipőjét sem tudta fel­húzni, annyira fájt a dereka. Amikor a természetgyógyász­nál találkoztunk vele, el­mondta, hogy hazájában tíz évig kezelték hagyományos módszerekkel - eredménytele­nül. Kavalkó János az úgyne­vezett akácmézes masszázst ja­vasolta neki. A módszer lé­nyege a méregtelenítés. Taffer- ner úr ma már kiválóan mozog, hajladozik. — Álmodni sem mertem volna erről - mondja hálásan. Ugyanezzel a módszerrel próbálkoztak a budapesti Szabó Zsuzsa esetében is. Neki janu­árban csípőprotézist kellett volna kapnia. A műtét azonban elmaradt. — Azért nem mentem el, mert nincsenek fájdalmaim - mondja határozottan. A lábam, amely néhány év alatt elvéko­nyodott, komolyan erősödik. Korábban csak ülve tudtam mosogatni, ma már állva is megy. Óriási eredmény, hogy kapaszkodás nélkül tudok lép­csőn járni, vagy hogy a lábam ujját meg tudom mosni. A csúcs pedig az volt, hogy az elmúlt télen még szánkóztam is, amire igen régen nem volt példa. A fürgedi Porga Gabriella há­rom sikertelen műtéten esett át. Epeköve volt, majd epeveze- ték-szűkülettel műtötték. Baja volt a nyombelével is. Amikor először ment el Kavaló János­hoz, nem hitt a terápiájában. Kinevette. Aztán a kezelések és a cseppek hatni kezdtek, egyre szívesebben járt Bölcskére. Az epetörténet annyira a múlté már, hogy a paradicsomos gombócot is megeheti. Jánosi Enikő Dunaújváros­ban él. Hosszú évekig hiába várt arra, hogy gyermeke szü­lessen. — Végső elkeseredésemben jöttem hozzá - emlékezik, majd így folytatja:— János megál­lapította, hogy a baloldali pete­vezetékem el van záródva. Rög­tön az első kísérletnél sikerült felszakítani, kitisztítani a veze­téket. — Hogyan? — Anélkül, hogy hozzám ért volna, éreztem azt a pillana­tot, amikor a vezeték felsza­kadt. Legközelebb, amikor el­mentem hozzá, közölte velem, hogy ő látja, hogy a bébi meg­fogant. Ezt később egy orvos is igazolta. Azóta meg is született a kislányom: nemsokára két éves lesz. A sort lehetne még hossza­san folytatni, beszélhetnénk azokról a gyerekekről, akiknek az ágybavizelésén segített Ka­valkó János, vagy a felnőttek­ről, akik aranyér problémákkal fordultak hozzá. Illusztrálásnak azonban talán ez is elég. Természetesen megkérdez­tük a természetgyógyászt: hogy csinálja mindezt. A válaszból azonban csak annyit tudunk meg, hogy Kavalkó János öt­vözi a bioenergetikát a radiesz- téziát, foglalkozik gyógynö­vény és aroma-terápiával és kü­lönféle masszázsokkal. A „tit­kot” ha van ilyen, bizonyára nem fogjuk megtudni. Egysze­rűbb, ha tudomásul vesszük: vannak jelenségek, amelyet ugyan tapasztalunk, de nem ért­jük, nem tudjuk (vagy nem akarjuk) megmagyarázni. Kavalkó János nem tartja ma­gát csodadoktomak, de elis­meri, hogy speciális adottsá­gokkal rendelkezik, amelynek köszönhetően azt is látja, amit más nem. — Nem veszélyes ez, amit csinál? — Én tulajdonképpen nem is gyógyítok, hanem egy ön­gyógyító programot ajánlok fel a betegnek. Sok olyan eset van, amihez nem merek hozzá­nyúlni. Van egy egészségügyi végzettségű segítőm, és folya­matosan tartom a kapcsolatot egy nagyon kedves orvos bará­tommal, akihez adott esetben el tudom küldeni a betegeket. Nagyon örülnék, ha a ha­gyományos orvoslással foglal­kozók is éreznék: mi nem a konkurenseik vagyunk. Azt gondolom, hogy ők, és mi, ter­mészetgyógyászok ki tudjuk egészíteni egymás munkáját. Hangyái Pszichodrámai csoport Szálkán Amivé válhat az ember Magyarországon 1989-ben alakult meg a Magyar Pszichodráma Egyesület. Jelenleg 400 tagja van. A pécsi kiképző csoport tagjai Szálkán a Művésztelepen töltöttek egy hét­végét. Itt beszélgettünk a csoport pszichotera- teutájával Zánkay Andrással. — Emberekkel foglalkozni mindig fele­lősség. Segít ebben a pszichodráma? — Most teijedt csak a pszichodrámai módszer az emberek között. Személyes kap­csolatok útján. Kevesen vannak akik ismerik. Az emberekkel foglalkozó szakemberek képzésében elméleti szinten említést tesznek, és ismertté válik, hogy melyek a legfonto­sabb ismérvei ennek. A pszichodráma nagy segítséget jelent az ember önmagának a meg­ismerésében. — Milyen irodalma van a pszichodrámá- nak? — Szerencsés módon magyar nyelvű iro­dalma is van, hiszen az 1970-es években Mé- rey Ferenc kezdte csoporttal művelni. Az így szerzett tapasztalatait tanítványaival publi­kálták, könyvet is írtak róla. Ez itt nálunk Magyarországon egyik alapműnek számít. A módszert segítik nemzetközi viszonylatban Moreno művei is, aki tulajdonképpen elindí­tója volt egyike azoknak, akik fontos szerepet szántak a pszichodrámának. — Mi ennek a módszernek a lényege? — Több mint egy módszer. Egyfajta élet- felfogás, sajátos hozzáállása a dolgoknak. Az az igény fogalmazódik meg a pszichodrama- tistákban, hogy az életüket teljesebbé tegyék. Gazdaggá, eredményessé, amennyire a lehe­tőségeik megengedik. Részt akarnak venni saját személyiségük és környezetük alakítá­sában. Együttes alkotóivá, teremtőivé válnak az életnek, a világnak, az univerzumnak. Ez a céljuk. Ennek a lehetőségére és felelősségére próbál felkészíteni a pszichodráma munka, így megismerkedhet ki-ki önmagával, de nemcsak azzal amilyen ma, hanem amivé válhat. Itt megtalálhatja azokat az utakat, amelyek eléri mindazt, ami számára fontos az életben. — Vannak tehát megtanulható technikai elemek? — Igen. Mindenki másképpen dolgozik a pszichodrámában, mint az összes többi em­ber. Ez egy alkotómunka. A módszer néhány alapvető elem kombinációja. Van egy cso­port, amely együtt dolgozik, hiszen társak vagyunk és az életünk társakkal zajlik. A csoportnak van egy vezetője, aki segíti a cso­portban meglevő lehetőségeket kibonta­kozni. A csoportban bizonyos helyzeteket meg is jelenítenek a beszéden kívül. Mindig jelen van egy színpad, ami a fantázia tere. Ez olyan szabadságot biztosít az emberek szá­mára, amiben bármi lejátszható, kipróbál­ható, aminek az életben komoly ára lenne. Ez a játékos elem, a fantázia behozása, lényeges része a pszichodrámának. Tulajdonképpen három különböző fázis ismétlődik a pszicho­drámában. Az első a ráhangolódás fázisa, amikor valaki, vagy a csoport kapcsolatba kerül az életének egy fontos aspektusával. Erre összpontosítva jön a második fázis, egy játék, ami megjeleníti a bizonyos helyzetet. Ezt a csoport tagjai esetleg több variációban el is játsszák. A harmadik fázis az integráció, amikor a játék végén a csoporttagok meg­osztják az élményeiket amelyeket ez a játék előhívott a korábbi életükből. így haladunk előre... Dec si Kiss János Megkértük a polgármestert: Lapozzon a naplójába Interjú Cserháti Péterrel Simontomya polgármesterét, Cserháti Pétert arra kértük: - Lapozzon bele a naplójába! — A nyári időszak általá­ban szünetet jelent - kezdi a polgármester - de nem így volt ez Simontomyán. Itt tovább folytattuk a tavaszi és nyár eleji beruházásokat. Befejeztük a vá­rosháza felújítását, így korsze­rűbb lett a fűtés. Kicseréltük a tetőt, belül kifestettük az épüle­tet és azt mondhatom, hogy összességében megoldottuk a városháza állagmegóvását és az ügyintézés is kedvezőbb feltéte­lek között mehet. A városháza díszterme külön fejezetet ér­demel. — Lapunkban többször esett szó a város nyári színházi programjáról, milyennek érté­keli a naplójában? — Azt jegyeztem föl, hogy sajnos ezt a programot nem tudta vállalni az önkormányzat, de ennek ellenére a rendezők olyan sikeres eseményt mond­hatnak augusztus 25. alkalmá­ból magukénak, amiért a város nevében is külön köszönet illeti őket. — Azt tapasztalni, hogy az önkormányzati képviselők a kultúra helyett szívesebben szólnak, tesznek realistább gyakorlatibb célokért! — Ilyen vonatkozásban kell említenem naplómból a tamási Kapos-Koppány Vízitársulat derékhegyi munkáját, ahol víz­levezető épült. Ehhez kapcso­lódva sor került a Pásztor utca szilárd burkolatának építésére árokkal, átereszekkel, hogy a derékhegyről lezúduló víz ne veszélyeztesse a lakóházakat. — Büszkélkedhet-e a város munkahelyteremtéssel? — Egy kis elmozdulás ta­pasztalható ezen a téren is. Ön- kormányzati közvetítéssel a bőrgyáron belül olasz érdekelt­séggel sikerült beindítani egy kis cipőfelsőrész készítő üze­met, ez hosszútávon folyamato­san bővíthető. — Vannak-e elbírálatlan pá­lyázataik? — A Tolna Megyei Terület­fejlesztési Tanácshoz küldtünk pályázatot a városi gázprogram finanszírozására. Reméljük, eredményes lesz. További pá­lyázatokat készítettünk a várost elkerülő útszakasz építésére és a Táncsics, valamint a Jókai ut­cák építésére. Ezeket 1997-ben szeretnénk elvégezni. — Korábban említette, hogy terveznek külföldi partner kapcsolatot — Október elején fogadjuk a németországi Wemesgrün vá­roska hat tagú delegációját és 64 sportolóját, reméljük, hogy a nagyszabású baráti találkozón hivatalosan is kezdeményezhet­jük a partnerkapcsolatok felvé­telét. A további munkánkhoz megpróbáljuk kigazdálkodni, hogy a működés ne legyen ve­szélyben és Simontomya to­vább fejlődjön. -DKJ­Keressük egymást Jelige: Valaki kell nekem is 168/70/66 független, közép- végzettségű, nem dohányzó, antialkoholista, toleráns, nyu­godt férfi vagyok. Keresem azt a megértő, társravágyó hölgyet, aki tár- sam-barátnőm tudna lenni. Jelige: Ősz Városban élő, hatvanéves (168/68), felsőfokú végzett­ségű, csinosnak mondott nő vagyok. Természetem türel­mes, szerény, megértő, mono- gám. Nem szeretek senkinek bánatot okozni, amit másoktól is remélek. Szeretek kirán­dulni, utazni, olvasni. Káros szenvedélyem nincs. Hangula­tom alapjában véve vidám. Sa­ját lakásomban egyedül élek. Keresem egy korban hozzám illő, becsületes, jóérzésű férfi bemutatkozó levelét, akár ba­rátként is. Kérjük olvasóinkat, hogy a vá­laszokat az „Őszinte szó” Társkereső Szolgálat címére (Szekszárd, Mártírok tere 10.) küldjék el. s < t* r \ a hideg Árengedmény A minőségből sosem engedünk. Az órainkból is csak most. Hívjon fel minket, hogy megtudja, milyen kedvezményt kaphat PB-gázrendszer telepítéséhez október 15-ig. í \ TOTÁLGÁZ T: (06-1) 203-4271 v«n—wfV 06-*°-338-71A TOTÁLGÁZ KÉNYELMET KAPCSOLUNK A GÁZHOZ. Árpád-kori eszközök maradványai kerültek felszínre Dombóvár első várának feltárása Az idén ismét megkezdődtek az ásatások az úgynevezett „Szigeterdőben”, ahol egy Ár­pád-kori földvár és lakótorony maradványait rejti a föld. À feltárás vezetője Miklós Zsu­zsa régész, a MTA Régészeti Intézetének munkatársa. A munkában hét középiskolás, il­letve egyetemista diák is bese­gítette. Mint azt a munkálatok irányítója elmondta, 1969 óta védett a terület. Dr. Szőke Sándor Dombóvár című mo­nográfiájában (1971.) olvas­hatjuk a következőket: „Ros- ner Gyula muzeológus 1968- ban végzett itt kutatást, és megtalálta az eredeti épületek falmaradványait és kőpadoza­tát. A feltárással együtt sok Árpád-kori eszköz maradvá­nya került a felszínre. Edény­töredékek, vaskés, vaslándzsa, sarlótöredék, kőmozsár ma­radványa...” 1978-ban Soproni Sándor is végzett kutatásokat a területen. Ő adta át az ásatások anyagát Miklós Zsuzsának, aki évek óta foglalkozik a tolnai földvá­rak kutatásával. Elmondta töb­bek között, hogy a bronzkortól lakott volt a hely a kerámiatö­redékek meghatározása fo­lyamatos. Viszont a vár nem jellemző sem az őskori, sem a X-XI. századi várakra. Inkább a későbbi középkori (IV. Béla) várakra hasonlít formájában és méretében is. Az előkerült ke­rámiatöredékek is ezt támaszt­ják alá. Az egyik fal mentén ta­láltak egy félig ép fazekat is, mely IV. Béla király korából származik. „Az erődítmény tehát Ár­pád-kori a XIII. századi kisvá­rakra jellemző 15-20 méter védett átmérővel. Az erőd bel­sejében 1-2 méter átmérőjű to­rony is megtalálható. Ez a la­kótorony többszintes lehetett. Körülötte megtaláltuk a gaz­dasági épületek' maradványait is. Ez a kis földvár egy nemesi család védelmét szolgálta, mely egy-két hónap alatt elké­szült” - mondta Miklós Zsuzsa régész. Újdonságnak számít, hogy előkerült a padlószint alól egy gabonaverem, mely az úgyne­vezett kis várakban még nem került elő. Ennek alakja a kör­tére emlékeztet. A várhoz kút és ciszterna is tartozott. Ezt a helyet a mai napig is „Sziget­erdőnek” hívják. Tehát egy szigetről van szó, melyet a Kapos folyó és annak mocsa­rai vettek körül. Miklós Zsuzsa hozzátette még, hogy faluhely­településnek is kellene lennie a közelben, de eddig még nem került elő. A vár belső mérete 5,2x5,2 méter, a külső pedig 10,1x10,1 méter területű, fel­tűnően vastag (2 m) széles fa­lakkal. A várat árok és védő­sánc vette körül. Palánk, tégla vagy kőfal a peremen nem található. Ha volt lepusztult, de nyomait nem találták. A tolnai viszony­latban is a vár nagyon jó álla­potban megmaradt. Ez kö­szönhető annak, hogy mindvé­gig bozótos erdő volt, jelenleg pedig a park szélét képezi. Mint azt dr. Szőke Sándor monográfiájában is olvashat­juk, szintén a Kapos mentén látható várfal-maradványok (Gólyavár) bizonyítják, hogy Dombóváron az évszázadok folyamán két vár létezett. A rendelkezésre álló okmányok szerint ezutóbbi későbbi kelte­zésű. Tehát az összes Dombó­várral és környékével kapcso­latos oklevelet újra át kell nézni és ha találnak a kis föld­várra vonatkozót, akkor min­den bizonnyal előrébb leszünk. Mint azt Miklós Zsuzsától még megtudtuk, környékün­kön elég szép számban voltak hasonló várak: Kaposszekcső (XIII. sz.), Döbrököz (Szar- vasdpuszta közelében, XIII- XIV: sz.), Dalmand (XIV-XV. sz.), Szakcs (szintén Árpád­kori, Daruvár XIV. sz.). 1997-ben folytatni szeret­nék a feltárásokat, ha mindezt az anyagiak is lehetővé teszik. Ugyan a város a teljes feltá­ráshoz ezidáig nem ígért segít­séget, pedig érdemes lenne a kis várat feltárni és az érdek­lődőknek bemutatni. Annál is inkább, mert idegenforgalmi szempontból igen jó helyen van a vár. A szigeterdei park szélén helyezkedik el, ahol nagy magyarjainkat ábrázoló szoborcsoport is megtekint­hető. A másik szempont az, hogy Dombóvár városnak ke­vés a műemléke és mindössze egy kis magánmúzeuma van. Ezenkívül - mint városvédő - természetesen szükségesnek tartanám a másik vár romjai­nak állagmegóvását is, hogy az utókor is megismerhesse város ezen értékeit. Bodó Imre

Next

/
Thumbnails
Contents