Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-05-06 / 233. szám
1996. október 5., szombat 11. oldal Egészség és Életmód VILÁGOSSÁG! Tudja-e Ön, hogy... ? LEGYEN A paksi atomerőmű ötmillió magyar ember villamos energia szükségletét biztosítja. Ezért járhatnak a vonatok, működhetnek az iskolák, a kórházak, a közintézmények, dolgozhatnak a gyárak és a mezőgazdasági üzemek. Minden második magyar háztartásban ezért nézhetik a televíziót, használhatják a mosógépet, a fogyasztóládát, s ezért gyűihat fel a villany esténként a szobákban. A villamos energia előállítása, szállítása bonyolult folyamatok sorozata. Az atomenergia az egyik lehetséges forrása a villamos energia termelésének. A világon már több mint 400 atomeroművi egység működik, ebbó'l négy Pakson üzemel. A fizika és a matematika világában gyökerező' tudomány nehezen talál utat az emberek széles köréhez. Teller Ede, a magyar származású világhírű atomfizikus így fogalmazott: „Amit nem ismerünk, attól félünk.” Ha nem is várható el, hogy mindenki atomtudós legyen, de meg lehet tanulni néhány alapvető' dolgot, s azokat elhelyezni életünk hétköznapjaiban. a Nap egy hatalmas atomreaktor? B elsejében másodpercenként több százmillió tonna anyag alakul át, miközben óriási mennyiségű energia keletkezik. A Nap egyetlen óra alatt annyi energiát sugároz a Földre, ami az emberiség négy évi összes energiaszükségletét fedezné. A földi élet legfontosabb alapfeltétele ez a sugárzás, amelyet elsősorban a növényzet képes hasznosítani. Ez érleli a búzát, a szőlőt, ezért nyitják szirmaikat a virágok. miért meleg a Föld belseje? A földfelszín alatt néhány tíz kilométerrel már magas hőmérsékletű, olvadt kőzet bugyog, forrong. Ez a földkéreg repedésében keresztül néha utat talál, és vulkán formájában tör a felszínre. Földünk hatalmas belső tömege az ott lévő radioaktív anyagok természetes bomlásából származó hő hatására olvad meg. A földi élet egy radioaktív anyagokkal fűtött bolygón alakult ki, és fejlődik ma is tovább. mennyi hulladék és szemét tulajdonosa? N agyon kevés az olyan emberi tevékenység, ami valamilyen módon ne hatna károsan a természetes környezetre. A legnagyobb gondot a levegő, a víz és a talaj szennyezése jelenti. Minden magyar emberre évente 80 ezer kilogramm vegyes szemét jut, amelyben a civilizáció szinte minden termékmaradványa megtalálható. Ebből 25 kilogramm kifejezetten veszélyesnek minősített hulladékfajta. A tovább már nem használható, radioaktív anyaggal szennyezett erőművet hulladékból egy főre mindössze 2 dekagramm jut, aminek térfogata nem nagyobb egy dobókockánál. mennyi a paksi erőműben keletkező hulladék? A kis és közepes aktivitású hulladékokat a személyzet használt védőfelszerelései, szerszámok, alkatrészek, takarítóeszközök, építészeti törmelékek és folyadéksűrítmények alkotják. Gyűjtésük, csomagolásuk szigorúan szervezett és ellenőrzött módon történik. Évente mintegy 130 köbméter ilyen anyag kerül a végleges tárolóhelyre. Ez a mennyiség elfér négy normál méretű személygépkocsi-garázsban. Az erőmű tervezett leállítását követően, várhatóan 2020 után, továbbra is keletkezik hulladék, amely a létesítmény lebontásából származik. miként történik a szállítás? A kis és közepes aktivitású hulladékot 200 literes lemezhordókba préselik össze. A folyékony anyagokhoz jó minőségű cementet kevernek, így szilárdítva azokat. A lezárt hordókat ismételt ellenőrző méréseknek vetik alá, és az eredményeket jegyzőkönyvezik. A szállítmányt platós tehergépkocsikra helyezik és a kijelölt közúton a tárolóhelyre viszik. Ott a lerakodást a befogadó település társadalmi ellenőrei csak akkor engedélyezik, ha saját méréseikkel is meggyőződtek arról, hogy az előírásoknak megfelelő hulladék érkezett a tárolóba. sugárözönben élünk? A z élő és élettelen világot folyamatosan érik a földkéregből és a világűrből származó sugárzások. Az élet a Földön sugárzási térben jött létre, abban működik most, és így lesz ez a jövőben is. Minden másodpercben 75 ezer részecske éri testünket. Ezek egy része a szervezetünkben lévő természetes eredetű radioaktív anyagok bomlásából származik. Testünkben minden órában mintegy 16 millió radioaktív bomlás történik. Ilyen vonatkozásban minden ember két lábon járó sugárforrásnak tekinthető. Ha egy futballcsapat együtt utazik a buszon összezsúfolva, az annyit jelent, mintha egy radioaktív hulladékkal töltött hordó mellett ülnének. a kórházak is használják E gy jól felszerelt megyei szintű kórházban évente több ezer betegségfeltáró vizsgálat során radioaktív anyagot juttatnak a szervezetbe, elsősorban a szív, a máj és a csontok állapotának felmérésére. A vizsgálatok nagy részénél egy-egy alkalommal akkora aktivitást használnak fel, mint amennyi 5 radioaktív hulladékot tartalmazó hordóban van összesen. Egy ilyen kórház évente ötvenszer nagyobb aktivitást használ, mint amennyi a paksi atomerőmű egy év alatt keletkező kis és közepes aktivitású hulladékában van. a röntgen is sugárterhelést jelent? A korszerű betegségfeltárás nélkülözhetetlen eszközei a különböző röntgenkészülékek. így emyőképszűrés, vagy az emlőrák megelőző ellenőrzés során akkora sugárterhelést kaphatunk, mintha egy radioaktív hulladékkal teli hordót 1-2 órán keresztül folyamatosan „ölelgetnénk”. Ezek a vizsgálatok mértékkel alkalmazva nem károsak, ellenkezőleg, a betegségmegelőzést és a gyógyítást szolgálják. radioaktívak a gyógyvizek is? M agyarország világszerte ismert gyógyvizeiről, termálvizeiről idegenforgalmunk jelentős része erre épül. Távoli országokból érkeznek hozzánk a gyógyulni vágyók. A mélyből feltörő melegvizekben és az ezekkel érintkező iszapokban jelentős mennyiségű radioaktív anyag van. Egy egyhetes zárttéri fürdőkúra napi (3-4 óra) és a hozzá kapcsolódó iszappakolás során akkora sugárterhelést kaphatunk, mintha egy órán keresztül a radioaktív hulladékkal töltött hordó tetején ülnénk. Természetesen a gyógyvizek nem károsak az egészségre, hanem egyes betegségek gyógyulását segítik. milyen garanciát kapnak? A z érintett önkormányzatokkal már aláírt, vagy aláírandó megállapodás részletesen szabályozza a tároló létesítésének, működésének feltételeit. Kormány- szintű garanciát kapnak hogy a tárolóban csak hazai eredetű hulladékot helyeznek el, és abban átmenetileg sem tárolják az erőmű elhasznált fűtőanyagát. A létesítményt a kor műszaki színvonalának megfelelő minőségben tervezik, építik és üzemeltetik. Ha az önkormányzatot, lakosságot bizonyítottan kár éri, kártérítésben részesül. A hulladéktároló kialakítása Világszerte két megoldás létezik, a felszíni és a felszín alatti tárolás. Az utóbbi 100-300 méter közötti mélységben létesül Még nem dőlt el, hogy melyik megoldás valósul meg Magyarországon. Sok helyszíni kutatómunka, biztonsági és környezetvédelmi elemzés, gazdasági megfontolás után hozható meg majd a végleges döntés. Az viszont biztos, hogyha a világon minden ipari, mezőgazdasági, lakossági hulladékot ilyen szervezetten, ilyen gondossággal gyűjtenének és tárolnának, akkor nem kellene félteni az emberiség jövőjét a környezet- szennyezés egyre növekvő veszélyeitől. A felszíni tároló általában olyan dombtetőn, fennsíkon épül, ahol nincs talajvíz mozgás. A földbe jól szigetelt betondobozokat süllyesztenek és a szállítóhordókat ezekben helyezik el egymás mellett és egymás felett több sorban. A hordók közti teret víztaszító anyaggal töltik ki. Ha egy betonmedence megtelt, felülről is lezárják, leszigetelik, majd több méter vastag földtakarót kap. A felszíni termőrétegbe visszatelepítik a növényzetet, a fákat. Ilyen tároló létesítésére az előzetes földtudományi értékelések szerint alkalmasnak tűnik Diósberény és Udvari közigazgatási testületének egy része. A felszín alatti tárolót igen jó vízzáró tulajdonságú agyaglencsében, vagy gránitban helyezik el. Az építési munkálatokat bányászati eljárásokkal végzik. A mélyben vágatokat, üregeket alakítanak ki, amelyeket később aknán, vagy alagúton keresztül érnek el. A szállítóhordókat rendezetten helyezik, a köztük lévő teret víztaszító anyaggal feltöltik. Amikor a tároló befejezi működését, a beszállító útvonalat eltömedékelik, lezárják. A környezetet rendezik és visz- szaadják a természetnek. Ilyen tároló létesítésére alkalmasnak tűnik Üveg- huta-Bátaapáti térsége.
