Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-16 / 242. szám

1996. október 16., szerda Megyei Körkép 3. oldal Folytatódott a „Turizmus éve ’96” programsorozat Szakmai nap a szőlőről... (Folytatás az 1■ oldalról.) Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladata lesz számunkra, hogy az ül­tetvény helyzeten javítsunk. Ezt szolgálta már a 96. évi pá­lyázati feltételek meghirde­tése is, ahol a telepítés közel 40 százalékát fedezte a támo­gatás. Ennek eredményeként ezer hektár fölé emelkedett az új ültetvények területe. — Szőló't termeszteni hegyvidéken az idei felvásár­lási árakon - melyek nem vol­tak rosszak ugyan - a nö­vényvédő' szerek és az üzem­anyag árak folyamatos eme­lése miatt nem éri meg. Nem is beszélve arról, hogy az al­földi borászatokkal sem tu­dunk lépést tartani. Ön szerint van-e ebből kiút? — Két dolgot kell figye­lembe venni. Aki csak szőlő­ként értékesíti a termését az gyakorlatilag a bortermelésben rejlő jövedelem 90 százaléká­ról lemond. Hiszen a szőlő- termelés önmagában sok eset­ben nem is jövedelmező. A másik: tudomásul kell venni, hogy az alföldi homokon költ- ségtakarékosabban lehet szőlőt előállítani. Más kérdés, hogy az ottani szőlő minősége, bel- tartalmi értéke az asztali és a tájbor kategóriát ütik meg, míg a dombvidékiek a minőségi és a különleges minőségi kategó­riába tartoznak. A tárca hatá­rozott lépéseket kíván tenni azért, hogy áttekinthetőek le­gyenek a szőlő és bortermelés viszonyai. Ennek az egyik módja, hogy a hegyközségek részére elrendeljük az adat­szolgáltatási kötelezettséget. Minden szőlő és bortermelő a saját ültetvényfelületéről, bor­terméséről, adatot kell, hogy szolgáltasson. Erre alapulóan egy származási bizonyítványi rendszert kíván a minisztérium kidolgozni. így lehetőleg min­denki csak annyi bort és szőlőt tud forgalomba hozni, ameny- nyi neki valójában meg is ter­mett. Ez az intézkedés az or­szág minden szőlőültetvényére vonatkozni fog. Ezzel párhu­zamosan készül az új bortör­vény, mely várhatóan jövőre már hatályba lép. A szakmai nap Szekszárdon a Vármegyeházán megnyílt borbemutatóval zárult. Mauthner „Csak elvonnak” Nem szépítette a valóságot Lengyel Márton, a Magyar Turisztikai Egyesület el­nöke a Szekszárdon rende­zett idegenforgalmi találko­zón. Véleménye röviden: semmi sincs a helyén. — Jellemző, hogy a turisz­tika jelenleg az Ipari Minisz­tériumba besuvasztott főosz­tályhoz tartozik - mutatott rá Lengyel Márton. — A par­lamentben olyan ágazatnak is van bizottsága, mely a töre­dékét sem hozza az idegen- forgalomból származó bevé­telnek. — Ilyen sok múlik a köz­ponti szinteken, a vezetésen ? — Valóban sok múlik a kereteken, a játékszabályok rögzítésén. Ha ezeket nem kezdeményezi valaki - ráadá­sul szakszerűen -, akkor nem jönnek létre a működés felté­telei. — A magánszektor nem lenne képes erre a feladatra? — A magánszektornak az a feladata, hogy színvonala­san és nyereségesen működ­tesse például az éttermeket. De törvényt nem hózhat, s ugyanígy nem képes befolyá­solni a közgazdasági szabá­lyozókat. — Minek tulajdonítja azt, hogy még váratnak magukra a szükséges törvények? — Hányadik ipari minisz­tert búcsúztatjuk most? A ha­todikat? Persze, mindegyik hangsúlyozta a turizmus fon­tosságát, de egyik sem tett érte semmit. — A szakma felhívta az il­letékesek figyelmét a tudniva­lókra? — Természetesen, s van is néhány szép ígéret. Készül a turizmussal kapcsolatos tör­vény, de nem ártana a köz- gazdasági szabályozás sem. Mert az nem megy, hogy csak elvonnak ebből az ágazatból, ám vissza már nem forgatnak semmit. -szá­Igazgatói beiktatás Bach József, Tolna Megye Közgyűlésének elnöke adta át a megbízólevelet tegnap dél­előtt az alsótengelici szociális otthon új igazgatójának. Mes­ter Lajosnak, aki megkö­szönte a bizalmat, s kifejezte reményét, hogy harmonikus lesz a közös munka az otthon dolgozóival. Vizsgáztak a munkanélküliek. Virágkötő-gyertyaöntő, illetve kéz-lábápoló-műkörö- mépítő tanfolyamok záró vizsgái zajlottak tegnap Szekszárdon, a Gyermekek Házában. A Tolna Megyei Munkaügyi Központ által finanszírozott, a Magyar Iparszövetség Oktatási Központjának Dél-Dunántúli Kirendeltsége által szervezett tanfolyamon munkanélküliek vettek részt. Mint Polereczky Péter, a munkaügyi központ munkatársa elmondta, kedden délelőtt 20 virágkötő­gyertyaöntő tett gyakorlati vizsgát, délután pedig az állami vizsgabizottság előtt szóbelit. Az a 13 személy, aki a 280 órás kéz-és lábápoló tanfolyamon vett részt, tegnap gyakorlati vizsgát tett, ma pedig elméletben fog számot adni tudásáról. fotó: gottvald Hősök a történelemben: az elmúlt 100 év (Folytatás az 1. oldalról.) Annak idején a Tenkes kapitá­nya című könyv híres szerzője, Őrsi Ferenc javasolta, hogy egy- egy termékeny eszmecsere ere­jéig időről időre adjanak egy­másnak találkozót a gyermek- és ifjúsági regények írói. így tör­tént, hogy elsőként Szekszárd vállalta a vendéglátást, sőt, a megyeszékhely immár negyed- százada fogadja az írókat és köl­tőket. A tegnap megnyitott 14. összejövetelen Elekes Eduárdné, a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd Temesi Ágnes, a megyei közgyűlés al- elnöke kívánt jó és hasznos ta­nácskozást. Borbély Sándor, az írószövetség gyermek- és ifjú­sági szakosztályának titkára a konferencia témaköréről - tör- ténelmiség és történelmi hősök a gyermekirodalomban - szólva felidézte, hogy 25 évvel ezelőtt éppen ez volt a tematikája az Rendkívüli közgyűlést tartott tegnap délután a szekszárdi ön- kormányzat, de végül éppen abban a kérdésben - a katolikus iskola elhelyezésének lehető­sége -, amiért tulajdonképpen a „rendes” közgyűlés előtt össze­ültek a városatyák, nem szüle­tett döntés, a kérdésről az októ­ber 29-i ülésen fog dönteni a képviselőtestület. Ugyanígy el­napolásra került a DÓM Rt. ál­első találkozónak. Ugyanakkor kifejezte örömét, hogy az írók ismét együtt lehetnek Szekszár­don: végre valami jó, ami az el­múlt években nem szűnt meg. Komáromi Gabriella, a ka­posvári tanítóképző főiskola fő­igazgatója kezdte az előadások sorát, méghozzá a vitaindítóval, melyben az elmúlt száz év törté­nelemszemléletének változásait mutatta be a gyermek- és ifjú­sági irodalom tükrében. A mil­lenium - 1896 - évét és az azt követő két évtizedet tekintve egyfajta aranykorról beszélhe­tünk hazánkban. Olyan írók al­kották meg az ifjúságnak szánt műveiket, mint Jókai Mór, Mik­száth Kálmán, Gárdonyi Géza, Benedek Elek. Az Egri csillagok máig minta lehet azok számára, akik színes, fordulatos, ugyan­akkor megbízható, korhű törté­nelmi regényt kívánnak írni. A két világháború közötti időszak már visszaesést mutat, a hányat­tál építendő szociális lakások kérdése is, mivel kiderült, hiába van az önkormányzatnak az építőipari céggel érvényes szerződése, ha nincs kellő számú jelentkező az építendő új otthonokra. A katolikus általános iskola elhelyezése körül meglehetősen hosszú vita alakult ki. A hivatal által előterjesztett variációkon kívül a képviselők újabb ötle­lás részben a megváltozott kö­rülmények számlájára írandó. A délibábok országából Trianon után egy megalázott ország lett: rengeteg múltba, a dicső közép­korba forduló regény született ekkor, de a színvonal - olyan fiatal tehetségek, mint Fekete István vagy Mándy Iván jelent­kezése ellenére - sem mérhető az előző korszakhoz. A szocializmus évtizedei mélyreható változásokat ered­ményeztek a gyermek- és ifjú­sági történelmi irodalomban. A nemesi hősöket felváltották a nép fiai: a királyok helyett a pa­rasztok, Dózsa felkelői és Esze Tamás talpasai kerültek a kö­zéppontba. A nyolcvanas évek végén a dokumentum-műfaj sö­pörte el a regényeket, napjaink pedig ismét új helyzetet terem­tett: ma ifjúsági regényt sem írni, sem olvasni, sem kiadni nem üzlet.-ízű­tekkel álltak elő. Jobban Zol­tán, a gazdasági bizottság veze­tője a katolikus iskola kérdésé­vel párhuzamosan javaslatot tett a Baktai Borozó óvodává történő átalakítására. Dr. Tollár Tibor a szekszárdi kaszárnya iskolává történő átalakításának kérdését vetette fel. Dr. Vadas Ferenc mielőbbi döntést indít­ványozott, „nehogy Szekszárd második Dabassárivá váljon”. Hírek Tovább tart a vágányzár Nagydorog és Kölesd-Alsó- tengelic között a vasúti pá­lya átépítése elhúzódik. Eredetileg október 21-ig tervezték a vágányzárat, de most október 31-ig meg­hosszabbították. Az utaso­kat Vajta és Kölesd-Alsó- tengelic között vonatpótló autóbuszokkal szállítják el. Gáztámogatás Iregszemcsén is Az iregszemcsei önkor­mányzat húszezer forintra egészíti ki az azokra az in­gatlantulajdonosokra jutó területfejlesztési támoga­tást, akik szerződést kötöt­tek a DDGáz Rt.-vei a föld­gáz bevezetéséről - erről döntöttek a község képvise­lői hétfői ülésükön. A ki­lencvenezer forintos hozzá­járulást november 30-ig kell befizetni a DDGáznak, a húszezer forintot pedig de­cember elején vehetik fel a gázigénylők az önkormány­zatnál. Október 23. alkal­mából Iregszemcse közal­kalmazottai pénzjutalomban részesülnek. Koszorúvásár nyugdíjasoknak A Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége kedvezményes koszorúvá­sárt tart. Október 21-én, hét­főn várják tagjaikat a Hu­nyadi utcai székháznál. Gyalogost gázolt Súlyos sérüléses baleset tör­tént kedden reggel Hőgyész határában, hét óra előtt öt perccel B. Tibor leszállt az autóbuszról és annak taka­rásában a jobb oldali sávban közlekedő Skoda Favorit személygépkocsi elé lépett. A gyalogos nyolc napon túl gyógyuló, életveszélyes sé­rüléseket szenvedett. Gyógynövények a megelőzésben A Bab-Lencse Reform Klub holnap, csütörtökön 17 órá­tól a tolnai művelődési ház­ban tartja következő foglal­kozását, amelynek egyik vendége dr. Milesz Sándor lesz. A szakember a hazai gyógynövény-készítmények a betegség-megelőzésben betöltött szerepéről tart elő­adást. A foglalkozás kereté­ben kerül sor a szekszárdi Mini reform pékség bemuta­tójára és kóstolójára. ,Nehogy második Dabassári legyen Szekszárd” Elnapolt döntések a közgyűlésen Kovács Győző átvette a Beszédes József díjat Augusztus 20-án - egyéb el­foglaltsága miatt - Kovács Győző számítástechnikai tu­dós nem vehette át a Tolna Megyei Önkormányzat által számára megítélt Beszédes Jó­zsef kitüntető díjat. Az átadási ceremónia így tegnap zajlott le Szekszárdon, a megyei ön- kormányzat tárgyalótermében, ahol Bach József közgyűlési elnök köszöntötte a nejével együtt érkező vendéget. Az el­ismerést Kovács Győző az is­kolai számítástechnikai kul­túra terjesztése terén szerzett érdemeiért, valamint az első magyar számítógép kifejlesz­tésében játszott érdemeiért ve­hette át. Tudni kell azt is, hogy a külföldön is közismert tudós szekszárdi származású, 1951- ben érettségizett a megyeszék­helyen, a Garay János Gimná­ziumban, s a közelmúltban ezen intézmény javára tett je­lentős alapítványt. Mostaná­ban - hosszú idő elteltével - már gyakorta megfordul szülő­földjén, s minden ilyen látoga­tás örömteli esemény a gimná­zium számára, hiszen, mint Kovács Győző tréfásan meg­jegyezte, Zentai András címze­tes igazgató személyében akadt, aki „ráébresztette” az egykori Alma Materrel szem­beni kötelezettségére. Kovács Győző egyébként Budapesten él és dolgozik, s nyugdíjas mivolta ellenére sem vesztette el tetterejét. Rendszeresen publikál a kü­lönböző napilapokban, szakfo­lyóiratokban: s ha jelentősebb számítástechnikai verseny van A Garay emlékérem mellett ez a legértékesebb kitüntetésem - hangsúlyozta Kovács Győző fotó: gottvald a Garay János Gimnáziumban, lyesen kíséri figyelem- akkor biztos, hogy azt szemé- mel. -szá­Ügyfélfogadás csütörtökön Sióagárdi változások Az óvodai, az egészségügyi ágazati és a polgármesteri hi­vatal szerkezetátalakítási le­hetőségeit tárgyalta a sióa­gárdi képviselő-testület leg­utóbbi ülésén. A hivatalnál egy fő létszám leépítését hatá­rozták el. Az érintett dolgozó végkielégítését pályázat útján kívánja a testület elnyerni. A pályázat elkészítésével a hiva­talvezetőt bízták meg. Az egészségügyi ágazatnál jelentős anyagi megtakarítást eredményező - formai - válto­zás történt. A testület a köz­ségi óvodánál a jelenlegi szer­kezetet nem változtatta meg, az óvodáskorú gyermekek száma alapján a meglévő lét­számot indokoltnak találta. Az iskola új igazgatónője munká­jának megsegítésére a képvise­lők az 1996/97-es tanévre jó­váhagyták az igazgató-helyet­tesi munkakört, melyhez a pénzügyi keretet biztosítják. Foglalkozott a testület a ba- latonszepezdi úttörőtábor érté­kesítésével kapcsolatos szer­ződés felülvizsgálatával, a TOLNAMED Rt. részvényei­nek értékesítésével és a SZELGÉP Kft-vel korábban kötött üzemeltetési, karbantar­tási szerződés módosításával is. Módosították a képviselők a Szervezeti és Működési Sza­bályzatról szóló helyi rendele­tet. Ennek során elfogadták - többek között - azt a módosító javaslatot, miszerint az eddigi hétfő délelőtti ügyfélfogadási szünetet csütörtöki napra kel­lene áttenni.

Next

/
Thumbnails
Contents