Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-12-13 / 239. szám
1996. október 12., szombat Gyermekvilág 15. oldal A látás gyógyszere Az első szemüvegeket több ezer évvel ezelőtt viselték a kínai tudósok és mandarinok. Ezek azonban közönséges ablaküvegből készültek és pusztán a betöltött méltóság jeléül szolgáltak. A régi egyiptomiak, görögök és rómaiak is csiszolatlan üvegeket hordtak az orrukon. Ha rövidlátók voltak, akkor is volt elég rabszolga, aki felolvasott nekik. Néró császár, akinek gyenge volt a szeme, a gladiátorok viadalait egy nagy smaragdon át nézte. Ezzel megvédte ugyan a szemét a napfénytől, de jobban semmiképpen nem látott. Pontosan ezer éve, 996- ban jött rá egy arab tudós, hogy a homorú üveg alkalmas arra, hogy bármilyen tárgyat nagyítva mutasson, de ezt a felfedezést sokáig nem hasznosították. Végül egy ismeretlen olasz üvegcsiszolónak sikerült a XIII. században, a Velence melletti Muranoban elkészítenie a szemüveg ősét. Ez egyelőre csupán olvasó- szemüveg volt, amit az írás fölé kellett tartani. A fejlődés azonban nem állt meg. Az olvasóüvegből később nyeles üveg, az úgynevezett lomyon lett, aztán két üveget összekapcsolta, s ezt már szemüvegnek nevezhetjük. Évszázadokig vándorárusok hozták forgalomba, városról városra járva. Ma méreg szerint készítik számúnkra a szemüveget az optikusok, a szakorvosok által megállapított dioptria alapján. Mindenkinek szigorúan vigyáznia kell arra, hogy senki más ne használja a szemüvegét, mert az idegen szemüveg viselése - akár rövid időre is - ártalmasabb, mint ha egyáltalán nem lett volna rajtunk Szemüveg. A szemüveg viselése egyáltalán nem szégyen, sőt, egy csinos keret vonzóbbá, érdekesebbé teheti az arcot is. Ha az orvos javasolja, mindenképpen hordjátok, a látásotok érdekében. Ha pedig valaki egyáltalán nem tud megbarátkozni a szemüveggel, akkor még mindig nem kell feladni a reményt, hiszen lehetőségként ott a modern tudomány szülötte, a kontaktlencse, a „láthatatlan szemüveg.”-gyáMai feladványunk Tíz éven felüli megfejtőinknek két kérdést teszünk föl a „rejtvényfürthöz”. Az első kérdésre adott választ betűit a rejtvény fürt felső sorától kezdve vízszintesen haladva kihúzzuk, a megmaradt betűket összeolvasva megkapjuk a választ a második kérdésre is. A kérdések tehát: 1. Névelővel őszi munka. 2. Hagyományos őszi mulatság. A megfejtéseket október 18-ig küldjétek be a Gyermekek Háza címére (7100 Szek- szárd, Pf. 130.) A szerencsések a Gyermekek Háza által felajánlott bélyeg- és magnó- kazetta ajándékot nyerhetik. A szeptember 28-i feladvány helyes megfejtői között a szekszárdi Kadarka utcai Mogyorósi Krisztina (Dombóvár), Szabó Gábor (Lengyel), Nagy Bence (Szek- szárd) és Chras Gabriella (Tolna.) Az európai autózás kezdete A négykerekű autó története Gottlieb Daimlerrel kezdődik. Daimler egy Stuttgart melletti kisvárosban született. Apjának jólmenő sütödéje és péküzlete volt, és mint abban az időben az összes iparos, a család második gyermekét állami hivatalnokká szerette volna neveli, mivel ezek nyugdíjas állások voltak.- Gottlieb azonban nem vágyott erre, nem akart idős koráig akták között dolgozni. Ezért még a középiskola befejezése előtt elszegődött inasnak egy műhelybe, ahová már addig is sokszor járt, és ezzel a lépésével a gépeknek szentelte egész életét. Eltelt néhány évtized, és Daimler a feleségét egy olyan ajándékkal szerette volna meglepni 43. születésnapján, ami nem mindennapi. Ezzel azoknak a férfiaknak a sorát nyitotta meg, akik feleségüknek autót ajándékoznak. Nagy titokban több hónapig barkácsolt egy műhelyben. Rengeteg munka után született meg az első autó, amit úgy kell elképzelnünk, mint egy hintót, aminek nincsenek rúdjai, viszont az utasok lába elé és alá motor van beépítve. Miután átfestették és lelakkozták az egészet, Daimler úr segédei beindították a motort, és elindult az első autó, Rovarok, mint a világ urai? hangyacsoporttal kapcsolatban folytat jelentős értékű kutatómunkát, amibe 300, a tudomány számára eddig ismeretlen fajta tartozik. Azt nyilatkozta egyszer ez a tudós, hogy akárhányszor felfedezőútra indul, mindig talál egy új, ismeretlen fajtát, sőt, gyakran előfordul, hogy nem is egyet. Az emberek nem lennének meg a rovarok nélkül. Nekik azonban nincs nagy szükségük ránk, mert ha az ember eltűnne, ez egyik fajuk számára sem lenne végzetes, kivéve talán a tetűt, vagy a bolhát, de valószínű, hogy az ember helyett számukra megennék a majmok is, jobb híján. Ha a rovarok halnának ki, az káoszt okozna. Azért, mert eltűnnének a Földről azok a növények is, amiket a rovarok poroznak be. Ennek folytán az emlősök, madarak és más gerincesek képtelenek lennének növényi-, illetve rovartáplálékhoz jutni, tehát elpusztulnának. A Föld elveszítené termőképességét, mert nem lennének rovarok, hogy a talajt puhítsák, szellőztessék. A sivár, kopár Földet legfeljebb némi gyom bontaná, nem lennének erdők sem, így tehát - rovarok híján - szenvedés és kihalás fenyegetné az emberi fajt is. -bézséHa az emberi faj valami okból eltűnne a Földről, akkor vissza- állnak a megjelenése előtti egyensúly. Viszont ha a rovarok tűnnének el, akkor az emberek számára nem lenne mentség, nélkülük nem tudnánk tovább létezni. Mi lenne, ha az ember megsemmisítené önmagát? A rovarok lennének a világ urai? A válasz: igen. Bolygónkon most is sokkal több a rovar, mint az ember. A szárazföldi élőlények közül ők jelentek meg legelőször a Földön, kb. 400 millió évvel ezelőtt. Száz millió évvel később már megtalálható volt a mai élőlények mindegyike. Azóta a rovarok meghódították az egész szárazföldet és az édesvizeket, a tengereket és óceánokat azonban nem lepik el. Erre mindmáig nincs tudományos magyarázat, talán egyszer majd erre is rájövünk. A rovarokhoz képest az ember „újszülöttnek” számít, mivel alig egymillió éve jelentünk csak meg a Földön. E percben a bolygónk kb. 1.000.000.000.000.000.000 darab rovar repül, csúszik, mászik, vagy úszik. Ez azt jelenti, hogy összsúlyukat tonnában is csak rengeteg nullával tudnánk kifejezni. Ha csak a tudományosan megnevezett fajtákat vesszük figyelembe, akkor is meghaladja az ismert fajok száma a 750 ezret. A valós szám azonban sokkal nagyobb. Ismeretes, hogy a trópusokon mintegy 30 millió fajta rovar él. Belőlük többfajta van, mint az összes többi élőlényből együttvéve, ide számítva a növényeket, az állatokat és az egysejtűeket is. A rovarokkal foglalkozó tudósok szinten naponta felfedeznek egy új fajtát, amelyről eddig még senki sem tudott. Az egyik leghíresebb amerikai rovarkutató egy olyan A szorgalom mintaképe, a hangya aminek a legnagyobb sebessége 12 km/h volt. Mint az újításokat általában, így az első autót is kétkedve fogadták, a város újságjai dörgedelmes cikkekben óvták a polgárok nyugodalmát és biztonságát az új „veszedelemtől”, sőt, többször előfordult az is, hogy a lakosok kővel dobálták meg az autó ősét, így fejezve ki ellenszenvüket az új gép iránt. Néhány hónappal később pedig egy „jövőbelátó” újságíró azt jósolta egy cikkben, hogy „A benzinmotor érdekes szerkezet, de sohasem lesz az igazi lovas konkurense.” Ő még nem tudta, de mi már tudjuk, hogy ez hatalmas tévedés volt, s a cikket követő egykét éven belül sok autógyártó céget alapítottak, majd nemsokára Európa gazdagabb polgárai jóvoltából több tízezer autó rótta kontinensünk útjait. Győri Ágnes Az egy lóerős Daimler 1886-ból Szent László pénze Egyszer a kunok nagy sereggel megrohanták Kolozsvár falait és már erősen szorongatták a várost. Amikor Szent László király ezt meghallotta, tüstént hadat kiáltott és erős sereggel megtámadta a kunokat. Hullott a pogány, mint a fű a kaszás előtt, s aki tudott, lóhalálában menekült a magyarok elől. A magyarok pedig vágták, kegyetlenül aprították a menekülőket. Ekkor a kunok vezére hirtelen kibontotta az iszákját, ki a tarisznyáját is, s mintha magot vetne, a sok aranyat az üldöző magyarok elé borította. Erről példát vettek a többi kunok is, csak úgy szórták az aranyat, hogy a magyarokat megállítsák és az életüket megtartsák. Jól számított a kun vezér! Amikor a magyarok a sok kincset meglátták, egymás után leugráltak a lóról és kapkodták fel az aranyat. Megfeledkeztek a dicsőségről, meg a kunok üldözéséről, csak a kincsre gondoltak. László király egy ideig biztatta a vitézeket, hogy folytassák az üldözést, de hiába, mert a kincsvágy még a királyi szónál is hatalmasabb volt. Ekkor » szent király Istenhez fordult segítségért: — Uram, te segíts meg, éretted harcoltam! És íme, csoda történt: Isten a sok aranyat, amit a kunok a földre szórtak, mint kővé változtatta! Azon a vidéken sokáig mutogatták az aranyból lett köveket, amiket a nép Szent László pénzének hívott. Vicces! Egy kezdő autós összekoccan egy másik gépkocsival: — Hallja! Nem tud vigyázni? - ordít a sértett. — Vigyázni tudok, csak vezetni nem - feleli a kezdő. A rendőr megállít egy autóst: — Mondja! Ezt az ócska járgányt meri autónak nevezni, amivel száguldozik? — Dehogy is - védekezik az autós. — Hiszen akkor jogosítványt is kellene hozzá szereznem... — Biztos úr! Adna nekem egy igazolást, hogy most bírságolt meg gyorshajtásért? — Minek az magának? — Jól jön az, most akarom eladni az autót! POPKULTÚRA Müller Péter Sziámi egy veszélyes alak. Gondolkodásra késztet. Amikor az ember, engedve a nyomásnak, már-már az elhü- lyülés sok szempontból kényelmes állapotát választaná, s megelégedne mondjuk a Viva Tv Captain Jack-szintű tüneményeivel, Sziámi rendre előjön hol egy új hangzóval, hol egy válogatással, hol egy szerzői esttel, mint például legutóbb. GONDOLKOZZ!! - sugallja. Pedig sokszor éppen azt nem kéne. Mer’ akkor sok minden előjönne, aztán ha tovább gombolyítanánk a fonalat, esetleg még eljutnánk az egyik alapkérdéshez, nevezetesen, mi a túrót is keresünk mi még ebben az országban. Ahol az emberre szinte ráerőszakolják a rossz hangulatot, ahol lassan sikerül elérni, hogy mindenki egy bizonyos Tocsik Mártával keljen és ébredjen. Ahelyett, hogy ... Á, ezt hagyjuk. Szóval nemrég jelent meg CD-n Müller Péter Sziámi Egy vagy egy se címet viselő szerzői estje, amelynek műfaja „versek, dalok, vakrepülés”. Inkább a szövegek dominálnak, a zene ezúttal jóval kisebb szerepet kap. Megkockáztatom, nem is nagy baj, a brilliáns szövegek így még inkább az agyig érnek. Utána lehet megnézni a Viva legfrissebb slágerlistáját, s máris helyrebillen a világ. „Hogyan legyünk boldogok?- Nem tudja senki Hogyan legyünk boldogok?- Nem tart vissza semmi sem Hogyan legyünk boldogok?- Nem ez a kérdés Boldognak lenni Nem valódi érzés” Hajnóczy Csaba és csapata, a Kampec Dolores sem nyugszik. Legújabb kazettájukon - címe Zúgó - már csak két „rockszám-szerű” (idézet Haj- nóczytól) dal található, a többi zeneszám gyakorlatilag összefüggő egységet alkot, öt részre bontva. Bár a zenekar hangzása ismerős a régebbi lemezekről, azért a változások bizonyára sokakat meglepnek. „A zenei eszközök és a formai elemek használatában bátrabb és újszerűbb. Ez a vízió megfelelő körülmények esetén éppúgy megérinthet bárkit, mint a korábbi lemezek többé- kevésbé szokatlan, lüktetéseken és hangszíneken alapuló dalai” - véli Hajnóczy Csaba. A változásban jócskán „vétkesek” az új tagok is: Ágoston Béla - fúvóhangszerek és Hár- ságyi Péter - dobok, ütőhangszerek. Külföldön az anyag Rapid címmel jelent meg. KRZ Skorday Gabriella bátaszéki tanuló rajzát (képünkön), amit a Gyermekek Háza Szüret c. pályázatára készített, a Csordás Reklám képeslapként jelentette meg. Tíz éven aluli olvasóink segítsenek megtalálni a benzinkutasnak, hogy melyik csapból tölthető a benzin. papírbolt ajándékait a következő szerencsések nyerték: Darabos Tamás (Bonyhád), Németh Gusztáv (Budapest),
