Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-04 / 206. szám

4. oldal Dombóvár És Környéke 1996. szeptember 4., szerda Megyei Körkép — Pályáztak az olaj ellenében A közelmúltban tartott képviselő-testületi ülést Ko- csola önkormányzata, s en­nek egyik fő napirendi pontja a költségvetési terv félévi teljesítése, esetleges későbbi változása volt. A költségvetési tervben lé­nyegi módosulás nem történt, ám mind a bevételi, mind a kiadási oldalt megemelték, hiszen 46,5 millió forintos volt a bevételi terv, s e mellett 4,5 millió forintos működési hiányt terveztek, most pedig 50 millió forint fölé emelték a költségvetési terv bevételi ol­dalát. Ennek -sa korában hozott jelentős megszorító in­tézkedések - ellenére jelenleg is 3,5 millió forintos a költ­ségvetési hiánya a település­nek. A gond csökkentésére je­lentett volna lehetőséget, ha az önkormányzat folyószámla hitelt nyit, ám ezt a törekvést nem koronázta siker. A költ­ségvetési hiány másik csök­kentési módja az önkormány­zat részvényeinek értékesí­tése, amiről szintén határozott a testület. Ennek fő része a DÉDÁSZ részvények értéke­sítése volt, ami jelentős bevé­telnek számít. Ez önmagában több, mint 2 millió forintos bevételt jelentet, s így „mind­össze” 900 ezer forintos mű­ködési hiánya maradt az ön- kormányzatnak, amit a telepü­lésen igyekeznek majd vala­milyen módon megtakarítani. Az önkormányzat most már nem tervezi költségvetési hiányának pótlását hitelfelvé­tellel megoldani, ám a helyzet így sem rózsás Kocsolán. Talán megoldást jelent­hetne a falunak a megyei terü­letfejlesztési tanácshoz be­nyújtott pályázat, amit elvileg nem is adhattak volna be. Természetesen nem arról van szó, hogy az önkormányzati testület tagjai nem tudták, hogy kifejezetten a a hátrá­nyos helyzetűnek rangsorolt tamási környéki önkormány­zatoké a tényleges lehetőség, hanem arról, hogy a települési önkormányzat véleménye, és indoklása szerint Kocsola a hatályos törvényi rendelkezé­sek keletkezése után került a hátrányos helyzetű önkor­mányzatok közé. A pályázat egyébként az iskola olajfűtésről való átállá­sának támogatását célozza 3,4 millió forint összegben. Amennyiben - bár az önkor­mányzat a szükséges saját erővel sem rendelkezik - si­kerül megnyerni a pályázati pénzt, az azt jelentené, hogy az iskola fűtését egyedi gázfű­tésre alakítanák át, s ez két év alatt a teljes beruházási költ­séget visszahozná a megtaka­rítás révén. Az iskolában egyébként egy héttel korábban indult az oktatás, mint országosan, hi­szen idén két héttel hosszabb lesz Kocsolán a diákok téli szünete az átlagosnál, hogy a fűtési költségeken takarékos­kodni lehessen. A nyert egy hét mellé a további napokat talán szombati oktatással pó­tolják majd a településen, s így jelentős megtakarítást ér­hetnek el. A nehéz helyzet ellenére azonban az önkormányzat idén is támogatta a diákok be­iskolázását, s nem változik a napközis étkeztetés korábban megszokott támogatása sem. Azt - mondta a polgármes­ter - még nem lehet tudni, hogy ezen támogatásokat meddig tudják megtartani, ám ha a jelenlegihez hasonlóan nehéz helyzet állandósul, a szociális támogatásokból is faragni lesznek kénytelenek.- nagy ­Várják a szülői segítséget Vasárnap tartották a dombó­vári Illyés Gyula Gimnázi­umban a tanévnyitó ünnepsé­get, aminek egyik örömteli része volt, hogy bejelenthet­ték: Kapitány Eszter 3.b. osz­tályos tanuló kiváló tanulmá­nyi eredménye jutalmául a kistérségi területfejlesztési szövetség havi kétezer forin­tos ösztöndíját nyerte el. Azonban az már sajnálatos, hogy az igazgató tanévnyitó beszédében kénytelen volt arra kérni a jelen lévő szülő­ket, hogy lehetőség szerint támogassák a tanintézmény alapítványait, és figyeljék az adó jogszabályok változásait, hátha jövedelmük töredékét átutalhatják az iskolának. Mindezt azért mondta el be­szédében dr. Berta Bálint, mert az intézménynek jelen­tős fizetési hátralékai halmo­zódtak fel. A tényékhez tarto­zik, hogy a nagy múltú gim­názium idén dologi kiadásra mindössze 13 millió forintot kapott, s ebből csak energiára és élelmiszerre már az első félévben kénytelenek voltak 9 milliót áldozni. A helyzetet jellemzi az is, hogy az intéz­mény előtt áll még a fűtési szezon idei másfél-két hó­napja is, s az iskolát olajjal, a legdrágább energiaforrás fel- használásával képesek csak fűteni. Konferencia után egy kis szórakozás Nem használt a hazai pálya A vízműves napon a szekszárdiak diadalmaskodtak Mint arról lapunk szombati számában beszámoltunk, a II. Tolna Megyei Vízműves Na­pok rendezési jogát a Dombó­vári Vízmű Kft. nyerte el ta­valy. Tudósításunkban arról is olvashattak, hogy a megyei szintű rendezvény szakmaisága ellen senkinek nem lehetett ki­fogása. Azonban ugyanezt kell elmondani arról a sport- és sza­badidős rendezvényről, amiről még nem számoltunk be, de ré­sze volt az egész napos, nívós programsorozatnak. Szóval, miután a a neves előadók ko­moly vizes témáik kapcsán termett gondolataikat előadták, a sporté, a szórakozásé, a fel­hőtlen örömé volt a fő szerep a Vízműves Napok '96 elneve­zésű rendezvényen. Mint arról képünk is tanús­kodik, a vizesek a múlt hét pén­tek délutánján maguktól lették vizesek, hiszen a kosárlabda, a strandröplabda és a foci derby után már senki nem maradt szá­razon Gunarasban, ahol a me­gyei rendezvény szabad prog­ramja bonyolódott le. A hangulat mindvégig - késő estéig - jó volt, csak egyetlen dolog szomorította a vendéglá­tókat. Ez pedig abban állt, hogy egyetlen sportágban sem sike­rült győzelmet aratnia a Vízmű és a Gunaras Kft. közös csapa­tának. Mindenesetre az biztos, hogy ennek a rendezvénynek - vereség ide, vagy oda - csak nyertesei voltak. Zártabb formák és szabadabb megnyilatkozások Forradalmi pályázat Dombóváron (Folytatás az 1. oldalról.)- A bíráló bizottság vélemé­nye szerint általában a prózai, vagy a lírai művek voltak kifor­rottabbak?- Ez nehéz kérdés, hiszen a bizottság gondban volt, hogy mi számít erős műnek. Általában hajlamosak a Bu­dapesten kívüli irodalmi kö­rökről, vagy próbálkozásokról azt mondani, hogy perifériku­sak. Valójában azonban azt kell mondanom, hogy a pá­lyaművek színvonala, stílusa ennek a kornak jelentette a szintézisét. A pályázók sok helyen egyaránt használták a zárt formákat és a szabadabb megnyilatkozást jelentő ver­seket. A kiválasztott és díja­zott három pályamű mind­egyike két vers és egy próza volt, amelyek egyben voltak kerek, egész pályaművek, s szerintem ez tetszett meg a zsűrinek.- Érdekes, hogy a díjazott pályaművek nem dombóvári, vagy környékbeli alkotóktól származnak.- Prózában szerettünk volna Dombóvár környéki, vagy dombóvári eseményeket rögzíteni. Azonban ezzel el­lentétes szándékunk is volt, hiszen - bár a dombóvári MDF-szervezet írta ki a pá­lyázatot - a segítőtársaink kö­zött megemlíthetem a Tolnai Népújságot, amely a közzété­tellel segítette azt, hogy való­jában nagyobb legyen a merí­tés. Versnél természetesen mindegy, hogy honnan érke­zik, Tengelicről, Bonyhádról, vagy éppen Dombóvárról. Prózánál viszont az derült ki, hogy Dombóváron vagy nem voltak/ olyan '56-os jellegű események, vagy pedig még, vagy már nem bukkannak elő olyan részletek a forradalom­ról, amelyek érdemesek a megfogalmazásra. Ez azért is érdekes, mert egy lap hasáb­jain a közelmúltban éppen olyan híradásra bukkantam, ami ebben a témában éppen dombóvári vonatkozású volt.- Ha már megemlítette la­punkat, akkor rá kell kérdezni, mit jelent az, hogy a díjazott munkákat a Dombóvári Fórum című lap hasábjain publikálják, hiszen ez a kiadvány még nem ismert a városban.- Nyilván nem politikai indíttatásból, de ezeket a szerzőket szeretnénk megtar­tani, hiszen történelmi szem­léletüket megőrzendőnek, és közzétételre alkalmasnak ta­láljuk. Valójában ez azt je­lenti, hogy negyed évenként szeretnénk megjelentetni a lapunkat. Az első szám ün­nepi szám lesz, amit az ün­nep, vagyis október 23-a előtt hetekkel szeretnénk megje­lentetni. Utána pedig negyed évenként, ha megáll a lábán. Ez nyolc-tíz oldalt jelent majd három havonta, s a lap előre láthatóan meg is telik gondolatokkal, információk­kal. A három díjazott pályamű alkotói: Stekly Veronika (Bonyhád), Barabás Albert (Tengelic) és dr. Fodor László (Váralja).- nagy ­Hírmondó Önkéntes véradás Dombóváron A Vöröskereszt helyi szer­vezetének szervezésében holnap reggel kilenc órától délután kettőig önkéntes véradást tartanak a dom­bóvári kórház véradó ál­lomásán, amire minden önkéntes véradót szeretet­tel várnak. Tenyészszemle Újdombóváron A Magyar Ebtenyésztők Or­szágos Egyesületének dom­bóvári csoportja szeptember 7-én, az 1. és 5. fajtacsopor­tok részére tenyészszemlét tart az Újdombóvári - V. ut­cai - kiképző pályán. A te- nyészszemlére nevezni a helyszínen lehet. Álláskeresők figyelmébe A Tolna Megyei Munkaü­gyi Központ dombóvári ki- rendeltségén a következő ál­láslehetőségeket tartják számon munkanélküliek, ál­láskeresők részére: gépkezelő, szerszámkészítő, gépkocsi rakodó, bolti el­adónő, fűtésszerelő, kőmű­ves, építőipari segédmun­kás, nehézgépkezelő, általá­nos iskolai tanár, varrónő, felszolgáló, szerkesztő-ri- poter műsorvezető, képúj­ság szerkesztő, lakatos, te­hergépkocsi-vezető, aszta­los, kesztyűvarró, sertés­gondozó, üzletkötő, általá­nos iskolai tanító, gumisze­relő, autószerelő. Az állásokról bővebb fel­világosítást adnak a dombó­vári munkaügyi kirendelt­ség munkatársai személye­sen munkaidőben a Beze- rédj utca 14. szám alatt, vagy telefonon a 466-338- as, és a 466-835-ös telefon­számon. Diáksiker matematikából A nyáron rendezték meg az országos Kalmár László ma­tematika tanulmányi ver­senyt, amin a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium 8/3. osztályos tanulója, Ha­mar Gergő több ezer diák közül az igen előkelő 11. he­lyen végzett. Jegyzői fogadóóra Ma a dombóvári városházán tartja fogadóóráját dr. Frel- lemé Kovács Ágnes Dom­bóvár város jegyzője, 9-15 óráig. Várong turistaszállóra pályázik Várong község önkormányzata a területi kiegyenlítést szolgáló 1996. évi fejlesztési célú támogatás elnyerésére nyújtott be pályázatot a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanácshoz. A pályázat benyújtásáról az elmúlt hét hétfő­jén, rendkívüli önkormányzati testületi ülésen határoztak a testület tagjai. Mint azt megtudtuk, az ön- kormányzat községi vendég­ház, turistaszálló kialakításá­hoz kért pályázati segítséget a területfejlesztési tanácstól, s a tervezett helyek kialakítását a községháza tetőterében valósí­tanák meg. A pályázatban szereplő fej­lesztés indokai között szerepel, hogy a a község fekvésénél fogva kedvező idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik, s a megye nyugati határán, jelen­tős fürdőhelyek közelében fekszik. Várongtól ugyanis mindössze 11 km-re található Igái, s 30-40 kilométernyi tá­volságban elérhető onnan Gu­naras vagy éppen Tamási is. A pályázatban azt is hangsúlyoz­zák, hogy a vízi turizmuson kívül figyelemmel kell lenni arra is, hogy a község közelé­ben szintén komoly turisztikai vonzerőt jelentő erdőségek - Gyulaj és a somogyi erdősé­gek - fekszenek. Lévén a köz­ség ezen tulajdonsága eddig kihasználatlan volt, s a telepü­lés az elmúlt két évtizedben puszta létéért küzdött, a pályá­zati anyag jelentősége sem ki­csi. Szerencsére a községet mára a kihalás, az elnéptelene­dés veszélye nem fenyegeti, így - az indoklás szerint - ezért sem volna kidobott pénz a területfejlesztési tanács ré­széről, ha a pályázati összeget az önkormányzat megkapná. Az persze a gondok közé sorolható, hogy a pályázati kií­rás szerinti önrészt az elkép­zelt fejlesztéshez nem tudja előteremteni a várongi önkor­mányzat, így kénytelenek a szükséges teljes összeget a te­rületfejlesztési tanácstól igé­nyelni. Ez persze - írják a pá­lyamunkában - nem jelenti azt, hogy az önkormányzat az általa foglalkoztatott három közhasznú munkással ne tudná a költségek egy részét kivál­tani, azonban ez csupán töre­dékét jelentené a teljes beru­házásnak. A pénzügyi gondokkal küzdő önkormányzat a kitűzött célok eléréséhez 5 millió fo­rintra pályázott, amiből előre láthatóan az építési munkák 3,8 millió forintot, míg az egyéb költségek 1,2 millió fo­rintot tennének ki. Az indoklásában az is sze­repel, hogy dr. Ferge Zsuzsa tanszékvezető egyetemi tanár a tervet támogatja, hiszen a fa­lusi turizmus területén már ed­dig is ért el eredményeket Vá­rong. - nagy ­Jegyzet írta: Nagy László A holnap lesz szép ? M ielőtt jó tanévet kívánt a város tanulóinak és tanárai nak Tóth Attila polgármester, szólt arról is, hogy az idei nem csak a millecentenárium, hanem az olimpia éve is. Atlantában az első magyar aranyat éppen a dombóvári származású Rózsa Norbert nyerte. A szakmunkásképző inté­zet új tornacsarnoka pedig, - mondta - zálogául szolgálhat a most felnövekvő nemzedékek jövendő hasonló eredménye­inek. A tanévnyitó valóban hangulatosra, tartalmasra, s üdí­tően tömörre sikerült. A versmondók mellett a városi zeneis­kola növendékei is közreműködtek a műsorban, s a fúvósok a Himnusz és a Szózat előadása mellett háromszor is főszere­pet kaptak az ünnepségen. Egy, a műsorban szintén közreműködő fiatalember a Zo­rán által magyarított nótát adta elő a diákokkal, szüleikkel, tanárokkal teli lelátó és karzat előtt, megérdemelt nagy si­kerrel. '\Jekünk a holnap lesz majd szép - szólt az ének. A tegnap 1V holnapja, az 1996/97-es tanév első napjai már meg­kezdődtek. Hogy a szép dal kinek ígért igazat, s kinek nem? Majd elválik.

Next

/
Thumbnails
Contents