Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-14-15 / 215. szám
1996. szeptember 14., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal A világméretű pókháló szekszárdi szövögetője Ahol a távolságot tizedmásodpercekben mérik Földi István, gépeinek társaságában fotó: ótós Réka Az Internet-végpontról azt gondolná a laikus, hogy egy nagy becsben tartott, ezüstösen szikrázó, soklyukú konnektor, valami pazarul berendezett, kulcsra zárt irodában. De nem. Az Internet- csatlakozás - legalábbis a szekszárdi Terra Kft-nél - egy munkahely, álmos, lekapcsolt monitorú számítógépekkel, s más kiegészítő berendezésekkel, zsinórok, vezetékek garmadával. Az izgalmas kérdésre, hogy hol a végpont, az ügyvezető igazgató, Földi István így felel: — Ez az egész az. És így van jól, ha nem történik semmi, ha csak az apró piros lámpácskák égnek, akkor folyik a forgalmazás, baj nélkül. Szekszárdon ez év eleje óta vannak Internet-végpontok. A főiskola ingyen jutott hozzá, ebből következően tovább nem adhatja a lehetőséget, mások nem léphetnek az információs sztrádára az intézmény közvetítésével. A megyeszékhely egyedüli szolgáltatója a Terra Kft. Dicsekedni nincs okuk, egyelőre még veszteséges „a bolt”, ötvenen sem szálltak be, ám ha a gazdagabb országok példája ragadós, és hazánk átmeneti válságainak egyszer vége szakad, talán lesz pénz ilyen „kedvtelésekre” is. A világméretű pókháló (World Wide Web) szekszárdi szövögetője, Földi István így összegzi az előzményeket, s az eddigi tapasztalatokat: — Amerikában már a hatvanas évek óta létezik Internet, de eleinte kizárólag katonai célokat szolgált. Abból indultak ki, hogy ha egy bombatalálattól megsemmisül egy számítógépes hálózat központja, akkor az egész rendszernek „lőttek”. Kísérletezni kezdtek hát olyan hálózat kiépítésén, melyben nincs kitüntetett központi gép, hanem mind egyenrangú, s ha valamelyik kiesik, kerülő utakon tovább vihető az információ. Csakhogy a kutatásokat tudósok végezték, a tudósok körül egyetemisták ténykedtek, s a diákok megjelenésével megkérdőjeleződött a rendszer titkossága - így került ki az Internet a polgári életbe. A modem, könnyen kezelhető programok megjelenése hozta 2-3 évvel ezelőtt a robbanásszerű elterjedést. Most állítólag havi 10 százalékkal növekszik az Internet-használók száma a világon. Az USA-ban érdekes módon az idősebbek, az ötvenévesek körében vált hirtelen népszerűvé mostanában, nálunk egyelőre az iskolák, az első „fogyasztók”. Mi programokat készítünk bankoknak, cégeknek kül- és belföldre. A kapcsolattartáshoz, elektronikus levelezéshez szükségünk van az Internetre, de a környéken nem volt hozzáférési lehetőség - Budapesten keresztül meg túl sokba került -, ezért magunk létesítettünk egy végpontot. Gyakorlatilag márciustól kezdtük a szolgáltatást. Hogy miket tud az Internet, arról napokat lehetne beszélni. A legmeghökkentőbb mennyiség, a sebesség, és az, hogy mindez - akár egy villámgyors dél-amerikai üzenetváltás is szekszárdi telefontarifáért megoldható. Minderről az ügyvezető igazgató így beszél: — A képernyőn bármilyen szövegrészre rákattintok, egy villanás alatt elém tárul egy anyag, függetlenül attól, hogy az Skóciában vagy Ausztráliában van. Valószínűleg lehívhatnék egy 8-10 millió karaktert tartalmazó olyan leírást is, ami röviden, tömören ismertetné az Internet lényegét. Úgy kell elképzelni ezt az egészet, mint egy speciális telefonhálózatot, melyben gépek gépekkel kapcsolhatók össze, s hogy én mit kívánok elküldeni - szöveget, képet, programot, hangot - az teljesen rajtam múlik. A néhány oldalas elektronikus levél 2-3 másodperc alatt kinn van Amerikában. Információ tizedmásodpercek alatt szerezhető. Például a földrengésről, ami Salt Lake City-ben volt, hamarabb tudtunk, mint az MTI, mert éppen belehallgattunk egy ottani beszélgetésbe. Az Internetről való vélekedés nagyjából olyan most, mint amikor az első autók megjelentek: „Nem rossz, de egy jó ló otthagyja!” Az ajó ló viszont nem sokat fejlődött az elmúlt száz évben . . . Wessely Kábítószerhez, alkoholhoz, dohányzáshoz hasonló szenvedéllyé válhat az internetezés. Az amerikai pszichológusok most lezajlott éves kongresszusán először fogalmazták meg az Internet-függőség veszélyét, amelynek legfőbb áldozatai a nők. Kimberly Young lélekgyógyász asz- szony, a pittsburghi egyetem tanára a világméretű számítógépes hálózatot használók mintegy 400 fős csoportját tanulmányozva meghatározta a függőség klasszikus jellemzőit. Az érintettek heti 38 és fél órát töltöttek el a képernyő előtt. A „normálisnak” minősített 100 tagú kontrollcsoport tagjai viszont mindössze 4,9 órát intemeteztek - ennyivel is kielégítették szakmai és magánjellegű kíváncsiságukat. Internet-kór A beteges Internet-függőség független az életkortól. Young professzor asszony 14-70 év közötti nők, férfiak szokásait elemezte. Maga is megdöbbent, hogy a gyengébb nem tagjai az esendőbbek. A 396 Internet-kórosból 239 lány és asszony volt. Különös vonzalommal viseltettek a világot átölelő számítógépes hálózat „chat- boxai”, csevegőfolyosói iránt, ahol legtöbbször álnéven, ekként mindennemű kínos következmény nélkül, gátlástalan kitárulkozással tették közzé véleményüket, eresztették szabadra - elsősorban szexuális - fantáziájukat. Az internetezés iránti kóros vonzalom bizonyítékai: sokan képesek voltak éjjelente fölkelni, hogy száguldozhassanak az adatpályákon. Különösen szélsőségesnek számít egy háziasszony esete: Internet- szenvedélyétől hajtva föladta mindaddig boldog családi életét és elvált a férjétől, gyerekeitől. Young pszichológus asszony persze erre is megtalálta a lélektani magyarázatot: ez az asszony olyan ismerősibaráti társaságot alakított ki az elektronikus hálózat révén, ami által nem csupán saját személyisége, hanem emberi kapcsolatai is átértékelődtek. Internet-elvonókúra pedig egyelőre nem létezik. Istentiszteletek Szekszárdon Római Katolikus Szentmisék: Szombat 17.00 Újváros. 18.30 Belváros. Vasárnap 7.30 Újváros. 9.00 Belváros. 10.00 Újváros. 11.00 Belváros. 18.30 Belváros. Református Istentiszteletek: 9.00 Kálvin tér (gyermekistentisztelet). 10.00 Kálvin-tér. 18.00 Kálvin tér. Evangélikus Istentiszteletek: Vasárnap: 9.30 óra Luther tér (minden páros héten német áhitat). 10.00-kor Luther-tér. Metodista Istentiszteletek: Szerda 17.30 óra Munkácsy u.l. Vasárnap 10.00 óra Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). 17.30 óra Munkácsy u. 1. Baptista Istentiszteletek: Szerda 17.30 óra Dózsa Gy.u. 1. Vasárnap 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Aki pedig a legnagyobb köz- tetek az legyen szolgátok! Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik és aki megalázza magát, felma- gasztaltatik. Mt. 23,11-12. Az Isten tisztelete nem ér véget a vasárnapi istentisztelet záróénekével. Megdöbbentő találkozások keresztelőre jelentkezőkkel, házasságukra Isten áldását kérőkkel, indítanak arra a felismerésre, hogy még az egyházhoz ragaszkodók között is hatalmas a tájékozatlanság. Az istentisztelet hangulata, szép beszéde csak romantikus emlékként él és nem mentődik át a hétköznapokra. Az esküvőn kimondott „hol- tomig-holtáig” nem szójáték, hanem egy életre szóló elköte- lezés. A keresztelőn a kereszt- szülők által elmondott hitvallás és fogadalomtétel több mint egy szép ünnep érdekes része. A konfirmációi hitvallás nem csak egy folyamat lezárása, hanem egy egész életre Jó hír szóló állomás, melyben a hit hatalommal telik meg. Esküdözünk, fogadalmakat teszünk, megpróbálunk eleget tenni az egyház elvárásainak, de a megkapott kegyelem, a megszerzett tudás nem válik életünk meghatározó részévé, tehát Isten felkínált kegyelmével nem tudunk mit kezdeni. Felnézünk azokra, akiket nagyra tartunk, lenézünk azokra, akik nyilvánvalóan alattunk vannak, csak közben magunkra felejtünk nézni, pedig Istennek minden ember fontos. Johann Gyula Bódás János: Ki van jelölve a helyed Azért van a síró, hogy vigasztald, és éhező', hogy teríts asztalt. Azért van seb, bekösse kezed. Vak, elhagyott azért van, hogy vezesd Azért van annyi árva, üldözött, hogy oltalmat leljen karod között. Azért roskadnak mások vállai, hogy terhüket te segíts hordani. Az irgalmat kínok fakasztják, s mélység felett van csak magasság Ha más gyötrődik, vérzik szenved, azért van, hogy te megmutathasd, hogy mennyi szeretet van benned. Megmutattad-e néha legalább? Enyhült, s szépiilt-e tőled a világ? Vagy tán kezdettől támadt foltra folt ott is, ahol eddig minden tiszta volt? Mi vagy? Vigasznak, írnak szántak menedéknek, oszlopnak, szárnynak. Ki van jelölve a helyed, ne nyugodj, míg meg nem leled, csak ott leszel az, aminek rendeltettél. - Másként rideg, céltalan lesz az életed. Mag leszel, mely kőre esett, elkallódott levél leszel, mely a címzetthez nem jut el. Gyógyszer, ami kárba veszett, mit sohse kap meg a beteg. Rúd leszel, de zászlótalan, kalász leszel, de magtalan, cserép, miben nincsen virág, s nem veszi hasznod sem az ég, sem a világ. Levélváltás a pincehelyi kórház ügyében Sokszor, sokféle nézőpontból foglalkoztunk az utóbbi időben lapunk hasábjain az egészségügy reformjával, s ezen belül a pincehelyi kórház sorsával. Az ott élők sokáig bíztak a felsőbb hatalmak megértésében, saját összefogásuk erejében, s reménykedtek, hogy nem vehetik el tőlük csak úgy azt, amire nekik szükségük van, amitől az életük függhet. A remény azonban mára szertefoszlott, helyét a csüggedés vette át. Az ott élő emberek elkeseredettségét jól tükrözi az alábbi levél, amelyet a kórházmentési kísérlet fő mozgatómgója, egykor lelkes szervezője, Juhász Jánosné juttatott el szerkesztőségünkhöz. Bár a címzett konkrét személy - akinek válaszát is közöljük alább -, a tartalom közérdekű. Levél dr. Benkő András Képviselő Úrhoz Tisztelt Tanár Úr! Bocsásson meg, ha nem mint képviselőt szólítom meg, de úgy érzem és velem együtt azok, akik az én közreműködésemmel, vagy anélkül önre szavaztak, hogy nem képvisel minket. Mit mondjak most azoknak az embereknek, akiknek annak idején becsületes, igazságos embernek mutattam be Önt? Miért nem volt velünk a bajban ? Miért nem harcolt velünk a kórházunkért? Nem képviselte a lakosság érdekeit, azokét, akik bíztak Önben és szavazataikkal ennek hangot is adtak. Ezért lehet Ön most ott, ahol van. „Egészségügyi Racionalizálás’’ címén politikai érdekeknek rendelik alá egy adott terület amúgy is nehéz sorsú lakóinak egészségét, biztonságérzetét. Miért bólogatott együtt egy párttal, aki nekünk rosszat akar. Nem állt mellénk amikor arra a legnagyobb szükség volt. Nem a lakosság érdekében tevékenykedett, hanem azon vezetők érdekeit képviselte, akik aktív kórházunkból ápolókórházat akarnak csinálni. Képviselt egy olyan lobbit, amely egyértelműén megfosztotta volna a lakosságot az aktív kórházi ellátás lehetőségétől. Mi lesz velünk? Úgy szűnik meg a kórház, hogy nincs biztosítva az ellátásunk Ott „fenn ” mil- liárdokkal dobálóznak és azt a sok pénzt rajtunk spórolva akarják összeszedni?! Sok ember fog meghalni, mert nem jut időben orvosi ellátáshoz Felkészült-e a lelkiismerete Önnek és az Önnel együttgondolkodóknak, hogy számoljon azokkal az emberekkel, akik azért „mennek el”, mert nem jutottak időben orvosi segítséghez? Üdvözlettel egy Önt valamikor csodáló taníwánya: Juhász Jánosné, Pincehely Tisztelt Juhász Jánosné! Levelét olvasva az Ön energikus és önzetlen tevékenységére gondoltam, amit a kórház fejlesztése, fenntartása érdekében tett, ezért megértem indulatait, bár sajnálom, hogy nem személyesen fordult hozzám. Úgy érzem leveléből hiszi is, amit leírt. Ezt is megértem, de szemrehányásait nem fogadom el, igazságtalannak tartom. Nem fogadom el, hogy a nagyobbik kormányzó párt rosszat akar az embereknek. Igen nehéz helyzetben kell talpon tartani az országot és megvalósítani az átalakulást, többek közt az egészségügyet is, amelyről Ön is és az orvosi szakmai közvélemény is nidja, hogy drága és alacsony hatékonyságú. Tudom: igen sok rossz és sikertelen próbálkozás volt (mondhatnék keményebb jelzőket is) a kormány sok hibát követett el és bizonyára még fog is, az egészségügy reformja során. Sajnos működött a fűnyíró elv, ez ellen sokszor szóltam, ott ahol egy kormánypárti képviselő szólhat az egészségügyi munkacsoportnál, frakcióban, a Minisztérium illetékeseinél, az államtitkárnál és a miniszternél. Ezt tettem és probléma és megoldás orientáltan, nem zajosan és sértődötten, hisz meggyőződésem, hogy így lehet eredményesen ténykedni. Figyelemmel kísértem a dolgokat, tájékoztattam és segítettem az illetékeseket a döntés előkészítésében. Az illetékeseken természetszerűen a város polgármesterét, és a mindenkori kórház vezetéséi értem, mert nem akartam egyetlen helyi lobbyhoz sem csatlakozni. Nem vállalkoztam viszont arra, hogy helyettük vállaljam a döntés felelősségét, hisz erre sem jogom, sem szakértelmem. Ez Tamási város önkormányzatának a jogköre, szakmai oldalról pedig az egészségügyi illetékes szervek feladata. Arra sem éreztem magam illetékesnek hogy 1996. első felében bármilyen átalakítási alternatíva mellé álljak (akkor még a megyei integrálás és vegyes típusú aktív ápoló kórház működtetése között lehetett reálisan választani), ez, amint előzőleg írtam, a Tamási önkormányzat és az egészségügyi szervek feladata. Nem vagyok egészségügyi szakember, sem önkormányzati képviselő. A rendszerváltás idején Tamási város vezetőjeként tapasztaltam, a kórházat a környékkel összefogva közösen lehet működtetni, fenntartani, megmenteni, mert már akkor is burkolt támadások érték Terveim voltak ezt létrehozni, de az önkormányzati testiilet nem engem választott polgármesternek. Bonyhád a rendszerváltás óta környékével együtt szakmailag igen jó helyzetbe hozta kórházát, nálunk elveszett az idő, ami felett már nincs hatalmunk, ezért most Bonyhád megmenekül, pedig a népesség területi megoszlása, a kórházsűrűség ott indokolná a csökkentést. A műszerezettség és az egyéb szakmai mutatók olyanok hogy szakmai oldalról nehéz védeni intézményünket. Nem is szakmai síkon, hanem az ellátatlanná váló emberek érdekében kell érvelni, ebben egyetértünk Kompromisszumos megoldást kell találni, az emberek ne kerüljenek rosszabb helyzetbe, mint voltak Sajnos a sok tétovaság miatt ez évben is lehetőségek úsztak el, de még van többféle megoldás, remélem sok mütdent közös akarattal még vissza lehet fordítani. Az előző kórházi vezetésnek is segítségére voltam, ha kéri a jelenlegi ( eddig még nem tette meg), nekik is rendelkezésükre állok Az első félévben sokszor szerveztem megbeszélést a minisztérium vezetői, az önkormányzat és a kórház vezetői között. Voltak eredmények is, de néhány hónapja nem az én hibámból ezeket nem sikerült realizálni. Annyi hibát követtem el, hogy tevékenységemnek nem csináltam reklámot, akkor most Önnek nem kellene válaszolnom, köszönöm, hogy erre lehetőséget teremtett. A „bólogatás” szó valószínűleg a dolgok hiányos ismerete miatt került a tollára, dicsekedni nem szeretek azzal, hogyan szavaztam, most sem teszem. Ezt is talán megbánom, hogy leírtam. „ Ottfennt milliárdokkal dobálóznak " gondolatról annyit, tényleg van pazarlás, amit sikerült mérsékelni, azon vagyunk hogy egyáltalán ne legyen, spórolni viszont az országnak spórolunk. Gondunk van arra is. hogy a hátrányos helyzetű térségeket felzárkóztassuk Ezen a téren körzetünk a területi kiegyenlítő pénzekből lényegesen többet kap, mint a megye fejlettebb része. Mint írtam, eddig sem csatlakoztam, s ezután sem fogok csatlakozni egyetlen helyi lobbi mellé sem. Szeretném ha közreműködésemmel az adott helyzetből elérhető legjobb megoldás szülémé, a döntés felelőssége viszont nem az enyém. Munkahelyekről, emberi sorsokról van szó. Remélem, több kérdést és félreértést sikerült tisztáznunk, de erre e pár sor kevés. Tisztelettel köszönti Ont: Dr. Benkő András országgyűlési képviselő
