Tolnai Népújság, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-31 / 203. szám

1996. augusztus 31., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal Rejtett értékeink Dingha Sándor gondolatai „A kőmívest, ha egyik téglát a másik után a levegőbe rakná, hogy falat építsen, s természetesen egyik tégla a másik után lepottyanna, be­vinnék a megfigyelőbe, a ta­nítót ellenben senki figyel­mére nem méltatja, ha ha­sonlót mível, legfeljebb még komolyan kérdőre vonják, hogy a tégla nem maradt a levegőben”. Vérbeli tanárember írta e so­rokat pályája alkonyán, ami­kor keserű csalódásoktól sem mentes, de mindenképpen gazdag és mélyre látó tapasz­talatait összegezte egy külö­nös és izgalmas műben. Életé­ről legtöbbet és legteljeseb­ben a Garay Gimnázium 1941-ben kiadott évkönyvé­ből, Faludi Ferenc igazgató nekrológjából tudhatunk meg, ezért ezt idézzük. „Megbol­dogult kartársunk Csejte Nyitra megyei községben szü­letett 1871. szeptember 2-án. Középiskoláit a pozsonyi evangélikus gimnáziumban végezte. Tanári oklevelét 1903-ban a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg, miután a po­zsonyi evangélikus hittudo­mányi főiskolát elvégezte. A következő 1904. évben tanítói oklevelet is nyert. Tanári pá­lyáját 1898-ban a kisújszállási evangélikus főgimnáziumban kezdte, majd két évi további tanulmányok után 1901. év nyarán a pozsonyi állami fő­reáliskolához került. Itt szol­gált az összeomlást követő évig, amikor a csehek kiutasí­tották. 1919. októberében a szekszárdi állami főgimnázi­umhoz nyert beosztást és itt szolgált 1934. szeptember 1- jén történt nyugdíjbavonulá- sáig. Gyomron kis villát vett, ahol feleségével visszavo­nulva töltötte a nyugalom napjait 1941. május 18-án be­következett haláláig”. Egyéniségéről az igazgató nemcsak a zárkózottság és munkába temetkezés vonásait rajzolja, hanem azt is, hogy „a századvégi tanárság kiváló képviselője volt. Tekintélye a hatalmas tudáson, a kemény számon kérő erőn és az ön­magát nem kímélő köteles­ségteljesítésen nyugodott..., szaktudásán kívül irodalmi munkássága is megkülönböz­tetett helyet biztosított neki.” Az intézet értesítőjébe Jókai­ról írt, Széchenyiről önálló műve jelent meg. Ez utóbbi, amelyből már a bevezetőben idéztünk, 1927. júliusában látott napvilágot Szekszárdon, a Tolnavárme­gyei Közmívelődési Egyesü­let kiadásában. A Molnár Nyomdában készült 223 olda­las könyv, amelynek címe A filozófia Széchenyi Hitelében noha az első filozófiai mű szűkebb pátriánkban, még­sem ezért érdekes. Önvallo­más és gazdag pedagógiai ta­pasztalat-gyűjtemény, való­ságos javaslati tárház. A szerző önmagát sem kímélve írja például: „Igazán gyakor­lati nevelés-oktatástanunk nincs, ennek következtében a magyar tanár az egyetem el­végzése után úgyszólván élői­ről kezdi a tapasztalást, mintha előtte még nem taní­tottak volna, kétes eredményű kísérletezés tárgyává teszi a magyar gyermeket s elkövet nem egy olyan hajmeresztő hibát, mint e sorok írója, aki tanári működésének első évé­ben első éves realistáknak a finnugor összehasonlító nyelvtudomány alaptételeit magyarázta. . .” Gondolatainak kifejtéséhez Széchenyi műve jószerivel csak ürügy, bár azt tárgya szempontjából rendszerezi és alaposan elemzi. Megálla­pítja, hogy a legtehetségeseb­beket kellene a tanítói pályára vinni, igen gondosan megfi­zetni. „A görög rabszolgára bízta gyermeke nevelését, s bizonyára nemcsak ezért, de megjárta; a magyar gyermeke nevelőjét páriává tette s Isten csodája, hogy még áll romla- dék alakjában hazánk”. Szé­chenyivel vallja: „nem az is­meret mennyisége, hanem megemésztése és rendezett­sége teszi az embert okossá”, 20-30-nál nagyobb osztálylét­szám esetén a tanító óra he­lyett „legfeljebb csak népgyű­lést tarthat”. Szavai kemé­nyek, de igazak. A kortársak azonban aligha örülhettek a következő, eredeti és nagy­szerű gondolatnak: „A nem­zetnevelés egyik legnehezebb kérdése, miképp óvhatjuk meg az iskolából kikerülő if­jabb nemzedéket az idősb nemzedék erkölcsi fertőzésé­től s mely esetben módosíthat legalább valamennyire a fiatal nemzedék az idősbnek erköl­csén”. Dingha Sándor nem­csak gondolataival, tetteivel is ezt az ideált szolgálta, műve ezért is érdemes korunk fi­gyelmére. Dr. Töttó's Gábor Néhány sztár útra kelt Csengeri Ottilia és barátai Simontomyán Szép kis kötetke születne, ha valaki megírná a végül is kútba esett idei simontornyai nyári színház történetét. Valószínű, hogy nem akad rá vállalkozó, bár nem lenne teljesen tanulság nélkül való mese. Ha a nyári rockopera-színház el is maradt, volt egy zenés színházi előadás, mely körülbelül ötszáz ember­nek okozott csalódást a simon- tomyai vár ódon udvarán, és még néhány száznak a falakon kívül rekedve, a Vár téren. Természetesen kellemeset... Olyannyira volt „csalódott” a publikum, hogy nem túlzás fer­geteges sikerről beszélni Csen­geri Ottilia énekes-színész és sztárelőadó barátai múlt vasár­napi simontornyai fellépése kapcsán. Csengeri, a Rockszín­ház volt, és az Operettszínház jelenlegi „musical-primadon­nája” a várakozáson felül kitett magáért, s aligha véletlenül: ta­lán bizonyítani is akart első ön­álló estjén. Bizonyítani, hogy, ha ma még nem ő a legjobb táncos-énekes, akkor hamaro­san ő lesz az. Egy magyar sztár­tól általában azt szoktuk meg, hogy, ha jól énekel, nem tud táncolni, (vagy fordítva), ha táncolni is tud, kicsit molett, vagy öregecske, ráadásul az első három jó kritika után erős művészi öntudatot alakít ki. Nos, Csengeri Ottilia valahogy megtörni látszik ezt a hagyo­mányt. Hangja, mozgása vetek­szik egymással, fiatal, szép, és tiszteli a közönséget. Egyszóval profi. Tíz klasszikus dalt, musi­cal-betétet, tánc-produkciót láthattak-hallhattak tőle, szín­padra lépett a Jézus Krisztus Szupersztár Mária Magdolnája, Kim a Miss Saigonból, Krisztin Az operaház fantomjából (Bíró Eszterrel, valamint Sasvári Sándorral oldalán), felcsendült a jól ismert Kander-Ebb-féle New York, New York, s egy má­sik Webber-darabból a Shel- dom Bloom című dal, s nem utolsósorban a számára fordí­tott Niel Sedaka-szám, az Egy lány, ki útra kelt. Hangja hol démoni mélységekben fest, hol lírai magasságokba emelkedik ártatlanul. Ha kell, nem sze­rénykedik, olyan táncfigurákba „áll bele”, amelyeket csak vi­lágnagyságoktól veszünk ter­mészetesnek, mindenki mástól lélegzetelállítónak hat. S nem csak egy lány kelt útra, elkísérte őt néhány sztár is, az említetteken kívül Bar- dóczy Attila, és két táncos: Bakó Gábor és Radies Endre, (az est főszereplője utóbbival aratta talán legnagyobb sikerét egy spanyol tánccal, a Voláré- val). És Vikidál Gyula, a ma­gyar rock, és rockopera nagy öregje. A színházkerülők job­bára az István, a király Koppá- nyára emlékeznek, az elmúlt évtizedben azonban „rendesen” belekerült a rockopera-színpad mókuskerekébe. Ezen az estén énekelt a Légy jó mindhalálig című magyar musical-bői, volt Pilátus a Jézus Krisztus Szu­persztárból, és volt takarító, nem tévedés. Az előadás előtt ugyanis zápor áztatta a várud­var színpadát, és Vikidál nem volt rest feltörölni a deszkákat, nehogy a lány megcsússzon a színpadon. Mert ezen az estén mindenki mindent megtett a sikerért. Hu­szonöt szponzor Szegedről, Tamásiból Simontomyáról, a félezer hálás néző, szintén majd’ az ország egész területé­ről, a szervezők, a rendezők, a roadok, az előadók. A kételke­dőket nemcsak az est színvo­nala győzhette meg, mert ez a buli anyagilag sem volt bukás. S ha valami lapos tanulság kí­vánkozna ide, legyen annyi: lám, vidékre sem csak haknizni jönnek a sztárok. Sőt. (tf) Tudnivalók a pápai szentmiséről A Győr-Moson-Sopron Me­gyei Rendőr-főkapitányság tá­jékoztatót adott ki a pápai szentmise résztvevői számára. Mint ismeretes, II. János Pál pápa szeptember 7-én a Győri Ipari Parkban tart szentmisét. Az esemény helyszínét és a mellette lévő parkolókat kizá­rólag az M 1-es autópályáról lehet majd megközelíteni. Az útirányt az M 1-es autópálya győri szakaszán, a győri cso­mópontok előtt sárga színű táblák jelzik, amelyeken a pápa címere, a „Győri Ipari Park” felirat, valamint az út­irányt mutató nyíl látható. A táblákat a látogatók a zöld színű útirányjelző táblák alatt találják. A Győrből gépkocsi­val érkezők szintén az autópá­lyáról juthatnak el a mise szín­helyére. Az autópályára felhaj­táshoz a 82-83-as számú főút­vonal Marcalvároson keresztül futó szakaszának Ménfőcsa- nak melletti csomópontját ja­vasolja a rendőrség. A látogatók nagy száma mi­att a parkolóhelyek elfoglalása legalább hat órát vesz majd igénybe. Reggel nyolc órára mindenkinek a mise helyszí­nén kell lennie, a parkolóktól gyalog 20-25 perc alatt lehet megtenni a távolságot. A rendőrség kéri, hogy a látoga­tók elinduláskor vegyék figye­lembe ezt az aránylag hosszú időt és azt, hogy torlódásokra is számítani kell. A parkolót már hajnali egy órától el lehet foglalni, sőt a közelben kijelölt ideiglenes kempingben már az előző nap sátrat lehet verni. A parkolót a mise befejezte után előreláthatóan déli egy órától lehet elhagyni. A parkolóban 1400 autóbusz és 7700 sze­mélygépkocsi részére alakítot­tak ki helyet. A nagy forgalom miatt fontos,, hogy az autósok jegyezzék meg a szektorok és a parkolóutcák jeleit, hogy a mise után járműveiket megta­lálják. A csoportos utazás au­tóbusszal vagy vonattal min­denesetre célszerűbbnek lát­szik. A kijelölt parkolóterüle­ten kívül leállított járműveket a rendőrség elszállíttatja. Bír­ságot nem kell fizetni, de a szállítás költségei a tulajdo­nost terhelik. A Magyar Autó­klub megerősített szegélyszol­gálatot tart fenn a meghibáso­dott személygépkocsik javítá­sára. Az autóklub segélyhívó száma: MATÁV vonal: 088, 06 96/317-900, Westel rádióte­lefon: 06 60/088. A meghibá­sodott autóbuszok javítására a Kisalföld Volán tart ügyeletet a győri Buda utcai telephelyen. A Kisalföld Volán Rt. műszaki központjának telefonszáma: 06 96/313-533, 311-588. A szentmise területére tilos szúró és vágóeszközt, gáz sprayt, fegyvert, fegyverután­zatot, hangtompítót, gumibo­tot, pirotechnikai eszközöket bevinni. A szentmisére érkező vendégek nem vihetnek ma­gukkal nyeles esernyőt, séta­botot, üveges italt, szeszesitalt, kempingszéket. Ez utóbbi he­lyett kisméretű összecsukható, úgynevezett horgász ülőkét, párnát, vagy a helyszínen vá­sárolható papírból készült ülő­két ajánlják a szervezők. A fenti biztonsági intézkedések a szertartás zavartalanságát, a résztvevők biztonságának, testi épségének megóvását szolgálják. Szeptember 2. és 7. között a rendezvénnyel kapcsolatos bármilyen felvilágosításért a Györ-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság infor­mációs szolgálatához fordul­hatnak az érdeklődők. A szolgálat szeptember 2-4- én reggel 8 és délután 16 óra között, szeptember 5-7-én 24 órán át hívható a 06 96/417- 329-es, a 07-es, illetve a rádió- telefonról a 112-es díjmentes segélyhívó telefonszámokon. A rendezvény ideje alatt működő információs telefon­számok még: 06 96/431-203, 431-208, 431-210. Igehely: „Bízzál az Úrban tel­jes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényei­det”. (Példabeszédek 3:5-6). A Példabeszédek könyvének 3. része a bölcsességről mint kincsről beszél. Az igazi böl­csesség az Úrral számol. Ebben különbözik az emberi bölcses­ségtől. A bölcsek és a próféták (Ézsaiás, Jeremiás) is megkü­lönböztették e kétfajta bölcses­séget. Sok ember vágya manapság a függetlenség. Ezek az embe­rek a maguk eszére támasz­kodnak, saját magukban bíz­nak, s nem Istenben. Szinte vi- szolyognak attól, hogy bárki is tanítsa őket, netán parancsokat osszon nekik. Isten parancsaira mégis jó figyelni, jó azokat megőrizni úgy, ahogy a Példa­Jó hír beszédek könyvének írója mondja: „ ... kösd azokat a nyakadba, írd fel a szíved táblá­jára!” Akkoriban ugyanis aki valami nagyon értékes dolgot állandóan magánál akart hor­dani (pl. a pecsétjét), azt a nya­kába kötötte. A régieknél az írásbeliség kevésbé volt elter­jedt, az emlékezőtehetségük jobban működött, mint ma. Nagy horderejű dolog volt. ha mégis fölírtak valamit. Ilyen­kor táblára vésve, vagy kar­colva írtak. A szívet akkortájt értelmi és akarati központnak tartották. Úgy beszéltek róla, mint valami kincseskamráról, amely elraktározza a bölcs pa­rancsolatokat. Ezeknek azon­ban csak úgy volt haszna, ha meg is tartják őket/ A fenti igeversekben a „TELJES szívből” és a „MINDEN utadon” kifejezés szerepel. Mindkettő arra utal, hogy az Isten iránti odaadás­nak teljesnek kell lennie. Néha a gőg keríti hatalmába az em­bert és azt gondolja, feltétlenül saját logikája szerint kell cse­lekednie, rá van kényszerítve,- hogy valamit Isten törvénye ellenére tegyen. De, ha a pil­lanatnyilag ésszerűtlennek lát­szó, istenfélő megoldás győz, testi jóérzésben is kifejezésre jut az így nyert belső harmó­nia. Törekedjünk arra, hogy ahol Isten akarata és az én meggon­dolásom közt ellentét támad, az utóbbi tudjon engedni az isteni vezetésnek! A további életu- tunkon kiderül, hogy érdemes volt... Bálint Orsolya Istentiszteletek Szekszárdon Római katolikus szentmisék. Szombat: 17 óra Újváros, 18.30 Belváros. Vasárnap: 7.30 Újváros, 9.00 Belváros, 10.00 Újváros, 11.00 Belváros, 18.30 Belváros. Református istentisztele­tek. Vasárnap: 9.00 óra Kál­vin tér, (gyermekistentisztelet), 10.00 Kálvin tér. 18. Kálvin tér. Evangélikus istentisztele­tek. Vasárnap: 9.30 német áhí­tat, minden hónap 2. és 4. va­sárnapján. 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 10.00 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Vasárnap: 10.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). 17.30 Munkácsy u. 1. Dohányzás a repülőgépeken A levegőben még károsabb... A légitársaságok kül- és bel­földi járatain egyaránt do­hányzási tilalmat sürget az európai orvosszövetség, az Egészségügyi Világszerve­zet, a WHO, valamint a né­met orvosi kamara. A pasz- szív dohányosokra lesel­kedő veszélyek sokszoro­sára növekszenek a repülő­gépeken, hiszen a száraz le­vegő megnöveli a füst lég- utakat, orrot és tüdőt káro­sító hatását. A levegőben sokat utazó üzletemberek körében vég­zett közvélemény-kutatás szerint kétharmaduk előny­ben részesítené az általános füstölési tilalmat. Ezzel nö­velhető lenne az utasok jó közérzete és a biztonság is. További szempont, hogy minden egyes cigaretta nö­veli a füstkoncentrációt a gép összes részében, még a nemdohányzó szakaszban is. Különösen a terhesekre, az asztmásokra és a dohány­füstre allergiás utazókra hathat ez károsan. Emellett az sem elhanyagolható, hogy a gyakran repülőgépen utazók, így a személyzet tagjai és a pilóták vérének oxigéntartalmát az oxigén­szegény levegő alaposan le­csökkenti. Ennek következ­tében romlik az általános koncentráció és a teljesít­mény - mutatnak rá közös felhívásukban a „légido­hányzás” miatt aggódó or­vosok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents