Tolnai Népújság, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-31 / 203. szám

í

r

0\

í,

1

1996. augusztus 31., szombat

9. oldal I

Száz éve már

A magyar Alduna szabályozása

1896-ra jórészt elkészült a nagy mű. Szeptember 27-én a magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. „I. Ferenc/ József’ nevű személyhajójának fedélzetén tartózkodó uralkodók, I. Ferenc József magyar király, I. Károly román és Sándor szerb királyok áthajóztak a Vaskapu-csatornán, amelynek ünnepélyes megnyitása ekkor történt meg.

Köztudott, hogy már gróf Széchenyi István is sokat tett a dunai hajózás érdekében. Az ő erőfeszítéseinek köszönhető, hogy a hajózás számára legveszélyesebb Alduna-szakasz bal partján 1834-37 között út épült, helyenként meredek sziklafalakba vágva. A „Széchenyi útra” elsősorban hajóvontatás céljából volt szükség. A hajókat akkor még igavonó állatokkal vontatták „hegymenetben”, azaz folyásiránnyal szemben. (A Kazán szorosban egy különösen nehéz helyen vésték a sziklafalba a Széche- nyi-emléktáblát.)

A dunai szabad hajózás elvét az 1856. március 30-i Párizsi Szerződés fogalmazza meg, mely szerint a dunai hajózásban részt vehet, aki aláveti magát a szerződésben rögzített kötelezettségeknek.

Az Alduna és a Vaskapu szabályozásáról 1878-ban, Berlinben nemzetközi kongresszus döntött, a kivitelezéssel az Osztrák-Magyar Monarchiát bízták meg. Később a két társállam megállapodott egymással, hogy Magyarország hajtja végre a munkát, vállalja a költségeket - a beszedett hajózási díjak pedig a Magyar

A folyamszabályozási munkákat 1890. szeptember 15-én ünnepélyes keretek között kezdték meg a szerb kormány képviselőjének részvételével, mikor is Baross Gábor miniszter a Greben sziklába elhelyeKozla, Dojke és Jucz sziklapadjai, Izlás, Tachtalia és Greben mélyen a Dunába nyúló sziklái, a Vaskapu sziklapadjai.

A Vaskapunál 2 kilométer hosszú, 80 méter széles csaSzabályozási munka a Vaskapunál

Köztársaságot illetik. A nagyszabású folyamszabályozási munkálatok előtt a zuhatagi Duna-szakasz csak kisebb hajókkal volt megjárható és csak magasabb vízállásnál. De nagy veszélyt jelentettek a sziklazátonyok, az örvények sodrásai, a messze a folyamba nyúló Greben-hegy, a katarakták (vízesések), a szűk Kazán-szorosban leselkedő Kalnik szikla is.

zett két aknát felrobbantotta.

A szabályozási munkák folyamán medermélyítéseket végeztek hatalmas tömeg szikla kirobbantásával, legalább 60 méter szélességben. A kataraktáknál a folyammeder szűkítésével, kőgátak kiépítésével emelték a vízszintet, kiegyenlítve ezáltal a zuhanásszerű eséseket (pl. Greben). Különösen nagy munkákat igényeltek a Stenka-katarakta,

Hajóvontatás gőzmozdonnyal

tornát építettek, erős kőgátakkal szegélyezve. Itt több százezer köbméter sziklát robbantottak ki a folyammederből. A folyamsebesség itt 16-18 km/ óra volt. A vontatóhajókat egy drótkötél-vontató segítette hegymenetben. Később egy erős gőzmozdonyt állítottak be erre a célra, a drótkötél-vontatót pedig a Greben-Szinice 2 kilométeres szakaszon üzemeltették, ahol a folyamsebesség közel azonos volt a Vaskapu csatornában megállapítottal.

A zuhatagi szakaszt magába foglaló Moldova-Turnu-Seve- rin folyamszakaszon jól képzett, tapasztalt hajókalauzok irányították, kormányozták a hajókat. Az 1896-os ünnepélyes „megnyitó” után még két évig eltartottak az Alduna szabályozásának utómunkálatai, de akkorra már a legnagyobb gőzhajók vontával is biztonságosan közlekedhettek ezen a zuhatagi Duna-szakaszon.

A nyolc évig tartó folyamszabályozási munkák 45 millió koronát igényeltek. A magyar kormány előzetesen évi egymillió korona bevétellel kalkulált, a gyakorlatban viszont a bevétel általában jóval több volt ennél. Az I. világháború után ezek a bevételek is Magyarország veszteséglistájára kerültek. Baka János, Tolna

„Az Orvosi Kamara elhatárolódik ...”

Betegek halhatnak meg?

A Magyar Orvosi Kamara Képviselőtestülete tiltakozik a kórházi ágyszámok leépítése ellen. A tiltakozáshoz csatlakozott a Tolna Megyei Orvosi Kamara is.

— Miről van szó, mi a tiltakozás lényege - erről kérdeztük dr. Hulin Istvánt, a megyei orvosi kamara elnökét.

— A képviselőtestület augusztus 26-án kidolgozta és elfogadta a Magyar Orvosi Kamara állásfoglalását a Parlament által 1996. július 3- án elfogadott, az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló törvényről. A kamara, mint az orvosi tudományok és hivatás, egyúttal a magyar lakosság egésze egészség- ügyi érdekeinek szakmai képviselője sajnálattal állapította meg, hogy az Országgyűlés az erőteljes tiltakozások ellenére elfogadta a törvényt. A kamara elhatárolódik a törvény szellemiségétől.

— Konkrétan mit kifogásolnak?

— A Magyar Orvosi Kamara meggyőződése, hogy az ágy leépítésekkel nem hogy javul, inkább rosszabb lesz az egészségügyi ellátás, mert a struktrúra-átalakítás - egyébként helyes célkitűzését - alapvetően helytelen ideológiára építették fel. Az érvényes finanszírozási rendszer nem az ágyszámra, hanem a teljesítményre épül. Senki nem mérte fel a lakosság egészségügyi ellátás iránti valós igényét. Az ágyszámfeles- leget célzottan kimutató matematikai képlet a statisztikai módszerek megcsúfolása.

Kőtelező korszerűsítés

— Ezek szerint nincs felesleges ágy?

— Ha van felesleges ágyszám, akkor annak leépítését meg kell előzze a szociális infrastruktúra tényleges kiépítése. Ennek hiányában olyan betegek halhatnak meg az ágy- számcsökkentés miatt, akiknek halála elkerülhető lett volna. A felelősséget ezért a törvényalkotóknak kell viselniük. Az életbe lépő törvény szakmai szempontból indokolhatatlan. Gazdasági előnyöket, megtakarítást nem jelent, sőt többlet kiadásokat igényel. Ezek alapján alkotmányossági kételyek merülnek fel. Semmilyen tanulmány nem ismert, amely érdemi költség-megtakarítást igazolhatna. A törvény végrehajtása értelmezhetetlen a szakma által kidolgozott megfelelő irányelvek nélkül. A népjóléti tárca által a közeljövőben életbe léptetni kívánt szakmai minimum-feltételrendszer ismert formájában erre alkalmatlan, nem ad elegendő felkészülési időt az átalakításra, így előrevetíti a kaotikus állapotok kialakulásának lehetőségét.

— Nem túl súlyos szavak ezek?

— Nem, főleg ha azt nézzük, hogy a törvényben „szentesítésre” kerülnek azok az óriási ellátási különbségek, amik eddig is megvoltak a főváros és a vidék között. Ma 10 ezer budapesti lakosra négyszer több szakorvosi rendelőóra jut, mint az ország más részein élőkre. A Magyar Orvosi Kamara előterjesztést készít, mellyel az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni a törvény miatt.

F. Kováts Éva

Strandok, fürdők medencéi

Az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete minden évben, a szezon végén összesítést készít, ami a fürdők, strandok vizének a nyári mérések alkalmával tapasztalt tisztaságát méri fel. Az idei szezon ugyan még tart, de az előző évi adatok azt mutatják, csak azok a medencék „állják meg” a helyüket, amelyek korszerű vízforgató berendezéssel vannak ellátva. Sajnos, a megyében igen kevés az olyan strand, ahol minden medence megfelelne a kritériumoknak.

A hónap elején lépett hatályba az a kormányrendelet, ami ettől kezdve jelentősen megszigorítja a fürdők, strandok létesítésének feltételeit. Ezentúl csak olyan medence készülhet, amelyik rendelkezik vízforgató berendezéssel. A már meglévőket pedig felújításkor kell ellátni a szerkezettel. Mint megtudtuk, az ezt tartalmazó felújítási terveket a jövő év augusztusáig kell az illetékes ÁNTSZ intézetbe megküldeni, s a vízforgató berendezések felszerelésének végső határideje 2002. december 31-e.

Kétséges értékű szerződések

A nacionalista politika miatt már az „egyszerű” szlovák és magyar emberek között sem igazán jó a viszony a Felvidéken - jelentette ki tegnap Duray Miklós az MDF Tolna Megyei Irodájában tartott sajtótájékoztatón. A szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke ugyanakkor kétkedve fogadja a tervezett román-magyar alapszerződés néhány pontját.

— Ennek a dokumentumnak azon részeit kell akár bírálni is, melyek eltérnek a jónak ugyan nem, de mintának igenis tekinthető szlovák-magyar alapszerződéstől - mutatott rá. — Az előbbi szerződésben ugyanis nincs jogfeladás, az utóbbiban viszont van. A lábjegyzetről van szó, mely tévesen értelmezi az Európa Tanács dokumentumait. Az ÉT a kollektív jogokat evidenciaként kezeli, s nem tartalmaz korlátozásokat. A lábjegyzet az autonómia tekintetében is viszszalépés, hiszen éppen annak lényegét szüntetné meg.

— Tapasztalatai szerint egy országot - legyen az akár Szlovákia - rá lehet kényszeríteni a megkötött, mégoly jó alapszerződés betartására?

— Egy szerződés betartatására - amennyiben nincs az akarat mögött katonai erő - általában nem lehet kényszeríteni egy országot. Egy jellegzetes közép-európai jelenségről van szó: errefelé minden olyan szerződés, mely nem kereskedelmi jellegű, tehát nem adokveszek alapon jön létre, az kétséges értékű.

— Vonatkozik ez a megállapítás Szlovákiára is?— Arra is. Ugyanis a szerződés be nem tartása, figyelmen kívül hagyása a törvény- hozásban szerződésszegésnek tekinthető. -száKét kerékkel a magyar valóságba

Lezsák Sándort nemrég egy kerékpártúra főszereplőjeként láthattuk a képernyőn. Az MDF elnöke - aki tegnap Duray Miklóssal együtt tartott előadást Szekszárdon - sok településre karikázott el, tapasztalatokat gyűjtve a valóságról.

— Az elmúlt három évtizedben rengeteget kerékpároztam nemcsak az országban, hanem az egész Kárpát-medencében - árulta el Lezsák Sándor. — Most napi hatvan-het- ven kilométert hajtottam le, s előfordult, hogy utána még fociztam is vendéglátóimmal.

— Akkor bizonyára nem is a fizikai megterhelés, hanem a településeken tapasztalt sok gond okozhatott önnek keserves pillanatokat.

— És tanulságokat is. Először is hibás az a nézet, mely szerint az emberek nem foglalkoznak a politikával. Dehogynem! A rossz politika idegesíti őket, a jó nem. S egyre zavarodottabban fogadják a nagypolitikát. A jobboldalból és a baloldalból egyaránt kiábrándultak. S ez ellen kell tenni valamit már most, hogy ne ez az érzés jellemezze az 1998-as választást.

— Ön hivatalból is az MDF-et képviselte országjárása idején. Tapasztalatai szerint milyen most pártjának a megítélése?

— Meglepő volt az, hogy az emberek engem nem azonosítanak az. előző kormányzat négy esztendejével. Sehol

sem találkoztam elutasítással, de még egy rosszízű megjegyzéssel sem. S ami igazán elgondolkoztatott, az az érzékelhető remény volt: hogy azért ti annak idején láttátok, miként is megy a kormányzás, talán meg lehetne még egyszer próbálni. .. -szá«

i

i

t

«